Nyitólap Blog Oldal 679

Kinek és meddig jár az özvegyi nyugdíj?

A házastárs vagy élettárs elhunyta után sajnos nemcsak a gyásszal, hanem egy sor elintézendő üggyel is meg kell birkóznia az özvegynek. Egy közülük az özvegyi nyugdíj, amiről sokan hiszik azt tévesen, hogy minden házastársnak automatikusan jár. Cikkünkben tisztázzuk, ki és meddig részesülhet az ellátásban, és azt is megmutatjuk, hogyan kell igényelni.

Mi az az özvegyi nyugdíj?

Az özvegyi nyugdíj a magyar nyugellátások özvegyek részére folyósított típusa, ami nyugdíjban részesülő és nem részesülő személyeknek jár. Az ellátást megkaphatja az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is.

Kinek jár?

Az ellátás úgy kapható meg, ha mind az özvegy, mind az elhunyt részéről teljesülnek bizonyos feltételek.

A megözvegyült házastárs vagy élettárs részére akkor folyósítható az özvegyi nyugdíj, ha

  • legalább 1 éve megszakítás nélküli a kapcsolat és van egy közös gyerekük
  • megszakítás nélkül legalább 10 éve együtt élnek.
  • Az nem jogosult özvegyi nyugdíjra, aki az élettársi kapcsolat alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
  • Amennyiben a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a párnak már van gyermeke korábbi együttéléséből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva legalább 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt.
  • Elvált házastárs esetén (1 évnél hosszabb ideje tartó különélésre vonatkozóan) az jogosult az ellátásra, aki házastársa haláláig tartásdíjban részesült, azonban az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél.

Az elhunytra vonatkozó feltételek első sorban az életkorral és a szolgálati idővel függnek össze. Az özvegyi nyugdíj akkor folyósítható, ha az elhunyt

  • öregségi nyugdíjasként halt meg (saját jogú nyugellátásban részesült),
  • 22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül / összesen minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
  • 22-25 éves kora közt hunyt el minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
  • 25-30 éves kora közt hunyt el minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
  • 30-35 éves kora közt hunyt el minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
  • 35-45 éves kora közt hunyt el minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
  • 45 évet betöltve hunyt el minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal;
  • illetve, ha az elhunyt nem teljesítette a meghatározott szolgálati időt, viszont egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerzett, ezt követően pedig szolgálati idejében nem volt 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségből fakadó megszakítás.

Mennyi az özvegyi nyugdíj összege és meddig jár?

Az özvegyi nyugdíjnak két típusa van. Az ideiglenes, ami korlátozottan jár, viszont kérhető hosszabbítás. Az ideiglenes megszűnését követően igényelhető a”rendes” özvegyi nyugdíj.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj jár az özvegynek

  • a házastárs halálát követő 1 évig,
  • 1,5 évnél fiatalabb gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig,
  • fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 3. életévéig.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60%-a.

Mi az, hogy „feléled” az özvegyi nyugdíjra való jogosultság?

Ha az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, a jogosultság még kétszer feléledhet. Ez azok számára érhető el, akik

  • az elhunyt társuk halálának időpontjában már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, vagy
  • az egészségügyi állapotuk legfeljebb 50%-os, vagy
  • legalább 2 gyermeket vagy egy fogyatékos/tartósan beteg gyermeket nevelnek és az elhunyt jogán árvaellátásra jogosultak.

Egyéb esetek

Az özvegységi nyugdíj feléledése azokra is vonatkozik, akiknek a fenti események közül valamelyik feltétel létrejön a házastárs halálát követő 10 éven belül. Elvált özvegyek esetében a feléledés csak akkor következhet be, ha a feltételek egyike a különélés kezdetének időpontjától 10 éven belül következik be.

Az özvegyi nyugdíj feléledése életkor alapján is lehetséges: ha az özvegy az elhunyt fél halálától számolva 10 éven belül betölti az (haláleset évében megadott) öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor megkapják, nők 40-nél viszont nem jár.

Ekkor az özvegyi nyugdíj összege 60%, ha az özvegy egyéb járadékban nem részesül. Ha igen, akkor az özvegyi nyugdíj összege 30%.

A feléledt özvegyi nyugdíj akkor szűnik meg,

  • ha az özvegy házasságot köt a nyugdíjkorhatár előtt, vagy ha azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot jegyez be;
  • ha felülvizsgálják munkaképességét és egészségi állapota meghaladja az 50%-ot;
  • ha már nem illeti meg árvaellátás gyermektartás címén.

Az özvegyi nyugdíj harmadszor, véglegesen is feléledhet, ha

  • az özvegyi nyugdíj megszűnésének az oka nem új házasságkötés volt,
  • az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 (a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén);
  • a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén 10 éves határidőn belül betölti az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt,
  • vagy egészségügyi állapota maximum 50%-ra romlik.

Az özvegyi nyugdíj összege itt is 60%, illetve 30%, ha az özvegy részesül más járadékban.

Hogyan kell igényelni az özvegyi nyugdíjat?

Az özvegyi nyugdíj nem jár automatikusan, azt minden esetben igényelni kell. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás időpontjától kezdődően kerül megállapításra, özvegyi nyugdíj pedig az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően (ha feltételeknek eleget teszünk).

Abban az estben, ha az elhunyt nem volt nyugdíjas, ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Ha az elhunyt nyugdíjas volt (nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült) ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. További részletek a Magyar Államkincstár oldalán.

Forrás: MÁK, Nyugdíjguru, Pénzcentrum

Feltöltős villanyóra igénylése: mennyibe kerül?

Áram és gáz - a számla nem kíméli a pénztárcát

Az előrefizetős mérő ugyanúgy méri az elfogyasztott áramot, mint a hagyományos típusok, azonban a fogyasztást előre ki kell fizetni. 

Működése hasonló, mint egy feltöltő kártyás mobiltelefoné. Ott sem enged a rendszer több kimenő hívást a feltöltött összeg elfogyása után. A készülék itt is kikapcsolhatja az áramot. Emiatt fontos a még hátralévő áram mennyiséget a mérő kijelzőjén figyelemmel követni, és az újabb feltöltést időben elvégezni.

Miért jó?

Az előfizetős mérő előnye, hogy pontosan kézben tarthatók a költségek. Tapasztalatok szerint csupán magának a mérő felszerelésének tényére is csökken a háztartás fogyasztása a nagyobb odafigyelés miatt. Bérlakások esetén elkerülhetők a vitás ügyek, magas számlák, illetve gyakori fogyasztóváltozások kezelésére is megoldást nyújt.

Ki igényelheti? Mennyibe kerül?

Az E-On oldalán elérhető információk alapján az előrefizetős mérő felszerelése a védendő fogyasztók számára jogszabályi rendelkezés értelmében díjmentes. Előrefizetős mérőt fennálló tartozással nem rendelkező, egyetemes szolgáltatásban lévő ügyfeleik is igényelhetnek az alábbi bruttó árakon:
1 fázisú előrefizetős mérő esetén: 59.373 Ft
3 fázisú előrefizetős mérő esetén: 85.950 Ft

Mi az igénylés menete?

Az MVM oldalán az igénylés menetére vonatkozóan azt írják, előrefizetős mérő kizárólag személyesen igényelhető ügyfélszolgálati irodáikban. Az igényléskor ki kell tölteni egy nyilatkozatot, valamint rendezni kell az első 50 kWh mennyiség összegét.
A mérőt különböző összegekkel lehet feltölteni. Feltölthető mobilapplikáción keresztül, online ügyfélszolgálaton, közel 500 partnerüzletükben, postai csekken vagy átutalást követően ügyfélszolgálatukon személyesen.

Gyakori halálok a vastagbélrák – menjen el az ingyenes szűrésre!

Hazánkban a vastagbélrák az egyik leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés. Évente több mint tízezer új vastagbélrák esetet diagnosztizálnak Magyarországon, a nőknél és a férfiaknál is dobogós halálok. Korai felismerésével azonban megelőzhető, illetve hatékonyan gyógyítható, ezért is érdemes élni az ingyenes szűrővizsgálat lehetőségével. Mit kell tudni a vastagbélrák szűrésről és milyen gyakran kell azt ismételni? Válaszolunk.

A vastagbélrák a nőknél a 3. (a tüdő- és emlőrák után), férfiaknál a halálozási sor 2. helyén áll (a tüdődaganat után, megelőzve a prosztatarákos halálozást). Az új megbetegedések számát tekintve napjainkban világszerte ez az egyik leggyakoribb ráktípus.

Miért fontos a vastagbélszűrés?

A vastagbélrák leginkább a 40. életév után jelentkezik, jellemzően 50 és 70 éves kor között a legmagasabb az előfordulási gyakorisága, utána fokozatosan csökkenni kezd. Fontos megjegyezni, hogy a rosszindulatú vastagbéldaganatok lassan alakulnak ki és a kezdeti időszakukban többnyire nem járnak tünetekkel.

A vastagbél daganatai hatékonyan szűrhetők, ezáltal meg is előzhetők. Mit jelent pontosan a szűrés? Ez az a folyamat, amikor még igazából nincs betegség, viszont meg lehet állapítani, hogy fennáll-e olyan kezdeti állapot, ami később rosszindulatú daganattá alakulhat.

A daganatos elváltozások a szervezetünk egészséges állapotából indulnak ki, majd a testünket érő környezeti hatások következtében alakulhatnak át rosszindulatú daganattá. Ez a folyamat éveket vehet igénybe és sokáig tünetmentes lehet. A panaszok gyakran későn észlelhetők, amikor már a betegség előrehaladott stádiumban van és gyógyíthatatlan.

A szűrés éppen abban segít, hogy még a tünetmentes időszakban felismerhető legyen, hogy van-e olyan elváltozás a vastagbélben, amely később súlyos problémákat okozhat.

Minél korábban fedeznek fel egy elváltozást, annál nagyobb a teljes gyógyulás esélye.

Ingyenes vastagbélrák szűrés: kik jogosultak?

Államilag szervezetten, behívóval csak 3 rákszűrés érhető el: a 45-65 év közötti nők kétévenkénti mammográfiás vizsgálata, a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrák szűrése citológiai vizsgálattal, és az 50-70 év közötti férfiak és nők esetében a vastagbélrák vizsgálata székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján.

Vastagbélszűrésre jogosult minden érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező 50-70 közötti nő és férfi, akik az elmúlt 2 évben (pontosan: 22 hónapban) nem voltak vastagbéltükrözésen, nem volt széklet immunkémiai vizsgálatuk és akiknek nincs igazolt vastag-, végbéldaganata és gyulladásos bélbetegsége.

A vastagbélszűréshez szükség van mintavételi tartályokra, ezek az ún. „páciens egységcsomagokban” találhatók. Röviden, ezeket a háziorvosunktól, illetve postán kaphatjuk meg, attól függően, hogy az orvosunk csatlakozott-e a szervezett vastagbélszűréshez. (Részletek az NKK oldalán.)

Hogyan zajlik a vastagbélszűrés?

Első lépésként mintát kell venni a székletből otthon. Az ehhez a szükség eszközök a páciens egységcsomagban vannak, amely tartalmazza még az ingyenesen visszaküldhető válaszborítékot és a használati útmutatót. Két egymást követő napon történő székletürítés után kell kis mennyiségű székletmintát venni a szűrési csomagban található eszköz segítségével, majd azt a tartályba belehelyezni.

A tartály mellé a már előre megcímzett borítékba az alábbiakat kell még beletenni:

  • zárófüles tasakba helyezett, mintát tartalmazó tégelyeket (tartályokat);
  • a meghívólevélen jelzett, levágott részt a 2 mintavétel dátumával kitöltve.

A csomagot mihamarabb postán (ablaknál) kell feladni. Ez teljesen díjmentes, a kézbesítési cím (1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6.) a meghívólevélben található.

A székletvértesztet és a székletminta értékelését speciális laboratóriumban végzik. A laboratórium az eredményeket a háziorvoshoz juttatja el, nála lehet érdeklődni a csomag feladását követő kb. két héten belül.  

Amennyiben vért találnak a székletben, a második lépés a vérzés okának megkeresése végbéltükrözéssel (kolonoszkópia). A vizsgálathoz beutaló szükséges, ezt a háziorvostól kaphatjuk meg.

Milyen gyakran kell a szűrést megismételni?

Magyarországon 50 éves kortól évente javasolt a szűrés, egyéb kockázatok és tényezők esetében – társbetegségek, családi halmozódás – azonban már korábban, akár 40 éves korban el kell kezdeni azt – mondja Dr. Szijártó Attila, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika igazgatója.

Ahogy írtuk, a vastagbélszűrés első lépése a széklet rejtett vérvizsgálata. Pozitív eredmény esetén vastagbéltükrözést végeznek, amely már a jóindulatú elváltozásokat is kiszűri. A pozitív teszt eredménye nem jelent automatikusan daganatos megbetegedést, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy további kivizsgálás szükséges. Ezt a vizsgálatot egészséges egyéneknél 50 éves kor fölött 5 évente kellene megismételni.

Jó, ha tudja!

Itt térképen is láthatja, hogy hol végeznek népegészségügyi célú szűrővizsgálatokat. Az országot vizsgálóbuszok is járják, amelyeken elérhetők bizonyos szűrések. (A menetrend sajnos még nem frissült 2023-ban.)

Hogyan spórolhatsz a bojleren éjszakai árammal?

A rezsicsökkentés-csökkentése után egyre többen kezdtek el érdeklődni a kedvezményes tarifák iránt az áramszolgáltatóknál. Ahhoz, hogy tisztázzuk, mi is pontosan az éjszakai áram, mikor kapcsol be és hogyan lehet vele spórolni, először meg kell ismernünk a különböző tarifákat. Lássuk.

A legtöbben az éjszakai áramot ismerik kedvezményes tarifaként, pedig ez valójában már nem is létezik. Milyen tarifák vannak és ezek közül melyek a kedvezményesek? Jelenleg öt lakossági tarifa érhető el:

Nappali áram: A1

A „sima”, amit éjjel-nappal azonos áron fogyasztunk. Ez egy egyzónaidős tarifa, évi 1320 kWh fogyasztásig vehetjük kedvezményesen igénybe.

A2 tarifa: a két zónaidős áram

Abban az esetben használhatjuk ezt a tarifát, ha bizonyos háztartási eszközeink éjszaka, völgyidőszakban üzemelnek. Völgyidőszak munkanapokon a 22-06 óra közötti időszak, nyári időszámítás esetén a 23-07 óra közötti, illetve nem munkanapokon a csúcsidőszak is.

B tarifa (egykori éjszakai áram)

Amit az éjszakai áramról tudni kell

Az éjszakai áram egy különmért, távvezérelt, a nappali tarifánál olcsóbb tarifatípus volt, amelyhez külön mérőóra kellett. (Ahogy a mostani kedvezményes tarifákhoz is.)

A lakosság áramfogyasztása nem egyenletes, nappal sokkal több áramot használunk, mint éjszaka. Az olcsóbb éjszakai árammal igyekeztek a fogyasztókat arra ösztönözni, hogy bizonyos háztartási eszközöket (pl. bojler, hőtároló elektromos kályha) az erőművekben éjszakánként megtermelt energiával működtessenek. Ezzel mindenki jól járt: az emberek spóroltak a rezsin, az erőművekben pedig egyensúlyban volt a termelés-fogyasztás.

B alap tarifa

Az éjszakai áram ma már vezérelt áram néven fut, ez a B tarifa. Csak olyan berendezésekhez használható, amelyek vezérelt csatlakozási ponttal rendelkeznek, vagyis külön mérőre vannak kötve és nem a dugaljba kell őket csatlakoztatni, hanem fixen a hálózatra vannak kapcsolva.

A hőtárolós készülékek üzemeltetéséhez javasolt használni. Csúcsidőszakon kívüli időszakra esik az áram elérhetősége, naponta mindössze 8 órán keresztül. Ezt az árszabást önállóan nem, csak az „A1” vagy „A2” árszabás mellé választhatjuk. Napi 8 órában vételezhetjük ezen az áron az áramot, ebből 4-6 óra csúcson kívüli időszakra esik. (Az MVM azt írja, a nyári időszámítás idején naponta 7 órára.)

B Geo tarifa

Ezzel a kedvezményes tarifával a hőszivattyúnkat tudjuk ellátni árammal. További tudnivalók itt.

H tarifa

A H tarifának nevezett konstrukciót azért hozták létre, hogy kedvezményes tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiaforrásokból, pl. a napenergiából kiépített fűtési rendszereket. A tarifa igényléséről itt írtunk részletesen.

Az éjszakai áram mikor kapcsol be?

Ez a tarifától függ. Az A2 tarifával a völgyidőszakban (este 22 és reggel 6 között) vételezhetünk kedvezményes áron elektromos áramot, a B alappal pedig napi 8 órán keresztül, amiből 4-6 óra a csúcsidőszakon kívülre esik.

Mennyi az éjszakai áram ára?

A2: Bruttó 32,18 forintba kerül egy kWh áram a völgyidőszakban (a nappali – A1 – bruttó 36,22 forint/kWh). Havi 210 kWh fogyasztás felett 70,104 forint/kWh az új rezsiszabályok szerint.

B: az A2-nél jóval kedvezőbb, bruttó 23,16 forint, viszont havi 210 kWh fogyasztás felett 62,884 forint/kWh (!) a lakossági ár.

Hogyan spórolhatunk éjszakai árammal?

A B tarifás, éjszakai (vezérelt) áram nincs automatikusan, igényelni kell, és ki kell építeni hozzá a szükséges technikai feltételeket. Önálló mérőórán keresztül kapjuk, nem lehet a nap 24 órájában folyamatosan igénybe venni, csak változó időpontokban (összesen napi 8 órán keresztül).

Csak egy, fix eszközre lehet kötni, illetve azon használni. Nem konnektoron keresztül jön, amibe tetszőlegesen dughatjuk a berendezéseinket. Ennél nem váltogathatjuk kedvünk szerint, hogy mire használjuk a vezérelt áramot.

Mikor éri meg?

Abban az esetben érdemes igénybe venni a B tarifás (éjszakai) áramot, ha van olyan nagy fogyasztású eszközünk, amelynél nem számít, hogy jellemzően éjszakai, nem teljesen fix idejű ellátás. Ilyen az elektromos vízmelegítő, melegvíztároló (bojler) és a hőtárolós villanykályha.

Beleszámítják-e a B tarifás áramot a kedvezményesen használt mennyiségbe?

Az augusztustól érvényes új rezsiszabályok szerint a B tarifás áram nem számít bele az egyébként felhasznált mennyiségbe. Hiába ugyanannak az ingatlannak az ellátására használjuk, mégis külön mérési pontnak számít. Ebből fakadóan B tarifás villanyórával duplázzuk a kedvezményesen vásárolható árammennyiségünket.

Arra is érdemes odafigyelni, hogy az egyébként olcsóbb éjszakai áramnál a rezsicsökkentett ár több mint két és félszerese lett a lakossági piaci ár. (Szemben a nappalival, ahol kevesebb, mint kétszeres árat kell fizetni az átlagfogyasztás felett.)

Mindössze 185 ezer forint a mediánnyugdíj

Worried old woman thinking in front of empty piggy bank. Low pension. High quality photo

Megérkezett a legelső hivatalos mediánnyugdíj-adat a Központi Statisztikai Hivataltól. Eddig csak azt tudhattuk, hogy mennyi az átlagnyugdíj, de az csalóka adat. Mostmár tudjuk hogy a mediánérték, az az érték, aminél a nyugdíjasok egyik fele kevesebbet, másik fele többet kap, mindössze 185 ezer forintra rúg. 

Meglepően részletes adatokat publikált a KSH a nyugdíjakról: az új adatbázisban olyan statisztikák is szerepelnek, amelyekről korábban nem állt rendelkezésre hivatalos adat – írja a Bankmonitor. Kiderült, hogy a 2023. januári átlagnyugdíj 208 ezer forintra tehető. Fontosabb adat ugyanakkor, hogy a mediánérték (azaz a helyzeti középérték) mindössze 185 ezer forint. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy az öregségi nyugdíjasok csoportjának egyik fele ennél kevesebb nyugdíjat kap, a másik fele ennél többet.

A portál emlékezetet: 2022. elején csak szerény 5 százalékos nyugdíjemelés érkezett. Pedig akkor már biztosan tudni lehetett, hogy az egész évre várható infláció ennél sokkal magasabb lesz. Végül 14,5 százalékos szintig száguldott a tavalyi éves tényadat, ezért évközben két alkalommal is utólagos és visszamenőleges nyugdíjemelésre („nyugdíjkorrekcióra”) került sor.

Évközben még további 8,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Legutóbb pedig megérkezett a 2023 januári, 15 százalékos nyugdíjemelés. Ezzel együtt mostanra 24,9 százalékkal nőtt egy adott nyugdíjas bevétele az előző év januárjához képest.

Csakhogy ennél sokkal nagyobb mértékben 27,4 százalékot ütött meg a nyugdíjas infláció. Ezt nem éri el a 24,9 százalékos nyugdíjemelkedés.

Az itt bemutatott nyugdíjemelések és egyéb hatások következtében a tavaly januári 164 102 forintról idén januárra 208 168 forintra emelkedett az öregségi nyugdíjak átlagos értéke. Ez összesen csaknem 27 százalékos növekedésnek felel meg. Tehát még így sem éri el a nyugdíjas inflációt, szóval kétségtelenül rosszabbul élnek a nyugdíjasok, mint egy éve.

Fontos, hogy mennyi a mediánnyugdíj!

Az átlagmutatót a kiugró értékek torzíthatják. Ezért nem ad pontos képet a tényleges helyzetről. Esetünkben a kiugróan magas nyugdíjak okoznak ilyen problémát, hiszen sokan kapnak félmillió forintot is meghaladó, vagy még annál is magasabb nyugdíjat. Ezek ugyanúgy beleszámítanak az átlagba, mint a szokványos mértékű ellátások, így az átlagnyugdíj végül jóval magasabb lesz, mint amit a nyugdíjasok többsége érzékel.

Éppen ezért sokkal fontosabb adat a medián. Azaz a középen álló érték. Erről a KSH mindeddig nem közölt információt, ezért csak becslés útján tudtuk közelítőleg meghatározni. Most viszont fény derült a hivatalos adatra: megtudhattuk, hogy a mediánnyugdíj idén januárban 184 725 forint volt. Ez azt jelenti, hogy az idősek egyik fele ennél kevesebb nyugdíjban részesül, míg a szerencsésebb felük ennél több ellátást kap havonta.

Ennél is rosszabb a kép

A Bankmonitor arra is felhívja a figyelmet, a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kategóriájába nem csak a fentebb tárgyalt öregségi nyugdíjak sorolhatók. Ide tartoznak még olyan további ellátások, mint az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás. Ha ezeket az ellátásokat is figyelembe vesszük, akkor lényegesen alacsonyabb középértékeket kapunk:

Az összes juttatás átlagösszege nagyjából 191 ezer forintra tehető, a medián pedig mindössze alig 171 ezer forintra rúg.

Korábban írtunk már arról, miért járna jobban minden nyugdíjas, ha a svájci indexállást alkalmazná a kormány. Kalkulátort is készítettünk, mellyel egyszerűen kiszámolhatod, mennyi nyugdíjat kapnál ezzel a számítási módszerrel:

https://hovege.hu/nyugdij-kalkulator

Hogyan kaphatunk magasabb összegű nyugdíjat?

Mikor kell igényelni a nyugdíjat, hogy a legmagasabb legyen az összege? A várható nyugdíjunk összegét számos dolog befolyásolja. Mindannyian szeretnénk a lehető legmagasabb összegű nyugdíjat megkapni, az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy erre miként tehetünk szert. Cikkünkben tisztázunk néhány – a nyugdíj kiszámításához szükséges – alapfogalmat, és elmondjuk, mire számíthatnak azok, akik 2023-ban kérik a nyugdíjazást.

Többféle nyugalmazási díj létezik, viszont amikor általában a nyugdíjról beszélünk, akkor az öregségi nyugdíjat értjük alatta. Az alábbi fogalmakat kell ismernünk, ha ki akarunk okosodni nyugdíjszámításból.

Mi az az öregségi nyugdíj?

Ez az, amit a munkában eltöltött évek után kapunk az államtól idős korunkban. Öregségi nyugdíjra akkor leszünk jogosultak, ha rendelkezünk elegendő munkában eltöltött idővel (ezt nevezik szolgálati időnek), és ha elérjük a nyugdíjkorhatárt. A NŐK 40-ként ismert korkedvezményes nyugdíjról itt írtunk, itt pedig az előnyöket-hátrányokat foglaltuk össze.

Mennyi a nyugdíjkorhatár?

A nyugdíjkorhatár megmutatja, hogy hány éves korától jogosult valaki öregségi nyugdíjra. Ez az évek alatt fokozatosan emelkedett, 2023-ban 65 év.

Ki mehet korkedvezménnyel nyugdíjba?

A korkedvezményes nyugdíj sokak számára ismerős lehet. Ennek lényege, hogy bizonyos feltételeknek eleget téve az is nyugdíjba mehetett, aki nem töltötte be az akkori nyugdíjkorhatárt. 2012-ben – egy sor egyéb ellátással együtt – a korkedvezményes nyugdíj megszűnt, viszont bevezettek egy hasonló kedvezményt, kifejezetten nőknek. Ez a Nők 40. Más korkedvezményes nyugdíjazás jelenleg nincs.

Ezt jelenti a szolgálati idő

Szolgálati idő alatt azt az időszakot értjük, amikor a munkában eltöltött évek során nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségünk volt. A jogszabály szerint minimum 20 év szolgálati idővel mehetünk nyugdíjba, ha elérjük a nyugdíjkorhatárt.

Amit a valorizációs szorzóról tudni kell

Ez egy olyan szorzószám, amit a nyugdíj kiszámításánál használnak. A valorizációs szorzószám megjelenése minden évben fontos esemény azoknak, akik az adott naptári évben mennek nyugdíjba.

A valorizációs folyamat során az előző naptári év előtti nettó átlagkereseteket az országos átlagkereset egyes években történő változásait figyelembe véve a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez igazítják. Nézzünk egy példát: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, akkor a valorizálás a 2021-es és az azt megelőző évek átlagkereseteit veszi figyelembe, amelyeket a 2022-es kereseti szintekhez igazítanak.

A valorizációs szorzóval kell megszorozni az adott év nettó keresetét, így igazítva az adott ledolgozott évek kereseteit a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évhez. Ezt azt jelenti, hogy

jobban járhatnak azok, akiknek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a szorzó magasabb, mint az eggyel korábbi évben.

A nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat márciusban szokták közzétenni. Fontos azonban, hogy ez csak egy kis része a nyugdíj kiszámításának, a nyugdíjképlet számos más dolgot is tartalmaz.

Az életpálya átlagkeresetről röviden

Sokan számítanak arra, hogy a nyugdíjuk az utolsó havi nettó átlagkeresetük 70-80%-a körül alakul majd. Ez hiba, ugyanis az utolsó havi, évi, vagy x évi nettó átlagkeresetből nem vezethető le közvetlenül a nyugdíj összege. A félreértések elkerülése végett használják az „életpálya átlagkereset” kifejezést.

A 2023-as nyugdíjmegállapítások esetében az életpálya átlagkereset számítása során az 1988 és 2023 közötti 35 év keresetét veszik figyelembe. Az életpálya átlagkereset az ebben az időszakban elért, nyugdíjalapot képező összes jövedelmek és keresetek nettó havi átlaga, amelyet naptári napokban kell mérni. Ez az egyik olyan tényező, amitől a nyugdíjunk összege függ.

Nyugdíjszámítás: a rettegett nyugdíjképlet

A nyugdíjképlet az a bonyolult és laikus szemmel szinte átláthatatlan számítási eljárás, amelyben a valorizációs szorzón túl is számtalan szabály és részletszabály együttesen érvényesül, és amely alapján a nyugdíjfolyósító meghatározza a nyugdíjunk mértékét. A pontos számítás a nyugdíjfolyósító dolga lesz – írja a NyugdíjMásképpen.

A nyugdíjképlet szerint a nyugdíjat igénylő 1988. január 1. és a nyugdíj megállapításának napja között szerzett összes havi nettó (adók és járulékok mértékével csökkentett) átlagkeresetének az összegét kell megszorozni az igénylő összes szolgálati idejétől függő, százalékos mértékű nyugdíjszorzóval. A számolás eredménye lesz az induló nyugdíj összege.

A pontos, várható nyugdíjunk kiszámítása szakértő segítsége nélkül azonban szinte lehetetlen feladat. Nemcsak a rengeteg idő, türelem, képlet és számítás szükségessége miatt, hanem azért is, mert általában nem rendelkezünk olyan pontos adatokkal, amelyek nélkülözhetetlenek a számításhoz.

Szeretné tudni, mennyi nyugdíjra számíthat? Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság kalkulátora, illetve a NyugdíjMásképpen saját kalkulátora jó lehet kiindulásnak. A Hóvége nyugdíj kalkulátora azt mutatja meg, mennyivel lehetne magasabb az ellátás összege a svájci indexállás bevezetésével.

Magasabb összegű nyugdíjuk lesz azoknak, akik 2023-ban igénylik?

2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023. március végén egy kormányrendeletben kiadandó valorizációs szorzók révén. Farkas András nyugdíjszakértő szerint 2023. január 1. és december 31. közötti nyugdíjmegállapítások esetében 17,5%-kal nőnek a valorizációs szorzók a 2022-ben alkalmazott szorzókhoz képest. Mit jelent ez? Azt, hogy a nyugdíjba vonulás évének továbbra is meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában:

minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.

Ez nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem a Nők 40 esetében is érvényes. Ami ennek keresztbe tehet, az a 2022-ben elszabadult infláció.

Drága lesz a felújítás: ezek az árak 2023-ban (2. rész)

Az elmúlt években iszonyatosan nőttek az építőanyagok árai is, ennek ellenére szakértők szerint 2023 a felújítás éve lesz. Mire számíthatnak azok, akik idén vágnak bele? Hogyan alakulnak a lakásfelújítási árak 2023-ban?

Cikksorozatunk első részében az egyes építőanyagok árváltozásával, illetve a felújításhoz igénybe vehető állami támogatásokkal, hitelekkel foglalkoztunk. Most azt nézzük meg, átlagosan mekkora munkadíjakkal számolhatunk.

Lakásfelújítási árak 2023 – ezt kell tudni a munkálatokról

Lesz-e elég szakember?

Nehéz megbecsülni, hogy ebben az évben milyen változásokra készülhetnek az építőiparban és az alapanyagoknál azok, akik felújításba kezdenek. A munkadíjak valószínűleg nem fognak csökkenni, hiszen a jó szakembereket folyamatosan keresik és alkalmazzák, hosszú időre le vannak kötve. Az üzemanyagárak durva növekedése, a régi kata kifektetése is emeli a költségeiket, így esetükben nem nagyon számíthatunk árcsökkentésre.

Azt is meg kell néznünk, kit alkalmazunk: egyre több a külföldi munkásokkal dolgoztató külföldi cég. Ezek a cégek árban a magyar konkurencia alá mehetnek, de sok esetben sajnos a minőségének is.

Mire számíthatunk az alapanyagáraknál?

Korábbi cikkünkben a csempe, a padló és a falfesték árváltozásairól írtunk, ezek – minden máshoz hasonlóan – egy év alatt rengeteget drágultak. Számíthatunk-e idén az árak csökkenésére más termékeknél?

Biztosnak látszik, hogy a tégla és a kerámia nem lesz olcsóbb, hiszen gyártásuk energiaigényes folyamat, az energia pedig továbbra is sokba kerül.

Év végén tapasztalhattuk, hogy a kereslet a vas- és faanyagok iránt visszaesett, erre sok kereskedő reagált némi árcsökkentéssel. Építőipari szakértő szerint hiány sem igazán tapasztalható most már ezen termékeknél, csak a speciális igények felmerülése esetén jelentkezhet várakozási idő.

Lakásfelújítási árak 2023: ennyibe kerülnek a munkálatok átlagban

Nehéz látatlanban megmondani, hogy mennyibe kerül egy komplett lakásfelújítás, hiszen ez sok dologtól függ: a lakás típusa, az átalakítás mértéke, a szoba vagy szobák nagysága, az anyagköltségek, az esetlegesen felmerülő problémák mind-mind befolyásolják a végösszeget, na meg persze az is, milyen szakembert fogadunk. A legdrágább tételek általában a burkolatok, nyílászárók cseréje és a nagybútorok beépítése, ezek után következnek a villany- és vízszerelési munkálatok.

Mennyiért bontanak betont?

A beton bontás árak átlagosan 150 000 forint körül vannak, a bontás költségei általában 28 000 forint és 350 000 forint közé esnek, négyzetméterenként 2400 forint és 4500 forint közötti áron. Az, hogy pontosan mennyit fizetünk, számos tényezőtől függ, beleértve a bontandó dolog típusát és méretét, valamint a projekt összetettségét.

Ha nem betont, akkor mit?

A csempe, járólap, parketta, padlószőnyeg, PVC bontása átlagosan 2000-4000 forint négyzetméterenként. A nyílászárókra darabonként 6000-10000 forintot érdemes rászámolni, a kád, zuhanytálca kibontása 20 000-30 000 ezer forint. Egy komplett kádcsere (a régi kibontásával, falazással, sérült csempék cseréjével, szennyvízlefolyó cserével, az új kád beállításával, rögzítésével, sittszállítással stb.) több mint 300 ezer forintba is kerülhet. A keletkező sitt eltakarítása és elszállítása 20 000-30 000 forintnál kezdődik, ez attól is függ, hányadik emeleten van a lakás.

Mennyibe kerül a villanyszerelés?

Az átlagos tartomány 8000 Ft/m2 (anyaggal együtt, kompletten, de szerelvények nélkül). Egy kisméretű családi ház újrahuzalozási költsége 350 000-550 000 forint. Ugyanez a munka 700 000-1,5 millió forint egy közepes méretű háznál, illetve 1-2 millió forint egy nagyobb ház esetében (kb. 8000 Ft/ m2), plusz a biztosítéktábla költsége, 44 000-93 000 forint.

Az elektromos vezetékek korszerűsítésének költsége átlagosan 200 000 és 900 000 forint között mozog, mintegy 1500-2500 forint méterenként. A villanyszerelés költségei függnek a vezetékek hozzáférhetőségétől, a villanyszerelő óradíjaitól, valamint a panelek, vezetékek és egyéb anyagok költségeitől.

Ennyit fizetünk a vízszerelésért

A vízszerelési árak kisebb munkák esetén 5000-25 000 forint között mozognak, míg nagyobb vízszerelési megbízások során 25 000 és 85 000 forint között alakulnak. Új szerelvények/vízvezeték építésnél 8000-23 000 Ft.- közötti árakra számíthatunk, de ez függ a márkától, felszereléstől, illetve a munka helyétől.

Mire van szükség egy átlagos felújításnál?

  • Egy új mosdó beszerelése 5000-10 000 forintos kiadás, míg a WC cseréje/beépítése 11 000-25 000 forintba kerül.
  • A csaptelep cseréje átlagosan 5-12 000 forintos tétel attól függően, hogy konyhához, fürdőszobához vagy fürdőkádhoz tartozik-e ez az elem.
  • A fürdőszoba vagy a konyhai mosogató és a csaptelep kombinációjának együttes felszerelése 10 000-25 000 forintba kerül.
  • A fürdőszoba vagy a konyhai mosogató lefolyócsövének cseréje átlagosan 10 000-15 000 forint.

2023-ban ennyiért vakolnak

1 négyzetméternyi felület levakolása átlagosan 2400-5000 forintba kerül. A könnyen hozzáférhető, előkészületeket kevésbé vagy egyáltalán nem igénylő felületek az alacsonyabb tartományba esnek. A felület dekoratív célú, illetve újravakolása, valamint a nehezen hozzáférhető területek befedése költségesebb.

Egy 5×5 méteres, 2,7 m belmagasságú helyiség vakolásának ára, amennyiben a plafont nem számítjuk bele, 65 000 és 325 000 forint közé esik. Amennyiben a mennyezetet is belevesszük, 95 000-475 000 forinttal kalkulálhatunk.

Mennyi a szobafestés?

A szobafestés árak átlagosan 590-1600 Ft/m2 között mozognak. Egy 50 m2-es garzon festése 49 000 forint körül alakul, míg egy családi ház esetében a 200 000-250 000 forintos árat is elérhet. Ha egy átlagos, 3х4 méteres szobát veszünk 2,7 méteres belmagassággal, akkor annak a festési költsége 27 000-31 000 forint között alakulhat, amennyiben csak 1 rétegben szükséges festeni. Ha azonban a fal előkészítése és a 2-3 réteges festés is a szakemberekre vár, ez az ár már 60 000-85 000 forint is lehet.

Átlagosan ennyi a burkolás

A burkolás árak átlagosan négyzetméterenként 7500-10 000 forint körül mozognak, az ár a munkadíjat és az anyagköltséget is magában foglalja. A legalacsonyabb árú burkolólapokhoz már 2500 forintos négyzetméter áron hozzájuthatunk, de a különleges, egyedi darabok ára akár 25 000 Ft/m2 is lehet. A burkolás munkadíja átlagosan 5000 Ft/m2, mely a burkolás bonyolultságától és az egyedi igényektől függően növekedhet.

/Az adatokat Qjob blogja alapján írtuk össze.

Ki igényelhet TB alapon fürdőbérletet?

Sokan akár ingyenesen, vagy jelentős kedvezménnyel vehetnek igénybe gyógyvízterápiát vagy gyógymasszázst. Mutatjuk, hogy kik és hogy mit kell tenned, hogy gyógyfürdő bérletet kapj.

Egészen pontosan évente két fürdőkúra vehető igénybe társadalombiztosítási támogatással, szakorvosi beutaló birtokában egyes mozgásszervi és bőrbetegségekben érintettek számára. A szolgáltatástól függően ingyenesen vagy a fürdő árainál 50-85%-kal olcsóbban. Ahogy egy gyógyszer esetén, úgy a támogatott gyógyfürdő esetén is szakorvosi véleményre és beutalóra van szükség.

Mik a feltételek?

Feltételként olyan gyógyászati ellátások árához jár támogatás, amely

  • ellátások körét a jogszabály meghatározza és 
  • a gyógyászati ellátás – tb támogatással történő – rendelésére jogosult szakorvos  
  • a rendelés jogszabályokban foglalt és szakmai szabályait betartva vényen rendeli és
  • a beteg a támogatott gyógyászati ellátás nyújtására szerződést kötött szolgáltatónál veszi igénybe az ellátást.

A gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatással orvosi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, gyógyfürdőben, továbbá a gyógyfürdőnek nem minősülő közfürdőben nyújthatóak.

A komplex fürdőgyógyászati ellátás csak társadalombiztosítási támogatással orvosi rehabilitációs szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, illetve gyógyfürdőben nyújtható.

Szén-dioxid gyógygázfürdő a természetes gyógygázt előfordulási helyén felhasználó szolgáltatónál nyújtható.

Milyen betegségekre igényelhető a gyógyfürdőbérlet?

Az itt elérhető rendelet 5. számú melléklete határozza meg, hogy az egyes fürdőgyógyászati ellátások mely betegségekre rendelhetők egészségbiztosítási támogatás mellett. A rendelet 7. számú melléklete határozza meg, hogy szén-dioxid gyógygázfürdő mely betegségekre rendelhető egészségbiztosítási támogatás mellett.

A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás 100%-ban támogatott, míg például országos és körzeti minősítésű fürdőkben a gyógyvizes kádfürdő, a víz alatti csoportos gyógytorna, a komplex fürdőgyógyászati ellátás 85%-ban, a gyógyvizes gyógymedence 50%-ban biztosított. A nem egységes árak miatt az egyes fürdőkben a végösszeg eltérő lehet.

Még több nyugdíjas kaphat rezsitámogatást Budapesten

Október elejétől igényelhették a fővárosi lakásrezsi-támogatást a nehéz helyzetben lévő családok, nyugdíjasok. 2023. január elsejétől a támogatás tovább bővült, még többen kaphatnak segítséget. Mutatjuk, pontosan kiknek járnak a rezsikedvezmények 2023-ban, és milyen összegre számíthatnak.

Rezsiemelés: az áram kétszeresére, a gáz hétszeresére drágult

2022. augusztus 1-től új szabályok érvényesek a lakossági energiafogyasztásra (gáz, villany). A villamosenergia esetében az eddigi ár marad érvényben 2523 kWh/év mértékig, aki ennél többet fogyaszt, annak kétszer annyit kell fizetnie. A gáznál az eddigi díjszabás marad 1729 m3/év, azaz 59 132 MJ/év értékig, efölött hétszer annyit kell fizetni. Ezek alapján a villany havi 210 kWh fogyasztásig, a gáz havi 144 m3-ig jár rezsicsökkentett áron.

Ki jogosult rezsikedvezményre?

A nagycsaládosok, a védendő fogyasztók, a többgenerációs családi házakban élők, illetve a gyógyászati segédeszközöket használók. A kedvezményezettekről, magáról az igénylésről már többször is írtunk a Hóvégén, további részleteket a linkelt oldalakon olvashat.

Ezt kell tudni a fővárosi rezsikedvezményről

A Fővárosi Önkormányzat rezsitámogatási rendszerében a rászoruló gyermekesek, az ápolási díjon lévők vagy más nehéz helyzetben lévő családok, illetve a létminimumnál kevesebbet kapó nyugdíjasok évi 48 ezer forint támogatást kaphatnak, amelyet a villany, a gáz, a víz és a távhő számlájukról írnak majd le. Azok, akik a valódi átlagnyugdíjnál kevesebbet kapnak, évi 24 ezer forint támogatásra jogosultak. Mint írtuk, októbertől igényelhetők a támogatások, amelyekhez a kerületi önkormányzati irodákban lehet hozzájutni.

Még több fővárosi kaphat rezsitámogatást

A szabályok szerint havi 4 ezer, évi 48 ezer forintos támogatást a rászoruló háztartások, valamint azok a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő budapestiek kaphatják, akik öregségi nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ellátásuk havi összege azonban alacsonyabb, mint a létminimum körül meghatározott havi 100 ezer forintos küszöbérték. Az ezt meghaladó, de havi 170 ezer forintnál alacsonyabb összegű ellátásban részesülő budapestiek havi 2 ezer forint, azaz évi 24 ezer forint támogatásban részesülhetnek.

Ez utóbbi változott meg év elején: míg tavaly azok igényelhették az évi 24 ezer forintos rezsitámogatást, aki legfeljebb 170 ezer forintos ellátással rendelkezett, 2023-ban a határ már 200 ezer forint. Azaz,

januártól már 200 ezer forintos nyugdíj alatt lehet igényelni a fővárosi rezsitámogatást.

A díjtámogatás számlajóváírással valósul meg (vagyis nem pénzben fizetik meg, hanem a számlákból írják jóvá), és 12 hónapig jár (az első jóváírástól). Fontos még tudni, hogy a kerületi és a fővárosi szociális támogatások nem zárják ki egymást: ha valaki mindkettőre jogosult, mindkettőt meg is kaphatja.

Rezsikedvezmények 2023: ki igényelheti a fővárosi lakásrezsi-támogatást?

Díjtámogatásra az a Budapesten élő rászoruló személy jogosult, aki végső felhasználóként igénybe veszi az alábbiak egyikét:

  • távhőszolgáltatás,
  • ivóvíz-szolgáltatás,
  • szennyvíz-elvezetési szolgáltatás,
  • szemétszállítási szolgáltatás,
  • gázszolgáltatás, és
  • villamosenergia-szolgáltatás

és igazolja, hogy ő vagy a vele egy háztartásban élő személy:

  • időskorúak járadékában részesül,
  • aktív korúak ellátására jogosult,
  • lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,
  • ápolási díjban részesül,
  • gyermekek otthongondozási díjában részesül,
  • lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásban részesül,
  • tartós ápolást végzők időskori támogatásában részesül,
  • álláskeresési járadékban részesül
  • nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül,
  • magasabb  összegű  családi pótlékban részesül,
  • fogyatékossági támogatásban részesül,
  • vakok személyi járadékában részesül,
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
  • otthonteremtési   támogatásban   részesült,
  • nevelőszülő,   hivatásos   nevelőszülő,   aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett gyermeket,
  • közfoglalkoztatott,
  • a Nemzeti Eszközkezelő Programban bérleti jogviszonyban áll,
  • álláskeresőként szerepel a nyilvántartásban, de ellátásban már nem részesül
  • védendő fogyasztó, védendő felhasználó.

Ezen túl jogosult még a fővárosi lakásrezsi-támogatásra az, aki

  • öregségi nyugdíjban
  • korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban,
  • rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban
  • rokkantsági járadékban,
  • baleseti járadékban,
  • bányászok egészségkárosodási járadékában
  • átmeneti bányászjáradékban, vagy
  • táncművészeti életjáradékban

részesül és az utóbbi csoportok esetében az ellátásának havonta folyósított összege legfeljebb 200 ezer forint.

Mennyi a támogatás?

Díjtámogatást a távhőszolgáltatásra, az ivóvíz-, szennyvíz-elvezetési, szemétszállítási szolgáltatásokra együttesen, a gázszolgáltatás, illetve a villamosenergia-szolgáltatásra lehet kapni. Mindegyiknél havonta 2000 forint jár, de a jogosultak legfeljebb kétféle díjtámogatást igényelhetnek.

Hogyan lehet igényelni a fővárosi rezsikedvezményeket 2023-ban?

Innen tölthető le a fővárosi lakásrezsi-támogatás igénylőlapja. Az igénylés folyamatosan benyújtható a kerületi önkormányzatok ügyfélszolgálati irodáin, illetve az Idősek Információs Pontján, valamint a Fővárosi Önkormányzat Ügyfélszolgálatán.

A kitöltéssel kapcsolatban telefonon információt az Idősek Információs Pontjának munkatársai nyújtanak hétköznap 9–13 óráig a +36 1 999-8426 telefonszámon.

A Hóvége kérdez: Kinek fér bele az étterembe járás?

Az élelmiszer-infláció és az energiaárak elszabadulása a vendéglátósokat is nehéz helyzetbe hozta, kénytelenek voltak árat emelni. Hiába tűnnek megfizethetetlennek az éttermi árak, szakmabeliek szerint még mindig nem emelték meg eléggé. Mit szólnak ehhez az emberek, mennyire fér bele manapság az éttermezés? – erről kérdezte a Hóvége a járókelőket.

Minden nagyon megdrágult, az étterem az átlagos, vagy annál alacsonyabb jövedelemből élők számára valahol luxus lett. A vendéglátósoknak sem egyszerű: a rezsit, az alkalmazottakat, az egyre drágább alapanyagokat valamiből fizetni kell, és ez nem megy áremelés nélkül. Tény azonban, hogy a költségnövekedést nem lehet teljesen áthárítani a vendégekre, mert akkor nem lesz kinek főzni. Vagy már itt tartunk? Beülünk-e még valahová „csak úgy” ebédelni, vacsorázni?

Igencsak meg kell gondolni, hogy az ember megengedheti-e magának

Az általunk megkérdezettek ritkábban, vagy egyáltalán nem járnak már étterembe, inkább otthon főznek. Az egyik válaszoló elmondta, hogy míg korábban havonta párszor el-elmentek vacsorázni, ma már meg kell gondolnia, belefér-e a költségvetésbe. Nemcsak neki, úgy általában mindenkinek.

Abban a többség egyetértett, hogy otthon főzni az elképesztő élelmiszerárak mellett még mindig olcsóbb, mint vendéglátóhelyen enni. Ezt mi is így gondoljuk, könnyen és kevés pénzből elkészíthető ételekről itt, itt, és itt írtunk.

Szóba sem jöhet az étterembe járás

– mondta egy férfi. Hozzátette, hogy a kifőzdéket azért érdemes megnézni, mert ha utánaszámolunk, egy-egy napi menüvel jobban járhatunk, mint ha otthon főznénk. Egy másik férfi szerint azok a helyek, ahol tényleg szívesen enne az ember, megfizethetetlenek, az átlagos éttermi kosztnál pedig otthon is lehet jobbat főzni.

Ennyit bevezetőnek, mutatjuk a ’Hóvége kérdez’ sorozat következő videóját: