Mikor kell igényelni a nyugdíjat, hogy a legmagasabb legyen az összege? A várható nyugdíjunk összegét számos dolog befolyásolja. Mindannyian szeretnénk a lehető legmagasabb összegű nyugdíjat megkapni, az viszont nem teljesen egyértelmű, hogy erre miként tehetünk szert. Cikkünkben tisztázunk néhány – a nyugdíj kiszámításához szükséges – alapfogalmat, és elmondjuk, mire számíthatnak azok, akik 2023-ban kérik a nyugdíjazást.
Többféle nyugalmazási díj létezik, viszont amikor általában a nyugdíjról beszélünk, akkor az öregségi nyugdíjat értjük alatta. Az alábbi fogalmakat kell ismernünk, ha ki akarunk okosodni nyugdíjszámításból.
Mi az az öregségi nyugdíj?
Ez az, amit a munkában eltöltött évek után kapunk az államtól idős korunkban. Öregségi nyugdíjra akkor leszünk jogosultak, ha rendelkezünk elegendő munkában eltöltött idővel (ezt nevezik szolgálati időnek), és ha elérjük a nyugdíjkorhatárt. A NŐK 40-ként ismert korkedvezményes nyugdíjról itt írtunk, itt pedig az előnyöket-hátrányokat foglaltuk össze.
Mennyi a nyugdíjkorhatár?
A nyugdíjkorhatár megmutatja, hogy hány éves korától jogosult valaki öregségi nyugdíjra. Ez az évek alatt fokozatosan emelkedett, 2023-ban 65 év.
Ki mehet korkedvezménnyel nyugdíjba?
A korkedvezményes nyugdíj sokak számára ismerős lehet. Ennek lényege, hogy bizonyos feltételeknek eleget téve az is nyugdíjba mehetett, aki nem töltötte be az akkori nyugdíjkorhatárt. 2012-ben – egy sor egyéb ellátással együtt – a korkedvezményes nyugdíj megszűnt, viszont bevezettek egy hasonló kedvezményt, kifejezetten nőknek. Ez a Nők 40. Más korkedvezményes nyugdíjazás jelenleg nincs.
Ezt jelenti a szolgálati idő
Szolgálati idő alatt azt az időszakot értjük, amikor a munkában eltöltött évek során nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségünk volt. A jogszabály szerint minimum 20 év szolgálati idővel mehetünk nyugdíjba, ha elérjük a nyugdíjkorhatárt.
Amit a valorizációs szorzóról tudni kell
Ez egy olyan szorzószám, amit a nyugdíj kiszámításánál használnak. A valorizációs szorzószám megjelenése minden évben fontos esemény azoknak, akik az adott naptári évben mennek nyugdíjba.
A valorizációs folyamat során az előző naptári év előtti nettó átlagkereseteket az országos átlagkereset egyes években történő változásait figyelembe véve a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez igazítják. Nézzünk egy példát: ha 2023-ban vonulunk nyugdíjba, akkor a valorizálás a 2021-es és az azt megelőző évek átlagkereseteit veszi figyelembe, amelyeket a 2022-es kereseti szintekhez igazítanak.
A valorizációs szorzóval kell megszorozni az adott év nettó keresetét, így igazítva az adott ledolgozott évek kereseteit a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évhez. Ezt azt jelenti, hogy
jobban járhatnak azok, akiknek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a szorzó magasabb, mint az eggyel korábbi évben.
A nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat márciusban szokták közzétenni. Fontos azonban, hogy ez csak egy kis része a nyugdíj kiszámításának, a nyugdíjképlet számos más dolgot is tartalmaz.
Az életpálya átlagkeresetről röviden
Sokan számítanak arra, hogy a nyugdíjuk az utolsó havi nettó átlagkeresetük 70-80%-a körül alakul majd. Ez hiba, ugyanis az utolsó havi, évi, vagy x évi nettó átlagkeresetből nem vezethető le közvetlenül a nyugdíj összege. A félreértések elkerülése végett használják az „életpálya átlagkereset” kifejezést.
A 2023-as nyugdíjmegállapítások esetében az életpálya átlagkereset számítása során az 1988 és 2023 közötti 35 év keresetét veszik figyelembe. Az életpálya átlagkereset az ebben az időszakban elért, nyugdíjalapot képező összes jövedelmek és keresetek nettó havi átlaga, amelyet naptári napokban kell mérni. Ez az egyik olyan tényező, amitől a nyugdíjunk összege függ.
Nyugdíjszámítás: a rettegett nyugdíjképlet
A nyugdíjképlet az a bonyolult és laikus szemmel szinte átláthatatlan számítási eljárás, amelyben a valorizációs szorzón túl is számtalan szabály és részletszabály együttesen érvényesül, és amely alapján a nyugdíjfolyósító meghatározza a nyugdíjunk mértékét. A pontos számítás a nyugdíjfolyósító dolga lesz – írja a NyugdíjMásképpen.
A nyugdíjképlet szerint a nyugdíjat igénylő 1988. január 1. és a nyugdíj megállapításának napja között szerzett összes havi nettó (adók és járulékok mértékével csökkentett) átlagkeresetének az összegét kell megszorozni az igénylő összes szolgálati idejétől függő, százalékos mértékű nyugdíjszorzóval. A számolás eredménye lesz az induló nyugdíj összege.
A pontos, várható nyugdíjunk kiszámítása szakértő segítsége nélkül azonban szinte lehetetlen feladat. Nemcsak a rengeteg idő, türelem, képlet és számítás szükségessége miatt, hanem azért is, mert általában nem rendelkezünk olyan pontos adatokkal, amelyek nélkülözhetetlenek a számításhoz.
Szeretné tudni, mennyi nyugdíjra számíthat? Az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság kalkulátora, illetve a NyugdíjMásképpen saját kalkulátora jó lehet kiindulásnak. A Hóvége nyugdíj kalkulátora azt mutatja meg, mennyivel lehetne magasabb az ellátás összege a svájci indexállás bevezetésével.
Magasabb összegű nyugdíjuk lesz azoknak, akik 2023-ban igénylik?
2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023. március végén egy kormányrendeletben kiadandó valorizációs szorzók révén. Farkas András nyugdíjszakértő szerint 2023. január 1. és december 31. közötti nyugdíjmegállapítások esetében 17,5%-kal nőnek a valorizációs szorzók a 2022-ben alkalmazott szorzókhoz képest. Mit jelent ez? Azt, hogy a nyugdíjba vonulás évének továbbra is meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában:
minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.
Ez nemcsak az öregségi nyugdíj, hanem a Nők 40 esetében is érvényes. Ami ennek keresztbe tehet, az a 2022-ben elszabadult infláció.
