Nyitólap Blog Oldal 534

Mennyi a nyugdíj előtti munkanélküli segély? Milyen járulékokat vonnak le belőle?

Írta:
Hóvége
-
nyugdíj előtti munkanélküli segély

Rossz helyzetben vannak a munkaerőpiacon a nyugdíjazás előtt álló álláskeresők. A szakemberek szerint sokkal rosszabb esélyekkel indulnak, mint például a fiatal álláskeresők. A nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) pont erre a helyzetre nyújt – ha nem is túl magas összegű – segítséget. Az ellátás abban az időszakban jár az érintetteknek, ameddig a nyugdíj korhatárt be nem töltik és nem sikerül tartós munkaviszonyt létesíteniük. Mit érdemes tudni a nyugdíj előtti munkanélküli segély igénybevételéről? Mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt terhelő levonások mértéke? Mutatjuk a tudnivalókat.

Nyugdíj előtti munkanélküli segély

A nyugdíj előtti álláskeresési (vagy munkanélküli) segély azoknak a munkavállalóknak nyújt segítséget, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtt veszítik el munkájukat. Célja, hogy a folyósítás időtartama alatt az álláskeresők a nyugdíjkorhatár betöltéséig támogatásban részesüljenek.

Nyugdíj előtti álláskeresési segély – kinek jár, mennyi az összege, meddig kapható?

Ki igényelheti az ellátást? Pontosítsuk:

  • akinek a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra
  • van már legalább 15 év szolgálati ideje
  • szeretne munkát vállalni, de eddig nem talált önállóan és a foglalkoztatási osztály sem talált számára megfelelő állást
  • a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül – legalább 45 napon át – álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát már kimerítette
  • aki nem részesül: korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban 

Nyugdíj előtti munkanélküli segély összege 2024-ben

A nyugdíj előtti álláskeresési segély összege a kötelező legkisebb munkabér összegének 40 százaléka, azaz havi 106.720 forint, ami napi bruttó 3.557 forintot jelent.

Meddig folyósítják?

Az álláskereső addig részesülhet a nyugdíj előtti álláskeresési segélyben, amíg vagy az öregségi nyugdíjra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosulttá nem válik.

Vannak azonban olyan időszakok, amikor szüneteltetni kell az ellátást:

  • amikor a segélyben részesülő dolgozik – de az alkalmi munka nem számít
  • a segélyben részesülő közfoglalkoztatás keretében dolgozik
  • vagy pedig keresetpótló juttatást kap

Mikor szűnik meg?

Ha valaki nyes-t kap és mellette elkezd dolgozni, de azt nem jelenti be az illetékes foglalkoztatási osztály felé, akkor a segélyre való jogosultsága megszűnik. Fontos tudni, hogy ha munkát szereztünk (és az nem alkalmi munka), akkor azt 15 napon belül jeleznünk kell a foglalkoztatási osztálynak.

A nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülőknek nem csak bejelentési kötelezettsége van az illetékes foglalkoztatási osztály felé, hanem együttműködési kötelezettséget is vállal az ellátás igénylésével. Az együttműködés azt jelenti, hogy a foglalkoztatási osztály által felajánlott megfelelő munkahelyet vagy képzést köteles elfogadni. Arról, hogy mit takar a megfelelő munkahely, itt lehet részletesen olvasni. Emellett a foglalkoztatási osztályon legalább 3 havonta jelentkezni kell.

A nyugdíj előtti munkanélküli segély igénylése

A nyes iránti kérelmet a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti fővárosi/megyei kormányhivatal foglalkoztatási osztálya bírálja el. Azt, hogy melyik a lakóhely szerint illetékes foglalkoztatási osztály, itt lehet kikeresni.

Az igénylést személyesen a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal foglalkoztatási osztályánál lehet elindítani vagy pedig online, az ügyfélkapun keresztül. Az igénylő lapot innen lehet letölteni. Az igényléshez nem szükséges a személyazonosító okmányokon kívül más irat, mert a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt – az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére- a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv igazolja.

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyt terhelő levonások

Amíg az álláskereső nyesben részesül, addig biztosított, vagyis jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

Emellett az ellátás folyósításának időtartamával további szolgálati időt is szerez az öregségi nyugdíjához. A nyes összegét viszont csak abban az esetben lehet figyelembe venni a nyugdíjszámítás során, ha így járna jobban a nyugdíjigénylő, tehát magasabb összegű nyugdíjat kapna, mint egyébként.

Alapvetően az álláskeresési járadék után adózni kell, viszont olyankor, ha ez az ellátás az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben került folyósításra – tehát a nyugdíj előtti álláskeresési járadék címén -, akkor a juttatás nyugdíjnak minősül és ezért nem kell feltüntetni az adóbevallásban. Ha ezen az ellátáson kívül nem volt más jövedelme a jogosultnak, akkor nem kell adóbevallást sem leadnia, hiszen a nyugdíj adómentes jövedelemnek számít. 

Segítségre van szükséged, tanácsot kérnél nyugdíjjal kapcsolatban? Fordulj a Hóvége Ügyfélszolgálathoz, és 48 órán belül segítünk.

Mire elég az ápolási díj 2024-ben? A megélhetésre biztos nem 

Írta:
Hóvége
-
egy idős kezét fogja egy fiatal felnőtt

Az ápolási díj egy szociális juttatás, amit az kaphat meg, aki otthon ápolja gondozásra szoruló beteg hozzátartozóját, pl. idős szülőjét. 2023-ban több mint 30 ezren gondozták tartósan beteg rokonukat, az ápolási díj alapesetben havi 45 ezer forint volt. Januárban ugyan emelték a támogatás összegét – 6 (!) százalékkal – , de az nyilvánvaló, hogy 2024-ben ennyi pénzből megélni nem lehet (ahogy 2023-ban sem lehetett). A tartós ápolást igénylő beteg nem hagyható magára órákra, így gondozója nemigen tud munkát vállalni, hacsak a távollét idejére nem fogad fel valakit. Képzett ápolót alkalmazni nem olcsó, de a rendszeres segítségnyújtás még akkor sincs ingyen, ha erre egy szomszédot, ismerőst kér fel az illető. „Akinek nincs pénze, az vagy otthon ápol, miközben csődbe megy, vagy valahogy megszabadul a betegétől” – mondta korábban Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő. Mire elég az ápolási díj 2024-ben? Tényleg ennyire szörnyű a helyzet? Spoiler: tényleg.

Mire elég az ápolási díj? Valódi segítség vagy vicc?

Ennek megválaszolásához előbb tisztáznunk kell, hogy az ápolási díjban ki részesülhet, mekkora összegre számíthat. 

Az ápolási díj havi rendszerességgel folyósított összegét az veheti igénybe, aki otthonában tartós gondozásra szoruló, súlyos betegségben szenvedő vagy fogyatékkal élő személyt ápol. A támogatást – merthogy ez az – a tartósan beteg nagykorú személyek, illetve (életkori megkötés nélkül) a súlyos fogyatékkal élő vagy tartós gondozásra szoruló személyek után folyósítják. 

A beteg rokon állapotától függ, milyen mértékű a támogatás. 2024-ben ezek a számok:

  • alapösszegű ápolási díj: havi 48 405 forint
  • emelt összegű ápolási díj: 72 608 forint
  • kiemelt összegű ápolási díj: 87 129 forint

Ezek bruttó (!) összegek, amelyekből a 10 százalékos nyugdíjjárulékot levonják. (Itt írtunk arról, melyik milyen állapotra vonatkozik.)

A magyar családok többségének annyira nem megy jól, hogy szakképzett személyzetet vegyenek fel gondozónak, még akkor sem, ha két keresetből gazdálkodnak. Persze lehet úgy kalkulálni, hogy pl. a testvérek összeadják a pénzt, és majd abból fizetik az ápolót, de még így is elég nehéz megfelelő segítőt találni megfizethető áron.

„Az idősotthonokba szinte lehetetlen azonnal bekerülni, hacsak nem magán nyugdíjasházról van szó – persze egy átlagos család számára ez is a megfizethetetlen kategória. Nem nagyon marad más lehetőség, nekünk kell otthon maradnunk idős szerettünkkel. Az állam valamelyest igyekszik kompenzálni a jövedelemkiesést az ápolási díjjal, da a fenti számokból látszik, hogy ebből a pénzből megélni lehetetlen. Még csak a minimálbér közelében sincs” – foglalta össze Kunetz Zsombor.

Pénz beszél, az egészségügy vonyít

Jellemzően nem a tehetős családok fognak ápolási díjért folyamodni. Akinek van pénze, az valahogy elhelyezheti a beteget egy magánellátók által biztosított fekvőbetegotthonba. A másik lehetőség: megvesztegetéssel sikerülhet, hogy az illető egy, még állami szakellátást nyújtó intézménybe „benyomja” az ápolást igénylő rokont. Sajnos így működik az ország: ami fent nagyban megy, az az alsóbb szinteken kicsiben.

Ha nincs más opció, akkor a kevésbé szerencsés anyagi helyzetben élők kivárják, míg az intézmények képesek lesznek a beteg hozzátartozókat fogadni. Ebből következik, hogy egy idő után „az összes aktív ellátó intézmény tele lesz olyan beteggel, akit nem lesz hova kiengedni, hiszen, amennyiben kiküldik a családhoz, onnan a beteg másnap állapotromlás következtében vissza fog kerülni” – mutat rá Kunecz. 

Hogyan fogják a kórházak ellátni az embereket, ha az aktív ágyakon tartós ápolást igénylő betegek fognak feküdni? Nehezen. Itt vállalhatná át a feladatot a szociális ellátórendszer, csakhogy a kormány tavalyelőtt módosította a vonatkozó törvényt: 2022-től a családoknak képességeik és lehetőségeik szerint kötelességük segíteni a hozzátartozójukon. Ha ők sem tudják támogatni az ápolásra szoruló rokont, akkor következik az önkormányzat, majd legvégső esetben az állam.

De maradjunk csak az egyén szintjén. Ki az, aki elhiszi, hogy a 40-80 ezer forintos ápolási díjból meg lehet élni? Segítségnek nagyon kevés, viccnek túl otromba – mégis így tréfálkozik az állam több mint 30 ezer ember kárára.

Segítségre van szükséged, tanácsot kérnél valamilyen ügyben? Fordulj a Hóvége Ügyfélszolgálathoz, és 48 órán belül segítünk.

Fűtéskorszerűsítés: mikor zárkózik fel Magyarország?

Írta:
Hóvége
-
fűtéskorszerűsítés
fűtéskorszerűsítés

A klímaváltozás elleni küzdelem részeként az Európai Unió számos szükséges intézkedést előrevetített már, még ha többre nem is született eddig konkrét jogszabályi intézkedés. Kitűzött cél például a fűtéskorszerűsítés, és az épületek energetikai korszerűsítése, a megfelelő szigetelés biztosítása. A fűtéskorszerűsítés részeként folyamatos átállásra lehet számítani a fosszilis energiahordozókról a megújulók által előállított villamos energia felé. A tervezett intézkedések érvénybe léptetését természetesen számos helyen korlátozza a tiltások által potenciálisan veszélybe kerülő nagyvállalatok lobbitevékenysége. Magyarországon, ahol még mindig 3 millió gázkonvektor üzemel, különösen nagy kihívást jelent a klímabarát fűtésrendszer kialakítása.

Mik az EU tervei a fűtés korszerűsítésére?

A gázkazánok 2025-ig történő betiltásával lehetne csak elérni az EU által 2030-ra kitűzött klímacélokat a Nemzetközi Energiaügynökség jelentése alapján. A folyamat több tényező miatt – pl. az orosz-ukrán háború, az átállás gazdasági és társadalmi nehézségei és kivitelezhetősége – azonban igencsak megrekedt. Úgy tűnik, a gázkazánok betiltásával kapcsolatos céldátumok egyre inkább kitolódnak a klímastratégia trágyalásai alapján. Volt már szó 2030-as, de még távolabbi 2050-es célkitűzésekről is az EU-n belül.

A betiltás a szükségszerűsége miatt azonban valószínű, hogy be fog következni, és ezzel tisztában vannak a gázipari vállalatok is. Épp ezért, hogy megvédjék piacukat erős lobbitevékenységgel próbálnak hatni az EU-s klíma irányelvek alakítására. Ahhoz, hogy üzemben tartsák a gázkazánokat, „zöld” energiaként akarják elfogadtatni a hidrogénnel és bioüzemanyaggal történő fűtést. Annak ellenére, hogy az így üzemelő kazánok életképessége tudományosan megkérdőjelezhető, és egyidejűleg nem jelentik a legkörnyezetbarátabb megoldásokat sem a fűtéskorszerűsítés tekintetében. A lobbitevékenység mögött javarészt a cseppfolyós propángáz (LPG) ipar áll, amely szeretné lehetővé tenni a kazánok további értékesítését. Érvelésükben főként a vidéki közösségek egyedi igényeire hivatkoznak. Szakértők szerint azonban a hidrogénnel való fűtés drága lenne, valamint háztartási felhasználásra sem alkalmas. A bioüzemanyag-gyártást pedig nagyon nehéz lenne úgy felgyorsítani, hogy széles körben elterjedt fűtőanyag válhasson belőle. Kritikusok szerint azonban a szén-dioxid mentesítést a vidék számára a hőszivattyúk tudnák elhozni.

Hol tart hazánk?

A fűtéskorszerűsítés fontos részét képezi a megfelelő hőszigetelés is. Kevesebb gáz kerül ugyanis felhasználásra, ha nem „szökik ki” a meleg a lakásból. A RePower nevű uniós forrásból fedezett otthonfelújítási támogatás idehaza várhatóan pályázható lesz 2024 júniusától, mint ahogy arról korábban itt írtunk. A 108 milliárdos támogatásból kb. 20 ezer családi ház tud majd megújulni. Ez viszont csak kis szeletét képezi az energiahatékonyság növelésre szoruló ingatlanoknak.

A számos szakértő által leghatékonyabbnak tartott hőszivattyúkból 2022-ben már több mint 3 millió darabot értékesítettek az EU-ban. Így – Thomas Nowak, az Európai Hőszivattyú Szövetség főtitkára szerint – már 20 millió hőszivattyú működik az EU területén. A 3 millió eladott hőszivattyú kb. 40TWh fosszilisenergia-megtakarítást jelent és nagyjából 8 Mt-val csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. Az eladott hőszivattyúk száma 1000 háztartásra Finnországban a legmagasabb (69), de Norvégiában (62) és Svédországban (39) is magasabb az arány az európai átlagnál, ami 10 és 20 közé esik. A hőszivattyú alacsony elterjedése idehaza részben a rezsicsökkentett áramárnak köszönhető.

Az EU több országa már eljutott a gázkazánok betiltásáig is, pl. 2023 januárjától Ausztriában új építésű ingatlanoknál tilos gázkazánt beépíteni, és ez igaz Franciaországra is. Németországban pedig a megújuló energiaforrásból származó fűtés arányét 65%-ra kell emelni 2024-től. Magyarországon egyelőre csak a hőszivattyúpiac dinamikus fejlődése ad bizakodásra okot. 2022-ben pl. 100%-kal nőtt a levegő-víz hőszivattyúk értékesítése. Ez körülbelül 15 ezer készüléket jelent. A vizes hőszivattyús készülékek a felújításoknál is jól alkalmazhatók, azonban a piac nagyütemű fejlődésével egyidejűleg szükséges lesz kitermelni a telepítéshez és működtetéshez megfelelő szakember gárdát is.

Tudtad? Hazánk a legdepressziósabb ország az EU-ban

Írta:
Hóvége
-
legdepressziósabb ország
legdepressziósabb ország

A depresszió manapság világszerte népbetegségnek számít a szorongás és más korunkban felfutó mentális probléma mellett. Az Eurostat felméréséből azonban kiderül, hogy az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb a depressziósok aránya. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mi lehet ennek az oka. Továbbá arról is írunk, hogy ennek a magas aránynak gazdaságunk helyzete is kárát látja.

Számokban a depresszióról

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint kb. 300 millió ember depressziós világszerte, így valóban a depresszió a legelterjedtebb mentális probléma jelenleg. A kezeletlen depresszió gyakorta tűzdelt öngyilkossági kísérletekkel, illetve legrosszabb esetben öngyilkossághoz vezet. Ez azért is aggasztó, mert évente kb. 800 ezer ember hal meg öngyilkosság miatt. Továbbá a 15-29 éves korosztályban ez a második leggyakrabban előforduló halálok. Annak ellenére, hogy a depresszió kezelésére létezik hatékony gyógymód, a betegséggel küzdők kb. fele kap csak kezelést valamilyen formában. Valamint akadnak olyan országok, ahol a betegek 10%-a sem jut megfelelő segítséghez. Felmérések szerint a világ lakosságának legalább 15%-a tapasztalt már élete során legalább egyszer depressziós tüneteket.

A legdepressziósabb ország Európában

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a legmagasabb a depressziósok aránya, ahol a 18 év feletti lakosság 10,3%-a szenved a tünetektől. Az EU-s átlag ehhez képest „csak” 6,5%. Ha azt gondolnánk, hogy ez közép-európai sajátosság – ami a hasonló történeti, gazdasági és társadalmi múlt mellett jogos feltevés lenne –, akkor tévedünk. Csehország, Szlovákia és Horvátország ugyanis a lista utolsó öt helyén szerepel, mögöttük kizárólag Hollandia és Belgium áll. Mellettünk a legdepressziósabb országok közé tartozik még Portugália, Svédország, Izland és Németország.

Okok és következmények

A felmérés azt mutatja, hogy egy adott ország gazdasági teljesítménye nem függ össze közvetlenül a depresszióval, annak alakulását valószínűleg több tényező befolyásolja egyszerre. Közöttük lehet a fennálló politikai helyzet, az éghajlat, a munkakörülmények és az egészségügyi rendszer teljesítőképessége is. Ezért lehet, hogy nem csak Németországban, hanem Franciaországban és a már nem EU tag Nagy-Britanniában is magasabb a depressziósok aránya a társadalomban.

A gazdaság egészleges teljesítménye ugyan nem közvetlen okozója a depressziónak, de az egyéni anyagi helyzet igen. Minden országban igaz, hogy a szegényebbek között több depresszióssal találkozhatunk. Magyarország esetében pl. a legszegényebbek körében (a minta alsó 20 százaléka) már 21,7%-ra rúg a depressziósok aránya. Míg ez az arány a leggazdagabbaknál (felső egyötöd) csak 4,2%.

További befolyásoló tényező pl. az iskolai végzettség is. Akik felsőoktatásban végeztek feleakkora eséllyel lesznek depressziósok, mint az alacsonyabb képesítésűek. Emellett a depresszió jellemzően mindenhol nagyobb arányban sújtja a nőket, mint a férfiakat.

Gazdasági következmények

A depresszió alattomos betegség, indultakor nehéz észrevenni a tüneteket. Így könnyen előfordulhat, hogy valaki még hónapokig „szolgál” a munkahelyén úgy, hogy csak árnya önmagának. A fokozatos teljesítményromlás természetesen nemzetgazdasági szinten is nyomon követhető. A rossz teljesítés, valamint a folytonos hiányzás is eurómilliárdos károkat képes kitermelni a vállalkozások számára. A lelki gondozás megerősítése országos szinten így hát égető feladattá válik.

Házi majonéz főtt tojásból: villámgyorsan elkészül és isteni finom

Írta:
Hóvége
-
Házi majonéz főtt tojásból: villámgyorsan elkészül és isteni finom
Házi majonéz főtt tojásból: villámgyorsan elkészül és isteni finom

Nem mindenki tudja, hogyan készül a majonéz, pedig anno mindenki otthon készítette. Gyakran gondolják, hogy tejet tartalmaz, pedig egy csepp sincs benne. De akkor miből van? Cikkünkben megtudhatod, hogyan készül el egyszerűen a házi majonéz, méghozzá főtt tojásból. Ne aggódj, a többi hozzávalót is megtalálod a konyhádban!

Nyers tojás vs. főtt tojás

Az eredeti recept szerint nyers tojássárgáját kell használni a majonézhez. Fontos odafigyelni az olaj adagolására, eleinte csak cseppenként szabad a tojássárgájához adni, és folyamatosan kevergetni kell ahhoz, hogy rendesen összeálljon. Ha nem azonos a hőmérsékletük, akkor sem fog sikerülni a majonéz. Ez azért van, mert egy vizes és egy olajos keveréket akarunk összedolgozni. Ráadásul otthon nem tudjuk szalmonella ellen kezelni a kész majonézt. Ezért ajánljuk inkább, hogy főtt tojással készítsünk házi majonézt.

Házi majonéz főtt tojásból

De miért csináljuk meg magunknak a majonézt, ha könnyedén megvásárolhatjuk szinte bárhol? Az garantáltan finom, nem kell vele bajlódni. Na de a bolti majonézek nagy százalékát (kb. 70%) csupán olaj teszi ki. Ha magunknak készítjük el, az egészségesebb lehet, mert kevesebb olajjal készül és frissebb is. Ráadásul olcsóbban is kijövünk, illetve nincs benne se tartósítószer se plusz adalék. Ezek a házi majonézbe feleslegesek. Úgyse csinálunk egyszerre nagy adagot, az pedig gyorsan elfogy.

Ha mondjuk tojáskrémet szeretnénk készíteni, az nagyon jó alkalom arra, hogy kipróbáljuk a receptet, mivel főtt tojás kell hozzá. A tojáskrémhez pedig majonéz, úgyhogy csak jól jöhetünk ki belőle, és biztosan elhasználjuk az egészet. Ugyancsak érdemes majonézes saláta készítésekor kipróbálni magunkat a házi majonéz készítésben.

Házi majonéz főtt tojásból

Egészségesebb és frissebb, mint a bolti
Házi majonézt készíthetünk főtt tojásból is, itt kis tálkában látható
Recept nyomtatása
Fogás Szósz
Kulcsszavak egyszerű, majonéz, tojásházi szósz

Felszerelés

  • 1 mixer vagy botmixer

Hozzávalók

  • 4 darab főtt tojás
  • 100 ml víz
  • 30 ml étolaj
  • 1 ek almaecet
  • Só

Elkészítés

  • Nagyon egyszerű elkészíteni, csak pucoljuk meg a főtt tojásokat, majd helyezzük nagy teljesítményű mixerbe, tegyük hozzá a vizet, az olajat, az ecetet és a sót, majd ”turmixoljuk össze”. Ha nincs ilyen gépünk otthon, meg lehet próbálni botmixerrel úgy, hogy előtte a tojásokat kicsit összetörjük villával.
  • Az erős keveréstől az olaj egyre jobban be fog krémesedni, míg a végén olyan szép fényes lesz, mint a bolti majonéz.

Megjegyzések

Le lehet csökkenteni a tojások számát 3-ra, és a víz-olaj arányán is lehet változtatni, úgy, hogy mondjuk 50-50 ml legyen mindkettő. Így sűrűbb majonézt fogunk kapni.

Balaton vagy Horvátország az olcsóbb? Meglepő eredményt hozott az árak összehasonlítása

Írta:
Hóvége
-
Balaton vagy Horvátország

Minden évben felmerül a kérdés a nyaralást tervezők körében, hogy hova éri meg utazni, a Balaton vagy Horvátország az olcsóbb, melyikkel járnak jól az üdülni vágyók. A Pénzcentrum kiszámolta, hogy idén a Balatonnál vagy a horvát tengerparton drágább-e a vakáció, mi pedig hozzáadtuk az útköltséget, a szállást és egyebeket. Mindent összevetve – ami tartalmazza az utazási költséget, a szállás díját és az étterem/büfé árakat – igen elgondolkodtató végeredmény jött ki.

Balaton vagy Horvátország: mennyibe kerül az odajutás?

Nem árulunk zsákbamacskát, nyilvánvalóan az nem kérdés, hogy a Balatonhoz olcsóbb eljutni, mint Horvátországba, hiszen a legközelebbi strandját is legalább 5 óra autózás. Ehhez képest a Balaton az ország bármely részéből töredékidő alatt elérhető, akár vonattal, akár autóval utazunk.

Tehát a fő kérdés: mennyivel drágább eljutni Horvátországba? Vegyük Rijekát, ami az egyik – Magyarországhoz – legközelebb eső tengerparti úti cél. Összesen 502 kilométer Budapestről, városnézéshez és tengerparti kikapcsolódáshoz is tökéletes. Amennyiben egy benzines autó 9 literes átlagfogyasztását vesszük alapul – 95-ös benzinnel számolva –, úgy a benzinköltség Rijekába, egy útra 29.186 forintra jön ki.

Ehhez jönnek még hozzá az autópályadíjak. Tegyük fel, hogy egyébként, a hétköznapokon nincs szükségünk autópálya-matricára, mert nem járunk nap mint nap autópályával érintett szakaszon. Ilyen esetben tehát csak az egyhetes nyaralás miatt vennénk matricát, akkor egy személygépjárműre egy 10 napos matrica 6.400 forintba kerül. Ezzel megvagyunk az oda-vissza útra is.

A horvát szakaszon pedig az alábbi díjakkal kell kalkulálnunk a határátlépést követően:

  • Gorican-Zágráb szakasz: 5,8 euró
  • Zágráb – Rijeka szakasz: 9,2 euró 

Összesen tehát plusz 15 euróval kell számolnunk a horvát szakaszon, ami a jelenlegi árfolyamon 5650 forintot jelent. Ha Horvátország távolabbi szakaszain utaznánk, úgy további autópályadíjakra számíthatunk. (A horvát autópályadíjakat itt találjuk.)

A Budapest-Rijeka teljes útiköltség oda-vissza, mindennel együtt 76.072 forint. Így jön ki:

  • tankolás: egy útra 29.186 forint, oda-vissza 58.372 forint
  • magyar autópályadíj:10 napra 6.400 forint
  • horvát autópályadíj: csak odafelé 5.650 forint, oda-vissza 11.300 forint

Korábban írtunk arról is, hogy mennyibe kerül vonattal vagy busszal elutazni Horvátországba.

A Pénzcentrum arra a következtetése jutott, hogy egy négy tagú családdal számolva egyértelműen az autó a legolcsóbb megoldás, míg a legkényelmesebb a vonat. A busz középmezőny, hiszen nem túl kényelmes, de legalább nem olyan drága, mint a vonat.

Apartman vagy szálloda: ennyire jön ki a szállás díja

Átlagosan 10%-kal emelkedtek a szállásdíjak a Balatonnál tavaly óta. Viszont nagyban árnyalja a képet, hogy a szállásokkal kapcsolatban nagyon nehéz átlagárat mondani. Ennek az az oka, hogy egészen más árat kapunk, ha most foglaljuk le az augusztusi nyaralást, mint ha például július közepén. Általában érvényes, hogy minél korábban foglaljuk le az apartmant, annál megfizethetőbb lesz. 

Most foglalva egy július közepére szóló 2 fős apartman 30-60 ezer forint közötti áron érhető el a Balatonnál.

És mi a helyzet Horvátországban? Apartmanok tekintetében a 100 euró/éjszaka ár (39.000 forint) már jónak számít. Egy tengerparti hotelszoba pedig 70-100 ezer forint körül foglalható. 

Babgulyás és csevap: mire számíthatunk?

A Balatonnál az infláció miatt a különböző vendéglátóhelyeken 8-10%-os áremeléssel lehet idén számolni. Sok étterem az előszezonban még próbálja tartani a tavalyi árakat, de nem mondhatni, hogy azok sokkal kedvezőbbek voltak az idei árazásnál. Jelenleg egy sima lángos ára 1000 forintnál kezdődik, a sajtos-tejfölösért 1900 forintot számolnak fel, egy különlegesebb tonhalas lángosért pedig akár 3600 forintot is fizethetünk. Egy gombóc fagyi 650 forintba kerül majd a főszezonban. A babgulyás 2600 forint, a lecsó pedig 2500 forint a Pénzcentrum olvasójának beszámolója alapján. 

Egy négy fős család ebédje tehát a Balatonon bőven 10 000 forint feletti összegre jön ki üdítőkkel együtt. 

A horvát árakról pedig az alábbiakat lehet eddig tudni:

  • fagyi: 2 euró – 780 forint
  • üdítő: 2,5-3,5 euró – 1000 – 1400 forint
  • sör: 2,7-3 euró – 1000 forint
  • egész pizza: 8-11 euró – 3100 – 4300 forint
  • pizza szelet: 2-2,8 euró – 800 forint
  • hamburger: 6-6,5 euró- 2400 forint
  • jégkrém: 2-3,2 euró
  • csevap: 10-11 euró – 3900- 4300 forint
  • sült krumpli: 3 euró – 1150 forint
  • óriáspalacsinta: 2-2,8 euró – 780 – 1100 forint

Összességében az látszik, hogy számottevő különbségek nincsenek az éttermi árakban vagy a szállás költségeiben. 

Nagy különbség az utazási költségekben természetesen felmerül, hiszen a több száz kilométerre lévő Adria mindenképpen többe kerül, mint a Balaton, akár a vonatot, akár az autót választjuk.

A nagyobb kérdés inkább az, hogy idén Magyarországon ki engedhet meg magának a családi nyaralást. Ha egy négyfős családdal kalkulálunk, akkor is több százezer forintra jöhet ki egy balatoni nyaralás szállással, utazással és étkezéssel. És ugyanez a helyzet akkor is, ha Horvátország a cél. Valószínűleg idén is sok ember elesik attól, hogy egy egyhetes nyaralást megengedhessen magának.

A nyári szünetet viszont mindenki kénytelen valahogy megoldani, ezért összegyűjtöttük a még megfizethető balatoni és ingyenes gyermektáborok listáját.

Buják: a szociális program arra épül, hogy itt vannak nekünk Erzsikéék

Írta:
Hóvége
-
Buják polgármestere Borbély Gábor

Az Erzsikéék családtagnak számítanak Buják településen.

– Átfogó szociális programunk arra épül, hogy itt vannak nekünk az Erzsikéék – mondja Borbély Gábor, Buják független polgármestere, aki jó tíz éve irányítja Dél-Nógrád legnagyobb települését. Azelőtt menedzser volt, de mint mondja, nem történt életében nagy törés, mert a kétezer lelkes falu ügyeit is menedzselni kell.

Amikor Erzsikéékről beszélünk, Kodák Erzsébet családsegítőről és Varga Csabáné gondozónőről, a szociális szolgálat vezetőjéről van szó. – Öregedünk, lassan, de biztosan, és folyamatosan, nagy szükség van a kollégáimra – teszi hozzá a polgármester.

A középkorú bujákiak többnyire a Gyöngyöshöz és Hatvanhoz közeli szerelőüzemekben dolgoznak, aki munkát akar, általában talál magának. Évről évre gyarapszik a 65 év feletti korosztály létszáma, de az itteniek úgy tapasztalják, hogy a 70 alatti lakosok viszonylag aktívan részt vesznek a település életében, eljárnak a rendezvényekre, és törődnek a kertjeikkel – mert az a mindenük. Van aztán a még idősebb generáció, köztük Irénke néni, akit a napokban köszöntöttek 90. születésnapja alkalmából. A szociális gondozók úgy látják, hogy az ellátottak között igen sok a nő. Varga Csabáné így ábrázolja a helyzetet: – Mintha ellopták volna a faluból a 75 fölötti férfiakat. Az idősek egyedül élnek, családtagjaikat ritkán látják, van, akit havonta, negyedévente egyszer látogatnak meg. A lelküket nekünk öntik ki, szintén nekünk mesélik a szép emlékeket is.

– A gondozónők a munkájukat csak akkor tudják elvégezni, ha teljes a bizalom – hangsúlyozza Borbély Gábor Erzsikéék fontosságát. – Ismerni kell a falusi ember természetét. Ha valakiben nem bíznak meg, be se engedik a portájukra. Ha valami jól esik nekik, vagy valami fáj, azt is rögtön a szociális segítőknek mondják el. Akiket többen már családtagnak tekintenek.

Az idősek portáján is sokhelyütt vannak háziállatok, de azért jóval kevesebb tyúk kapirgál errefelé mostanában, mint a korábbi évtizedekben. A nagyállatok – a marha és a ló – természetszerűen eltűntek innen is. Na jó, emu éppen van kettő is, újságolja a polgármester, de most véget ér a futómadarak számára a jó világ. Amikor megrémülünk attól, hogy esetleg feltálalják őket, jön a nyugtató válasz: – Nem kell semmi rosszra gondolni, egy állatkertnek ajándékozom őket.

Borbély Gábor, Buják polgármestere
Borbély Gábor, Buják polgármestere

Az idősek közül többen rendelkeznek gondosórával, a szerkentyű arra van, hogy jelezni lehessen vele az életveszélyes helyzetekben. Nemrég például életet mentett, mert egy idős hölgy leesett éjszaka az ágyról, csak így tudott segítséget kérni. Erzsikééket is éjjel-nappal lehet riasztani, ha sürgős segítségre van szükség. Az csak ráadás, hogy a 65 pluszosok kedvezményes díjazás mellett igényelhetnek étkeztetést, az ebédet naponta kiszállítják. Buják különben nemrég idősbarát önkormányzat díjat kapott, melyre a helyiek nagyon büszkék. Mással is lehet büszkélkedni. A kicsiny falunak olyan pedáns honlapja van e-ügyintézéssel és programajánlóval, no meg pompás képekkel a falu fölötti kálváriáról és a várromról, hogy azt bárki megirigyelheti.

Bujákon 143-an járnak iskolába és 73 az óvodások létszáma, 86 hátrányos helyzetű gyerek mellett 6 halmozottan hátrányos helyzetű gyerek részesül gyermekvédelmi támogatásban. A gondozók segítenek az étkeztetésben, olykor ruhákat gyűjtenek és besegítenek a Katolikus Karitász fáradozásaiba.

– Bujákon élni jó – szögezi le Borbély Gábor, és hozzáteszi, teljesen a bujákiakon múlik a sora. – Nemsokára megtartjuk a demokrácia ünnepét, jöhet a választás. Viszonylag egyszerű lesz a dolog: ha meg voltak velem elégedve, megválasztanak, ha nem, akkor lapátra tesznek. Már itt éltek az elődeim is, mindenki ismeri a családomat. Megpróbálom úgy csinálni a dolgomat, hogy ne kelljen később szégyenkezni.

Ezek után történt az, hogy a faluházból elmentünk a szellemes Buják-felirathoz fényképeket készíteni. A képen a polgármester és Erzsikéék láthatók.

(Tudósítónktól – kép és szöveg: Hóvége.hu)

Segítségre van szükséged, tanácsot kérnél valamilyen ügyben, kérdéseid vannak? Fordulj a Hóvége Ügyfélszolgálat munkatársaihoz, és 48 órán belül segítünk.

Elszomorító adat: a magyar átlagnyugdíj köszönőviszonyban sincs az unióssal

Írta:
Hóvége
-
két nyugdíjas, idős nő karba tett kézzel ülnek egymás mellett

Az idősek vannak kitéve leginkább a szegénységi kockázatnak, főként, ha egyedül élnek és alacsony nyugdíjjal rendelkeznek. Az Európai Unió külön cselekvési tervet hozott létre azzal a céllal, hogy 15 millió fővel csökkentse a szegénység kockázatának kitett lakosságot 2030-ra. Ehhez képest viszont az elmúlt tíz évben az európai országokban jelentősen nőtt a szegény idősek aránya. A 2021-es adatok alapján a 65 év felettiek 16,8%-a élt a szegénységi küszöb alatt. Ez azt jelenti, hogy önmagában a nyugdíj nem elég a nyugodt időskor biztosításához – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem által végzett kutatásból. Magyarországon különösen nehéz a nyugdíjasok helyzete az igazságtalan nyugdíjrendszer és a nyugdíjak egyre csökkenő összege miatt. De vajon milyen most a nyugdíj helyzet Európában és hol helyezkedik el Magyarország az európai nyugdíjak összehasonlítása alapján? A Portfolio.hu összehasonlítása szerint sincs okunk bizakodásra.

Mivel függ össze az időskori biztonság?

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) 2023-as Eurobarométer-felmérése szerint az uniós polgárok mindössze 42%-a bízik abban, hogy nyugdíjas éveire elég pénze lesz a biztonságos élethez. Magyarországon csupán az emberek 30%-a érzi, hogy a nyugdíja elég lesz majd a megélhetéshez.

“Az Euronews Business erős pozitív korrelációt talált a nyugdíjas évek alatti kényelmes élethez szükséges pénzügyi bizalom szintje és az öregségi nyugdíj havi összege között. Ez a korreláció azt jelzi, hogy a magasabb nyugdíjakkal rendelkező országokban magasabb a bizalom szintje, míg az alacsonyabb nyugdíjösszeggel rendelkező országokban a bizalom inkább csökken”- foglalja össze a Portfolio.hu.

Európai nyugdíjak összehasonlítása: hol mennyi a nyugdíj összege?

Az európai nyugdíjak között jelentős eltéréseket találunk, ami a nyugdíjas éveket érintő pénzügyi tudatossággal hozható összefüggésbe. Jellemzően a 65 éves és idősebb európaiak elsődleges jövedelemforrása a keresethez kötött nyugdíj. Ez jelentheti azt is, hogy kevesek rendelkeznek megtakarítással nyugdíjas éveikben.

Az Eurostat 2021-es adatai szerint az egy kedvezményezettre jutó átlagos havi bruttó öregségi nyugdíjkiadások az EU-ban elég eltérőek. Magyarországon az egyik legalacsonyabb a havi nyugdíjak összege Európában. Az átlag Izlandon volt a legmagasabb 2762 euróval, a legalacsonyabb pedig Albánia 131 euróval. Az uniós átlag 1224 euró volt, de elég magas az összeg például Luxemburgban 2575 euróval és szintén sereghajtó volt Bulgária 226 euróval.

A fenti országokhoz viszonyítva Magyarországon 398 euró volt a havi átlagos nyugdíj. Ennél alacsonyabb volt a juttatások összege: Litvániában 394 euróval, Horvátországban 388 euróval, Szlovákiában 386 euróval és Romániában 382 euróval.

Mely országok járnak élen az európai nyugdíjak összehasonlítása során?

Olaszországban volt a legmagasabb az egy ellátottra jutó nyugdíj, 1561 euró, míg Franciaország, Spanyolország és Németország közel azonos, 1450 euró körüli értéket mutatott. A skandináv országok is jól teljesítettek, az átlagos öregségi nyugdíjak meghaladták a fenti országokét.

A hét legrosszabb helyezést azonban mind a balkáni országok érték el: Magyarország az évi 7608 euróval, Bulgária 5241 euróval, Szlovákia 5651 euróval, Horvátország 6955 euróval és Litvánia 6963 euróval.

Az európai nyugdíjak összehasonlítása jól mutatja, hogy mekkora különbségek vannak az egyes országok között. Luxemburgban például az öregségi nyugdíjakra fordított átlagos kiadások majdnem 11-szer magasabbak, mint Bulgáriában.

Tudtad? Elindult a Hóvége ügyfélszolgálata: kérj tőlünk tanácsot, segítséget online!

Új divat terjed a lakberendezésben: mint a nagymama

Írta:
Hóvége
-
csinos, laza idős nő

A lakberendezési trendek 2024-ben is sokfélék, az egyik a legújabb az úgynevezett grandma core, vagyis ”nagyi ágazat”. Cikkünkben megnézzük, mit is jelent ez.

Sokan használják a Pinterestet arra, hogy ott inspirálódjanak. Az applikáció és weboldal telis-tele van képekkel, amelyek csoportokba vannak szedve. Mindenféle tematika, stílus megtalálható benne, ezért tényleg bárki tud ötleteket meríteni saját gardróbjához, hajához, süteményeihez vagy éppen a szobájához. Mi is körülnéztünk.

Lakberendezési trendek 2024: mint a nagyi, avagy grandma core

Honnan indul az irányzat? A pinterest keresési kulcsszavai alapján 2024 fő stílusirányzatának lényege, hogy az emberek többsége ráunt a minimalizmusra, és már sokkal inkább az eklektikus dekorációkat részesítik előnyben, amelyek az egyéniséget és a sajátos ízlést jobban kidomborítják. (Egyébként Nancy Meyers filmjeinek berendezése inspirálta ezt a trendet. Olyan környezetben veszik fel filmjeit, hogy nem is gondolná az ember, hogy nem valódi lakásokban forgatnak.) A minimalizmustól egyre jobban eltávolodó, sokkal élénkebb, színesebb világot ragadják meg, ami nosztalgikus is egyben. A lletisztultságot hátrahagyva, inkább telepakolják az otthonukat mindenféle holmival, ami így sokkal személyesebbé válik, amin látszik, hogy lakják.

Ebből alakult ki tehát a grandma core, vagyis a nagyi stílus. Legfőbb vonásai, hogy álmodozó, kényelmes, sok rusztikus fával és növényekkel díszítve. Gyakran használják virágmintás ágyneművel vagy tapétával. Van még egy olyan tulajdonsága a grandma core-nak, amit eclectic vintage dekorációnak neveznek, azaz különböző korok és stílusok jegyeit vegyesen alkalmazzák dekoráláshoz. Ezáltal nagyon érdekes és változatos lakókörnyezetet lehet létrehozni.

Szedjük össze, hogy ezek alapján mik illenek jól egy nagyi stílusú lakásbelsőbe!

Péládul ezekkel nem nyúlhatsz mellé:

  • sűrű mintás tapéta (virágok, növények, madarak, gyümölcsök, csíkok),
  • régi stílusú, fából készült képkeretek,
  • nagy méretű, régi tükrök,
  • pasztelszínek,
  • meleg fényű lámpák, díszlámpák,
  • régi komódok, szekrények, székek (lehetőleg díszítettek, csavaros mintákkal, rokokó irányzathoz hasonlóan),
  • csipke, fodor (ezek rétegezve függönykarnisra, ágyra, vagy párnahuzatnak, terítőnek),
  • fehér, rózsaszín, világoszöld függöny,
  • antik fából, vagy díszített fémből készült ágykeret,
  • növényrajzok vagy festménynek,
  • antik könyvekkel telepakolt könyvespolc,
  • porcelánfigurák,
  • élő virágok, minél több helyen (plafonról lógatva, asztalokon, ablakpárkányon),
  • teázósarok, porcelán teáskészlettel.

Az a jó ebben a stílusirányzatban, hogy a legtöbb dekorációt olcsón be lehet szerezni régiségkereskedésben, garázsvásárokon, online vagy akár a bolhapiacon. Egy ilyen aranyos berendezésű lakásban kellemesen érzi magát az ember. Főleg azoknak fog beválni, akiknek a minimalista vonal unalmas és izgalmasabb lakókörnyezetre vágyik.

Ha éppen most alakítod át a lakásodat, vagy most költözöl új helyre, és tetszik ez a stílus, mindenképp ajánljuk, hogy próbáld ki a trendet!

Farmernadrágból szoknya? Igen, még varrnod sem kell

Írta:
Hóvége
-
Farmer szoknya fapadlón, rugalmas derékrésszel és gombokkal

Van egy régi farmered, amit nincs szíved kidobni? Még teljesen egyben van, csak már nem jön be a fazonja? Ne szortírozd ki! Varrás és mindenféle macera nélkül 15 perc alatt szoknyát készíthetsz belőle. Csak egy jó ragasztóra és egy ollóra van szükség ahhoz, hogy farmernadrágból szoknya legyen – mutatjuk, mit csinálj!

Farmernadrágból szoknya: lépésről lépésre

Ezt a magas derekú farmert választottam, aminek a kényelem mellett más előnye nem nagyon volt, szóval éppen itt volt az ideje valami olyat készíteni belőle, amit szívesen is hordok. Mivel egyébként nincs baja a nadrágnak, kár lett volna kidobni.

  1. Válasszuk ki az áhított szoknyahosszt és jelöljük meg a nadrágot. Nekem ez térd fölött van, ott jelöltem be egy zacskó záró csipesszel, mutatom.
  1. Hajtsuk félbe a nadrágot és vágjuk le a szárát a jelölés mentén.
  1. Ezután bontsuk szét a nadrág szárait a belső varrások mentén egy cérnavágó vagy olló segítségével. A cérnavágóval szebb és gyorsabb munkát végezhetünk, de érthető, ha nincs minden háztartásban, egy olló is megteszi.
  1. Ezután a levágott szárakat is bontsuk szét az egyik, majd a másik oldalon is a varrás mentén:
  1. Az így kapott kettő darab anyagrészt illesszük be a szétbontott nadrág alá, egészen pontosan így:
  1. Jöhet a ragasztás! A varrás mentén ragasztózzuk be a farmert és ragasszuk be alulról a levágott nadrág szárának egyik felét.
  1. Ismételjük meg a hátoldalán is.
  1. Legvégül pedig – miután jól megszáradt a ragasztó – vágjuk ki az összes kilógó részt. Fordítsuk ki a szoknyát és vágjuk ki belül is a felesleges részeket.

Farmernadrágból szoknya: mire figyeljünk?

  • Megspórolhatunk rengeteg varrást, de ehhez jó és erős textilragasztóra van szükség- ami nekem nem volt otthon, ezért pillanatragasztót használtam. Azóta már túl van egy mosáson a szoknya és bizton állíthatom, hogy a ragasztás azóta is tart.
  • Precízebb lesz a munka, ha közben gombostűvel rögzítjük a vágni és ragasztani kívánt részeket.
  • Saját farmerem esetében nem volt annyira szembetűnő, de amikor szétbontjuk a varrást, akkor a cipzár alatti részen – a lábak között – elállhat az anyag. Ezt hajtsuk be és ragasszuk vissza, hogy ne deformálja el a szoknyát. Valahogy így:
1...533534535...756534. oldal a 756-ból