A tavalyi év végén jöttek ki a legutóbbi PISA-teszt eredmények, mely alapján a magyar tanulók teljesítménye újra romlott. Ennek hátterében szakértők szerint nagyrészt valószínűleg a Nemzeti Alaptanterv (NAT) tanítás-, és nem tanulásfókuszú iskolaműködtetése áll. Valamint az iskolarendszert érintő számos negatív körülmény a tanári fizetéseken át a pedagógus- és szakemberhiányig. Nem meglepő tehát, hogy a régió számos országához képest is elmaradunk, amellett, hogy tíz éves távlatban a magyar teljesítmény is folyamatosan romlik.
Mi a PISA-teszt?
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, 38 taggal) tagállamai abból a célból kezdeményezték a tesztrendszer kialakítását, hogy össze lehessen hasonlítani a különböző oktatási rendszerek teljesítményét. A tesztek nem a lexikális tudást vizsgálják, hanem az iskolában elsajátított ismeretek alkalmazására való képességet a „való életben”. 15 éves, a tankötelezettség végéhez közelítő diákok töltik ki a teszteket, így az is felmérhető milyen mértékben rendelkeznek olyan kompetenciákkal, amelyek szükségesek a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedéshez. Három tudásterületet foglalnak magukba a tesztek: a szövegértést, a matematikát és a természettudományokat.
Hogyan teljesítettek a magyar tanulók? PISA-teszt eredmények 2022-ben
A Pisa-teszt megírására három évente kerül sor. Az utolsó Pisa-tesztet 2022-ben írhatták csak meg a diákok, mivel 2021-ben a COVID miatt erre nem volt lehetőség. Általánosságban elmondható, hogy minden ország visszaesést mutatott az elmúlt évek eredményeihez képest. Ez azért lehet, mert szinte minden tagországban több hónapos online oktatásra kényszerültek az iskolák. Ahol rövidebb ideig volt csak online oktatás, vagy ahol professzionálisabban oldották meg a pedagógusok az átállást, ott általában az eredmények sem romlottak olyan nagyon.
A magyar tanulók minden idők legrosszabb eredményeit érték el a teszteken, és a szövegértés is csak 2015-ben volt hasonló mélyponton. A romlás azért is szomorú, mert a magyar tanulók eddig sem tartoztak a legfényesebben teljesítők közé. A matematikát illetően a 2000-es években még 490 pont fölötti, az OECD átlaghoz közeli volt az ország teljesítménye. 2022-ben rekord mélypont következett, 473 ponttal. De már 2012-ben és 2015-bem is csak 477 pont volt az érték. Ez most az OECD átlagot egy ponttal átlépte. A szövegértés is romlott a tanulók körében, hiszen 2018-ban még 476 pontot értek el, legutóbb ettől már három ponttal kevesebbet. Ami az OECD átlagtól szintén három ponttal maradt el. Természettudományokban javítottunk, és az OECD átlagtól egy ponttal többet értünk el: 486 pontot.
Hogyan értelmezhetők az eredmények?
A régiónk országaihoz hasonlítva a magyar teljesítmény a középmezőnyben van. Mind a három tudományterületen megelőztek a lengyelek, a csehek és az osztrákok. A szlovének is, a szövegértést leszámítva. Ezeknél az országoknál viszont jobban teljesítettünk: Horvátország, Szlovákia, Ukrajna és Románia. Természetesen számos EU-s ország előttünk végzett, mint pl. Franciaország, Németország, Finnország, Svédország, Dánia, Litvánia, Észtország, Belgium stb.
Ha a három területen a magyar pontszámok alakulását vizsgáljuk 2012 és 2022 között, akkor mindenhol visszaesés mutatható ki. A trend alapján a legjobban a szövegértési képessége romlik a tanulóknak, majd következik a természettudományok és a matematika.
Mi az oka a rossz teljesítménynek?
Régiós összehasonlításban az eredmények tehát egyáltalán nem kecsegtetnek. Ha nem csak az elért átlageredményeket nézzük, akkor pedig még nagyobb egyenlőtlenségeket vehetünk észre. Az OECD átlag a társadalmi-gazdasági státusz alapján a top 25%-ban teljesítő gyerekek pontjai és a hátrányos helyzetű (alsó 25%) gyerekek pontjai között 93 pont volt. Ezt rettentő mértékben meghaladja Magyarország a maga 121 pontjával. Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszer nem látja el a javallott egyenlősítő funkciót, így mélyíti a társadalmi különbségeket, és növeli a szétszakadozottságot.
Szakértők szerint az egyenlőtlenségek fennmaradásáért sokminden felel. Hatalmas problémát jelent a pedagógushiány, illetve más szakemberek teljes hiánya egyes intézményekben. Ez a falusi körzetekre kiemelkedően igaz. Sokkal kevesebb eséllyel fogunk egy borsodi zsákfaluban lévő intézményben segítő munkatárssal, szociális munkással, vagy iskolapszichológussal találkozni, mint egy budapesti körzetben.
Emellett a NAT sem a megoldás felé terelget. Hatalmas problémát jelent hogy tele van felesleges, lexikális információkkal, főleg a magyar nyelv és irodalmat tekintve. Amelynek alapján a magyar érettségit is megváltoztatták negatív irányba. Mivel a NAT-ot szigorúan követni kell, a pedagógusok keze is meg van kötve, elvész a kreativitás. Így egyre gyengül a tanulók kritikus gondolkodó, problémamegoldó, interkulturális helyzeteket kezelő, vagy éppen együttműködést elősegítő képessége. Amelyek nélkül, valljuk be, hogy csak nehezen lehet megélni.
