A terhesség alatti munkajogi védelem számos kismamának kulcsfontosságú, hiszen a várandósság idején is sokan szeretnének dolgozni. Fontos, hogy tisztában legyünk azokkal a jogokkal, amelyek megilletnek minket, hogy biztonságban és megfelelő körülmények között tudjunk dolgozni várandósan is. A terhesség alatti munkajogi védelem számos különleges szabályt tartalmaz, amelyek mind a munkavállaló, mind a születendő gyermek egészségének védelmét szolgálják. Cikkünkben bemutatjuk, milyen munkajogi védelem illet meg minden várandós munkavállalót terhesség alatt.
1. Mikor kell bejelenteni a terhességet a munkahelyen?
A terhesség alatti munkajogi védelem egyik alapvető kérdése, hogy mikor kell a várandósság tényét közölni a munkáltatóval. Erre nincsenek konkrét jogszabályi előírások, azaz a törvény nem szab meg határidőt arra, hogy a terhes munkavállalónak mikor kell tájékoztatnia a munkaadóját. Ez azt jelenti, hogy a kismamák dönthetik el, hogy mikor érzik megfelelőnek a közlést. Ugyanakkor érdemes minél előbb jelezni a terhességet, mivel csak így tudja a munkáltató biztosítani a terhesség alatti munkajogi védelmet, és a várandóssághoz kapcsolódó különleges munkajogi szabályokat alkalmazni.
2. Felmondási védelem
A várandós munkavállalók felmondási védelem alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással. Ez a védelem akkor is érvényes, ha a kismama a felmondás kézhezvételét követően értesül terhességéről. Ebben az esetben is visszavonhatják a felmondást, és a munkáltató köteles helyreállítani a jogviszonyt.
3. Terhesség alatti munkajogi védelem: biztonságos és egészségkímélő munkavégzés
A terhesség alatti munkajogi védelem egyik kiemelt eleme, hogy a kismamák biztonságos körülmények között dolgozhassanak. A munkáltatónak kötelessége megvizsgálni, hogy a várandós nő munkaköre és munkakörülményei nem jelentenek-e veszélyt sem a kismama, sem a születendő gyermek egészségére. Ha a feladatok nem felelnek meg a kismama egészségi állapotának, akkor a munkáltatónak fel kell ajánlania egy másik, egészségkímélő munkakört. Ha ez nem lehetséges, akkor a kismamát fel kell menteni a munkavégzés alól, és az alapeseti bérét ekkor is meg kell kapnia.
4. Munkaidő és pihenőidő szabályozása
A várandós munkavállalókra speciális munkaidőszabályok vonatkoznak. A törvény tiltja az éjszakai munkavégzést, valamint a túlórázást. A kismamáknak egyenlőtlen munkaidő-beosztást csak saját beleegyezésükkel lehet elrendelni, és biztosítani kell számukra a megfelelő mennyiségű pihenőidőt. Ezek a szabályok mind azt a célt szolgálják, hogy a várandós nők regenerálódhassanak, és ezáltal elkerüljék a túlzott fizikai vagy mentális terhelést.
5. A terhesség alatti munkajogi védelem: az orvosi vizsgálatok miattnem érheti retorzióa munkavállalót
A terhesség alatt számos kötelező orvosi vizsgálaton kell részt venni. Ezek idejére a kismamák mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól, és ezen időszak alatt is megilleti őket a teljes fizetésük. Ez a mentesség csak a vizsgálatok idejére vonatkozik, de a munkáltatónak biztosítania kell a lehetőséget, hogy a kismama részt vehessen azokon. Fontos, hogy a munkavállaló irányába elvárás, hogy próbálja a vizsgálatokat munkaidőn kívülre időzíteni, de ha ez nem lehetséges, akkor a munkáltatónak rugalmasnak kell lennie.
6. Veszélyeztetett terhesség esetén járó táppénz
Ha egy kismamát veszélyeztetett terhesnek nyilvánítanak, akkor nem betegszabadságra, hanem táppénzre lesz jogosult. A táppénz mértéke általában a jövedelem 60%-a, és a maximális összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét.
A csipkebogyót mindenki ismeri, eltéveszthetetlen piros bogyóiban 10-szer több C-vitamin van, mint például a citromban és már egészen kicsi kortól adható a gyermekeknek. A csipkebogyónak nagy szerepe van számos betegség megelőzésében, az egyik legerősebb szer, ha az immunrendszer támogatásáról van szó. Begyűjtése egyszerű és már csak azért is megéri szedni, mert jól fizetnek a kilójáért. Csipkebogyó felvásárlás 2024-ben: utánajártunk, hogy hol lehet nagy tételben leadni a csipkebogyót és mire kell figyelni gyűjtés közben.
A gyógynövény gyűjtés szabályai
Mindig tájékozódjunk előre, hogy kié a terület, ahol gyűjteni szeretnénk. Magánterületen vagy védett természeti területen nem lehet engedély nélkül gyógynövényt gyűjteni. A kérelmet a területileg illetékes természetvédelmi hatósághoz kell előterjeszteni, amelyet megtehetünk ügyfélkapun, postai úton vagy személyesen is. Helyi jelentőségű védett természeti területen a tevékenységgel érintett település vagy kerület jegyzője az illetékes természetvédelmi hatóság.
Minden egyéb esetben szabadon lehet szedni a gyógynövényeket, de csak egy bizonyos mennyiségig: ennek jelenleg 2 kg/fő/nap a limitje.
Hogyan szedjük és tároljuk a csipkebogyót?
Ahhoz, hogy a csipkebogyó megőrizze vitamintartalmát és a lehető legjobban fel lehessen használni, néhány alapszabályt be kell tartani a begyűjtés során:
Csak az egészséges csipkebogyó termést gyűjtsük be, a sérült gyógynövény értéktelen.
A legjobb minőségű csipkebogyó érett, élénk piros a színe és kemény.
Késő ősszel, az első fagyok után érdemes szedni, amikor a bogyók a legérettebbek és legízletesebbek.
Kerüljük a forgalmas, szennyezett helyeket, a gyógynövények esetében különösen fontos, hogy teljesen tiszta, vegyszermentes területről szedjük őket.
A csipkebogyót zsákba, papírba vagy kosárba szedjük, a műanyag zacskóban hamar befülled. Próbáljuk szellősen tárolni, amíg leadásra nem kerül.
A csipkebogyó felvásárlási szezon októberben kezdődik, ilyentájt már szép, piros terméseket láthatunk a bokrokon. Ideális elkezdeni a begyűjtést. A leadott gyógynövény kilójáért átlagosan 300-400 forintot kaphatunk, ezt előre telefonon érdemes megérdeklődni és tisztázni a felvásárlással foglalkozó helyekkel.
Csipkebogyó felvásárlással 2024-ben az alábbi cégek és magánemberek foglalkoznak, itt leadhatjuk a begyűjtött terméseket. Előfordulhat, hogy egy felvásárlással foglalkozó hely már nem tud több gyógynövényt fogadni, mert elegendő készlet gyűjt össze, ezért szintén érdemes telefonon vagy e-mailben/Facebookon előre egyeztetni.
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye
A tiszafüredi Hunherbal Kft. a csipkebogyó kilóját 300 forintért veszi át.
Ebben a nyilvános facebook csoportban bárki hirdethet, aki gyógynövény felvásárlással foglalkozik. Csipkebogyót jelenleg Ács településen, 400 forint/kg áron lehet leadni.
Elérhetőség: 06302225572
Hajdú-Bihar Vármegye
A Bodzavirág Kft. Hajdúszováton foglalkozik többek között csipkebogyó felvásárlással is.
Olvasni nagyon jó dolog, de mégsem mindenki szeret olvasni. Számukra a könyvek filmadaptációin kívül is létezik alternatíva. Az olvasás, mint hobbi túlélte a 21. század digitalizációs forradalmát is, sőt új dimenziókat nyert általa, és itt most nem csak az utánozhatatlan illatú p-könyveket valamelyest kiváltó e-könyvek olvasóira gondolunk. Régen léteznek, de csak most kezdtek igazán nagy népszerűségnek örvendeni a hangoskönyvek – azon belül is az ingyenes hangoskönyvek, amelyekhez bárki hozzáférhet. Egy tehetséges színész vagy egy szép hangú, jól olvasó youtuber által előadott olvasmány (ettől kezdve „hallgatmány”) ugyanolyan nagy élményt tud nyújtani, mintha magunk járnánk be egy regény világát egy könyv lapjain keresztül.
(Ingyenes) hangoskönyvek: Ötvözik a régi jót az újjal és mindenki számára elérhető
Ma már szinte mindenki zsebében ott lapul egy okostelefon. Kivételt csak azon irigyelt kevesek jelentenek, akik e modern eszköz nélkül is meg tudják szervezni az életüket. Az okoseszközökkel kapcsolatban mostanság leginkább azok káros hatásai kapcsán esik szó (nem alaptalanul, tesszük hozzá), de ha az ember jól használja őket, rengeteg előnyük is van, és olyan dolgokat tesznek könnyen hozzáférhetővé, amik megszerzése a digitalizáció előtti korban legalábbis vesződséges volt. Ilyenek például a hangoskönyvek is, amiket ugyan korábban is lehetett kapni könyvesboltokban CD-n, sőt kazettán, de igazán széles körben hozzáférhetővé csak az internet és az okoseszközök elterjedésével lettek.
A podcastek, vlogok, online beszélgetős műsorok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek különösen a fiatalabb generációk körében, de a hangoskönyvek az idősebb generációk számára is tartalmas szórakozást nyújthatnak.
Az idősebbeknek is tartalmas szórakozást nyújthatnak.
További előnyük, hogy az olvasási nehézségekkel küzdő, esetleg látássérült, vagy csak szimplán lassan olvasó emberek is megismerkedhetnek így az irodalom remekeivel.
A hangoskönyvek által pedig tulajdonképpen valamilyen szinten visszatérhetünk a történetmesélés nyomtatott könyv előtti korszakába, amikor az emberi tudás és kultúra legfőbb közvetítő eszköze az élő szó volt. Mindezt egy okostelefon segítségével akár a napi ingázás közben a buszon ülve-állva, akár a kádban lazítva, vagy elalvás előtt az ágyban, mintha csak esti mesét hallgatnánk.
Egy kattintásra a világirodalom remekeitől: YouTube
A legtöbb ember napi szinten használ YouTube-ot. Az Instagram térnyerése és a Spotify-on való zenehallgatás elterjedése ellenére továbbra is népszerű a régi, nagy videómegosztó. Nem véletlenül: tartalmak széles választékát kínálja, csak jól kell tudni keresni. Hangoskönyvek is vannak rajta, a keresést pedig most részben megspóroljuk az olvasónak. Nagyon sok hangoskönyveket is megosztó csatornát lehet találni. Az Országos Széchényi Könyvtár csatornáján például Shakespeare Rómeó és Júliájától kezdve, Kafka Perén és Benedek Elek meséin az Alice Csodaországbanig.
Sok kisebb csatorna is létezik, amiken megtalálhatjuk a magyar irodalom remekeit. Az egyik ilyenen megtalálható például az Egri csillagok, egy másikon a Toldi, egy harmadikon pedig iskolai kötelező olvasmányok hangoskönyv változatát tették közzé.
Idősek és fiatalok kedvencei: Piszkos Fredtől a Trónok Harcáig
Hol vannak még ingyenes hangoskönyvek? Az egyik kifejezetten hangoskönyvek megosztására specializálódott csatorna mintegy nyolcvan videót tett ki P. Howard, azaz Rejtő Jenő híres-hírhedt műveiből. Több regényen keresztül követhetjük nyomon Piszkos Fred, Fülig Jimmy és a többiek kalandjait.
A Game-Obscura csatornája leginkább a fantasy és a horror műfajában készít hangoskönyveket. Meghallgathatjuk itt például H.P. Lovecraft kultikus művét, a Cthulhu hívását, de szép sorban töltik fel A Gyűrűk Ura újabb és újabb fejezeteit is.
„Nem olyan időket élünk, uram, hogy egy intelligens ember bárkit is felkeltsen, ha az illető éppen alszik… Pálinkája nincs?”
Magyarország legnagyobb hangoskönyv választéka egy helyen
Nem csak a YouTube-ról lehet hangoskönyveket hallgatni. Akinek nincs Premium előfizetése, viszont idegesítik a reklámok, vagy már végighallgatta az összes hangoskönyvet, ami a videómegosztón elérhető, annak ott a Voiz. Itt egy-egy hangoskönyvet 2-5 ezer forintos áron tudunk megvásárolni, viszont havonta mindössze 6000 forintért korlátlan hozzáférést kapunk. Egy hónap alatt pedig hangoskönyvként akár három-négy művel is megismerkedhetünk, így ez az ár nagyon jutányos a papírkönyvekhez képest.
A választékról felesleges hosszasabban értekezni, a romantikus regényektől, az ismeretterjesztő és tudományos – na meg a tudományos fantasztikus – olvasmányokon át az ezotériáig minden megtalálható. Sőt, vannak ingyenes hangoskönyvek is! A Voiz könyvei az Androidra és iOS-re egyaránt elérhető alkalmazásukon keresztül érhetők el.
Tehát akkor nincs más hátra, mint „olvasásra”, vagyis hallgatásra fel, hogy az irodalom megszépíthesse a hétköznapjainkat.
Orvosi vizsgálat munkaidőben? Noha egyre több mindent intézhetünk már online, bizonyos esetekben kénytelenek vagyunk személyesen eljárni. Mivel a hivatalok is “rendes” munkaidőben vannak nyitva – orvoshoz pedig jó, ha kapunk időpontot -, így nem sok választásunk marad, mint elkéredzkedni a munkából. Munkahely elhagyása munkaidőben? Utánanéztünk, hogy mit engedélyez a Munka Törvénykönyve, és hogy mihez kell hivatalosan szabadságot kivenni – hacsak nem tudunk megegyezni a főnökkel.
Munkahely elhagyása munkaidőben? Ezek a szabályok
A Munka Törvénykönyvében található rendelkezések alapján a munkaidő felett elsősorban a munkáltató rendelkezik. A munkavállaló pedig köteles a munkaideje alatt munkavégzés céljából – munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni.
A fő szabály szerint ügyintézésre nem köteles elengedni a főnök. Más tészta persze, hogy a gyakorlatban általában működik az, hogy megbeszéljük a főnökkel, hogy szerelőhöz kell vinni az autót vagy fél éve várunk egy orvosi időpontra, ez szívességi alapon működhet. De alapesetben minden ilyen helyzetre szabadságot kellene kivenni vagy gyűjteni az óraszámokat, és amennyiben összegyűlt egy munkanapnak megfelelő munkaóra, úgy kivenni egy napot.
Mikor mentesül a munkavállaló a munkavégzés alól?
A Munka Törvénykönyve alapján a dolgozó az alábbi esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól. Ezekben a helyzetekben lehetséges a munkahely elhagyása munkaidőben:
ha keresőképtelen, pl. egészségügyi okból
az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára
kötelező orvosi vizsgálat tartamára
véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra
szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára
általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre
önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának idejére
bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, pl. tárgyalás vagy kihallgatás
örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra
a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára
súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából évente legfeljebb öt munkanapra
Mikor szabályos a munkahely elhagyása munkaidőben?
A fenti esetekben is fontos, hogy a távollét okát mindig tudjuk igazolni, például orvosi igazolással vagy hivatalos papírokkal. Ezek hiányában a távollét igazolatlannak számít és akár alapjául szolgálhat a munkaviszony megszüntetésének is.
Amit még tehetünk:
Próbáljuk úgy szervezni az időpontokat, hogy azok munkaidőn kívülre essenek.
Ha nem megy másként, szabadságot kell kivenni. A szabadságok egy részéről a munkavállaló dönt, hogy mikor szeretné kivenni. Másik részéről pedig a munkáltató.
Szóbeli megállapodás a főnökkel, amennyiben sürgős határidő nem gátolja vagy a munka jellege megengedi ezt. De a lényeg, hogy alapból nem elvárható, hogy a főnök elengedjen a kormányablakba munkaidőben.
Maradt még kérdésed? Többet szeretnél munkajogi dolgokról olvasni, esetleg egy konkrét ügyben kérnél segítséget? Fordulj ügyfélszolgálatunkhoz, 2 napon belül válaszolunk!
Átmeneti fizetési problémák bárki életében adódhatnak. Előfordul, hogy ez az átmeneti időszak hosszabb, mint számítottuk, és mire rendezni tudnánk a tartozásainkat, addigra már a végrehajtó kopogtat. Közismert, hogy a tartozásoknak van elévülési idejük. Nem mindegy azonban, hogy egy be nem fizetett telefonszámláról vagy egy vízdíjról van-e szó, mert az elévülés nem ugyanannyi idő után következik be. De mit is jelent az elévülés pontosan? Milyen szabályok vonatkoznak a különböző szolgáltatásokra, hogyan kezeljük a helyzetet? Mikor évül el egy tartozás?Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Egy követeléskezeléssel foglalkozó cég több mint ötszázezer, 2023-ban Magyarországon kezelt fedezetlen ügyet vizsgált meg kutatásában. Az adatok szerint a magyar lakosság 43,2 százaléka telekommunikációs szolgáltatóknak, 38,6 százaléka bankoknak, 17,6 százaléka közüzemi szolgáltatóknak és 0,6 százaléka pedig egyéb szervezeteknek tartozik. Érdemes-e arra várni, hogy majd a tartozás elévülése megoldja minden gondunkat? Határozottan nem! Mint arra felhívták a figyelmet, minél később kezd neki az adós egy tartozás törlesztésének, annál nagyobb terhet jelent számára.
Ha például egy 100 ezer forintos banki tartozást veszünk, amely évente 10% körüli késedelmi kamattal gyarapszik, úgy akár 80 ezer forintos egyéb, a követeléskezelőnél is jelentkező költséggel lehet számolni egy éves késedelem esetén. A halogatás tehát nem megoldás, rengeteg kellemetlenséget spórolhatunk meg, ha időben megtesszük a szükséges lépéseket. (Később kifejtjük.)
Az elévülés lényege, hogy idő múlásává behajthatatlanná válik a pénzbeli vagy más követelés. A leggyakoribb tévhit az elévüléssel kapcsolatban, hogy az elévülés idejének leteltével a követelés megszűnik. Ezzel szemben
az elévülés a követelést nem szünteti meg, hanem csak a bírósági úton való érvényesíthetőségét zárja ki. Az elévült követelés úgynevezett természetes kötelemként él tovább.
Mi a követelés?
A követelés egy számviteli fogalom, ami jogszerű fizetési igényeket takar. Ezen igények valamilyen szerződéses kötelemből erednek, rendszerint gazdasági tevékenység (értékesítés, szolgáltatás), kölcsön vagy előleg adásából.
A főszabály szerint – amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik – a követelések 5 év alatt évülnek el, de ettől eltérő elévülési idők is vannak.
Kölcsönszerződések: (ide tartozik a hitelkártya is): 5 év
Telefonszámla tartozások: 1 év
Internet előfizetésekből eredő tartozások: 1 év
Elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésből eredő polgári jogi igények: 1 év
Adótartozás: Általánosságban 4 év és 6 hónap. Alapesetben az adótartozás annak az évnek az utolsó napjától számított 4 évet követően évül el, amikor azt bevallottuk vagy azt nálunk jogerősen megállapították. Ez pedig fél évvel meghosszabbodik, amennyiben az adóhivatal végrehajtási eljárást indított (végrehajtási cselekményt foganatosított pl.: incasso, bér letiltás, ingó/ingatlan foglalás stb.) ellenünk. Mivel az esetek legnagyobb részében ez megtörténik, ezért jelenthetjük ki általánosan, hogy 4 és fél év után évül el az adótartozás.
Végrehajtás alatt álló ügyekben a végrehajtási jog elévülésének ideje megegyezik a követelés (tartozás) elévülésének idejével.
Vannak olyan igények is, amelyek nem évülnek el. Ilyenek például a tulajdoni igények, amelyek elévülését törvény zárja ki. Lehetőség van arra, hogy a felek megállapodjanak az általánosnál rövidebb vagy hosszabb elévülési időben, de elévülést kizáró megállapodást nem lehet kötni.
A banki tartozásokról
A banki tartozásokról érdemes tudni, hogy az 5 év elévülési idő a tartozás esedékessé válásától indul, azaz attól az időponttól, amikor a bank felmondja a hitelszerződést. Korábban előfordult, hogy nemfizetés esetén egy bank 5-6 évig sem mondta fel az adott szerződést. Ebben az esetben nem mondhatjuk, hogy ez a tartozás vagy ennek a tartozásnak a jogi érvényesíthetősége elévült volna, hiszen el se indult még az elévülési idő, mert nem vált esedékessé a tartozás.
Esedékessé tehát a hitelszerződés felmondásával válik a tartozás, ekkor indul el az elévülési folyamat. Ha ezt a folyamatot 5 éven keresztül nem szakítja meg semmi, akkor elévült az ügy.
Bizonyos események megszakíthatják az elévülési időt. Ilyenkor (a megszakítás időpontjától) az elévülési idő újrakezdődik. Tudni kell, hogy a vonatkozó törvény 2014-ben megváltozott. 2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk., ha ezen időpont előtt kötöttünk hitelszerződést, akkor még a régi, ha utána, akkor az új Ptk. szabályai vonatkoznak rá.
Elévülés a banki tartozásoknál
A régi Ptk. szerint 3 esemény tudja megszakítani az elévülést:
A fizetés. Ha a felmondott tartozásba belefizetünk bármikor bármekkora összeget, akkor ezzel az elévülési időt megszakítjuk, és így újra kezdődik az elévülési idő.
Ha jogi eljárást indítanak az ügyben.
Egy tértivevényes felszólító levél. Ha kiküldenek egy tértivevényes felszólító levelet és tértivevénnyel tudják igazolni ennek az átvételét vagy át nem vételét, akkor ez is megszakítja az elévülést. Itt fontos megjegyezni, hogy hiába nem veszünk át egy tértivevényes levelet, a kézbesítési vélelem miatt az a 2. kézbesítési kísérletet követő 5. napon átvettnek minősül.
Az új Ptk. szerint az elévülést megszakítja,
ha az adós akár 1 Ft-ot befizet a tartozásába, vagy
ha valamilyen jogi eljárást kezdeményez a hitelező a tartozás behajtására.
Ami változott: az elévülést nem szakítja meg, ha tértivevényes felszólító levelet küld ki a pénzintézet.
Az elévülést megszakíthatja bármely végrehajtási cselekmény, amely a követelés behajtására irányul.
Ez azt jelenti, ha fizetési felszólítást küldenek, letiltást, azonnali beszedési megbízást rendelnek el, végrehajtási jogot jegyeztetnek be, vagy bármilyen helyszíni eljárás kezdeményeznek stb., akkor az elévülési idő számlálása „újraindul”. Ezeket a cselekményeket kezdeményezheti a végrehajtást kérő, a bíróság vagy a végrehajtó is. Ilyen esetekben az elévülési idő pl. attól az időponttól számítódik, amikor az utolsó fizetési felszólítás érkezett.
Másként megfogalmazva:
A fizetési felszólítás nem minden esetben szakítja meg az elévülést. Az új Ptk. alapján a felszólítás már nem szakítja meg az elévülést. Azonban a 2014. március 15. előtt felvett kölcsönök, tartozások esetében ez nem így van, gyakorlatilag korlátlan ideig lehet az elévülést „tologatni”. Egyébként a mai napig a legtöbb problémás adósság ebbe a kategóriába, a régi Ptk. hatálya alá tartozik, ahol az elévülést megszakítja a fizetési felszólítás is.
Mikor évül egy tartozás? Az elévült tartozás nem szűnik meg
A végrehajtás a tartozások behajtásának egyik legerősebb jogi eszköze, amely során a hitelező bírósági határozat alapján lefoglalhatja az adós vagyonát, bankszámláját vagy jövedelmét. A végrehajtást általában akkor kezdeményezik, ha az adós hosszabb ideje nem tud fizetni, és a hitelező bírósághoz fordul.
A végrehajtás megszüntethető, ha bebizonyosodik, hogy a tartozás elévült. Ebben az esetben az adósnak kérelmeznie kell a bíróságnál a végrehajtás megszüntetését. Az elévülés tényének bizonyítása azonban az adós feladata, és sokszor bonyolult eljárást jelent, mivel a hitelező bizonyos cselekményei megszakíthatják az elévülést. Például egy hivatalos fizetési felszólítás vagy bármilyen kommunikáció a tartozás rendezésére vonatkozóan újraindítja az elévülési időt.
A követeléskezelők (végrehajtók) gyakran vásárolnak meg lejárt (elévült) tartozásokat. Teljesen szokványos, hogy az elévült tartozást el akarják ismertetni a kötelezettel, mert ha ezt elérik, akkor elévülési idő után is köteles lesz megtéríteni a tartozást. Vagyis fizetési felszólítást az elévülés után is kaphatnak az adósok, mert a tartozás ugyan elévült, de nem szűnt meg.
A tartozást a végrehajtási eljárás során állami közreműködés útján kényszerítik ki. A (tartozás) követelése és a végrehajtási jog együtt évül el. Ahogy írtuk, az elévülést azonban megszakíthatja bármely végrehajtási cselekmény, amely a követelés behajtására irányul. Ez azt jelenti, ha fizetési felszólítást küldenek, letiltást, azonnali beszedési megbízást rendelnek el, végrehajtási jogot jegyeztetnek be, vagy bármilyen helyszíni eljárás kezdeményeznek stb., akkor az elévülési idő számlálása „újraindul”.
Ezeket a cselekményeket kezdeményezheti a végrehajtást kérő, a bíróság vagy a végrehajtó is. Ilyen esetekben az elévülési idő pl. attól az időponttól számítódik, amikor az utolsó fizetési felszólítás érkezett.
Végrehajtás megszüntetése elévülés miatt
Ha az elévülési időre hivatkozva a bíróságnak jelezzük, hogy a követelés elévült, akkor a végrehajtó (bíróság) felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy a követelés még fennáll és a végrehajtási költségek még nincsenek befizetve, akkor az eljárás folytatódik. Ebben az esetben az adós (ha nem ért egyet) elévülés iránt pert indíthat, így a bíróság fog dönteni, hogy a követelés elévült-e már.
A végrehajtási eljárás csak akkor fog befejeződni, ha jogerős bírósági ítélet születik az elévülés miatt.
Ha a jogerős ítélet előtt (úgy, hogy az ügy egyébként már elévült) mi mégis befizetünk egy bizonyos pénzösszeget (az egész tartozást, vagy a tartozás egy részét), akkor azt már nem fogjuk visszakapni. Ugyanis a végrehajtást kérő részéről a behajtott pénzösszeg nem számít jogalap nélküli gazdagodásnak a jogerős ítélet előtt, csak utána.
Tanácsok
Ha régebbi tartozást követelnek rajtunk, akkor nézzünk utána az elévülési időnek. Annak is utána kell járnunk, hogy mikor kötöttük a szerződést. Derítsük ki, hogy felmerül-e valamely elévülést megszakító körülmény. Ha minden szükséges információt megszereztünk, akkor gondoljuk át, hogy a követelés elévült-e vagy sem.
Ha kifizetjük a korábbi tartozást, akkor azt utólag már nem tudjuk visszakövetelni akkor sem, ha az már elévült. Ha már követeléskezelő céghez került a tartozás és az fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezi, akkor hivatkoznunk kell az elévülésre. Ha nem tesszük meg, a tartozás végrehajthatóvá válik akár elévült, akár nem. A bíróság sem vizsgálja az elévülést, erre minden esetben nekünk kell hivatkozni.
Ha egy tartozás jogalapjával, törlésével vagy bármilyen más részletével kapcsolatban nem tudunk a vállalkozással megegyezni, akkor a Budapesti Békéltető Testületnél kell kérelmezni az ügy kivizsgálását. Ha a pénzügyi fogyasztói szerződést érintő jogvitáról van szó, és a pénzügyi szolgáltató még nem fordult bírósághoz, de például felszólító levelet küld, akkor tegyünk panaszt nála. Ha ezt elutasítja, vagy nem ad egyértelmű választ a követelés elévüléséről, forduljunk az elévülés elismerése, és az ügy lezárása érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez.
Mikor évül el egy tartozás? Adósság öröklése
Sokan nem tudják, de a tartozások örökölhetők. Ha valaki elhalálozik, a hagyatéki eljárás során az örökösök megkapják az elhunyt vagyonát, de ugyanakkor az adósságokat is. Azonban van egy fontos szabály: az örökösök csak az örökölt vagyon mértékéig felelnek a tartozásokért. Ha az örökségből származó vagyon nem elég a tartozások kiegyenlítésére, a fennmaradó adósság nem terheli az örököst.
Mindent vagy semmit: tartozás öröklése
A jogszabály szerint az örökös nemcsak a vagyont, hanem minden fennálló tartozást is örököl. Halál esetén az önkormányzat elindítja a hagyatéki eljárást, amelyben minden vagyont felkutatnak. Ide tartozik az ingatlan, ingóság és a nem személyhez kötött vagyoni értékű jog. A vagyon mellett leltárba veszik a hitelezőket és tartozásokat is, amelyeket az elhunyt az élete során halmozott fel.
Az örökösnek kötelezettsége az illő eltemetésről gondoskodni, illetve a hagyatéki eljárás közjegyzői díját kifizetni, de az örökséget – főként, ha tartozásról van szó – nem köteles elfogadni. Az örökös dönthet úgy is, hogy visszautasítja az örökséget, vagyis a tartozást.
Az örökös a hagyaték egészét örökli
Legyen az vagyon, vagy tartozás, vagy mindkettő egyszerre. Ha lemond a tartozásról, akkor le kell mondania a vagyonról is. Ha például a hagyaték része egy 35.000 millió forintos ház, amelyen 40.000 millió forint tartozás van, akkor dönthet úgy az örökös, hogy visszautasítja az örökséget és vele együtt a tartozást is.
Nagyon fontos viszont tisztában lenni azzal, hogy az adósság az örökös további egyenesági rokonaira, így például a kiskorú gyermekre száll át. Kiskorú gyermek csak a gyámügyi osztály hozzájárulásával utasíthatja vissza az örökséget. Abban az esetben viszont, ha minden örökös lemond az örökségről – vagyis a tartozásról -, akkor az adósság végül a Magyar Államra száll.
Az örökölt vagyonból törleszthető vagy fizethető vissza egyben a tartozás.
Mivel az örökös a hagyaték tárgyaival (lakás, autó) és annak hasznaival (bérleti díj) felel a hiteltartozásért, még dönthet úgy, hogy saját pénzből kifizeti a tartozást vagy például eladja a lakást és abból törleszt.
A bank, a közszolgáltató, stb. és az örökös új feltételekkel kötnek egy új megállapodást a hitel vagy a tartozás visszafizetésére.
Adósságrendezés
Az önkormányzatok Magyarországon többféle – településenként eltérő – módon is segíthetik az adósságrendezést, különösen a helyi szociális szolgálatokon keresztül. Ezek a szolgáltatások lehetőséget nyújtanak azoknak a lakosoknak, akik közüzemi vagy egyéb tartozásokkal küzdenek, hogy rendezzék adósságaikat, és elkerüljék a kilakoltatást vagy a szolgáltatások megszüntetését. Összességében elmondható, hogy általában akkor van ingyenes tanácsadás az önkormányzatokon keresztül jellemzően a Gyermekjóléti Központokban (Családsegítőkben), ha egyidejűleg valamiféle adósságrendezési, hátralékkezelési támogatás is igényelhető.
Fontos, hogy az adósságrendezést igénylők előzetesen együttműködjenek a helyi Család- és Gyermekjóléti Szolgálattal. Segítenek a szükséges lépések megtételében és a támogatási kérelem kitöltésében. Az önkormányzati támogatás így nemcsak pénzügyi segítséget nyújt, hanem tanácsadással és folyamatos támogatással is hozzájárul a tartozások rendezéséhez és a lakhatás megőrzéséhez. Természetesen az adott település anyagi helyzete befolyásolja, hogy éppen mennyire elérhető az adósságrendezési segítség. A segítség elérhetőségéről érdemes tájékozódni a településünk önkormányzatánál személyesen vagy telefonon, esetleg az önkormányzat hivatalos honlapján.
Elindult a Hóvége ügyfélszolgálata: kérj segítséget, tanácsot online! Két nap alatt érdemi választ kapsz.
Az energiaköltségek emelkedése miatt egyre több háztartás keres költséghatékony fűtési megoldásokat, amelyek a környezetet is kímélik. A hagyományos gázfűtés mellett az elektromos árammal működő fűtési rendszerek, különösen a hőszivattyúk, egyre népszerűbbé válnak. Bár korábban az árammal való fűtés drágábbnak tűnt, ma már a megújuló energiát használó hőszivattyúk és az igénybe vehető kedvezményes H tarifa révén gazdaságosabb lehet, mint a gázfűtés. Burányi Róbert informatikus és gépészmérnök, okosotthon szakértő (OOTT) segítségével utánajártunk, hogy melyik a legolcsóbb elektromos fűtési rendszer.
Mi is az a H tarifa?
A hőszivattyú a környezetből, például a levegőből vagy a talajból nyer hőt, és akár ötszörös hőenergia-előállítást is lehetővé tesz 1 kW áramfelhasználásból. A H tarifa kifejezetten az ilyen rendszerek támogatását szolgálja, jelentősen csökkentve a fűtési költségeket a fűtési szezon alatt.
A H tarifa október 15-től április 15-ig érvényes, és csak a megújuló energiaforrást használó, hőszivattyúval működő rendszerek esetén vehető igénybe. A tarifa igényléséhez szükséges felvenni a kapcsolatot az áramszolgáltatóval, majd villanyszerelőt megbízni a mérőóra kialakításával. Fontos, hogy bár az új mérőóra ingyenes, a beszereléshez és esetleges hálózatbővítéshez kapcsolódó munkálatok pluszköltséget jelenthetnek! A H tarifa által nyújtott kedvezmény a fűtési szezonon kívüli időszakban az A1 tarifára vált át. Ez 2523 kWh/év-ig 35,2 Ft/kWh-t jelent. A határt átlépve természetesen drágább lesz, hiszen ebben az esetben is figyelembe kell venni az éves fogyasztási határértéket. Jó hír azonban, hogy a hőszivattyús rendszer mérőórája külön felhasználási helynek minősül, ezért erre és a rendes mérőóránkra külön-külön érvényes az A1 tarifán megállapított kedvezményes árú mennyiség. Ezzel szemben a fűtési szezonban megközelítőleg 22–24 Ft-ért vásárolhattuk a kWh-at a H tarifán. Jól látható milye nagy kedvezményt jelent a H tarifa.
Szakértő válaszol: Melyik a legolcsóbb elektromos fűtés?
A klímaszakértő szerint légkondival a legolcsóbb az elektromos fűtés. A radiátorok, fűtőpanelek energiaigény szempontjából sokkal erősebbek, vagyis nagyobbak. A H tarifát a lakossági felhasználók hőszivattyús technológiát alkalmazó és megújuló energiaforrást használó fűtési rendszerek esetén vehetik igénybe. Idetartoznak egyes split klímák is, amelyek fűteni és hűteni egyaránt képesek, illetve legalább 3,4 SCOP-értékkel működnek.
Erre lehet igényelni a H tarifát. A H tarifa bekötéséhez a már meglévő mellé egy külön, kéttarifás mérő kialakítása szükséges. Ezen tudjuk mérni a kedvezményes, illetve a fűtési időszakon kívüli fogyasztást.
Az új mérőóra nem a fogyasztó tulajdona, hanem az áramszolgáltatóé, ezért annak nincs külön díja, de annak helyét és a meglévő óra felülvizsgálatát, az esetleges átalakítási, szabványosítási munkálatokat regisztrált villanyszerelővel szükséges elvégeztetni, ami pluszköltséget jelenthet.
Ha az ingatlan nem rendelkezik akkora elektromos kapacitással, amely elbírja a hőszivattyút/klímát, akkor szükség van a hálózat bővítésére. A teljesítménynövelés 1×32 amperig díjmentes, felette csatlakozási díj fizetendő amperenként (3900 Ft + áfa / A), de a kedvezményes tarifa kapacitását nem a rendelkezésre álló kapacitásból veszik el, hanem azon felül adják.
Klíma trükkök: az alacsony díjak kimaxolása
Burányi Róbert szakértő alapvetően azt mondja, hogy a leggazdaságosabban egy klímával úgy lehet fűteni, hogy ha nem kapcsolgatjuk ki-be. Ha 18 Celsius-fok van a házban és fel akarjuk fűteni 23-ra, akkor a folyamat elején lesz egy igen jelentős energiaigény. Viszont ha már felfűtöttük és csak szinten tartjuk utána, akkor a modern klímák már csak minimális energiát fognak használni. Burányi azt tanácsolja, ha elmegyünk otthonról se hagyjuk teljesen kihűlni a lakást: 23-ról 21-fokra vissza lehet állítani a klímát, de teljesen kikapcsolni nem érdemes, sőt. A ki- és bekapcsolgatás nem használ a berendezéseknek, rájuk kell bízni, hogy szabályozzák a hőmérsékletet. Minimálisan lehet változtatni az éjszaka és nappal között, illetve az ‘otthon vagyunk’ és a ‘nem vagyunk otthon között’, de semmi esetre sem javasolná a szakértő a teljes kikapcsolást.
Minden klíma hőszivattyú?
Burányi Róbert: „A mai klímák a hőszivattyú elv alapján működnek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy minden modern berendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a beltéri levegőt egy hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban ugyanakkor felfűti.”
A klímákban speciális hűtőközeg van. Ez egy olyan vegyület, ami cseppfolyósból gázhalmazállapotba kerül – illetve fordítva, gázból cseppfolyósba – és ezáltal képes a hő elvezetésére. Hűtés üzemmódban a lakás meleg levegőjét a hűtőközeg lehűti, ezáltal felmelegszik, gázhalmazállapotban kerül a kompresszorba, ahol összepréselődik. A gáz ezáltal sűrűbb lesz, ugyanakkor megőrzi a felhalmozódott hőenergiát. A kinti közegbe kerülve ez a forró és sűrű gáz leadja a hőenergiát, majd lehűlve visszakerül a rendszerbe, ahol a belső teret hűti.
A folyamat azonos fűtés üzemmódban is, azonban ekkor a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia nem kifelé távozik, hanem a belső teret, a lakás levegőjét fűti fel.
A H tarifa a hőszivattyús rendszerekre vonatkozik?
„Igen, a megújuló energiákra. A H árszabás, vagyis a H tarifa lényege a környezetkímélő, megújuló energiaforrást használó fűtési technológia támogatása. Az egész országban elérhető a fűtési időszakban (október 15-től április 15-ig). A mai eszközök ennek minden további nélkül megfelelnek, tehát érvényes rájuk a H tarifa.”
Milyen lehetőségek vannak, ha kevés a nyugdíj összege? Mit lehet tenni, ha a kisnyugdíjas nem jön ki a pénzéből? Ilyen esetben kérhető méltányossági nyugdíjemelés vagy más néven kivételes nyugellátás-emelés. Elmondjuk, kinek jár és hogyan kérelmezhető a méltányossági nyugdíjemelés 2024-ben.
Méltányossági nyugdíjemelés 2024: ki igényelheti?
Méltányossági nyugdíjemelést vagy kivételes nyugellátás-emelést kérhet:
a nyugdíjkorhatárát betöltött öregségi nyugdíjas,
a legfeljebb 50%-os egészségi állapotú özvegy,
a fogyatékkal élő vagy tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy,
vagy árva kérelmezhet.
Milyen esetben jár méltányossági nyugdíjemelés?
Kivételes nyugellátás emelésben akkor részesülhet valaki, ha a nyugdíj és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együtt nem haladja meg havonta a 120 000 forintot.
Mi minősül rendszeres pénzellátásnak? Például a táppénz, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj vagy a korhatár előtti ellátás.
Mennyi a méltányossági nyugdíjemelés 2024-ben?
Fontos tudni, hogy kivételes nyugdíjemelés 3 évente egyszer kérelmezhető. A nyugdíj megállapítása, illetve a méltányossági emelés után legalább 3 évnek kell eltelnie, mire ismét igényelheti valaki az emelést.
Az emelés összege tavaly óta változatlan, ami azt jelenti, hogy minimum 3000 forint és legfeljebb 8000 forint lehet. A kivételes nyugellátás-emelés „beépül” a nyugdíj összegébe.
A kérelembe bele kell írni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. Ilyen a kérelmező egészségi állapota, a közeli hozzátartozó egészségi állapota, a gyógyszerköltség vagy a közüzemi díj elmaradása. Ezekről egyúttal igazolást, orvosi papírt vagy hivatalos papírokat is csatolni kell a kérelem mellé.
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelem benyújtható személyesen a lakóhely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál vagy kormányablaknál.
Aki postán szeretné benyújtani a kérelmet, az a borítékra a lakóhelye szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal nevét írja, vagy a Magyar Államkincstár Központot tüntesse fel címzettként. A cím egységesen: Budapest, 1916.
A kérelmet online is be lehet nyújtani, amelyhez ügyfélkapus regisztráció szükséges. Ügyintézés a magyarorszag.hu oldalon keresztül lehetséges.
Kérdésed van az igényléssel kapcsolatban? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két napon belül segítenek!
Sokszor mondják, hogy az idő megszépíti az emlékeket, ezért is olyan jó érzés néha nosztalgiázni. Három, négy vagy akár öt évtized távlatából visszatekintve sokszor tűnik úgy, hogy régen minden jobb volt. De hogy is volt valójában, emlékszünk még? Ezt tesztelhetjük tizenkét újabb kérdéssel. Még egy retró kvíz, mert nem lehet megunni.
/12
Kisujjból kiráztad az összes helyes választ? Korábbi kvízeinkkel vajon hogy boldogulsz? Még egy kis retró:
Állásinterjú felkészülés tippek – Sokaknak jelent komoly stresszhelyzetet egy állásinterjú. Érthető, hiszen az állásinterjún nyújtott teljesítményünk alapján döntik el, hogy megkapjuk-e a munkát, vagy sem. De a siker nemcsak a szakmai tudáson és tapasztalaton múlik. Nagyban függ a mentális felkészültségen is.
Tudd, hogy Te érdemes vagy erre az állásra! Hogyha bárki megkérdőjelezne, mondd azt neki, „Helló, helló, álljon meg a menet, én vagyok a nyertes!”
Ezt javasolta ügyfélszolgálatos kollégánk egy állásinterjúja miatt izguló srácnak. Nem véletlenül. Állásinterjún a siker nemcsak a szakmai tudástól és tapasztalattól függ. A mentális felkészülés is fontos szerepet játszik abban, hogyan teljesítünk az interjún. A pozitív hozzáállás és a megfelelő önbizalom is kulcsfontosságú lehet. Nézzük meg, milyen lépéseket érdemes megtenned:
Állásinterjú felkészülés tippek: Hogyan gondolkodj?
Az első és legfontosabb lépés az interjú előtt a mentális felkészülés. Képzeld el, hogy már megkaptad az állást, és te vagy a legalkalmasabb jelölt a pozícióra. Ez a fajta hozzáállás segít abban, hogy magabiztosan lépj be az interjúra. Az önbizalom meghatározza a fellépésedet és azt is, hogyan érzékelsz egy-egy helyzetet az interjú során. Az állásinterjú felkészülés tippek közül ez talán a legfontosabb: hidd el, hogy megérdemled a pozíciót, és hogy a képességeid tökéletesen megfelelnek az elvárásoknak.
állásinterjú felkészülés tippek – gondolj arra, hogy már meg is kaptad az állást
Alapos felkészülés: Többre mész, mint hinnéd
A pozitív hozzáállás mellett az alapos állásinterjú felkészülés is elengedhetetlen. Tanulmányozd át a cég hátterét, a feladatkört, és gondold át, hogyan illeszkednek a tapasztalataid a pozícióhoz. Az interjúztató elvárja, hogy ismerd a vállalatot, és képes legyél konkrét példákat hozni arra, hogyan segítheted a cég céljainak elérését. Ezáltal nemcsak felkészültnek, de motiváltnak is tűnsz majd, ami sokat nyom a latban egy interjú során.
Gyakorold a tipikus kérdéseket
Gyakorlat teszi a mestert! Készülj fel a leggyakoribb kérdésekre, mint például „Miért szeretnél nálunk dolgozni?” vagy „Mik az erősségeid és gyengeségeid?”. Minél több ilyen kérdést átgondolsz, annál kevésbé érnek majd meglepetések. Az állásinterjú felkészülés tippek része, hogy gondold át, milyen konkrét példákat hozol fel korábbi munkáidból, hogy alátámaszd szakmai kompetenciáidat.
Az állásinterjú nem csak a szakmai tudásról szól, hanem arról is, hogyan adod el magad. Ha a megfelelő felkészültséget kombinálod azzal, hogy hiszel magadban és abban, hogy te vagy a legjobb jelölt, garantáltan jó benyomást keltesz. Ne feledd, hogy az interjú egy kölcsönös folyamat: nemcsak ők választanak téged, hanem te is a legjobb munkahelyet keresed!
Olvasónk tette fel a kérdést Ügyfélszolgálatunkon keresztül, hogy közalkalmazottként mennyi felmentési idő jár neki és hogyan történik a közalkalmazott felmentési idő számítása. Mi pedig segítettünk megválaszolni ezt a sokakat érintő kérdést, ami csak első ránézésre tűnik bonyolultnak. Elmondjuk, hogy pontosan kinek jár felmentési idő nyugdíj előtt és mennyi a felmentési idő alapesetben. Mutatjuk a fontos tudnivalókat.
Kinek jár felmentési idő nyugdíj előtt?
Nyugdíj előtt felmentési idő a közalkalmazottaknak jár. Ez egy olyan időszak, amikor a közalkalmazott a bérét megkapja, de dolgoznia már nem kell. A felmentési időre jár az alapilletmény és az illetménykiegészítés, viszont nem jár pótlék, jutalom vagy prémium.
Fontos tudni, hogy a felmentési időre csak akkor jogosult a közalkalmazott, ha a felmentés közlésének vagy legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy már elérte a nyugdíj korhatárt és rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges jogosultsági idővel is. Azt, hogy mennyi jogosultsági idővel rendelkezik valaki pontosan, a következő módon kérdezheti le. A jogosultsági időt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott határozattal kell igazolni.
Erre kell figyelni a közalkalmazott felmentési idő számítása során
A felmentési időre vonatkozó jogszabály szerint ez az időszak legalább 60 nap, de 8 hónapnál több nem lehet. Ebben az időszakban a munkáltató köteles az alkalmazottat legalább a fele időre mentesíteni a munka alól, bizonyos esetekben pedig a teljes időszak alól. A felmentést kötelező megadni, ha nőként a nyugellátásához szükséges 40 év jogosultsági idővel rendelkezünk. Mindkét esetben igazolást kell benyújtani, amit a nyugdíjbiztosítási szerv állít ki.
Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a közalkalmazott felmentési idő számítása az alábbi módon történik:
A hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
Ennyi lett a felmentési idő nyugdíj előtt olvasónk esetében
Olvasónk nevelőként dolgozik egy Dunántúli gyermekotthonban, összesen 21 éve dolgozik közalkalmazottként. Ha a nyugdíjkorhatár betöltése előtt fél évvel bead egy kérvényt arról, hogy felmentési időt kér a hátralévő időre, akkor erről egy bizottság dönt majd. Esetében vagy érvényesítheti a megigényelt felmentési időt, vagy rövidebb felmentési időt kap, négy hónapnál kevesebbet azonban nem állapíthatnak meg.
Kérdésed van a felmentési idővel kapcsolatban? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két napon belül segítenek!
