Pár év után valóban elévül a közüzemi tartozás, azonban ez nem jelenti azt, hogy az adósok fellélegezhetnek: a követelés az elévülés után is behajtható. Pontosan hány év a közüzemi tartozás elévülése? Van olyan, amikor nem kell fizetni? Utánajártunk.
Manapság bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tudja befizetni a rezsit. A halogatás ebben az esetben sem megoldás: jobb, ha még időben – inkább előbb, mint utóbb – egyeztetünk a szolgáltatóval. Ha ezt tesszük, rengeteg kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat és nagyobb eséllyel találunk megoldást. Mi a teendő akkor, ha évekkel ezelőtti rezsitartozást kérnek rajtunk számon?
Mi az az elévülési idő?
Az elévülés azt jelenti, hogy nem lehet bíróságon érvényesíteni azokat a követeléseket, amelyeknél az igény érvényesíthetősége az időmúlás következtében megszűnt. Azaz, hiába követelik rajtunk a sok-sok évvel ezelőtti számla befizetését, ha a tartozás már elévült, a követelést bírósági eljárásban nem lehet többé érvényesíteni. Ez lehet az adósok számára mentőöv, de csak abban az esetben, ha erre hivatkoznak a bíróságnál vagy végrehajtónál.
Mikor évül el a közüzemi tartozás?
- Áram: A villamosenergiáról szóló törvény 3 éves elévülési időt mond ki az áramszolgáltatási díjakra.
- Gáz: A gázszolgáltatásból eredő igények szintén 3 év alatt évülnek el.
- Ezt sem át tudni: Telekommunikáció (pl. mobil, tévé, internet): A televízió és telefonszolgáltatási díj tartozások a hírközlési törvény szerint 1 év alatt évülnek el.
Mi történik a tartozás elévülése után?
A dolog nem olyan egyszerű, hogy a tartozás elévülése után az adós hátradőlhet, mert senki sem fogja keresni. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A főszabály szerint az elévült követelés bírósági úton nem kényszeríthető ki és nem hajtható végre. Azonban a bíróság azt nem nézi, hogy a követelés elévült-e vagy sem.
Az adósnak kell az elévülést jeleznie
A rezsitartozást – így az áram- és gáztartozást – polgári jogi követelésekként a bírósági végrehajtó kezeli. Polgári per esetén
a bíróság hivatalból nem vizsgálja egy követelés elévülését, ezért ha ez bekövetezett, akkor arra az adósnak kell hivatkoznia.
Ha az adós nem hivatkozik az elévülésre és kifizeti a tartozást, akkor azt utólag már nem követelheti vissza. Ennél is rosszabb, ha az adós az elévülési idő után elismeri a tartozást, mert így az újra követelhető.
Mikor nem rendelhetnek el végrehajtást?
Az elévülés jogilag nem szünteti meg a tartozást, de bírósági végrehajtását megakadályozhatja, ha az adós arra magától hivatkozik. Ha ezt nem teszi meg, akkor fizetnie kell. És ahogy írtuk, ha elismeri a tartozást, akkor nem számít, hogy az elévült, meg kell térítenie.
Azt viszont tudnunk kell, hogy az elévülési idő sok esetben meghosszabbodhat, pl. ha azt a bírósági eljárás szakítja meg.
Miért „vesződnek” a követeléskezelők lejárt tartozásokkal?
A követeléskezelők gyakran vásárolnak meg lejárt tartozásokat. Teljesen szokványos, hogy az elévült tartozást el akarják ismertetni a kötelezettel, mert ha ezt elérik, akkor elévülési idő után is köteles lesz megtéríteni a tartozást. Vagyis fizetési felszólítást az elévülés után is kaphatnak az adósok, mert ugyan a tartozás elévült, de nem szűnt meg.
Akkor a közüzemi tartozás elévülése után kell fizetni vagy sem? Tegyük rendbe!
Ha elévült közüzemi tartozásunk van, akkor annak bírósági végrehajtása nem lehetséges, amennyiben hivatkozunk az elévülésre. Ezt akkor is megtehetjük, ha a végrehajtási eljárás már megindult az elévülési időn belül, de nem zárult le.
A követelő az elévülés után is kérheti a tartozás megtérítését. Ha ezt megtesszük, utólag nem kérhetjük vissza. Ha a tartozást elismerjük, akkor azt az elévülése után is meg kell térítenünk. Az elévülés nem azt jelenti, hogy a tartozás eltűnik, csak hogy bírósági úton nem hajható be. Nagyobb összegű tartozás esetén egészen biztosan nem fogják hagyni, hogy ne fizessünk. Kisebb számlatartozásoknál lehetséges, hogy megússzuk a megtérítést.
