Bár sokan azt gondolják, hogy ha megkötik a biztosítást, akkor nyugodtan hátradőlhetnek, és innentől kezdve minden káresetet fedez majd a biztosító. Sajnos, ez közel sincs így. Bizonyos esetekben, hiába van érvényes biztosításunk, a biztosító mégsem fog fizetni. Na de mikor nem fizet a biztosító? Mutatjuk az öt lehetséges esetet.
Nem fizet a biztosító gondatlanság esetén
Sokan nem tudják, hogy ha a saját gondatlanságunk miatt keletkezik a kár, a biztosító simán kihátrál a fizetésből. Gondolj csak bele: ha valaki bekapcsolva hagyja a tűzhelyet és emiatt leég a lakás, akkor a biztosító jogosan mondhatja azt, hogy nem fog fizetni. Alapvető kármegelőzési és kárelhárítási kötelezettségünk van – vagyis felelősek vagyunk azért, hogy normális emberi módon elkerüljük a bajt.
És mi van, ha csak figyelmetlen vagyok?
Most jön a trükkös rész: mi van akkor, ha nem szándékosan okozunk kárt, csak elbambulunk? Például nyitva hagyod a napfénytetőt az autódban, miközben elered az eső. Nos, ha a biztosító be tudja bizonyítani, hogy tényleg te felejtetted nyitva azt a napfénytetőt, akkor bizony nem fog fizetni. Itt is a kármegelőzési kötelezettség lép életbe: elvárható lett volna, hogy becsukd a tetőt, mihelyst elhagyod az autód. A biztosító csak akkor téríti a kárt, ha nem te voltál a hibás. Például a napfénytető meghibásodott, és nem záródott be rendesen.
A szerződésben foglalt biztosítási események után fizet a biztosító
A biztosítók csak akkor fizetnek, ha bekövetkezik egy olyan esemény, amit a szerződésedben biztosítási eseményként neveznek meg. A szerződési feltételek azonban nem olyan rugalmasak: ha valami nincs benne a listában, akkor sajnos hiába reménykedünk a térítésben.
Például van egy lakásbiztosításod, ami fedezi a vízkárokat. Az adott biztosítónál viszont csak akkor számít ez biztosítási eseménynek, ha egy adott idő alatt egy előre meghatározott mennyiségű csapadék hullik. Ha tehát egy kisebb eső okoz kárt, mert nem volt megfelelő vízelvezetőd, akkor a biztosító bizony nem fog fizetni. Az ok egyszerű: nem történt biztosítási esemény, és te sem tetted meg a szükséges elővigyázatossági lépéseket.
Bizonyos esetekben a biztosító mentesül
Vannak olyan esetek is, amikor bekövetkezik a biztosítási esemény, mégis van egy „de”, és a biztosító mentesül. Miért? Mert valamit úgy tettél meg, hogy előre láthattad, hogy komoly baj lehet belőle. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha előre látod a lehetséges következményeket, mégis bízol abban, hogy elmaradnak. Egy példa: felmész egy dombra az autóddal, és leugratsz vele, mert az olyan vagány. Ha a következmények kiszámíthatók, de te mégis leugratsz, akkor a biztosító sem fog fizetni.
Utólagos bakik – ne szúrd el a végén!
A biztosítást kötő személynek vagy vállalatnak kárenyhítési kötelezettsége van. Ez azt jelenti, hogy ha már megtörtént a baj, akkor is köteles vagy mindent megtenni, hogy minimalizáld a károkat. Például ha kigyullad a kanapéd, és te csak állsz mellette, akkor a biztosító jogosan felróhatja neked, hogy nem tettél eleget a kárenyhítési kötelezettségednek, ő pedig emiatt nem fog fizetni. Szintén jogosan.
A biztosító bizonyítson – de neked is van dolgod
Az a jó hír, hogy a biztosítónak kell bizonyítania, hogy hibáztál. De ettől függetlenül nem érdemes megnehezíteni a dolgukat. Például, ha gyorsan kijavítasz mindent, mielőtt a biztosító megérkezik, hogy szemlézzen, az is gondot okozhat. Persze, ha a tél közepén maradsz víz és fűtés nélkül, akkor nem várható el, hogy ne csinálj semmit. De ha egy ablak betörik nyáron, akkor nem biztos, hogy a kárfelmérés előtt be kellene üvegezni, hisz a biztosító „visszaélhet” vele. Ez ugyanis megnehezíti a kárfelmérést és a bizonyítást.
Egy biztosító sem szereti, ha olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja megállapítani, mi történt pontosan. Így ha valamit javítani kell, tartsd magad a minimál szükségletekhez, és jól dokumentálj minden lépést. A fényképek, számlák és részletes leírások sokat segíthetnek, hogy ne bukj el egy későbbi vitában.
