Nők 40 kedvezményes nyugdíj

A nők korkedvezményes nyugdíja remek lehetőség azoknak a hölgyeknek, akik még nem töltötték be 65. évüket, de rendelkeznek 40 évnyi jogosultsági idővel és készen állnak a nyugdíjba vonulásra. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mit kell tudni a Nők 40 kedvezményes nyugdíj feltételeiről, a szolgálati és jogosultsági idő közötti különbségekről, az igénylés lépéseiről.

Korkedvezményes nyugdíj – részletesen a szolgálati időről, jogosultsági időről és az igénylés folyamatáról

A nők számára létrehozott korkedvezményes öregségi nyugdíj lényege, hogy azok, akik legalább 40 évnyi jogosultsággal – és ezen belül legalább 32 év szolgálati idővel – rendelkeznek, életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. Jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év, de a Nők 40 feltételeit teljesítő hölgyeknek nem kell ennek betöltéséig várnia a nyugdíjazással. Az érintetteket nem „büntethetik” azért, mert 65 éves koruk előtt nyugdíjba mentek. Nekik ugyanúgy teljes öregségi nyugdíjat folyósítanak, amelyet nem terhelnek levonásokkal.

Nők 40 kedvezményes nyugdíj: 40 évnyi jogosultság, 32 év szolgálati idő

Jogosultsági időnek számítanak alapvetően azok az időszakok, amikor keresőtevékenységet végeztünk (szolgálati idő), vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban álltunk. A Nők 40-nél 32 év szolgálati idő szükséges, amihez jön 8 évnyi másféle jellegű jogosultsági idő. Utóbbi lehet pl. a gyermeknevelés idején folyósított pénzbeli ellátás, illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.

Szolgálati időnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk és nyugdíjjárulékot fizetünk. Ebbe beleszámít többek között maga a munkaviszony, a vállalkozói jogviszony. Továbbá a táppénz, az álláskeresési támogatás, a munkanélküli járadék és az alkalmi munkavállalás is. A teljes listát itt találjuk.

A nők korkedvezményes nyugdíjába nem minden szolgálati idő számítható bele:

• Azok a tanulmányi idők, amelyek egyébként elismerhetőek szolgálati időként. Sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött évek nem vehetők számításba a Nők 40-re való jogosultság meghatározásakor.
• A munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának időszaka. Ebbe beletartozik a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának időtartama is.
• A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama. A rehabilitációs ellátás szolgálati időnek számít, mert vonnak belőle nyugdíj járulékot, de a jogosító időbe már nem számítható bele. A rokkantsági ellátás pedig szolgálati időnek sem minősül, mert ebből nem vonnak járulékot.
• A 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama. Az ápolási díj folyósítási időtartama nem számítható bele a jogosító időbe. Kivéve, ha a súlyosan fogyatékos hozzátartozó az érintett vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke. Ebben az esetben 10 év szerezhető a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből.
• A megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő. Ez arra az esetre vonatkozik, amikor valaki nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Viszont ezzel is csak olyan szolgálati idő szerezhető, ami nem számítható be a Nők 40-re jogosító időbe.
• Ma már a táppénz és az azt megelőző 15 nap betegszabadság is beleszámít a korkedvezményes nyugdíjra jogosító időbe, de 2011. június 30. előtt még létezett az ún. passzív táppénzen töltött idő, ami nem számít bele.
• Fizetés nélküli szabadság időszaka nem számítható bele a jogosító időbe. Kivéve abban az esetben, ha ez a 3 évesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig 12 évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén történt.

Két esetben nem szükséges 32 év szolgálati idővel rendelkezni. Amennyiben az érintett súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, akkor két évet elengednek a szolgálati idő számítás során. A másik esetben azok nagycsaládos anyák kaphatnak gyermekenként egy-egy év kedvezményt, akik 4-nél több gyermeket nevelnek. Összesen legfeljebb 7 év kedvezmény adható így.

A Nők 40 igénylése lépésről lépésre

Az első lépés annak megállapítása, hogy az igénylő rendelkezik-e a szükséges 40 év jogosultsági idővel. Ehhez kérni kell a Magyar Államkincstártól a szolgálati idő pontos nyilvántartását. A kérelem benyújtása után a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság átvizsgálja az adatokat, és hivatalosan is kiszámítja az eddig megszerzett jogosultsági időt.

Célszerű ellenőrizni, hogy minden szükséges időszak beszámításra került-e, különösen a gyermekneveléshez vagy egyéb speciális helyzetekhez kapcsolódóan. Az egyéni vállalkozók esetében pl. fontos lehet a járulékok pontos fizetésének igazolása.

A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítását is a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól kell igényelni. Ezt a dokumentumot kell benyújtani. (Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény)

Személyesen az illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani. Ha postán adnánk fel, akkor a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni. Elektronikusan az elektronikus azonosítással rendelkező személyek a www.magyarorszag.hu honlapon nyújthatják be az ellátás megállapítása iránti igényüket.

Amennyiben az igénylést valamilyen okból elutasítják, az igénylő jogorvoslattal élhet. Az elutasított kérelmező fellebbezést nyújthat be a döntés ellen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

Mellékelt dokumentumok

Az igényhez mellékelhetőek olyan időszakra vonatkozó dokumentumok, amelyek korábban még el nem ismert szolgálati időre vonatkoznak. Ilyen igazolás lehet többek között:

• munkakönyv, foglalkoztatói igazolás, igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról, bedolgozói kiskönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv,
• 1998. előtti időszakra vonatkozó főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés.

Az igénybejelentő nyomtatványhoz az alábbi pótlapok is kitölthetőek:

• foglalkoztatásra vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap itt tölthető le;
• önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap itt tölthető le;
• gyermekekre vonatkozó adatok megadásához használatos pótlap itt tölthető le.

Az igény elbírálásához be kell nyújtani továbbá minden olyan dokumentumot, amely a gyermeknevelésre tekintettel elismerhető szolgálati időre vonatkozik. Ilyen lehet például: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, a gyermek tartós betegségére, vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel engedélyezett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó munkáltatói okirat, a gyermek ápolása, gondozása miatt folyósított ápolási díjra vagy gyermekgondozási segélyre vonatkozó iratok, méltányosságon alapuló gyermekgondozási segély megállapítására, folyósítására vonatkozó iratok, stb.

A Nők 40 kedvezményes nyugdíj összegének kiszámítása

A korkedvezménnyel igénybe vett nyugellátás összegét ugyanolyan módon számítják ki, mint a normál öregségi nyugdíj esetében. A jogosultak saját jogon járó, teljes öregségi nyugdíjat kapnak, és a versenyszférában idő- és jövedelem korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugdíj folyósítása mellett.

A nyugdíjak évente az infláció mértékével nőnek. Ha pl. valaki 62 éves korában kéri a nyugdíjat, akkor annak összege a következő három évben csak az inflációval egyező mértékben nőhet (a nyugdíjemelések révén). Viszont ha az illető nő 65 éves koráig dolgozik, a keresete várhatóan nagyobb mértékben növekszik ebben a három évben. Vagyis nagyobb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg részére.

Továbbá annak, aki a Nők 40 kedvezménnyel ment nyugdíjba, a nyugdíjkorhatár elérése után sem számolják újra az ellátás összegét. Ugyanannyit fog kapni, mint amikor nyugdíjazták, még ha utána dolgozott is, ezért is kell jól megfontolni, mikor tervez valaki nyugdíjba menni.

Közalkalmazottaknál már más a helyzet

A közalkalmazottakra más a szabályok érvényesek, mint a versenyszféra dolgozóira. A közalkalmazotti jogviszony több módon is megszüntethető. Egy közülük a felmentés – a legtöbben így szeretnének nyugdíjba vonulni, mert ez a legelőnyösebb. A felmentési időről a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezik, amely a nyugdíjba vonuláskor jellemzően 8 hónapos felmentési időt biztosít. Ez nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik. Az általános 60 napos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik, de a munkáltató köteles legalább a felére mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy fel kell menteni a közalkalmazotti jogviszony alól azt a munkavállalót, aki legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti a Nők 40 feltételét és igényli is azt. Vagyis: Ha az érintett nő legkésőbb a felmentési ideje utolsó napján megszerzi a 40 évi jogosultsági időt, a munkáltató a kezdeményezésére köteles a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetni.

Ha további kérdésed van a nyugdíjakról, fordulj bizalommal a Hóvége ügyfélszolgálatához, ahol munkatársaink ingyenesen nyújtanak felvilágosítást!