Nyitólap Blog Oldal 688

Te tudtad? Családosként ingyen mehetsz múzeumba. Mondjuk, mikor

Írta:
Hóvége
-

Sokan nem tudnak róla, pedig izgalmas és pénztárcabarát hétvégi kiruccanás lehet, csak jókor kell menni. Na de mikor? Mutatjuk!

Kimozdulnátok a négy fal fogságából, de már unjátok a játszóteret, hanyagolnátok a mozit, nagyobb kirándulás pedig nem jöhet szóba. A megszokottnál kicsivel extrábbat szeretnétek, lehetőleg úgy, hogy a családi kasszát se kelljen teljesen kifosztani.

Menjetek múzeumba! A nemzeti ünnepeken – mint pl. március 15. – a legtöbb múzeum belépődíj megváltása nélkül látogatható, amit rengetegen ki is használnak. Arról már sokkal kevesebben tudnak, hogy ez a lehetőség nem csak a nemzeti ünnepeken él. Egy rendelet szerint ugyanis

díjtalanul látogathatja a múzeumok állandó kiállításait a 18 év alatti korosztály és legfeljebb két közeli hozzátartozója (kísérője), továbbá a 26 év alattiak, minden hónap egyik hétvégéjének a múzeum által meghatározott napján.

Fontos, ez az időszaki kiállításokra nem vonatkozik, csakis az állandókra. Az intézmények maguk jelölik ki, mely napokon biztosítanak ingyenes látogatási időt az arra jogosultaknak, ami jelenleg így néz ki:

  • Minden hónap első hétvégéje: Magyar Földrajzi Múzeum
  • Minden hónap harmadik szombatja: Néprajzi Múzeum
  • Minden hónap első vasárnapja: Magyar Természettudományi Múzeum
  • Minden hónap harmadik szombatja: Magyar Nemzeti Múzeum
  • Minden hónap harmadik szombatja: Magyar Nemzeti Galéria
  • Minden hónap harmadik szombatja: Iparművészeti Múzeum
  • Minden hónap harmadik szombatja: Szépművészeti Múzeum
  • Minden hónap harmadik szombatja: Nagytétényi Kastélymúzeum
  • Minden hónap harmadik vasárnapja: Szentendrei Skanzen
  • Minden hónap utolsó szombatja: Vármúzeum
  • Minden hónap utolsó szombatja: Kiscelli Múzeum
  • Minden hónap utolsó szombatja: Budapesti Történeti Múzeum
  • Minden hónap utolsó szombatja: Aquincumi Múzeum
  • Minden hónap utolsó vasárnapja: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
  • Minden hónap utolsó vasárnapja: Hadtörténeti Múzeum
  • Minden hónap utolsó vasárnapja: Ludwig Múzeum

Mielőtt nekiindultok, érdemes tájékozódni a múzeumok honlapján, melyek azok az állandó kiállítások, amelyek jobban passzolnak a gyerekek érdeklődéséhez. Ha rákaptok az ízére, egészen klassz és emlékezetes programsorozatot szervezhettek – rengeteg a felfedeznivaló, vágjatok bele!

Jó+Olcsó: Lild prémium spagetti

Írta:
Hóvége
-

A száraztészták hihetetlenül megdrágultak Magyarországon, mint arról nemrég írtunk is, egy olasz termék kilónként kétezer forint körül van, és bizony a sajátmárkásak sem sokkal olcsóbbak.

A LIDL diszkont a felmérések szerint a legolcsóbb üzletlánc Magyarországon, és az árak mellett a választék sem rossz ezekben az üzletekben. A tészták között pedig igazi gyöngyszemre bukkantunk.

A képen látható spagetti olasz alapanyagból (semola di grano duro – vagyis durumbúzából, tojás nélkül), Olaszországban készült termék, minősége kiváló, és erről már a színe is árulkodik. A jó durumtészta ugyanis sosem sárga, mindig fakó szalmaszínű, mivel tojást nem használnak az előállítás során, nincs mitől élénksárga legyen, hacsak nem színezik. Ha betartjuk a főzési időre vonatkozó utasítást, és bőséges sós vízben készítjük, kiváló köretet kapunk. Kipróbáltuk, tényleg nagyon rendben van.

A tészta 599 forintba kerül csomagonként, vagyis kilónkénti ára 1198 forint, ami nem olcsó, de a mai viszonyok között nem tekinthető drágának.

Ausztriában feleannyiba kerül a tészta, mint Magyarországon

Írta:
Hóvége
-

A Telex összesítése szerint Magyarországon a száraztészták ára 70 százalékot emelkedett az elmúlt egy évben. A lap azt írja, hogy ez a mértékű drágulás nem magyarázható normális piaci folyamatokkal, ezt bizonyítja az is, hogy az EU-átlag drágulás csupán 22 százalék volt.

A cikk szerint a Barilla tészta 1 kilós kiszerelése itthoni áruházakban 1600-2200 forint között van, míg Olaszországban, ahonnan ez a termék származik, 1,69 eurót kérnek érte, ami alig 700 forint.

A TikTokon terjed egy videó, amiben konkrétan azt láthatjuk, hogy a SPAR sajátmárkás tésztája egy osztrák üzletükben FELEANNYIBA kerül, mint egy magyarországiban.

De miért? Nem tudjuk, de több, mint valószínű, hogy a forgalmazók és a kereskedők meglovagolják a magas inflációs hullámot, és még drágábban adják a termékeket, mint az indokolt lenne. Muszáj spórolni, mert a bérek alig nőnek, ehhez tudunk adni pár tippet.

@dyzo5scr860p

♬ eredeti hang – Barta Gábor Ferenc

Mutatjuk, hogy ne költsd túl magad, ha interneten vásárolsz

Írta:
Hóvége
-

A koronavírus-járvány alatt egyre többen vásároltak bankkártyával, rendeltek online, használtak valamilyen mobilfizetési megoldást. A fizetési szokásaink a járvány lecsengése után sem változtak vissza, de mi lett a költéseinkkel? Tényleg többet és többért vásárolunk, ha nincs korlát?

Mutatjuk a válaszokat és a túlköltés elleni tippeket.

Többet költünk bankkártyával, mint készpénzzel?

Amikor kijött a szabályozás arról (2021-ben), hogy az online kasszát működtető cégeknek kötelező elektronikus fizetés lehetőségét biztosítani a vásárlóknak, akkor azzal biztatták a vállalatokat, hogy ezzel ők is jól fognak járni. Azért, mert azok a vásárlók, akik nem készpénzzel terveznek fizetni, akár 20%-kal is többet költhetnek. Egy későbbi felmérésből kiderült, hogy 2022-ben a magyarok kétharmada használ(t) valamilyen mobilfizetési megoldást vagy pénzügyi alkalmazást a telefonján. Ami itt érdekes, hogy a megkérdezettek 81%-a saját bevallása szerint nem költ többet, mióta mobillal fizet.

Akkor most többet költünk vagy sem?

Sok esetben igen, de ez attól is függ, hogy ki és mennyire tudatos a pénzügyeit illetően. A készpénznek annyi előnye van a bankkártyával szemben, hogy ott kénytelenek vagyunk leszámolni az ezreseket, és bizony fáj, ha kettővel-hárommal többet teszünk le, mint azt terveztük. Kártyás fizetésnél csupán egy érintés az egész, csak számokat látunk, a pénzt magát nem – és így nem is fáj annyira.

Tegyük hozzá, a boltok kialakítása, a termékek kihelyezése, a fények, a színek, de még az illatok is azt a célt szolgálják, hogy a vásárló minél nagyobb összeget hagyjon a kasszánál. Jó ezeket tudatosítani, amikor bevásárolni megyünk, de ne felejtsük: a döntés csakis rajtunk áll! Helyettünk sem a pénztárcánk, sem a bankkártyánk nem fog nemet mondani.

Így ne dőlj be az online manipulációnak!

Az üzlet, ezen belül a marketing világában az úgynevezett sötét mintázatok azok a gyakorlatok, amelyek valójában nem kívánt döntések meghozatalára késztethetik a vásárlókat. Ezek a módszerek tulajdonképpen manipulációs technikák, amelyek a fogyasztót például vásárlásra vagy az adatok megadására bírhatják rá.

Sötét mintázat lehet:

  • a cselekvésre késztetés (pl. a kötelező regisztráció)
  • a nem megfelelő felület kialakítása (a fontos információk kitakarása)
  • előre bepipált jelölőnégyzetek, melyek a cégnek kedveznek
  • erőszakoskodás (folyamatosan kérik, hogy engedélyezzük az applikációnak az értesítések küldését)
  • akadályozás (bonyolult a leiratkozás, nehéz a terméket eltávolítani a kosárból)
  • közösségi igazolás (más fogyasztók vásárlásairól értesítenek)
  • sürgetés (az ajánlat elérhetőségével kapcsolatos visszaszámláló)

Ezek a módszerek sajnos beválnak a sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb fogyasztóknál, akik a sürgetésnek, erőszakoskodásnak engedve könnyebben döntenek a vásárlás mellett. A sötét mintázatok használata önmagában nem jogsértő (persze vannak kivételes esetek), ezért megint csak nekünk, fogyasztóknak kell ellenállnunk.

Kérdések, amiket vásárlás ellőtt érdemes feltenni

  • Mennyire tényszerű és értékítélettől mentes a megfogalmazás?
    Például az “Elmúlt 2 napban 5 foglalás.” megfogalmazás tényszerű, de a “Nagyon népszerű, az elmúlt 2 napban 5 foglalás.” megfogalmazás már egy értékítéletet tartalmaz.
  • Mennyire releváns az adott információ egy jobb vásárlási döntés meghozásához?
    Például egy teltházas szálláshely megjelenítése önmagában nem releváns, azonban ha az oldal felajánl olyan, más utazási időpontokat, amikor vannak szabad helyek, ez hasznos lehet a döntésben.
  • Mennyire meglepő a formája és a helye az üzenetnek?
    Egy piros felirat egy piros dobozban nagyon gyakran valamilyen hibára vagy hiányzó adatra utal, ha azonban ugyanilyen formában egy vásárlásra ösztönző üzenet jelenik meg, az megtévesztő lehet.
  • Mennyire tűnik hitelesnek az információ?
    Például az, hogy “Öten terveznek itt foglalni” nem biztos, hogy hiteles, hiszen honnan tudná a weboldal, hogy pontosan mit terveznek a látogatók csinálni? Az az információ, hogy “Öt ember foglalt ezen az oldalon az elmúlt egy hétben” hitelesebb, hiszen az ehhez szükséges adatok egyértelműen az oldal birtokában vannak.
  • Mennyire egyértelmű az üzenet megfogalmazása?
    Ha egy ajánlat “Csak ma éjfélig érvényes”, az egyértelmű információt ad, azonban a “Csak korlátozott ideig érvényes” megfogalmazás elrejti a pontos információt. (Forrás: megfontoltan.hu)

Ami még fontos: igyekezzünk ellenállni az impulzusvásárlásnak és legyünk tudatosak, amikor böngészünk (különösen, ha egy ismeretlen oldalán járunk)!

Elkezdődött a tanárok egyhetes sztrájkja

Írta:
Hóvége
-

Az országos megmozdulás január 31-én záródik a szolidaritás napjával.

Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájknapokat hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amelyhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozik. A sztrájknapok a január 31-ére meghirdetett szolidaritás napjával és országos ülősztrájkkal zárulnak, amelyre a PDSZ a szakszervezeteket, civil szervezeteket és állampolgárokat is meghívott.

A dátum nem véletlen: ekkor lesz az egy évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk évfordulója. Ráadásul ezen a napon számíthatunk a legnagyobb megmozdulásra, mert ehhez már a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak: reggel 8-tól 10-ig tartó, kétórás figyelmezető sztrájkkal kapcsolódnak be.

A tavalyi figyelmezető sztrájk után a tanárok, a mellettük kiálló diákok, szülők, támogatók több akciót is szervezetek: sztrájkokkal, élőláncokkal, tiltakozó megmozdulásokkal próbálták felhívni a figyelmet a közoktatás válságára. Követeléseik között szerepelt, hogy az ágazatban dolgozók azonnali, 45%-os fizetésemelést kapjanak, és hogy a tanárok heti tanóraszáma legfeljebb 22 legyen (22-26 helyett).

Sajnos, céljaikat eddig nem sikerült elérniük, sőt, több tanárnak is felmondtak polgári engedetlenség miatt. Ennek ellenére kitartanak, és két újabb követeléssel álltak elő: azt kérik a kormánytól, hogy vonják vissza a tanárok elbocsátásának szabályain változtató kormányrendeletet, valamint, hogy helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt.

A szervezők a tanárokat arra biztatják, hogy január 31-én – lehetőleg 8 és 10 óra között – szervezzenek valamilyen akciót: szolidaritási sztrájkot, munkalassítást, élőláncot, forgalomlassítást, dudálást, sípolást, dobolást, vagy bármilyen, figyelemfelhívásra alkalmas eseményt. Mint írják,

„mindaz, ami ma az oktatással kapcsolatos követelések, események körül és velünk, munkavállalókkal történik most, bármikor, bármelyik szakmát, munkavállalót elérheti. Ezért mondjuk: Állj ki magadért! Kiállunk érted!”

Nők 40: minden, amit az előnyökről és hátrányokról tudni kell

Írta:
Hóvége
-

A nők korkedvezményes nyugdíja remek lehetőség azoknak a hölgyeknek, akik még nem töltötték be 65. évüket, de rendelkeznek 40 évnyi jogosultsági idővel és letennék a munkát. A Nők 40 saját jogú teljes öregségi nyugdíj: az összegből nem vonnak le semmit, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy néhány további munkával töltött év után magasabb lesz az ellátás összege. Érdemes mérlegre tenni, mi a fontosabb: a mihamarabbi visszavonulás vagy a magasabb nyugdíj? Létezik 3. opció?

Mielőtt rátérünk a Nők 40 mellett és ellen szóló érvékre, röviden elmagyarázzuk, mi ez és hogyan működik. A nők számára létrehozott korkedvezményes öregségi nyugdíj – ezt ismerjük Nők 40-ként – lényege, hogy azok a hölgyek, akik legalább 40 évnyi jogosultsággal (és ezen belül legalább 32 év szolgálati idővel) rendelkeznek, életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 65 év, viszont azok, akik eleget tesznek a Nők 40 feltételeinek, már hamarabb elmehetnek nyugdíjba. A kritériumokról részletesen itt írtunk.

Hogyan számítják ki az összegét?

A korkedvezménnyel igénybe vett nyugellátás összegét ugyanolyan módon számítják ki, mint a normál öregségi nyugdíj esetében. A jogosultak saját jogon járó, teljes öregségi nyugdíjat kapnak, amelyet nem terhel semmiféle levonás azért, mert az érintett nő a nyugdíjkorhatár előtt vette igénybe.

Tudni kell, hogy a nyugdíjak évente az infláció mértékével nőnek. Ha pl. valaki 62 éves korában kéri a nyugdíjat, akkor annak összege a következő három évben csak az inflációval egyező mértékben nőhet (a nyugdíjemelések révén). Viszont, ha 65 éves koráig dolgozik, a keresete várhatóan nagyobb mértékben nő ebben a három évben, így nagyobb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg részére.

Továbbá annak, aki a Nők 40 kedvezménnyel ment nyugdíjba, a nyugdíjkorhatár elérése után sem számolják újra az ellátás összegét. Ugyanannyit fog kapni, mint amikor nyugdíjazták, még ha utána dolgozott is.

Megéri azonnal igénybe venni? A Nők 40 előnyei

Felmerül a kérdés, hogy 40 évnyi jogosultsági idő megszerezése után érdemes-e rögtön élni a kedvezménnyel. Abban az esetben igen, ha

  • az érintett hölgy már nem bírja ugyanúgy ellátni a munkáját, akár egészségügyi okokból, akár mert úgy érzi, elég volt (elfáradt);
  • megszűnik a munkahelye, és nem akar/nem tud másik helyen dolgozni;
  • továbbra is dolgozni akar, de már nyugdíj mellett, mivel így neki és a munkaadójának is nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei (ez a versenyszférára áll, a közszférában más a helyzet);
  • attól fél, hogy a jövőben eltörlik a Nők 40-et (erről egyelőre nincs szó).

A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármely jogviszonyban korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában. Nyugdíjas keresősként csak a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni, más járulék nincs. A munkaadó számára is előnyös, mert mentesül a szociális hozzájárulási adó alól – mutat rá Farkas András, a NyugdígGuru szakértője.

Mikor nem éri meg? A Nők 40 hátrányai

Alapvetően minél tovább dolgozunk, annál magasabb nyugdíjra számíthatunk. Akkor nem éri meg élni a Nők 40 adta lehetőséggel, ha

  • a kiszámított nyugdíj összege alacsony (ez egy-két további munkával töltött évvel valamennyivel feltornászható);
  • az érintett a közszférában dolgozik (itt vagy nyugdíj van, vagy munka, a kettő együtt nem lehetséges).

Mindezekhez az is hozzátartozik, hogy a nyugdíjrendszernek már most súlyos problémái vannak. A nyugdíjasok arányához képest kevesebb az aktív dolgozó, ezért is elképzelhető, hogy a későbbiekben szigorítanak a Nők 40 feltételein (pl. kitolják a jogosultsági időt, esetleg levonnak az ellátás összegéből). Bár ez egyelőre nem fenyeget, az tény, hogy Nők 40 nyugellátásában részesülő a nyugdíj korhatár betöltése után sem kap magasabb összeget, akkor sem, ha dolgozott a nyugdíj mellett.

A döntés nem egyszerű

Az sem mindegy, hogy kiről van szó. Abban az esetben, ha az érintett nő rossz egészségügyi állapotban van, emellett pedig olyan fizikai munkát végez, ami a későbbiekben csak súlyosbítja a helyzetet, érdemes lehet a szükséges szolgálati idő megszerzése után azonnal lépnie. Más a helyzet, ha egy ereje teljében lévő, aktív 60 körüli fontolgatja a korkedvezményt, de még érzi magában a munkabírást – ilyenkor nem létszükséglet az azonnali visszavonulás. És természetesen ott a 3. opció, amikor az illető nyugdíj mellett folytatja a munkát.

A Nők 40 egy lehetőség, aminek vannak előnyei és hátrányai. Vegyünk számba minden tényezőt, és hozzuk meg azt a döntést, amivel hosszú távon a legjobban járunk!

Területi bérszakadék: Budapesten sokkal magasabb az átlagbér, mint vidéken

Írta:
Hóvége
-
Forint

Óriási különbségek vannak a megyei nettó átlagkeresetek között. Budapesten például 413 ezer forint az átlag, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze majdnem feleannyi: 238 420 forint.

Még a gazdagabb vidéki megyék fizetései sincsenek a budapesti bérek közelében sem – írta meg a HVG a KSH friss adatai alapján. A közölt adatokból kiderült, hogy 334 920 forint volt a nettó átlagkereset Magyarországon 2022 első három negyedévében.

Csakhogy óriási különbségek vannak az ország különböző részei között: a budapesti 413 ezer forintos szám annyira felhúzza az átlagot, hogy még a második helyen végző Győr-Moson-Sopron megyei átlagbér is 67 ezer forinttal van a budapesti alatt.

Szomorú adat az is, hogy tizenhárom megyében nem éri el az átlagkereset a 300 ezer forintot sem. Sőt, két megyében még a 250 ezret sem éri el az átlag: Békésben 249 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 238 420 forint jött ki átlagnak.

Fontos kiemelni, hogy ezek nem a medián keresetek. A medián az az adat, amelynél az emberek fele több pénzt keres, a másik fele kevesebbet. Ebből tehát még pontosabb képet lehetne kapni a valós állapotokról. Következtetni ugyanakkor lehet a mediánra is a KSH mostani átlagbért taglaló adataiból: szeptemberben ugyanis nettó 63 ezer forinttal volt  kevesebb az országos medián az országos átlagnál. Ennyit kell tehát körülbelül levonni az átlagbérből, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 175 420 forintos mediánt jelent.

3 biztosítás, ami mindenkinek kell

Írta:
Hóvége
-

Milyen biztosításokra van szüksége egy átlagembernek? Ezt a kérdést tettük fel Varga Olivérnek, aki független biztosítási alkuszként a Klassis csapatát erősíti. Fontos megjegyezni, hogy az alkuszok nem egyetlen biztosító ügynökei, hanem sok cég ajánlatait ismerik, és képesek azok közül a leginkább megfelelőt ajánlani ügyfeleiknek.

Varga a rengeteg elérhető termék közül 3 típusú biztosítást emelt ki, amelyek szerinte mindenki számára elérhetők és érdemes is megkötni őket:

„A nyugdíjbiztosítást mondanám első helyre. Ezt megítélésem szerint minél előbb – kis összeggel is – érdemes elkezdeni. Az 1947-ben megálmodott állami felosztó-kirovó rendszer (az aktív munkavállalók által befizetett járulékokból képezett pénzalapot osztja el az állam az arra jogosultaknak) mára idejét múlttá vált, nem is fenntartható már. Ennek többek közt az az oka, hogy a várható élettartam sokkal magasabb lett, az aktívak között magas a kivándorlás, és bizony sokan trükköznek a befizetendő adókkal is.

„Ma már nagyjából minden arra készteti az embert, hogy saját maga gondoskodjon előre a nyugdíjas éveiről” –

részletezi az okokat a biztosítási szakember.

Varga Olivér szerint a nyugdíjbiztosításnak rengeteg pozitívuma van, kezdve az SZJA alapú állami támogatástól, a nyugdíjkorhatár emelésétől független lejáraton át (jelenleg 65 éves kor) addig, hogy ez egyösszegben és járadék formájában is hozzáférhető. Ráadásul örökölhető, eseti befizetésekkel növelhető, szüneteltethető, és életbiztosítási védelem is van benne.

„Másodikként ajánlanám a kockázati életbiztosításokat. Akinek kiskorú gyermeke van, aki hosszú lejáratú hitelt vett föl, annak gyakorlatilag kötelező termék, bár sajnos Magyarországon még mindig jellemző, hogy az emberek a vagyontárgyaikat védik (pl. az autót cascóval), de az életüket nem biztosítják.” A szakember elmondta, hogy életbiztosítást is is érdemes fiatal életkorban kötni, és akár 25-30 évet is lefedni vele, mert így a legolcsóbb. Szinte minden biztosítótársaságnál van már olyan termék, ami időközben átalakítható, ha az igények megváltoznak.

„Fontos, hogy rengeteg kiegészítő tehető bele, és ne legyünk naivak egy 15-20 éves szerződést, szinte biztos, hogy fogunk használni.” Azoknak is érdemes elgondolkodni rajta, akiknek nincs gyermeke vagy hitele, mert komolyabb műtétre, rokkantságra, kritikus betegségre is megvannak már a megoldások.

„Életet megváltoztató történés után a leggyorsabb segítség egy jó életbiztosítás”

– mondja Varga Olivér független biztosítási alkusz.

Szerencsére mára eljutottunk arra a szintre, hogy a lakóingatlanok több mint 70% biztosítva van. Azért harmadikként még mindenképp említeni kell a lakásbiztosítást – mondja Varga. Szerinte fontos, hogy az ember megvédje az értéktárgyát, tulajdonát egy váratlan esemény (például robbanás, tűz vagy betörés) esetére.

„Ne felejtsük el, hogy a mai árak mellett egy egyszerű csőtörés esetén is simán lehet negyedmilliós kár” –

emeli ki a szakember, miért fontos a jó lakásbiztosítás.

Varga Olivér szerint a lakásoknál az a jellemző hiba, hogy rengeteg a rosszul megkötött szerződés. „Szerintem két fő hiba van: régóta nem volt aktualizálva a biztosítás (például nem emelték a biztosítási összeget, miközben az újjáépítés ma duplájába kerülne, mint pár éve), és nem személyre szabott a biztosítás (például iskolai lopást is fedez, miközben nincs iskoláskorú gyermek a családban). Ha az ember jól választ biztosítást és törődik is vele, akkor éves szinten sokat lehet vele spórolni: a biztosítási díjon, vagy pedig a szolgáltatásokon, kár esetén. A lakásbiztosítások 2023-ra eljutottak arra a szintre, hogy már nem csak a 4 falon belül történtekre nyújthatnak védelmet, hanem a teljesség igénye nélkül: háziállatra, sportolásra, síremlékre, napkollektorra vagy akár égési sérülésekre is – mondja Varga Olivér.

Nők 40 kedvezményes nyugdíjba vonulás: ezt kell tudni

Írta:
Hóvége
-

Akik 1957-ben vagy utána születtek, azok a jelenlegi szabályok szerint 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Vannak azonban kivételek: a nők kedvezményes öregségi nyugdíja lehetővé teszi, hogy a 40 év jogosultsági idővel rendelkezők a 65. évük betöltése előtt nyugdíjasokká váljanak.

A korkedvezményes nyugdíj sokak számára ismerős lehet. Ennek lényege, hogy bizonyos feltételeknek eleget téve az is nyugdíjba mehetett, aki nem töltötte be az akkori nyugdíjkorhatárt. (Többek között a katonák, rendőrök, tűzoltók a fokozott megterhelés miatt, de országgyűlési képviselők, polgármesterek is élhettek a lehetőséggel.) 2012-ben – egy sor egyéb ellátással együtt – a korkedvezményes nyugdíj megszűnt, viszont bevezettek egy hasonló kedvezményt, kifejezetten nőknek. Ez az, amit ma röviden csak Nők 40-ként emlegetnek.

A Nők 40 feltételei

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll – olvasható a hivatalos tájékoztatóban. Kicsit érthetőbben: a nők számára létrehozott korkedvezményes öregségi nyugdíj lényege az, hogy azok, akik legalább 40 évnyi jogosultsággal (és ezen belül legalább 32 év szolgálati idővel) rendelkeznek, életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak.

A jogosultak teljes öregségi nyugdíjat kapnak, amelyből nem vonhatnak le semmit.

Vagyis az érintetteket nem „büntethetik” azért, mert 65 éves koruk előtt nyugdíjba mentek. Ez így jól hangzik, de nézzük meg a feltételeket részletesebben.

Nők: 40 évnyi jogosultság, 32 év szolgálati idő, ezek mik?

A jogosultsági idő egy nagyobb halmaz, ezen belül a szolgálati idő egy szűkebb kört jelent. Szolgálati időnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk és nyugdíjjárulékot fizetünk. Hogy ebbe pontosan mi tartozik bele, azt az Államkincstár hosszan sorolja, mi csak néhány példát hozunk: szolgálati időnek számít a munkaviszony, a vállalkozói jogviszony, de a táppénz, az álláskeresési támogatás, a munkanélküli járadék, az alkalmi munkavállalás is.

Mi nem számít szolgálati időnek?

  • Az az időszak, amikor a társadalombiztosítási jogviszony szünetelt, valamint
  • az egyéni, társas vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében azon időtartamot, amely alatt nyugdíjjárulék tartozással rendelkeznek.

Mit nem vesznek még figyelembe a NŐK 40-nél?

  • Azokat a tanulmányi időket, amelyek egyébként elismerhetőek szolgálati időként,
  • a passzív táppénz időszakát,
  • a munkanélküli ellátás folyósításának időszakát,
  • és az 1998. január 1-e előtti fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napját, amennyiben az igénybevétele nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt történt.

Mint írtuk, a korkedvezményes nyugdíj igénybevételéhez 40 év jogosultsági idő szükséges, ebből legalább 32 év szolgálati idővel kell rendelkezni. Ha ez egyik feltétel nem teljesül, akkor nincs korkedvezményes nyugdíj.

Mikor lehet kevesebb ez a minimum 32 év?

Csak két esetben:

  • ha az érintett súlyosan fogyatékos gyermeket nevel (ekkor 2 évet elengednek), vagy
  • nagycsaládos anya, aki 4-nél több gyermeket nevel (gyermekenként egy-egy évvel csökken, legfeljebb 7 év engedmény adható).

Mi a jogosultsági idő?

Jogosultsági időnek számítanak alapvetően azok az időszakok, amikor keresőtevékenységet végeztünk (szolgálati idő), vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban álltunk. A Nők 40-nél tehát 32 év szolgálati idő szükséges, amihez jön 8 évnyi másféle jellegű jogosultsági idő. Utóbbi lehet pl.  a gyermeknevelés idején folyósított, pénzbeli ellátás, illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.

Hogyan kell igényelni?

Első körben az leendő igénylőnek meg kell tudnia, megfelel-e a korkedvezményes nyugdíj feltételeinek.  Ehhez a nyugdíjfolyósítónál kérelmezni kell egy adategyeztetést, mely során az érintett kap egy kimutatást arról, mely időszakokban volt biztosított és mennyi jogosultsági idővel rendelkezik.

Ha az érintett eleget tett a kritériumoknak, akkor igényelheti a Nők 40 korkedvezményes nyugellátást. A kérelmet elektronikusan lehet benyújtani, amelyhez szükséges Ügyfélkapu. A lépések:

  • A magyarorszag.hu-n be kell jelentkezni a saját Ügyfélkapuba.
  • Ezt követően a ’Nyugdíj, juttatás, segély’ menüpont alatt meg kell keresni a ’Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése iránti kérelem’ pontot.
  • Az ’Ügyintézés elindítása után’ ki kell tölteni a kérelmezéshez szükséges űrlapot.

A nyugdíjfolyósító 5 napon belül elküldi a részletes kimutatást. Ha az abban szereplő adatok helyesek, akkor azt a kérelmező jelezheti a mellékelt elfogadó/észrevételező nyomtatványon. Amennyiben az adatok alapján az érintett minden kritériumnak megfelel, akkor kérvényezheti a kedvezményes nyugdíjat.

Abban az esetben, ha az adatok nem stimmelnek (hiányosak, pontatlanok), az igénylő 30 napon belül, egy nyomtatvány kitöltésével jelezheti észrevételeit. Ehhez csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják az érintett igazát (pl. munkakönyv, a foglalkoztatói igazolás, a bedolgozói kiskönyv). Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor is érdemes közölni az eltérést, ugyanis ilyenkor a nyugdíjfolyósító megkísérli a beszerzésüket.

Még egy feltétel, jó, ha tudod!

A nyugdíjkérelem benyújtása után nem lehet az igénylő biztosított, vagyis a biztosítotti jogviszonyt még azelőtt meg kell szüntetnie, hogy megállapítanák számára a nyugdíjat.

A nyugdíj igénylését elektronikusan vagy személyesen is meg lehet tenni. Utóbbi a területileg illetékes kormányhivatalban intézhető, de mindkét esetben szükség van egy formanyomtatvány kitöltésére. Az eljárás lezárulta után írásban tájékoztatják a kérelmezőt a megállapított nyugdíj összegéről és a nyugdíjba vonulás időpontjáról.

Dolgozhatnak a nők korkedvezményes nyugdíj mellett?

Igen. A korkedvezményes nyugdíjban részesülő nők a versenyszférában idő- és jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak. A részletekről itt lehet olvasni.

Forrás: nyugdijmaskeppen.hu

Hogyan igényelhető vissza a nyelvvizsga díja?

Írta:
Hóvége
-

Friss hír, a korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett januártól az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott támogatás. Milyen feltételeknek kell megfelelni és hogyan kérhető a nyelvvizsgadíj visszatérítése? Mennyibe kerül manapság egy vizsga? Mutatjuk.

Az első sikeres nyelvvizsga díjához, térítésköteles emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához, valamint honosított nyelvvizsga honosítási díjához támogatás igényelhető. Első sikeres komplex nyelvvizsgának minősül a támogatott nyelvekből 2018. január 1-jét követően elsőként sikeresen megszerzett

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsga (a továbbiakban együtt: komplex nyelvvizsga),
  • a külön kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a fenti komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgák,
  • a komplex nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga, továbbá
  • a komplex nyelvvizsgának megfelelő, külön kormányrendeletben foglaltak szerint honosított nyelvvizsga.

Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy ebben az évben tervezel/tervez a gyerek komplex nyelvvizsgát tenni. A többi esetben sem nagyon mások a feltételek, a dátumokra, egyéb kitételekre kell odafigyelni. (Ezek mind megtalálhatóak az Államkincstár oldalán.)

Milyen nyelvek a támogatottak?

Angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, roma/cigány (romani/lovári, illetve beás), román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, latin, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn, ha a vizsga nyelve az érintett személy állampolgársága szerinti ország hivatalos nyelvétől eltérő, továbbá nem magyar állampolgárságú személy esetén a magyar nyelv.

Mik a feltételek?

A támogatást az veheti igénybe, aki a sikeres komplex nyelvvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganapon nem töltötte be a 35. életévét. (35 év felettiek csak nagyon speciális esetben igényelhetik a támogatást, ezt most itt nem fejtenénk ki.)

Mekkora a támogatás?

A támogatás mértéke az államilag elismert nyelvvizsga ténylegesen megfizetett díja, de legfeljebb a díj megfizetése időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő összeg. Ez 2023-ban befizetett díj esetén legfeljebb 58.000 forint lehet.

Hogyan kell kérelmezni a nyelvvizsgadíj visszatérítését?

A támogatás iránti kérelem 1 éven belül terjeszthető elő, melyet az első sikeres komplex nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától kell számítani. A megjelölt határidő jogvesztő.

A kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell előterjeszteni az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon:

  • A papíralapú formanyomtatvány itt érhető el.
  • Az online ügyintézés a Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) szolgáltatáson keresztül történik, ehhez kell Ügyfélkapu-regisztráció/Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztráció/ eSzemélyi okmány. (Az Ügyfélkapun egyébként is sok dolgot intézhetünk, nem árt regisztrálni.) Az elektronikus űrlap itt érhető el.

Amennyiben a vizsgát tett személy, azaz a kérelmező

  • a 18. életévét betöltötte, a kérelmet saját maga,
  • 18. év alatti, vagy az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek nem minősül (gondnokság alatt áll), a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy (szülő, gyám, gondnok) nyújthatja be.

A kérelmet a vizsgázó által, illetve a törvényes képviselője által meghatalmazott személy is előterjesztheti. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles igazolni.

Milyen dokumentumokat kell csatolni?

A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell a támogatással érintett, első sikeres komplex nyelvvizsga díjának megfizetését. A nyelvvizsga díjának megfizetése a vizsgázó nevét is tartalmazó számlák másolatával igazolható.

Számla hiányában a nyelvvizsga letétele esetén a nyelvvizsgaközpont által kiállított, a vizsgázó nevét is tartalmazó, a nyelvvizsgadíj befizetéséről szóló igazolást is elfogadják.

Hogyan történik a nyelvvizsgadíj visszatérítése?

A jogosultság megállapítása esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a határozat kiadását követő 13 napon belül intézkedik a támogatás határozattal megállapított összegének az ügyfél kérelmében megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalásáról. A vonatkozó kormányrendelet alapján a támogatás sem postai úton, sem külföldi bankszámlára nem utalható.

További részletek a Magyar Államkincstár tájékoztatójában.

Mennyibe kerül most egy B2-es nyelvvizsga?

Van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol a tavaly árakhoz képest most tízezer forinttal kerül többe egy középszintű nyelvvizsga. Számítani lehetett rá: a „régi” kata megszűnése, az újabb nyelvvizsga-amnesztia és az elszálló energiaárak sarokba szorították a nyelvoktatási piacot – írja az Eduline. A portál utánajárt annak, mennyiért lehet manapság vizsgázni:

Az ELTE Origo Nyelvi Centrum július végén emelte 35 ezer forintról 40.500 forintra a B2-es, komplex nyelvvizsga díját, ezt novemberben újabb, 4500 forintos díjemelés követte, vagyis a teljes nyelvvizsgáért 45 ezer forintot kell fizetni. Nem csak a komplex, de a külön-külön letett írásbeli és szóbeli vizsgák árai is emelkedtek. A júliusban 27.500 forintba kerülő írásbeli díja most 30.500 forint, a szóbeli pedig 28.500 forintba kerül.

Több ezer forinttal emelkedett december 1-től a Language Cert díja is: a B2-es, komplex nyelvvizsga díja ősszel 44.900 forintra, nemrég pedig 47.900 forintra nőtt, a részvizsgák 25.900 forint helyett pedig 34 900 forintba kerülnek.

Nem tudta kikerülni az áremelést az Euroexam sem, ahol 10 ezer forinttal kerül többe egy komplex középszintű angol nyelvvizsga, mint tavaly tavasszal (49.900 forint), míg azoknak, akik középfokú Cambridge nyelvvizsgát szeretnének tenni, jelenleg 55 ezer forintot kell fizetniük.

1...687688689...749688. oldal a 749-ból