Méghozzá duplájára. A döntés több százezer munkavállalót érinthet, akik ennek köszönhetően tízezreket spórolhatnak. Kinek jár a költségtérítés és mennyi? Mutatjuk.
Létezik egy kormányrendelet, amely biztosítja az autóval ingázók számára azt, hogy a munkáltató adó- és térítésmentes plusz juttatásként állja a munkába járás költségeit. A rendeletben azt is pontosan leírják, mi számít munkába járásnak és mikor kell a munkáltatónak fizetnie.
Milyen esetben jár költségtérítés?
A munkába járás fogalmába mind a napi utazás (munkahelyre be- és visszautazás), mind a hétvégi hazautazás beletartozik. Költségtérítés akkor jár, ha a munkavállaló naponta utazik a lakóhelyéről a lakhely szerinti település közigazgatási határán kívül eső munkahelyre. (A helyi utazás esetén tehát a munkáltató nem köteles megfizetni a munkavállalónak a bejárás költségeit – pl. BKV-bérlet –, de dönthet úgy, hogy mégis támogatja. Részletek itt.)
A szabályok szerint a munkáltatónak a munkába járás és a hazautazás költségeinek, vagyis a jegy és a bérlet árának legalább 86%-át kell megtérítenie. Abban az esetben, ha a munkavállaló a bejárást nem tudja megoldani közösségi közlekedéssel (mert vagy egyáltalán nincs, vagy azt csak rendkívül hosszú várakozási idővel tudná igénybe venni), használhat saját autót. Ekkor a munkáltató köteles a bejárás költségeit megfizetni.
Mennyi jár az ingázó autósoknak?
A jogszabály eddig kilométerenként maximum 15 forintos adómentes költségtérítést tett lehetővé a munkáltató számára, azonban nemrégiben a kormány úgy döntött, hogy ezt duplájára emeli. Vagyis,
a munkába járás kedvezményes költségtérítése 30 forintra nő. Ez dolgozónként több tízezer forintot jelent.
Az erről szóló rendelet péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, amely kimondja, hogy a most meghatározott kilométerenkénti 30 forintos összeg első alkalommal a 2023 január hónapjára munkába járás címén kifizetett költségtérítés esetében alkalmazható.
Minded man viewing receipts in supermarket and tracking prices
Az élelmiszerárak annyit emelkedtek egyetlen év alatt, hogy egyre nehezebb kigazdálkodni egy hétvégi nagybevásárlást is. Kalkulátorunk segítségével kiszámolhatod, mennyivel fizetsz többet bizonyos termékekért!
Nem véletlenül nevezik az inflációt a szegények adójának. Ez az az adófajta, amit mindenki megérezhet, de a kispénzűeket különösképpen sújtja. A Központi Statisztikai Hivatal közöl egy számot arról, hogy az éves infláció 14,5 százalék lett, amire 1996 óta nem volt példa. Csakhogy egy átlag vásárló ennél ezerszer rosszabbnak érzi a helyzetet. Érthető, hiszen pont azon termékek ára növekedett a legnagyobb mértékben, melyeket muszáj megvennie mindenkinek. Szóval: bár a KSH adatai szerint az éves infláció 14,5 százalék volt 2022-ben, az már nem derül ki ebből az adatból, hogy például a sertészsír egy év alatt 115 százalékkal drágult. De azt is csak a saját bőrünkön érzékeljük, hogy 87,9 százalékkal drágult a tojás. 2021 decemberében 491 Ft volt az átlagára, 2022 decemberére viszont már 904 forintra emelkedett.
Ne magadat okold!
Az, hogy már egy egyszerű bevásárlás is luxuskiadásnak tűnik, nem azért van, mert nem spórolsz eléggé, nem a legolcsóbbat veszed, vagy mert felesleges dolgokra költesz. Egyszerűen csak brutális drágulás tapasztalható a magyarországi boltokban.
Hogy ezt bebizonyítsuk, készítettünk egy kalkulátort, mellyel megnézheted, mennyibe került volna korábban egy-egy termék megvásárlása:
A gázártámogatást nem utalják, ugyanis az nem egy „forintban meghatározott kedvezmény”. Ha nem pénzben kapjuk, akkor hogyan? Kik jogosultak rá egyáltalán? Tisztázunk mindent gázártámogatás-ügyben.
Orbán Viktor miniszterelnök a december 21-i Kormányinfón azt mondta, hogy havonta 180 ezer forint kedvezményt kap minden család az energiatámogatáson keresztül. Ezt a számot már többször, más kormányzati szereplőktől is hallottuk – hogy mennyire felel meg a valóságnak, azt a 24.hu vizsgálta meg ebben a cikkében. Mi most nem matekozni fogunk, hanem azt nézzük meg, hogyan jut el a háztartásokhoz a támogatás.
A kedvezmény az energiatámogatáson keresztül érkezik
– ez a lényeg. Azaz, a családok nem forintban kapják meg (mint pl. a családi pótlékot), hanem a fogyasztásukhoz mérten érvényesül.
Így csökkentették a rezsicsökkentést
Mint ismert, augusztus 1-jétől megváltoztak a rezsicsökkentés szabályai. A gázfogyasztás esetében
az átlagfogyasztásig (1729 m3 /év) minden család rezsicsökkentett áron kapja a gázt, viszont
az átlagfogyasztás fölött lakossági piaci árat kell fizetni.
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a gázár az átlagon felül fogyasztóknak hétszeresére drágult (a villany a szabályok szerint „csak” a duplájára). A nagycsaládosok, illetve a többgenerációs családi házban élők igényelhetnek gázártámogatást, azonban ezt szintén nem pénzben kapják meg a jogosultak. Azaz, nem utalják.
Kedvezmény a nagycsaládosoknak
Nagycsaládos kedvezményre jogosult, aki egyetemes szolgáltatási szerződéssel rendelkezik és legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével részesül családi pótlékban, illetve családi pótlékban részesülő személlyel egy háztartásban él. A kedvezmény nem jár automatikusan, hanem igényelni kell (erről bővebben itt).
Magasabb az átlagfogyasztási határ
A háromgyerekesek esetében az éves 1729 köbméteren túl további 600, négygyermekesektől felfelé pedig minden gyermek után még 300 köbméterrel nő a kedvezményes sávhatár.
Kedvezmény az együtt élő többgenerációs családoknak
Azok vehetik igénybe, ahol egy ingatlanon legalább kettő, de maximum négy önálló „lakás rendeltetési egység” található. Vagyis, ha pl. két „lakás rendeltetési egység” van az ingatlanban, az éves kedvezményes mennyiség (1729 köbméter/év) duplája jár. (Vagy triplája, esetleg négyszerese.) Fontos tudnivalók ebben a cikkben.
Szóval nem utalnak? Sajnos, nem.
A kedvezményt minden háztartás az energiatámogatáson keresztül kapja. Ez nem forintban meghatározott kedvezmény, hanem azt a szolgáltató a kiállított számlában (részszámlában) érvényesíti.
Sokat spórolhatsz, ha kihasználod a rezsiárrobbanás idején a felhasználható kedvezményeket. Ilyen a nagy nagycsaládos földgáz árkedvezmény is. Bár az átlagfogyasztásig minden családnak automatikusan jár a kedvezményes ár, nagycsaládosként ez a határ még magasabb. Nagyon fontos: Ez a kedvezmény nem jár automatikusan, igényelni kell!
Korábbi cikkünkben már kifejtettük, pontosan kik is jogosultak a nagycsaládos földgáz árkedvezményre. Röviden úgy foglalhatnánk össze, hogy az, aki szolgáltatási szerződéssel rendelkezik, legalább három gyermekes és részesül családi pótlékban.
De mennyi az annyi?
A kedvezmény mértéke az önálló felhasználási hellyel ellátott 20 m3/h-nál kisebb gázmérővel rendelkező jogosult által maximálisan vételezhető földgázmennyiség három gyermekre tekintettel felhasználási helyenként és naptári évenként – 2022. augusztus 1-től – 85731 MJ (63645 + 22086 MJ), valamint a negyedik gyermektől számítva gyermekenként további 11043 MJ.
A háromgyerekesek esetében az éves 1729 köbméteren túl további 600, négygyermekesektől felfelé pedig minden gyermek után még 300 köbméterrel emelkedik a kedvezményes sávhatár. Vagyis a nagycsaládos kedvezményes sávhatárig köbméterenként 102 forintot kell fizetniük, a piaci ár, az 1020 forint tizedét.
Magyarországon mintegy 300 ezer nagycsaládos él. Nekik mind sokat segíthet a támogatás igénybevétele.
Mivel a rezsiárak az egekbe szöktek, mindenki ott spórol, ahol csak tud. Ezért is érdemes most különösképp odafigyelni arra is, milyen támogatásokra vagyunk jogosultak. Nézzük a gázártámogatást.
A földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztó nagycsaládosok kedvezményt vehetnekigénybe. Az a nagycsaládos igényelheti, aki szolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
De nem ez az egyetlen kritérium a támogatáshoz: legalább három gyermek után, illetve figyelembevételével kell, hogy részesüljön családi pótlékban, és egyetemes szolgáltatási szerződéssel kell, hogy rendelkezzen, vagy az előzőek szerint családi pótlékban részesülő személlyel egy háztartásban kell, hogy éljen.
A nagycsaládos kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe. Fogyasztói közösség esetén egy felhasználási helyen több jogosult is igénybe vehet nagycsaládos kedvezményt. Ha a jogosultnak a vele egy háztartásban élő, családi pótlékra jogosító személyre hivatkozással nagycsaládos kedvezmény került megállapításra, a jogosulttal egy háztartásban élő más személy erre a személyre tekintettel további kedvezményre nem jogosult.
Fontos, hogy a kedvezmény igénybevételéhez igénylőlapot kell kitölteni és aláírni. Ennek részleteiről az Államkincstár oldalán olvashat.
A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelem a naptári év folyamán bármikor benyújtható a bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz.
Fontos, hogy annak kell igénylőként kitölteni a kérelmet, akinek a nevére kerül kiállításra a számla, még akkor is, ha nem ő részesül a háztartásban élő gyermekek után családi pótlékban. A nagycsaládos kedvezmény csak egy felhasználási helyen vehető igénybe.
A kedvezményt már a kiállított számlában érvényesíti a szolgáltató a nagycsaládos kedvezményt, tehát azzal további teendőnk nem lesz.
Az új rezsiszabályok életbe lépése után rengetegen panaszkodtak az MVM-re, mert hónapokig vagy egyáltalán nem, vagy hibásan kiállított számlát kaptak. A helyzeten az sem segít, hogy maga a számla értelmezése is felér egy kihívással – ugyanez sajnos az ügyintézésre is igaz. Augusztusban lesz az éves elszámolás, ami sok család számára hozhat majd kellemetlen meglepetést.
A tavaly augusztusban élesedett rezsicsökkentés csökkentése óta az MVM ügyfélszolgálata folyamatosan túlterhelt. A problémát 400 fő felvételével tervezték megoldani, csakhogy ez nemigen sikerül – derül ki a hvg360 cikkéből. Az ügyintézés hosszán látszik igazán, mennyire hiányzik a munkaerő: a telefonvonalak agyonterheltek, az e-mailes ügyintézés 2-3 héttől egészen 2-3 hónapig is tarthat, személyesen pedig 2-3 órát kell várni, mire sorra kerülünk.
Hogy miért a roham? Mint írtuk, az elmúlt hónapokban rengetegen nem kaptak számlát, mások pedig ugyan kaptak, de hibásat. A lapnak nyilatkozó MVM-es munkatárs szerint a feketeleves augusztusban, az éves leolvasáskor és elszámoláskor jöhet, amikor
a sok hiba miatt bőven lesznek olyan háztartások, amelyeknek egy összegben kellene törleszteniük a – nem is miattuk – felhalmozott tartozásukat.
Hogy nem egy-egy esetről és néhány elszúrt számláról van szó, azt a közösségi médiában megalakult több tízezer fős csoportok is mutatják. Tapasztalataik szerint a leggyakoribb hiba a túlszámlázás, illetve a rosszul rögzített hivatalos mérőóraállás – erre olyan időpontban is volt példa, amikor leolvasó egyáltalán nem járt az adott háztartásban. Többek arról számoltak be, hogy a rendszer nem engedi bediktálni az aktuális óraállást.
Akármennyire is próbálunk tudatosak lenni pénzügyekben, bizony megesik, hogy a tervezettnél többet hagyunk a kasszánál. Na de miért? Részben rajtunk áll, részben pedig azokon, akik minden eszközt bevetnek, hogy vásárlásra csábítsanak. Mit tehetünk, ha nem akarunk túlkölteni? Mondjuk.
Ki jobban, ki kevésbé, de aggódunk az anyagiak miatt. Odafigyelünk arra, hogy időben rendezzük a számlákat, igyekszünk fékezni a kiadásainkat, lehetőségeinkhez mérten próbálunk spórolni, némi vésztartalékot képezni. Előfordul azonban, hogy egy-egy bevásárlásnál, netes rendelésnél kicsúszunk a keretből, és egy kevéssel (vagy sokkal) többet költünk. Ennek egyik oka, hogy emberek vagyunk, akik nem mindig ésszerűen döntenek.
Hogyan költünk, hogyan döntünk?
A költéseinket a szokásaink is befolyásolják: kutatások szerint bankkártyával hajlamosabbak vagyunk többet költeni, mint készpénzzel. Nagyobb összegben vásárolunk, nagyobb borravalót hagyunk, és rövid ideig érzékeljük, mennyit adtunk ki – egy érintés az egész, már mehetünk is tovább.
Az üzleteknek, webáruházaknak, a különböző szolgáltatóknak megvannak a trükkjeik, amelyekkel igyekeznek megszabadítani minket a pénzünktől. (Arról, hogy internetes vásárlásnál mire kell figyelnünk, itt írtunk.) Nem titok, megpróbálnak az érzelmeinkre is hatni. Márpedig ritkán végződik jól az a pénzügyi döntés, amit az érzelmeink alapján hoztunk meg.
Miért nem vagyunk ésszerűek az anyagiak terén?
Amikor pénzt költünk, arra gondolunk, hogy ezért mit kapunk (pl. egy csokit). Azt nem vesszük figyelembe, hogy emiatt később miről mondunk le (pl. ha heti 3-szor vásárolunk egy szelet csokit, egy hónap alatt kijönne belőle egy mozijegy ára). Vegyük hozzá azt is, hogy nem mindig tudjuk pontosan meghatározni egy bizonyos dolog értékét, helyzettől függ, hogy egy 3000 forintos valamit drágának vagy olcsónak tartunk.
Egy dolog, hogy nem vagyunk mindig ésszerűek, az pedig egy másik, hogy nem is mindig lehetünk. Mondtad már valaha, hogy már csak azért is? Csinálunk ilyeneket, mindenki. Akkor van gond, hogy ez minden egyes bevásárlásnál így van.
Oké, de hogy jön ez a túlköltéshez? Mindjárt mondjuk.
Miért költünk többet?
Egyrészt, mert a körülöttünk lévő világban a kereskedők, marketingesek mindent megtesznek ezért. Másrészt, mi magunk vagyunk azok, akik a külső késztetések hatására döntünk. (Pl. mert jön egy e-mail, ami arról tájékoztat, hogy a kosárba helyezett termékből már csak 5 darab van készleten.) Mi az, ami miatt nagyobbra nyitjuk a pénztárcát?
Nem egyformán tekintünk a kiadásokra. Engedékenyebbek vagyunk magunkkal, amikor szórakozásról van szó (pl. kell a HBO Go, a Netflix, a YouTube Premium IS), mint a napi kiadásoknál (pl. vagy kakós csiga, vagy fánk, kettő együtt már sok, nem vesszük meg). Pedig mindkét esetben a pénzünk elköltéséről van szó, és az elsőnél ráadásul sokkal nagyobb összeggel leszünk szegényebbek.
Elcsábít az ingyenesség. Ez a webshopoknál lehet ismerős: „már csak 3000 forint kell az ingyenes szállításhoz” típusú szöveg hatására még egy dolgot bepakolunk a kosárba, pedig nem tervezünk ennyiért vásárolni. Ugyanez történik azoknál az „ingyenes” kezeléseknél, amelyek után kencéket, további szolgáltatások igénybevételét próbálják ránk erőltetni.
Másként éljük meg a fizetést. Ne csak a bankkártyákkal példálózzunk, ott vannak a kaszinók a zsetonokkal, a fesztiválok a karszalagos-fizetős megoldásokkal – mintha nem is pénzt költenék.
Az értékelés viszonylagossága. Kétszer is meggondoljuk, hogy a 7000 forintos nadrág mellé veszünk-e 3000 forintért pólót, viszont egy 60 000 forintos kütyűhöz szinte gond nélkül hozzácsapjuk a kiegészítőt 5000 forintért.
Körítés, elvárások. A kaszinókban minimum James Bondnak érzi magát az ember, a plázákban minden üzlet vásárlásra hív. Még a sarki Pennyben is szól a rádió, ami elmondja az akciókat, hogy miért éri meg azt a terméket megvenni, és mit lehet belőle főzni. Olyan környezetet teremtenek nekünk, ahol valamilyennek érezzük magunkat, valamire elkezdünk vágyni, és emiatt előbb-utóbb költünk, méghozzá többet, mint akartunk.
Nehéz megállni. Tudjuk, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a drága dolgot, de kéznél van a bankkártyánk. Azzal az adott pillanatban nem foglalkozunk, hogy emiatt a hónap végén már nem engedhetjük meg magunknak, hogy a barátainkkal tartsunk szórakozni.
Mit tegyünk?
Az egyik legfontosabb dolog, hogy kiismerjük magunkat és tudjuk, mi az, ami túlköltésre sarkall. Ha tudjuk, könnyebben felismerjük, és ha már felismertük, tehetünk is ellene – pl. azzal, hogy legközelebb nem veszünk meg pluszban egy akciós terméket, amire nincs szükségünk, csak mert olcsó(bb).
Nem vicc, egy rakás izgalmas BKV-s relikvia vár új gazdára. Aki kapja, marja!
Több mint 120, jellemzően 1 db-os relikviát árverez el a BKV. A lelkes gyűjtők zömmel feleslegessé vált/sérült/üzemképtelen/hiányos járműalkatrészekre, állomásokról származó különféle felszerelésekre licitálhatnak, összesen 4 kategóriában:
Gépek, berendezések (1 db)
Járművek (35)
Metró állomás felszerelési tárgyak (65)
Metró jármű relikvia (22)
Az aukció egyik legnépszerűbb darabja a metróaluljárós kék szemeteskuka: eddig 14 ajánlat érkezett, a legmagasabb licit jelenleg 11 500 forint (a kikiáltási ár 2900 forint volt.) A Gépek, berendezések kategória egyetlen, új tulajdonosra váró relikviája egy igazi darus mozdony – persze üzemképtelen –, amire 5,5 millió forintért lehet lecsapni (még nem csaptak, nem érkezett rá ajánlat).
Mik vannak még? Többek között licitálhatunk különböző metróállomások utastájékoztató és információs tábláira (pl. ez a fényes, átvilágítható darab a Népligetből jelenleg 32 ezer forinton áll), autóbuszokra (620 ezertől kb. 2 millió forintig terjednek a kikiáltási árak), metrós ajtófogantyúra, de ami szerintünk messze a legizgalmasabb tárgy, az a ‘régi orosz metróból származó hosszú ülés-szett, króm oldal-kapaszkodóval (váz nélkül)’. Ez az apróság 310 centiméter hosszú, kikiáltási ára pedig 69 900 forint. Természetesen találtunk kisebb értékű, néhány ezer forintért kínált relikviákat is, akit érdekel a teljes felhozatal, az keresse fel a BKV árverését, itt.
A társaság szerint ezek a tárgyak az utasoknak vagy a tömegközlekedés iránt elhivatott gyűjtők számára lehetnek különlegesek. A felhasználásukra is adnak tippet: „reméljük, minél több örömöt tudunk szerezni patinás ingóságainkkal és a jövőben egyedi dísztárgyakként szolgálhatnak” – írják a közleményben.
Rekordon az infláció, egekben az élelmiszerárak, drágultak a szolgáltatások, a rezsicsökkentést pedig takarékra tették. Ez van a családok kiadási oldalán. A bevételin ott a 16%-kal megemelt minimálbér és a nettó 352 ezer forintra nőtt átlagkereset, amiről jól tudjuk, hogy csak papíron ennyi. 2022-ben sok változás történt a családok életében, egyvalami viszont maradt annyi, amennyi volt: a tartásdíj. Ezt fix összegben állapítják meg, amely így nem alkalmazkodik rugalmasan a megváltozott körülményekhez – írja a Pénzcentrum.
Tévhitek a gyermektartásdíjról
A lapnak nyilatkozó ügyvéd elmondta, sok szülő hiszi azt, hogy a minimálbér emelkedésével a gyermektartásdíj összege is nő. Ez nem így van, ugyanis a felek fix összegben állapodnak meg, amely a KSH szerint akkor emelkedik automatikusan, ha ezt kifejezetten rögzítik. Önmagában az infláció vagy a minimálbéremelés mértéke nem jelenti azt, hogy magasabb tartásdíjat kell fizetni.
„A bírósági álláspont az, hogy a tartásdíj összege a gyermek vagy gyermekek szükségletein alapul. Amennyiben ez megváltozik, akkor ítélnek meg magasabb összeget.
Általában a tartásdíj összegét nem szokták forintra-fillérre pontosan kiszámolni, hiszen ez bizonyos tételek esetében (rezsi, havi étkezés) nem is lehetséges, de sokszor számlákkal kell alátámasztani a kiadásokat” – magyarázta Dr. Havas-Sághy Gábor.
A szakértő szerint még mindig tartja magát az a tévhit, hogy a gyermektartásdíj a munkabérnek bizonyos százaléka, vagy az inflációval változik, de ez nem igaz. A valóság az, hogy a tartásdíj mindig fix összeg, amelyet a gyermek szükségletei és a két szülő keresete közti különbség aránya határoz meg.
Mi lehet tenni, ha nem fizetik?
Ha az erre kötelezett fél nem fizeti a tartásdíjat, a szülő fordulhat a gyámhatósághoz, hogy az állam finanszírozza ezt az összeget. Akár egy évig is fizethet az állam a kötelezett fél helyett, viszont ennek van egy feltétele: az egy háztartásban élőkre jutó kereset átlagosan nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.
Az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta 28 500 forint (!), ez pedig azt jelenti, hogy
az állam csak akkor „szállna be”, ha egy gyermekkel az egyedülálló szülő 114 ezer forint alatt keresne.
Hogyan emelkedhet a tartásdíj?
A legjobb, ha ezt a szülők megbeszélik egymás között. Ha erre nincs mód, a következő lépés ügyvéd, ügyvédek bevonása a folyamatba. Megoldást jelenthet, ha szakértőkkel közösen egyeztetnek, és így beszélik meg a költségek új megosztását. Azonban, ha így sem sikerül megegyezni, akkor keresetet kell benyújtani az illetékes bírósághoz.
A bírsági folyamat nem olyan egyszerű. A szakértő szerint
egy egyszerűbb ügy is 3-4 tárgyalást foglalhat magában, a költsége pedig több százezertől millió feletti összegre is rúghat.
Hozzátette, „nem biztos, hogy megéri egy ekkora összeget perlekedésre költeni. Én azt szoktam javasolni, inkább költsék a gyermekre ezt a pénzt, ha megtehetik”.
Mutatjuk, hogy 2023-ban mely napokon érkeznek az ellátások abankszámlákra. Azt is sorra vesszük, hogy ki és milyen feltételekkel igényelheti ezeket.
A Magyar Államkincstár közleménye szerint a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást, a gyermeknevelési támogatást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát az alábbi időpontokban írják jóvá a bankszámlákon:
Időszak
Banki jóváírás várható időpontja
2023. január
2023. február 2. (csütörtök)
2023. február
2023. március 2. (csütörtök)
2023. március
2023. április 4. (kedd)
2023. április
2023. május 3. (szerda)
2023. május
2023. június 2. (péntek)
2023. június
2023. július 4. (kedd)
2023. július
2023. augusztus 2. (szerda)
2023. augusztus
2023. augusztus 25. (péntek)
2023. szeptember
2023. október 3. (kedd)
2023. október
2023. november 3. (péntek)
2023. november
2023. december 4. (hétfő)
2023. december
2024. január 3. (szerda)
Fontos, a fentebbi időpontok tájékoztató jellegűek. Amennyiben az ellátást postai úton fizetik ki, annak kézbesítése a nyugdíjkifizetési naptár szerinti napon történik. (A nyugdíjkifezetési naptárt a Posta biztosítja, tavaly novemberben kellett megkapniuk az érintetteknek.)
A GYES egy alanyi jogon járó szociális ellátás, ami minden igénylőnek – a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül – egyformán jár. Abban az esetben igényelhető, ha a gyermek után biztosítási jogviszonyhoz kötődő ellátást (CSED-et, GYED-et) nem folyósítanak. Több, különböző korú gyermek esetén lehet az ellátásokat egyidejűleg folyósítani, azonban csak az egyik szülő veheti igénybe azokat.
Ki jogosult a GYES-re?
A szülő, az örökbefogadó szülő, nevelőszülő és nagyszülő is jogosult rá, de általában az anya igényli. A GYES igénylője a gyermek féléves koráig, a GYES mellett folyósítható CSED alatt nem dolgozhat, azonban az azt követő GYED alatt már korlátlanul végezhet munkát (tartósan beteg/súlyosan fogyatékos gyermek mellett 1 év után lehet időkorlátozás nélkül dolgozni, ikreknél szintén 1 év után lehet korlátozás nélkül dolgozni, azzal a megkötéssel, hogy az igénylő egy gyermek után lesz jogosult az ellátásra).
Nagyszülői GYES esetében a gyermek 3 éves koráig nem dolgozhat az igénylő, utána maximum heti 30 órában. Kivétel, ha otthoni munkavégzésről van szó, akkor nincs korlátozás. Az örökbefogadó szülő munkavégzésével kapcsolatban is van megkötés: az örökbefogadó szülő a gyermek 3. (súlyosan beteg vagy fogyatékos gyermeknél 10.) évéig a GYES összege mellett maximum 30 órát dolgozhat.
Meddig jár a GYES?
A gyermek születésétől kezdve jár 3 éves koráig, ikergyermekeknél pedig a tankötelessé válásukig. Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek születése esetén a gyermek 10 éves koráig.
Mennyi a GYES összege?
Havi bruttó 28 500 forint, amelyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Ikergyermekek esetén a havi összeg a gyermekek számával többszöröződik. Ez nettóban 25 650 Forint/hónap.
Gyermeknevelési támogatás (GYET)
A gyermeknevelési támogatást (GYET) három vagy több kiskorút nevelő szülő vagy gyám veheti igénybe, abban az esetben, ha a legkisebb kiskorú nem töltötte be a 8. életévét. Az ellátás célja, hogy kisgyermekkorban támogatást nyújtson a nagycsaládosok részére a gyermekek ellátásával kapcsolatos költségek viselésében.
Meddig jár a GYET?
A legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, feltéve, hogy a jogosult 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel saját háztartásában.
Mennyi a GYET összege?
A GYET havi összeg a gyermekek számától függetlenül bruttó 28 500 forint.
Egyéb tudnivalók
A GYET mellett max. heti 30 órában lehet dolgozni vagy otthonról időkorlátozás nélkül. Az igénylésről, kötelezettségekről az Államkincstár ad bővebb tájékoztatást.
Fogyatékossági támogatás
A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Ki jogosult a fogyatékossági támogatásra?
Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.
Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?
az a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
az a hallási fogyatékos, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy – halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy – halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,
az, aki autista, állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
az a mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz (végtag-protézis, ortézis, egy karral működtetett járóeszköz, kerekesszék) állandó és szükségszerű használatát írták elő, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható,
állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams szindróma)
és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi.
Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?
A támogatás havi összege 2022. január 1-jétől
26 812 forint, ha a súlyosan fogyatékos személy hallási fogyatékos – függetlenül az önkiszolgálási képesség meglététől, vagy hiánytól -, illetve akkor is ilyen összegű a fogyatékossági támogatás havonta, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége nem hiányzik;
33.002 forint, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos.
Fontos! 2023. január 1-től a nyugellátások mellett 15%-kal emelkedik több, a fogyatékossággal élő személyeknek járó ellátás is, mint például a fogyatékossági támogatás, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás. A fogyatékossági támogatást utólag, következő hónapban kapják meg a jogosultak, ezért az emelt összeg először februárban érkezik.
A vakok személyi járadéka „kifutó” ellátás: ilyen ellátást 2001. július 1-jétől nem állapítanak meg – hívja fel a figyelmet a KézenFogva Alapítvány.
Összege 2023. január 1-jétől 24 597 forint. A járadékot a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályok szerint emelik.
A vakok személyi járadékában részesülő személy utazási kedvezményre jogosult: helyközi közlekedésben 90%-os bérletkedvezményre és 90%-os jegykedvezményre, a helyi közlekedésben ingyenes utazásra. A kedvezményre 1 fő kísérő is jogosult.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges: a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének arcképes igazolványa vagy a központi nyugdíjbiztosítási szerv (Magyar Államkincstár) által kiadott, sorszámozott igazolvány.
Fogyatékossági támogatásra a vakok személyi járadékában részesülő, látási fogyatékos személy nem jogosult, de kérheti a járadék helyett fogyatékossági támogatás megállapítását. 2023. január 1. napjától a fogyatékossági támogatás havi összege 29 677 forint, az önkiszolgálási képesség hiánya esetén 35 527 forint.
