A Várkert Bazár autóval is könnyen megközelíthető, de aki először érkezik a környékre, nem biztos, hogy egyből el tudja dönteni, hogy lehet-e szabályosan parkolni azon a részen. Egyfelől nincs olyan sok parkolóhely, de már eleve azt sem könnyű kitalálni, hogy hova szabad állni és hova nem. Gyakran látni autókat kerékbilinccsel a bejárat előtti sávon, ráadásul az éppen aktuális rendezvénytől függően változhat a forgalmi rend. Egy rossz helyen történő megállás vagy figyelmetlen behajtás pedig komoly pénzbírságot is jelenthet.
Hol lehet parkolni a Várkert Bazárnál?
A Várkert Bazár saját tájékoztatása szerint az autóval érkező látogatóknak elsősorban a Várgarázs 1-et, az Apród utca 1–3. szám alatt található mélygarázst ajánlják. A garázsba a Szarvas tér felől lehet behajtani. Ha itt nincs szabad hely, további lehetőség a Palota úti Várgarázs 2 és Várgarázs 3.
július 1-jétől a Várgarázsban az óradíj bruttó 1000 forint, a 24 órás napijegy pedig 12 000 forint. A parkolóban elektromos autók töltésére is van lehetőség külön díj ellenében. Előzetes parkolóhely-foglalás jelenleg nem lehetséges.
A garázs befogadóképessége azonban korlátozott. Ha megtelik, a behajtás nem lehetséges, ezért különösen rendezvények idején érdemes időben érkezni. A Várkert Bazár is azt javasolja, hogy megtelt garázs esetén inkább a tömegközlekedést válasszák. Akinek pedig nem okoz gondot 5-10 perc gyaloglás, az a Fő utca mentén vagy a Rakparton tud parkolni, illetve a másik irányból, az Attila út felőli részen is lehet parkolóhelyeket találni, továbbá még a Tabán felett is – ezek mind 10 perces sétatávra vannak.
Tudnivalók, ha mégis a közterületen parkolna
A Várkert Bazár környékén több közterületi parkolóhely is található, de ez nem jelenti azt, hogy minden alkalommal és mindenhol szabad parkolni. A kihelyezett közlekedési táblákat és az aktuális forgalmi rendet mindig figyelni kell, mert például a rendőrség időről időre ideiglenes korlátozásokat rendel el a környéken delegációk vagy rendezvények miatt. Ilyenkor olyan parkolóhelyeken is megtilthatják a megállást, ahol egyébként rendszeresen lehet autót hagyni. 2026 szeptemberében a Várkert Bazár főbejáratával szembeni parkolóban is ideiglenes megállási tilalom volt érvényben, ahol egyébként máskor lehet parkolni, ezért nem érdemes kizárólag arra hagyatkozni, hogy korábban ugyanazon a helyen meg lehetett állni.
Az I. kerületben július 1. óta már nem üzemelnek a parkoló automaták, kizárólag applikáción keresztül lehet parkolást indítani, ha valaki közterületen szeretne parkolni. A parkolás díja 800 Ft/óra, kizárólag hétfőtől péntekig, hétvégén ezen a részen sem kell parkolási díjat fizetni, hétköznap viszont 8-22 óra között kell parkolást indítani.
Kérdése lenne a budapesti parkolással kapcsolatban? Ügyfélszolgálatunk két munkanapon belül díjmentesen válaszol!
A második fontos dolog: a garázs megtelte után nincs behajtás
A Várgarázs használatánál is figyelni kell a jelzésekre. A garázs bejáratánál jelzik, ha nincs szabad parkolóhely, „Megtelt” jelzés esetén pedig a behajtás nem megengedett. A parkolóba történő belépéskor parkolójegyet kell kérni a terminálnál, vagy a bérletet kell érvényesíteni. A jegyet a kihajtásig meg kell őrizni. A legbiztosabb megoldás tehát az, ha az autóval érkező látogató a Várgarázs 1-et célozza meg, és már indulás előtt számol azzal, hogy rendezvény vagy nagyobb forgalom esetén a garázs megtelhet. Ilyenkor érdemes alternatív parkolási lehetőséggel vagy tömegközlekedéssel is számolni.
Ami pedig a büntetést illeti: a parkolási szabályok megszegése miatt kiszabható bírság nem minden esetben ugyanannyi, az összeg az elkövetett szabályszegéstől és az eljárás módjától is függ. A helyszíni bírság összege 15 ezer és 65 ezer forint között mozog – attól függően, hogy például táblát sértettünk vagy nem vettünk jegyet -, ismételt szabálysértésnél pedig akár 90 ezer forint is lehet. Ha az ügy szabálysértési eljárásba kerül, a pénzbírság összege akár 200 ezer forintig is terjedhet.
Előfordulhat, hogy édességhez vagy kávéhoz sűrített tejre lenne szüksége, de nincs otthon. Sőt az is lehet, hogy magunk szeretnénk készíteni. Miért ne? Az édes és krémes finomság a saját konyhánkban is könnyen előállítható. Mutatjuk, hogyan készíthet Ön is sűrített tejet házilag, akár hagyományos, hosszan főzött módszerrel, akár egy alig tízperces, sietős mindennapokba illő recepttel.
Ha azt szeretné, hogy a végeredmény selymes és mentes legyen a bolti változatok tartósítószereitől, kétféleképpen is nekifoghat. A hagyományos recepthez 1 liter tejre (3,5 százalékos legyen) és 300 gramm cukorra lesz szükség. Egy lábasban keverje össze a két összetevőt, majd közepes – vagy annál valamivel nagyobb – lángon forralja fel. Nagyon fontos, hogy a tűzhely mellett maradjon: amint elkezd forrni, vegye alacsonyabbra a lángot, és folyamatos keverés mellett főzze körülbelül 60 percig, amíg a tej nagyjából a felére sűrűsödik be.
Ez a hagyományos módszer. Ennél van egy gyorsabb verzió is.
Ha a pár perc alatt elkészülő megoldást keresi, ahhoz 2 deciliter tej (ez lehet növényi tej is, pl. zab), 20 dkg porcukor és 2 dkg vaj szükséges. Keverje össze a hozzávalókat, és lassú tűzön főzzön belőle habos masszát nagyjából 10 perc alatt. Ezt követően hideg vízfürdőben hűtse le. Amikor kihűl, az állaga tovább sűrűsödik, és máris kész a krém. Ezt a felgyorsított tejkrémet házi süteményekhez és italokhoz azonnal felhasználhatja. És bizony nagyon finom ez is.
Trükkök, amiktől jobb lesz, és kevésbé rontják el a kezdők
A hosszan főzött változatnál a legfontosabb eszköz egy szilikon spatula. Ezzel a lábas teljes felületét könnyedén elérheti, így a tej nem ég oda és nem ragad le. A hőfokot a saját tűzhelyén érdemes kitapasztalnia: minél nagyobb a láng, annál gyorsabban besűrűsödik a folyadék, de annál könnyebben ki is futhat vagy megéghet az alja. Erre kifejezetten vigyázni kell.
Főzéssel, receptekkel kapcsolatos kérdéseiddel ingyenesen fordulhat a Hóvége ügyfélszolgálatához.
A sűrített tejnek házilag is bátran adhat egyedi ízvilágot. Próbálja ki, hogy a főzés során vaníliát, fahéjat vagy más fűszereket ad a keverékhez. Ami az eltarthatóságot illeti, a receptek készítői eltérő tapasztalatokról számolnak be: a jól lezárt dobozban, hűtőben tárolt hagyományos krém egy héttől akár több hónapig is megőrizheti minőségét, míg a vajas verziót érdemes minél hamarabb felhasználni, különben megavasodik.
Megéri anyagilag a pepecselés, vagy vegyük meg készen?
A boltban kapható készítmények előnye egyértelműen a kényelem. Ha az egyórás főzéssel és a gáz- vagy áramfogyasztással is számol, a hagyományos otthoni módszer nem feltétlenül hoz anyagi megtakarítást, ráadásul fárasztó végig a tűzhely mellett állni. Ugyanakkor az otthoni változat hatalmas előnye, hogy pontosan tudja, mi kerül bele, nincsenek benne felesleges adalékanyagok, és az ízét is a saját ízlésére szabhatja. Ha tehát van ideje, megéri az otthoni pepecselés. Ha viszont siet, de nincs otthon bolti termék, a tízperces, vajas alternatíva a tökéletes középút lehet, bár olcsónak ezt sem mondhatjuk (nagyon drága a vaj).
Mire használható a kész krém?
Sok mindenre: a besűrűsödött, selymes krém kifejezetten sokoldalúan felhasználható. Italok esetében a vietnami kávé vagy a fűszeres chai tea elengedhetetlen kelléke, de koktélokhoz és turmixokhoz is kiváló. Desszerteknél a brownie, különböző fudge-ok, a karamella, vagy épp a híres tres leches torta tésztáját és krémjét is feldobja. De palacsintába, gofrihoz, piskóta tetejére, fagylaltalapként (a sűrített tej segít a krémes állag elérésében) vagy épp gyümölcskehelyhez is kiváló feltét. Érdemes kipróbálni.
Egy lakáshitelt akár 20-30 évig is fizethetünk, de arra senki sem kap garanciát, hogy addig a munkahelye is megmarad. A lakáshitel munkanélküliség esetén komoly anyagi csapdává válhat. Hiába fix a törlesztőrészlet, ha egyik napról a másikra eltűnik a fizetésünk. Mutatjuk, mire számíthatunk, és milyen lehetőségeink vannak, ha elveszítjük az állásunkat.
Régen sokan úgy vettek fel lakáshitelt, hogy hosszú évekre előre terveztek. Egy kedvezményes, fix kamatozású kölcsönnél pontosan lehetett tudni, mennyit kell havonta fizetni. Akadt, aki évtizedeken keresztül változatlan, 3 százalékos kamattal törlesztette a lakását.
Ma is léteznek hosszú időre, akár a teljes futamidőre rögzített kamatozású hitelek. Ez azonban csak a törlesztőrészlet változásának kockázatát csökkenti. A munkahely elvesztésétől nem véd meg.
Lakáshitel munkanélküliség esetén: a bankot továbbra is fizetni kell
Képzeljük el, hogy egy család havi 180 ezer forintos lakáshitelt törleszt. A két kereső közül az egyik elveszíti a munkáját. A bank felé fennálló fizetési kötelezettség ettől még nem szűnik meg.
A család bevétele jelentősen visszaeshet, miközben a rezsit, az élelmiszert és a mindennapi kiadásokat továbbra is fizetni kell. A helyzet különösen nehéz lehet azoknak, akiknek nincs több hónapra elegendő megtakarításuk.
A Magyar Nemzeti Bank is arra figyelmeztet, hogy a hitelfelvételnél számolni kell a jövedelem váratlan csökkenésével. A túlzott eladósodás végső esetben akár a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan elvesztéséhez is vezethet.
Elakadtál az ügyintézésben? hitelügyintézéssel kapcsolatos kérdésed van? Kérdezd Ügyfélszolgálatunkat teljesen ingyen! 2 munkanapon belül válaszolunk!
Kirúgtak? Nem biztos, hogy jár a hathavi végkielégítés
Sokan úgy gondolják, hogy ha elveszítik az állásukat, legalább néhány havi fizetésük biztosan megmarad.
Ez azonban nem automatikus. A Munka törvénykönyve szerint a végkielégítés többek között a munkaviszony hosszától és megszüntetésének okától függ. Főszabály szerint legalább három év munkaviszony szükséges ahhoz, hogy munkáltatói felmondás esetén végkielégítés járjon.
Az összege az adott munkáltatónál töltött időtől függően alapesetben egy- és hathavi távolléti díj között változhat. Bizonyos esetekben pedig egyáltalán nem jár végkielégítés. Vagyis nem érdemes arra alapozni egy hosszú távú hitelt, hogy egy esetleges elbocsátás után biztosan kapunk hat hónapnyi pénzt.
Mi történik, ha nem tudjuk fizetni a lakáshitelt?
A lakáshitel munkanélküliség esetén nem válik automatikusan felmondott szerződéssé. Egy elmaradt törlesztőrészlet miatt sem veszi el azonnal a bank a lakást.
A késedelem azonban komoly következményekkel járhat. Késedelmi kamat és egyéb költségek merülhetnek fel. Ha pedig tartósan elmaradunk a fizetéssel, a bank végül felmondhatja a szerződést.
Ilyenkor már nemcsak az elmaradt havi részleteket, hanem a fennálló tartozást is követelheti. Jelzáloghitel esetén végső soron az ingatlan értékesítésére is sor kerülhet. Ezért különösen fontos, hogy ne várjuk meg, amíg többhavi tartozás gyűlik össze.
Van megoldás, ha elveszítjük a munkánkat?
Az első lépés, hogy minél hamarabb jelezzük a banknak, ha fizetési nehézségeink támadnak. A pénzintézettel egyeztetve többféle megoldás is szóba jöhet. Ilyen lehet például a futamidő meghosszabbítása, a törlesztőrészlet átmeneti csökkentése vagy valamilyen egyedi fizetési könnyítés.
Ezek azonban nem járnak automatikusan. A bank az ügyfél helyzetét és a szerződés feltételeit is megvizsgálja. A futamidő meghosszabbítása ráadásul csökkentheti ugyan a havi törlesztést, de a teljes visszafizetendő összeget növelheti.
Egy biztosítás is segíthet, de nem mindegy, milyen
Léteznek olyan hitelfedezeti biztosítások, amelyek munkanélküliség esetén meghatározott ideig átvállalhatják a törlesztőrészletek fizetését.
Az MNB tájékoztatása szerint ezek a biztosítások a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújthatnak segítséget.
Nem minden állásvesztés számít azonban biztosítási eseménynek. Például a közös megegyezéssel megszűnő munkaviszonyt egyes biztosítások kizárhatják. Éppen ezért a szerződés megkötése előtt érdemes ellenőrizni, hogy pontosan milyen esetekben fizet a biztosító, mennyi ideig vállalja át a törlesztést, és van-e várakozási vagy önrészesedési idő.
A fix kamat biztonságot ad, de nem old meg mindent
Fontos különbséget tenni a hitel kamatozása és a hitelfelvevő anyagi biztonsága között.
Egy teljes futamidőre fix kamatozású lakáshitelnél a kamat nem változik a szerződésben meghatározott időszak alatt. Ez kiszámíthatóbbá teszi a törlesztést.
Egy változó kamatozású hitelnél viszont a piaci körülmények változása miatt a havi részlet is emelkedhet. Az MNB szerint a futamidő végéig rögzített kamat ezt a kamatkockázatot kizárhatja.
A fix törlesztőrészlet azonban önmagában nem jelent teljes anyagi biztonságot. Ha megszűnik a jövedelmünk, ugyanaz a havi összeg is megfizethetetlenné válhat.
A lakáshitel munkanélküliség esetén nemcsak pénzügyi, hanem családi teher is lehet
Egy váratlan elbocsátás önmagában is nehéz helyzet. Ha ehhez még egy több évtizedes hitel törlesztése is társul, az komoly bizonytalanságot okozhat.
A folyamatos anyagi aggodalom a családi kapcsolatokat is megterhelheti. Különösen akkor, ha a család egyetlen keresetre támaszkodik, vagy nincs elegendő megtakarítása. Éppen ezért a lakáshitel munkanélküliség esetén nem csupán banki ügy.
A hitelfelvétel előtt érdemes végiggondolni, hogy egy esetleges állásvesztés után hány hónapig tudnánk fenntartani a háztartást, és mekkora törlesztőrészlet férne bele akkor is, ha átmenetileg kevesebb pénzből kellene gazdálkodnunk. Mert hiába tudjuk előre, mennyit kell fizetnünk húsz év múlva, ha azt nem tudhatjuk biztosan, miből fogjuk fizetni.
Maradt még kérdésed? Más témával kapcsolatban szeretnél segítséget kérni? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát! További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtubeon is!
Nem mindegy, hogy a munkából való kiesés oka a szülő vagy a gyermek betegsége. Ha valaki maga betegszik meg, akkor saját betegsége esetén az első 15 munkanapra általában betegszabadság jár. Ha viszont a gyermek beteg, és emiatt a szülő marad otthon vele, akkor gyermekápolási táppénz, röviden gyáp igényelhető. Ez részben pótolja a kieső jövedelmet arra az időre, amíg a szülőnek a beteg gyermekről kell gondoskodnia. Hogyan nyújtható be a kérelem gyermekápolási táppénz iránt?
A gyermekápolási táppénzt nemcsak a vér szerinti szülő veheti igénybe. Bizonyos feltételekkel örökbefogadó szülő, nevelőszülő vagy gyám is jogosult lehet rá. Az ellátás feltétele, hogy a szülő biztosított legyen, és a keresőképtelenség oka a gyermek betegsége legyen.
Mennyi nap táppénz jár a beteg gyerek után?
A gyermek után járó táppénzes napok száma elsősorban a gyermek életkorától függ. Egyéves kor alatt a gyermek ápolására a gyermek egyéves koráig nincs meghatározott napkorlát.
Egyéves kor után az alábbiak szerint alakul:
1 és 3 év közötti gyermeknél évente és gyermekenként legfeljebb 84 nap
3 és 6 év közötti gyermeknél legfeljebb 42 nap
6 és 12 év közötti gyermeknél pedig legfeljebb 14 nap gyermekápolási táppénz vehető igénybe.
Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a szabályok kedvezőbbek: 12 év felett is meghatározott feltételekkel járhat gyermekápolási táppénz, akár a gyermek 18 éves koráig. A pontos jogosultságot a gyermek állapota, életkora és a szülő családi helyzete is befolyásolhatja.
Fontos az is, hogy ha több gyermek beteg egyszerre, ugyanarra az időszakra csak egy gyermek után folyósítható a gyermekápolási táppénz. A szülő választhatja ki, hogy melyik gyermek után veszi igénybe az ellátást.
Hány nap jár az egyedülálló szülőknek és ki számít annak?
Az egyedülálló szülők az 1 és 12 év közötti gyermekek után magasabb gyermekápolási táppénzes kerettel számolhatnak. Például egy négyéves gyermek esetében az általános szabály szerint 42 nap jár, míg egyedülálló szülő esetén ez 84 nap lehet.
Fontos azonban, hogy a jogszabály pontosan meghatározza, ki számít egyedülállónak. Ide tartozhat többek között a hajadon, a nőtlen, az özvegy vagy az elvált személy, illetve az is, aki a házastársától külön él, de nem él élettársi kapcsolatban. Ez azért lényeges, mert például egy hajadon szülő, aki élettársával közös háztartásban él, nem minősül egyedülállónak a gyermekápolási táppénz szempontjából, így nem jár számára a magasabb keret.
Elvált szülőknél is lehetnek speciális esetek. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint egyedülállónak minősülhet az a szülő, aki egyedül gyakorolja a szülői felügyeletet, illetve az is, aki a gyermeket neveli, miközben házastársa külön él. Ezért mindig az adott családi helyzetet kell figyelembe venni. Van még egy fontos szabály: ha az egyik szülő egyedülállónak minősül, ugyanazon gyermek után a másik szülő főszabály szerint nem veheti igénybe a gyermekápolási táppénzt. Vagyis a dupla keret nem azt jelenti, hogy mindkét szülő megkapja a magasabb napkeretet. Az egyedülálló szülőre vonatkozó magasabb keret az adott gyermeknél a másik szülő jogosultságát is érinti. A jogszabály ugyanakkor bizonyos egészségi okok miatt egyedülállónak minősülő szülőknél kivételt tesz – foglalta össze a minikids.hu.
A táppénzes napok egy év után indulnak újra
Van azonban egy fontos részlet, amellyel sok család nincs tisztában: az egyéves vagy annál idősebb gyermek után járó gyermekápolási táppénzes napok egy év után lenullázódnak. ez az egy éves időtartam nem január 1-jén “indul újra”, azaz nem naptári év szerint, hanem a gyermek születésnapja alapján. Így az előző születésnaptól a következő születésnapot megelőző napig kell figyelembe venni, hogy abból hány nap gyermekápolási táppénzt használtak fel.
A gyáp összegét a táppénzre vonatkozó szabályok szerint számítják ki, vagyis nem a teljes kieső fizetést pótolja. Az összeg függ többek között a biztosítási időtől és a táppénz alapját képező jövedelemtől. Általános esetben a táppénz mértéke a napi átlagkereset 60 százaléka, bizonyos esetekben pedig 50 százaléka lehet.
2026-ban a táppénz napi maximuma 21 520 forint, mivel a napi felső határ a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincada.
Kevesebb pénzt kaptál vagy rosszul számolták ki a táppénzes napjaidat? Kérj ingyenes tanácsot ügyfélszolgálatunktól!
Hogyan kell igényelni a gyermek után járó táppénzt?
A gyermekápolási táppénz nem automatikusan jár, hanem igényelni kell. Nem elég csak szólni, hogy beteg lett a gyerek és ezért nem tudunk bemenni dolgozni. A gyermek betegségét az orvos igazolja, emellett a szülőnek ki kell töltenie a „Kérelem gyermekápolási táppénz iránt” elnevezésű nyomtatványt is. A kérelmet alapvetően a munkáltatónál kell benyújtani. Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor az ügyintézést a kifizetőhely végzi. Ha nincs ilyen kifizetőhely, a kérelmet a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.
Az igényt legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni, ezért nem érdemes sokáig halogatni a dokumentumok leadását. Egyéni vállalkozóknál, mezőgazdasági őstermelőknél és egyes önfoglalkoztatóknál eltérő, elektronikus ügyintézési szabályok vonatkoznak az igény benyújtására.
A legfontosabb tehát, hogy a beteg gyermek otthoni ápolása nem ugyanaz, mint amikor maga a munkavállaló beteg. Ilyenkor a gyermekápolási táppénz szabályait kell alkalmazni, és a rendelkezésre álló napok száma elsősorban a gyermek életkorától függ.
Felépült a garázs, elkészült a melléképület, és senki sem szólt érte. De mi történik, ha évekkel később eladnánk a házat, vagy hitelt szeretnénk felvenni rá? Az építési engedély nélkül büntetés az egyik lehetséges következmény. De ez csak az egyik veszély. Egy szabálytalan építmény miatt akár a banki hitel is meghiúsulhat, sőt bizonyos esetekben bontásra is kötelezhetik a tulajdonost. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Sokan abból indulnak ki, hogy a saját telkükön azt építenek, amit szeretnének, hiába kell hivatalosan meghagyni egy bizonyos százaléknyi zöld területet. Mások úgy gondolják, legfeljebb befizetnek egy kisebb bírságot, és ezzel el is van intézve a dolog.
Csakhogy a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Egy szabálytalan épület akár évekkel később is komoly anyagi problémát okozhat.
Építési engedély nélkül büntetés: mikor lehet szabadon építkezni?
Először is fontos tisztázni, hogy nem minden építési munkához kell építési engedély. A 2026-ban hatályos szabályok szerint nem építésiengedély-köteles egy új épület, ha az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 35 négyzetmétert, és a gerincmagassága legfeljebb 4,5 méter. Lapostetős épületnél a párkánymagasság határa 3,5 méter.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kisebb épület automatikusan, bárhová felhúzható.
A lakóépületet kiszolgáló melléképületnél például a fenti mérethatár felett, legfeljebb 60 négyzetméterig és meghatározott magasságig egyszerű bejelentésre lehet szükség. A nagyobb épületekhez pedig általában építési engedély kell.
Garázs, mobilgarázs, kocsibeálló: ezekre más szabályok vonatkozhatnak
Sokan éppen a garázsépítésnél követnek el hibát. Egy kisebb, 35 négyzetméter alatti garázs bizonyos feltételekkel építési engedély nélkül megépíthető. De attól, hogy valamit mobilgarázsnak nevezünk, még nem biztos, hogy mentesülünk az építési szabályok alól. A hatóság nem kizárólag az elnevezést vizsgálja, hanem az építmény tényleges kialakítását és rendeltetését is.
Hasonló a helyzet a nyitott kocsibeállóval. Az, hogy nincs négy fala, még nem jelenti automatikusan azt, hogy bármilyen méretben és bárhol elhelyezhető.
Érdemes külön ellenőrizni a helyi előírásokat, mert a telek beépíthetősége, az építési hely és a településképi követelmények ezeknél is számíthatnak.
A 35 négyzetméter nem jelent korlátlan építkezést
Ez az egyik legfontosabb szabály, amelyről sokan megfeledkeznek. Hiába nem kell építési engedély egy kisebb melléképülethez, a helyi építési szabályzatot, vagyis a HÉSZ-t akkor is be kell tartani.
A helyi szabályzat többek között meghatározza:
a telek megengedett legnagyobb beépítettségét;
a minimálisan megtartandó zöldfelületet;
az épületek megengedett magasságát;
az előkert, oldalkert és hátsókert szabályait;
az épületek telken belüli elhelyezését.
Vagyis egy engedélymentes méretű garázs is lehet szabálytalan, ha például a telek már elérte a megengedett beépítettséget.
Egyetlen melléképület miatt is túlléphetjük a beépíthetőséget
Nézzünk egy egyszerű példát:
Van egy 600 négyzetméteres telkünk, amelynek a helyi szabályzat szerint legfeljebb 30 százaléka építhető be.
Ez összesen 180 négyzetmétert jelent.
Ha a meglévő ház és az egyéb beszámítandó épületek már 165 négyzetmétert elfoglalnak, akkor nem biztos, hogy felépíthetünk melléjük egy újabb, 30 négyzetméteres garázst.
A végeredmény ugyanis 195 négyzetméter lenne, ami meghaladja a megengedett értéket.
A zöldfelületi követelményeket is figyelni kell. Ha például a helyi szabályzat 40 százalékos legkisebb zöldfelületet ír elő, akkor a 600 négyzetméteres telken legalább 240 négyzetméternyi, az előírásoknak megfelelő zöldfelületet kell biztosítani.
Ezért fordulhat elő, hogy egy látszólag jelentéktelen kerti építmény miatt is szabálytalanná válik a telek beépítése.
Elakadtál az ügyintézésben? Építési engedéllyel kapcsolatos kérdésed van? Kérdezd Ügyfélszolgálatunkat teljesen ingyen! 2 munkanapon belül válaszolunk!
Nem a bírság lehet a legnagyobb veszteség
Az építési engedély nélkül büntetés formájában jelentkező következmény sokakat visszatart, de nem feltétlenül ez a legnagyobb kockázat. Ha a hatóság szabálytalan építkezést észlel, eljárást indíthat. Megvizsgálhatja, hogy az épület megfelel-e az építési követelményeknek, és fennmaradhat-e.
Ha a szabálytalanság rendezhető, lehetőség nyílhat fennmaradási engedély megszerzésére. Ehhez azonban megfelelő dokumentációra és adott esetben átalakításra is szükség lehet.
Ha viszont az épület nem tehető szabályossá, akár bontási kötelezettség is következhet. Vagyis nem feltétlenül működik az a megoldás, hogy befizetjük a bírságot, és minden maradhat a régiben.
Eladnád a házat? Ekkor derülhet ki az engedély nélküli építkezés
Az egyik legkellemetlenebb helyzet akkor alakulhat ki, amikor a tulajdonos el szeretné adni az ingatlant.
Tegyük fel, hogy valaki évekkel korábban épített egy garázst vagy hozzáépített egy szobát a házhoz, de a változást nem rendezték megfelelően. A vevő banki hitelből szeretné megvásárolni az ingatlant. Az értékbecslés során azonban kiderül, hogy a valós állapot és az ingatlan-nyilvántartási térképmásolat eltér egymástól.
Ez további dokumentumok beszerzését vagy az eltérés rendezését teheti szükségessé. A bank az adott ingatlanra és hiteltermékre vonatkozó feltételek alapján dönthet úgy, hogy a problémás épületrészt nem veszi figyelembe a fedezeti értékben, vagy a rendezésig nem fogadja el az ingatlant megfelelő fedezetként.
Így akár egy egyébként fizetőképes vevő hitelkérelme is elakadhat.
Fontos azonban, hogy az ingatlan-nyilvántartási eltérés önmagában még nem bizonyítja, hogy az épület szabálytalanul épült. Ezt külön kell tisztázni.
CSOK-os vásárlásnál is kellemetlen meglepetés érhet
Ha a vevő támogatott lakáshitelt, például CSOK Pluszt szeretne igénybe venni, különösen fontos lehet az ingatlan dokumentációjának rendezettsége.
A banknak ilyenkor nemcsak a hitelképességet kell vizsgálnia, hanem a támogatási konstrukció feltételeinek teljesülését is. Egy rendezetlen épületbővítés vagy a dokumentumok és a tényleges állapot közötti eltérés akadályozhatja az ügyintézést. Ez nem jelenti azt, hogy minden engedély nélküli melléképület automatikusan kizárja a támogatott hitelt. A következmény a konkrét szabálytalanságtól, az ingatlan állapotától és a banki feltételektől függ.
A problémát azonban érdemes még az adásvételi szerződés megkötése előtt rendezni.
Mi történik, ha már elkészült az illegális épület?
Nem feltétlenül kell azonnal bontásra gondolni. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy bizonyos feltételek mellett utólag rendezzük a szabálytalanul megépített építmény helyzetét.
Erre szolgálhat a fennmaradási engedélyezési eljárás. A hivatalos tájékoztatás szerint a tíz éven belül végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén fennmaradási engedély kérhető, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak.
A gyakorlatban érdemes a következő lépésekkel kezdeni:
Keressünk fel egy építészt, aki megvizsgálja az épület és a telek helyzetét.
Ellenőrizzük a helyi építési szabályzatot és a beépítettséget.
Tisztázzuk, milyen dokumentáció szükséges a rendezéshez.
Szükség esetén nyújtsunk be fennmaradási engedély iránti kérelmet.
Ha az épület fennmaradhat, gondoskodjunk a szükséges ingatlan-nyilvántartási átvezetésről is.
A kérelmet az illetékes építésügyi hatósághoz lehet benyújtani, elektronikusan az ÉTDR rendszerén keresztül is.
Mi van, ha már több mint 10 éve áll az épület?
Sokan hallottak arról, hogy tíz év után már nem lehet baj egy szabálytalan építkezésből. Ez azonban félrevezető leegyszerűsítés.
A tízéves határidőnek valóban jelentősége van az építésügyi hatósági intézkedéseknél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy régi, szabálytalan épület automatikusan jogszerűvé válik.
A tíz évnél régebben jogszerűtlenül, de szakszerűen megépített építmények esetében bizonyos feltételekkel hatósági bizonyítvány kérhető a meglét igazolására. Ehhez az építés időpontját és az előírt műszaki feltételeket is igazolni kellhet. A pontos eljárás ezért mindig az adott épület körülményeitől függ.
Hová fordulhatunk, ha bizonytalanok vagyunk?
Ha még csak tervezzük az építkezést, először a települési önkormányzatnál érdemes érdeklődni a helyi építési szabályzatról. A főépítészi iroda segíthet tisztázni a telekre vonatkozó előírásokat.
Az építési engedélyezés, az egyszerű bejelentés és a fennmaradási engedélyezés ügyében a területileg illetékes kormányhivatal építésügyi hatósága jár el.
Az elektronikus ügyintézésre az ÉTDR felülete szolgál. A helyi településképi előírások miatt bizonyos esetekben az önkormányzatnál is szükség lehet külön eljárásra.
Egy kisebb garázs miatt is milliókat veszíthetünk
Az építési engedély nélkül büntetés tehát csak az egyik lehetséges következmény. A nagyobb veszteség akkor jelentkezhet, ha a szabálytalan épületet át kell alakítani vagy el kell bontani. De az is sokba kerülhet, ha egy rendezetlen melléképület miatt elhúzódik az ingatlan eladása, vagy a vevő nem kapja meg a szükséges hitelt.
Ezért még egy egyszerű kerti tároló vagy garázs megépítése előtt is érdemes ellenőrizni a helyi szabályokat. Néhány óra utánajárással később komoly kiadásokat előzhetünk meg.
Maradt még kérdésed? Más témával kapcsolatban szeretnél segítséget kérni? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát! További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtubeon is!
2027-től 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege. Bár a részletszabályok még nem jelentek meg, a kormány egy későbbi bejelentéssel pontosította, kiket érint az emelés, amiből azt is ki lehet következtetni, hogy a nyugdíjminimum kinek nem jár 2027-től. A Lakmusz szerint mintegy 80 ezer emberről lehet szó.
Az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlan: 28 500 forint, ez fog 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra nőni. Az augusztus 27-i bejelentésnél Magyar Péter miniszterelnök arról beszélt, hogy az intézkedés több százezer idős embernek jelent segítséget. Csakhogy a számok nem álltak össze: ekkor még nem lehetett tudni, hogy ez csak az öregségi nyugdíjasokra vonatkozik-e, vagy – ahogy a Tisza Párt választási programjában szerepelt – a rokkantsági ellátásban részesülőkre is.
Ezt sikerült később tisztázni: a kormány szeptember 6-án közölte, hogy a megváltozott munkaképességűek – vagyis a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban részesülők – juttatásai 10 százalékkal nőnek, a 65 év felettiek esetében pedig 120 ezer forint lesz a minimum.
A 120 ezer forintos nyugdíjminimum kinek nem jár?
A bejelentésből az következik, hogy a 65 év alatti megváltozott munkaképességűek nem kapják meg automatikusan a 120 ezer forintot. A KSH 2026. januári adatai szerint 82 527 olyan 65 év alatti ember volt, akinek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása 100 ezer forint alatt maradt. Ők a 10 százalékos emeléssel sem érik el a 120 ezer forintot – írta meg a Lakmusz. A 100 és 120 ezer forint közötti ellátásban részesülőknél más a helyzet: aki legalább 109 091 forintot kap, a 10 százalékos emeléssel elérheti a 120 ezres határt. Ebben a sávban 22 278 ember volt 2026 januárjában.
Kérdése van az öregségi nyugdíjminimumról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások sok tekintetben hasonlítanak a nyugdíjakra, de nem minősülnek nyugdíjnak. Ugyanakkor nyugdíj és nyugdíj között is van különbség. A legfontosabb, hogy az öregségi nyugdíjminimum csak az öregségi teljes nyugdíjra vonatkozik. Ehhez a nyugdíjkorhatár betöltése mellett legalább 20 év elismert szolgálati idő szükséges. Aki 15 és 20 év közötti szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi résznyugdíjat kaphat, de itt nincs semmilyen minimumösszeg. Vagyis aki például 18 vagy 19 év szolgálati idővel megy nyugdíjba, 120 ezer forintnál kevesebb nyugellátást is kaphat.
A 20 év szolgálati idő azonban nem minden. A nyugdíjminimum feltétele az is, hogy a nyugdíj összegének kiszámításakor figyelembe vett szolgálati idő elérje a 20 évet. Ez azért lényeges, mert bizonyos esetekben nem a teljes elismert szolgálati idő számít bele a nyugdíj összegébe. A szabály a főállású kisadózói jogviszonyra is vonatkozik: ha a nyugdíjjárulék alapja nem érte el a minimálbért, az adott időszakból csak arányosan rövidebb szolgálati időt vesznek figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításakor. Előfordulhat tehát, hogy valakinek megvan a nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati ideje, de a nyugdíj összegének kiszámításánál ennél kevesebb időt vesznek figyelembe. Ebben az esetben a 120 ezer forintos nyugdíjminimum sem jár.
Lelakatolod a bringádat, valaki megpróbálja ellopni, de a lakat kitart. A bicikli megmarad, csak éppen megsérült a váz. Van lopásbiztosításod, tehát fizet a biztosító? Nem feltétlenül. Tuti recept ugyanis nincs: a biztosító akkor térít, ha a konkrét káreseményre kiterjed a fedezet, és teljesülnek a szerződés feltételei. A hétköznapi értelemben vett lopás, rongálás vagy baleset ráadásul nem feltétlenül egyezik azzal, amit az adott biztosítás biztosítási eseményként meghatároz.
Nagyon résen kell lenni. A biztosítási feltételek külön kezelhetik a teljes kerékpár eltulajdonítását és azt, mikor csak valamely alkatrészét vagy tartozékát viszik el. Utóbbit például egyes szerződések részlopásként kezelhetik. A rongálás pedig ismét külön biztosítási esemény lehet. Ez azért fontos, mert egy biztosítás fedezheti a teljes kerékpár ellopását úgy, hogy bizonyos részlopásokra már nem fizet. Ugyanez történhet akkor is, ha valaki megpróbálja ellopni a biciklit, de végül csak megrongálja: ha a szerződés nem fedezi az ilyen kárt, a lopásbiztosítás önmagában kevés lehet.
Éppen ezért szerződéskötés előtt keresd meg az ÁSZF-ben a „biztosítási esemény”, „lopás”, „részlopás”, „rongálás” és „kizárások” részeket. Mindig az adott szerződés pontos fogalommeghatározása az irányadó.
A jó lakat sem jelent automatikus kártérítést
Egy kerékpár biztosítás lopás ellen a lopáskár megtérítését meghatározott biztonsági feltételek teljesítéséhez kötheti. A biztosító előírhatja, milyen zárat fogad el, mihez kell rögzíteni a biciklit, illetve hol és milyen körülmények között lehet tárolni. Nem elég tehát az, hogy „le volt lakatolva”. Mindig a saját szerződésedben szereplő követelményeket kell teljesíteni. A rendőrség is azt javasolja, hogy a biciklit stabil, fix tárgyhoz rögzítsük, lehetőleg a vázat és a kereket is lezárva. A vékony sodronyzár helyett erős láncot vagy U-lakatot ajánlanak. Érdemes fényképet készíteni a bringáról és feljegyezni a vázszámát is.
Ne csak az éves díjat és a maximális kártérítést nézd. Ellenőrizd, pontosan milyen eseményeket fedez a biztosítás, vannak-e kizárt alkatrészek vagy használati helyzetek, mekkora az önrész, hogyan állapítják meg a kerékpár kárkori értékét, és milyen dokumentumokat kérnek kárrendezéskor.
Drágább bringánál különösen fontos a vásárlási számla, a vázszám, valamint az utólag felszerelt értékes alkatrészek bizonylatainak megőrzése. E-bike-nál külön ellenőrizd az akkumulátort is: ne feltételezd automatikusan, hogy annak ellopása ugyanúgy biztosított, mint a teljes kerékpáré.
További kérdésed maradt? Ingyenes ügyfélszolgálatunkhoz is fordulhatsz, két munkanapon belül válaszolunk.
Ellopták vagy megrongálták? Ezt csináld
Először dokumentálj. Fotózd le a helyszínt, a levágott vagy sérült lakatot, a rögzítési pontot és a bringa sérüléseit. Lopás vagy lopási kísérlet esetén tegyél rendőrségi bejelentést, majd a szerződésben előírt határidőn belül jelentsd be a kárt a biztosítónak. Komoly sérülésnél kérj kerékpárszerviztől írásos állapotfelmérést vagy javítási árajánlatot. A sérült lakatot és alkatrészeket se dobd ki addig, amíg a kárrendezéshez szükség lehet rájuk.
A rendőrség a fényképek és a vázszám megőrzését, illetve a BikeSafe-regisztrációt is ajánlja, mert ezek lopás után segíthetik a kerékpár azonosítását.
Nem fizet a biztosító? Van hova fordulni
Elutasítás esetén kérj részletes írásos indoklást, és tegyél panaszt a biztosítónál. Az MNB tájékoztatása szerint az írásbeli panaszra főszabály szerint 30 napon belül érdemi, indokolt választ kell kapnod. Ha a vita arról szól, hogy a szerződés alapján jár-e kártérítés, a biztosítói panasz után a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatsz. Ha viszont például a panaszkezelési vagy tájékoztatási szabályokat sérthette meg a biztosító, az MNB fogyasztóvédelmi eljárása jöhet szóba. A jogvita rendezésére bírósági út is rendelkezésre áll.
A legfontosabb tehát nem az, hogy legyen valamilyen bringabiztosítás, hanem hogy már a szerződéskötés előtt tudd: milyen konkrét károkra fizet, milyen feltételekkel.
Ha picit is benézzük a dátumot, komoly büntetést varrhatnak a nyakunkba. Mutatjuk, meddig érvényes a diákigazolvány matrica.
Az általános iskolások és a középiskolások esetében egyszerűbb a helyzet. A jogszabályok szerint a tanköteles korú tanulók diákigazolványa érvényesítő matrica nélkül is érvényes azon tanévet követő október 31-ig, amelyben a tanuló betölti a 16. életévét.
16 éves kor után
Amikor a diák betölti a 16. életévét, kötelezővé válik az érvényesítés. A középiskolákban a tanévre szóló matrica a következő év október 31-ig érvényes. Ha tehát valaki idén leérettségizik, a régi diákigazolvány matricája október végéig még biztosítja számára a kedvezményeket.
Meddig érvényes a diákigazolvány matrica?
A felsőoktatásban a tanév két félévből áll, így a diákigazolványt is félévente kell érvényesíteni. Fontos tudni az alábbi határidőket:
Az őszi féléves matrica a következő év március 31-ig érvényes.
A tavaszi féléves matrica pedig október 31-ig érvényes.
Vagyis április 1-jétől már csak az új, tavaszi félévre szóló érvényesítő matricával utazhatsz a tömegközlekedésen, és az iskolaszövetkezetek is csak ezzel tudnak diákmunkában foglalkoztatni.
Hogyan lehet igényelni, ha nincs?
Gyakori probléma, hogy az elsősök még nem rendelkeznek érvényes plasztikkártyával. A folyamat első lépése, hogy fel kell keresned egy okmányirodát vagy kormányablakot, ahol díjmentesen elkészítik a fényképedet és az aláírásmintádat. Itt kapsz egy úgynevezett NEK-adatlapot.
Ezt követően az intézmény tanulmányi rendszerében tudod elindítani az igénylést. Mivel a diákigazolvány legyártása akár 60 napot is igénybe vehet, az iskoládban ideiglenes igazolást is kérhetsz. Ez a QR-kóddal ellátott papír a rajta szereplő lejárati dátumig pontosan ugyanazokra a közlekedési kedvezményekre jogosít fel, mint a plasztikkártya, így ezzel is bátran utazhatsz.
Ha van még kérdésed a diákigazolvány matricával kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Büntetés a BKK-n
Ha nincs érvényes matricád, akkor a szabályok értelmében a pótdíj 25 000 forint. Ezt az összeget a helyszíni fizetés esetén azonnal 12 000 forintra lehet mérsékelni. A pótdíjat később átutalással, sárga csekken vagy a BKK ügyfélközpontjaiban személyesen is be tudod fizetni.
Sokan azt hiszik, hogy az utólagos bérletbemutatás ilyenkor is megoldás. A BKK üzletszabályzata szerint azonban a bemutatás feltétele, hogy a bérletnek és a hozzá tartozó diákigazolványnak a büntetés időpontjában már érvényesnek kell lennie. Ha a matrica akkor már lejárt, nem vagy jogosult a bemutatásra, így a pótdíjat ki kell fizetni.
Újabb költség jelenik meg az Európai Unión kívüli webshopokból érkező kis csomagoknál. Az új Uniós Vámkódex részeként kezelési díjat vezetnek be az e-kereskedelmi küldeményekre, amelyet várhatóan most, november elsejétől alkalmaznak. A NAV tájékoztatása szerint a pontos kezdés a szükséges bizottsági jogif aktus hatálybalépésétől függ. A díj célja, hogy fedezze a rengeteg kis csomag feldolgozásával, ellenőrzésével és nyomon követésével járó hatósági költségeket.
A konkrét összeget az Európai Bizottság határozza meg egy külön jogi aktusban, így jelenleg nem lehet biztosan megmondani, mekkora pluszköltséggel kell majd számolni. Korábban 2 eurós kezelési díj is felmerült, ezért ezzel az összeggel több helyen lehet találkozni. A végleges szabályozás azonban nem rögzítette ezt az összeget, vagyis nem lenne pontos azt állítani, hogy novembertől minden érintett küldemény után biztosan 2 eurót számítanak fel.
Nem ugyanaz, mint a már bevezetett 3 eurós vám
Az új kezelési díjat nem szabad összekeverni a 2026. július elsejétől alkalmazott 3 eurós ideiglenes vámmal. Júliustól megszűnt a 150 euró alatti importküldemények korábbi vámmentessége. A NAV tájékoztatása szerint a 3 eurós átalányvámot nem egyszerűen csomagonként, hanem a küldeményben található, eltérő vámtarifaszámú termékkategóriák után kell megfizetni. A várhatóan novemberben érkező kezelési díj ettől különálló költség.
Az új szabályozás nem a vásárlót teszi közvetlenül a kezelési díj megfizetésére kötelezett szereplővé. A díjat annak kell megfizetnie, aki az adott behozatalhoz kapcsolódó egyéb vámterhekért is felel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vásárló semmit sem érez majd a változásból. A webshopok és online piacterek a pluszköltséget beépítik majd az áraikba vagy más díjaikba. Egy EU-n kívüli rendelés végösszege ezért közvetve magasabb lesz valószínűleg.
További online vásárlással kapcsolatos kérdésed maradt? Ügyfélszolgálatunk segít: két nap alatt, ingyenesen válaszolunk neked.
Tehát vásárlás előtt egyre fontosabb lesz megnéznünk, honnan adják fel a terméket, és mit tartalmaz a pénztárnál feltüntetett végösszeg: július óta vám, novembertől pedig az új kezelési díj is megjelenik majd az import költségei között.
Van, amikor elfogy az ihlet, hogy mit főzzünk. A gyerek csak rántott húst enne, a többieknek meg mindegy. Rizses, tésztás, húsos receptekből van elég, de amikor csak keresünk egy ízt, de nem tudjuk mi az, akkor jó választás egy örök klasszikus vega változatát kipróbálni. Ilyen a vegán töltött paprika, amit a gomba és a dió tesz izgalmassá.
A töltött paprika hús nélkül is lehet tartalmas, szaftos és igazán ízletes. A recept különlegessége, hogy egyszerű, hétköznapi hozzávalókból készül, mégis egy kicsit eltér a megszokott töltött paprikától.
Hozzávalók és előkészület
Kárai Dávid receptjét mutatjuk, mert ebben egy gomba, dió és rizs alapú töltelék adja az alapot, és egy enyhén pikáns, paradicsomos szósz fogja össze az egész ételt.
A recepttel kapcsolatos további kérdéseket tegye fel Ügyfélszolgálatunknak, ahol felkészült kollégáink díjmentesen adnak tanácsot (és nem csak főzési kérdésekben) !
Így készül a vegán töltött paprika
A paprikákat megmossuk, majd kicsumázzuk és eltávolítjuk a magokat. Érdemes úgy dolgozni, hogy a paprika egyben maradjon, hiszen később ebbe kerül a gombás töltelék.
Az olajat egy serpenyőben felhevítjük. A megtisztított gombát felszeleteljük, majd 2-3 részletben megpirítjuk. Fontos, hogy ne egyszerre kerüljön az összes gomba a serpenyőbe, így könnyebben meg tud pirulni, és nem fő meg a saját levében.
A pirított gombát a nagyobb darabokra vágott vöröshagymával, a fokhagymával, a dióval és a petrezselyemmel együtt aprítógépbe tesszük. Nem kell teljesen pépesre dolgozni, a kissé darabos állag kifejezetten jót tesz a tölteléknek.
A gombás-diós keverékhez hozzáadjuk a chiamagot és a rizst, majd sóval és borssal ízesítjük. Az elkészült tölteléket a paprikákba kanalazzuk, de nem érdemes teljesen szorosan megtömni őket.
A megtöltött paprikákat egy nagyobb lábasba sorakoztatjuk. Felöntjük a passzírozott paradicsommal, hozzáadjuk az ajvárt, sózzuk, borsozzuk, majd beletesszük a babérleveleket is. Ha a paradicsomszósz túl sűrűnek tűnik, körülbelül 1 dl vízzel hígítható.
Közepes lángon, a forrástól számítva 30-35 percig főzzük. Akkor van készen, amikor a paprika kissé megpuhul, a rizs pedig megfő a töltelékben.
Tálalás előtt friss petrezselyemmel és néhány szem durvára vágott dióval is megszórhatjuk. A végeredmény egy szaftos, zöldséges, húsmentes töltött paprika.
