Hiába lazított az EU, a klímaváltozás nem lett kisebb probléma
Néhány évvel ezelőtt még úgy tűnt, a fenntarthatóság megkerülhetetlen szempont lesz a vállalatok életében. Az EU egyre több jelentést és vállalást várt el a cégektől, a vállalati világ pedig alkalmazkodott. Azóta azonban sok minden megváltozott: A geopolitikai feszültségek, a versenyképességgel kapcsolatos viták és az amerikai választások után a gazdasági szempontok ismét előtérbe kerültek. Az EU is módosított korábbi tervein, és jelentősen csökkentette azoknak a vállalatoknak a körét, amelyeknek kötelező volna fenntarthatósági jelentést készíteniük. A K&H fenntarthatósági indexének friss kutatása szerint ez a vállalatok hozzáállásán is meglátszik.
A fenntarthatóság nem tűnt el, csak megváltozott. A kutatás szerint a cégek egyre kevésbé tekintenek a fenntarthatóságra hosszú távú üzleti lehetőségként, miközben a mindennapi működésben továbbra is alkalmaznak környezetkímélő megoldásokat. Ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés, papírfelhasználás csökkentése vagy az energiatakarékosabb működés. Sok vállalatnál ezek már alapvető gyakorlatok. A fenntarthatóság körüli lelkesedés ugyanakkor mégis visszaesett, és egyre kevesebben látnak benne üzleti kitörési lehetőséget. Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője szerint ennek egyik oka az, hogy az elmúlt években a fenntarthatóság kérdését sokszor elsősorban jelentéstételi és adminisztratív oldalról közelítették meg, tévesen.
A nagyoknak könnyebb zöldülni
Nem minden vállalat indul ugyanonnan. Miközben az egyszerűbb és olcsóbb környezetvédelmi lépések széles körben terjedtek, a komolyabb beruházásokat igénylő megoldások jóval ritkábbak. Minősített zöld energiát például a vállalatoknak csupán a 2 százaléka vásárol. Ez rávilágít arra is, hogy a fenntarthatósági célok és a vállalkozások lehetőségei nem mindig találkoznak: egy kisebb cég számára gyakran nem a fenntarthatóság jelentés a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy egyáltalán ki tudja-e fizetni az energiahatékonyabb működés vagy az alkalmazkodás költségeit. Ez részben magyarázza a csökkent lelkesedést is: a cégek többsége ma inkább azokat a megoldásokat keresi, amelyek közvetlen működési előnyt vagy költségmegtakarítást hoznak.
Kevesebb jelentés, ugyanannyi kockázat
A problémák nem tűntek el. Példának okán az agráriumban a klímaváltozás hatásai már ma is közvetlenül érzékelhetők, a kockázatok egyre kézzelfoghatóbbak. Ide tartozik az aszály, vízhiány, árvizek, terméskiesés vagy az energiaárak emelkedése. Ezt jól mutatja a mezőgazdasági vállalkozások eredménye is: fenntarthatósági indexük 44 pontra ugrott.
Mivel próbálkozik a K&H?
A rendezvényen a K&H saját fenntarthatósági és társadalmi programjait is bemutatta. A bank egyebek mellett egy agrárvállalkozásoknak szóló karbonlábnyom-kalkulátort emelt ki, amely a kibocsátás mérésében segíthet. Emellett a pénzügyi tudatosságot fejlesztő és az aktív időskort támogató programjaikról is szó esett, amelyek a fenntarthatóság társadalmi oldalára próbálnak reagálni.
Suba Levente kiemelte, hogy a fenntarthatóság nem tűnt el a vállalatok napirendjéről, de a hangsúlynak a jelentésekről a gyakorlati problémákra és megoldásokra kell áthelyeződnie.
