Visszajár a foglaló, ha nem kapok lakáshitelt? – Amikor bukod és amikor visszakapod
Lakást, házat akarok venni. Hitelből. De mi van, ha nem kapom meg a hitelt? Visszajár a foglaló, ha nem kapok hitelt? Bukom a pénzem? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Kivételesen egy személyes történetet is bele kell vinnem ebbe a cikkbe. 2008 közepe táján édesanyámmal meg szerettünk volna vásárolni egy kisebb házat. Nagyjából 14 millió forintba került, és úgy akartuk finanszírozni, hogy 4 milliót leteszünk készpénzben, 10 milliót pedig japán jen vagy svájci frank alapon felveszünk jelzáloghitelként. Igen, devizahitelről volt szó, és igen, rettenetes időzítéssel. Ugyanis a dolog éppen nagyon pörgött, a hitelügyintéző két hetes folyósítási határidőt igért, mindenki nagyon pozitív volt. Aláírtuk szépen a szerződést, letettünk 2,5 millió foglalót és vártuk a választ a banktól. Az meg nem jött. Aztán jött: elutasító.
Közben ugyanis beomlott az egész devizahitel történet, mi meg ott álltunk megfürödve. A hitelügyintéző egy ideig újabb és újabb igényléseket töltetett ki velünk, én a munkahelyemen egymás után kértem a jövedelemigazolásokat, aztán széttárta a karját, hát ez nem sikerült. Három hónapon át jártunk banktól-bankig, hogy végül ne legyen az egészből semmi. Buktuk a foglalót. Nem lett házunk. Kinek a hibája volt ez? Sajnos a miénk. Nem írtuk ugyanis bele a szerződésbe, mi van akkor, ha nem kapjuk meg a hitelt. Bele kellett volna: ha nem kapunk hitelt, az ún. vis maior – akkor az eredeti állapotot kell visszaállítani.
Ez sajnos nem egyedi eset. Sőt. Ingatlanokkal foglalkozó ügyvédek szerint pontosan ez a gyakorlat: ugyanis ez szerződésszegésnek számít. A vevő nem kapja vissza a foglalóját, ha a hitel miatt meghiúsul a szerződés. Ez azért van, mert az ő felelőssége mérlegelni a saját hitelképességét.
Visszajár a foglaló ha nem kapok hitelt?
A polgári törvénykönyv ezt a kérdést úgy közelíti meg, hogy a szerződő fél mikor nem tekinthető felelősnek a szerződésszegésért. A felelősség alóli kimentés feltételei a következők: Mentesül a felelősség alól a szerződő fél, ha bizonyítja, hogy
- a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
- a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
- és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje.
Minden más esetben úgy kell tekinteni, hogy a szerződő fél felelős a szerződésszegésért.
Ettől természetesen el lehet (és vevőként el is érdemes) térni. Ilyenkor az adás-vételi szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő hitelből kívánja kifizetni a vételár egy részét, és a bank elutasító válasza esetén az eredeti állapotot kell visszaállítani. Csakis ebben az esetben lehet a foglalót (vagy annak egy részét, a szerződésben kikötött arányban) visszakapni.
