Nyitólap Blog Oldal 203

Ennyi az özvegyi nyugdíj aktív kereset mellett: mutatjuk, kinek jár és hogy kell igényelni

idős, ősz hajú özvegy fekete ruhában ül az asztalnál, egy szekrényen elhunyt férje fényképe van, az özvegyet hátulról látjuk
öregségi és özvegyi nyugdíj együtt

Az özvegyi nyugdíjra vonatkozik a magyar nyugdíjrendszer egyik legösszetettebb szabályozása. Ügyfélszolgálatunkra rengeteg kérdés érkezik az ellátással kapcsolatban, a legtöbben azt szeretnék megtudni, fennáll-e a jogosultság, ha más típusú járandóságot vagy jövedelmet is kap az illető. Jár-e például az özvegyi nyugdíj aktív dolgozóknak? Cikkünkben összefoglaltuk az ellátással kapcsolatos tudnivalókat.

Az özvegyi nyugdíj egy hozzátartozói nyugellátás, amit a házastárs, a bejegyzett élettárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat, ha az elhunyt (jogszerző) nyugdíjas volt, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. Aki halála előtt korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, annak a túlélő társa szintén jogosult lehet az ellátásra. A folyósítás sosem automatikus, minden esetben a túlélő félnek kell igényelnie.

Az ellátás sajátossága, hogy mind az elhunytnak, mind az özvegynek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek; ha az egyik fél ezeknek nem tesz eleget, akkor a nyugellátás nem folyósítható. Ezek nem választhatók külön; ha pl. az elhunyt házastárs nem rendelkezik elegendő szolgálati idővel, akkor nem számít, hogy a túlélő társ minden kitételnek eleget tesz. Ugyanez igaz fordítva is.

Az özvegyi nyugdíj többféle hozzátartozói nyugellátás összefoglaló neve. Három szakaszt különíthetünk el:

  • az ideiglenes özvegyi nyugdíj (a halált követő 1 évig jár),
  • az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően feléledő özvegyi nyugdíj, illetve
  • az így megszűnt nyugdíj után ismét feléledő, immár végleges özvegyi nyugdíj.
Két hinta a naplementében, az egyiken egy férfi ül, egyik karját a másik hinta fel nyújtja, mintha ott lenne az elhunyt felesége

Jár-e az özvegyi nyugdíj aktív dolgozóknak?

Röviden: igen. Az első szakaszban, tehát az ideiglenes özvegyi nyugdíj esetében a saját jövedelemnek nincs jelentősége. Ahogy fentebb írtuk, az ideiglenes ellátás a jogszerző (elhunyt) halálától számított egy évig jár. Összege annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60%-a, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette, vagy megillette volna. (Az elvált, illetve a házastárstól egy évnél hosszabb ideje külön élő özvegy ellátása nem lehet magasabb a tartásdíj összegénél.)

Ezt az összeget akkor is teljes egészében folyósítják, ha az özvegy

  • aktívan dolgozik és magas fizetése van,
  • vállalkozóként működik ,
  • vagy bármilyen egyéb rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Kérdése van az özvegyi nyugdíjról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.

Mi történik az egy év letelte után?

Ekkor az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, és csak akkor éled fel újra, ha az özvegy megfelel a törvényi feltételeknek (pl. betöltötte a nyugdíjkorhatárt, megváltozott munkaképességű, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermeket tart el). Ha az ellátás később feléled, és az özvegynek már van saját nyugdíja is, az elhunyt nyugdíjának már nem a 60%-a, hanem csak 30%-a jár.

Hogyan igényelhető?

Az igénylés a magyarorszag.hu-ról indítható vagy kormányablakban kezdeményezhető. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj igénylése attól függ, hogy az elhunyt részesült-e valamilyen nyugellátásban vagy sem.

A séfek trükkje: így olvad ki leggyorsabban a fagyasztott hús 

nő kötényben fagyasztott húst tart a kezében
nő kötényben fagyasztott húst tart a kezében

Az ideális az lenne, ha előrelátó módon már a főzés előtt 24 órával kivennénk a fagyasztóból a húst és megvárnánk, amíg a hűtőszekrényben, nem siettetve a folyamatokat, kiolvad. A realitás azonban az, hogy a hús azonnal kell, méghozzá főzhető állapotban, ezért jártunk utána, hogy milyen módszerrel érhető el a fagyasztott hús kiolvasztása gyorsan.

Erre egyébként többféle módszer is létezik, de nagyon fontos, hogy a gyorsaság nem menjen az íz és a minőség rovására.

Miért nem ajánlja a szakember a forró vizet?

A forró víz nagyon gyorsan felmelegíti a hús külső rétegét, de a belsejét nem. Ez kedvez a baktériumok elszaporodásának, de nemcsak az ételmérgezés kockázata nő ilyenkor, hanem a hús állaga is romlik. Ha a külső rész szinte megfőtt, miközben a közepe még jeges, akkor a rostok sérülnek és sütéskor szárazabb lesz a hús. A hirtelen hőmérséklet-változás miatt a hús több levet veszít, amitől kevésbé lesz szaftos és romolhat az íze is. A Húsház Hungary szakértője sem ajánlja a forróvizes kiolvasztást, mert ettől fehérjekicsapódás tud létrejönni, ami roncsolja a sejteket.

fagyasztó tele nyers hússal

Hogyan lesz biztonságos a fagyasztott hús kiolvasztása gyorsan?

Csinálhatjuk azt, hogy hideg vízbe tesszük a húst és megvárjuk, amíg kienged, de nem ez a leggyorsabb megoldás. Mondjuk nem is olyan lassú, mintha hűtőbe tesszük és kivárunk, de van ennél gyorsabb megoldás is.

A “lábosos trükk” már gyorsabb és a hús minőségén sem ront, viszont kellenek hozzá eszközök és kicsit körülményes is. Ennek lényege, hogy fogjunk egy edényt, a szájával lefelé tegyük a mosogatóba és így a lábos aljára tegyük rá a fagyasztott húst. Ha ez megvan, kell egy másik edény is, amit megtöltünk forró vízzel és ezt rakjuk a húsra. A meleg hatására, akár 5-10 perc alatt kiolvad, nyilván a hús mennyiségétől függően.

A mikróknak is van “kiolvasztó” funkciója, de erről megoszlanak a vélemények. A mikrónál fennáll a veszély, hogy nem egyenletesen olvad ki a hús, ami egyértelműen árt a minőségének. Lehetnek átforrósodott részek, amik kiszáradnak és megvan az esélye, hogy egy része nem olvad ki.

Az alapanyagokkal vagy főzéssel kapcsolatos kérdések esetén keresd bátran Ügyfélszolgálatunkat!

A darált húsra van valamilyen jó praktika?

Logikus lenne azt gondolni, hogy például a darált húst máshogyan kell kiolvasztani vagy esetleg gyorsabban végezhetünk vele, de a technikában nincs különbség. A hús mennyisége számít abban, hogy több vagy kevesebb időre van szükség, de az, hogy csontos húsról vagy darált húsról van szó, a kiolvasztás módszerét nem befolyásolja. Itt is az a legjobb, ha már előző nap hűtőbe tesszük és megvárjuk, hogy magától kiolvadjon. De, ha erre nincs idő, akkor jöhet a hideg vizes, lábosos, stb. módszer.

Mondjuk darált húsnál személy szerint simán megcsinálom, hogy egyenesen a serpenyőbe teszem a fagyott húst és ott olvasztom ki. Azzal szoktam rásegíteni, hogy fedőt teszek a serpenyőre, így még gyorsabb a folyamat.

Meddig állnak el a különböző húsok a hűtőben?

A darált hús hűtőben 1-2 napig bírja, de ha nem sütöd meg időben, inkább fagyaszd le. Fagyasztva 3-4 hónapig is eltartható, de a lényeg, hogy minél előbb felhasználod, annál jobb lesz az íze.

A nyers csirkemell 1-2 napig áll el, de például darabolva még ennyit sem mindig bír ki. Ha kiolvasztottad, akkor is csak 2-3 napod van, hogy felhasználd, persze, csak ha hűtőben olvasztottad ki. De itt nagyon fontos, hogy mennyire volt friss a hús, amikor lefagyasztottad. A csirkét úgy érdemes tárolni, hogy külön edényben vagy tányéron, letakarva tesszük el. Fontos az is, hogy ne érintkezzen más ételekkel. Érdemes az alsó polcon tárolni, ott van a leghidegebb.

Itt a tavasz, tele a terasz! Ezt a 7 növényt már elültetheti

szerelemvirág kora tavaszi kertben
szerelemvirág kora tavaszi kertben

A korai tavasz meghozta a kedvet a kertészkedéshez, de nem tudod mit lehet ültetni márciusban? Mutatunk 7 növényt, ami bírja a szeszélyes tavaszi időjárást, így már most is mehet nyugodtan a kertbe vagy a teraszra.

Van, aki a virágokban szeret gyönyörködni, míg mások nem értik, hogy mire jók azok a növények, amik nem teremnek semmit, csak díszek. Mindkét tábor kedvére válogathat az alábbi növényekből.

Júniusban már a saját sóskádat eheted

Még az is lehet, hogy korábban, ha megint hamar jön a nyár.

Hónapos retek

A hónapos retek vetését általában március elejétől lehet elkezdeni, amikor a talaj már megmunkálható, balkonláda esetén könnyebb dolgunk van. A magokat 1-2 cm mélyre kell vetni, a sorok között körülbelül 10-15 cm, a növények között 3-5 cm távolságot hagyva. A retek gyorsan fejlődik, ezért kedvező körülmények között már 3-4 hét után szedhető. Ahhoz, hogy ne legyen fás és csípős a retek figyelni kell az egyenletes öntözésre.

Spenót

A spenót szintén hidegtűrő növény, ezért már most is mehet a földbe, tavasszal és ősszel fejlődik a legszebben. A magokat 2-3 cm mélyre vessük el, a sorok között általában 25-30 cm távolságot érdemes hagyni. A spenót gyorsan nő, és a levelek már 4-6 hét után szedhetők. 

Sóska

A sóska jól tűri a hideget, így a tavaszi időszakban az egyik legkorábban fogyasztható zöld.
Ráadásul azért is nagyon jó, mert évelő zöldség és több éven át újra kihajt, gyakorlatilag folyamatosan ehetjük. A magokat 1-2 cm mélyre ültessük, a sorok között körülbelül 30 cm távolságot hagyva. A levelek általában 6-8 hét után már szedhetők.

Korai burgonya

Korai burgonyából többféle is van. Ahogyan a neve is mutatja, a korai burgonyát rendszerint március végén vagy április elején ültetik el, amikor már nincsenek talajmenti fagyok. A vetőgumókat 8-10 cm mélyre kell ültetni, a sorok között 60-70 cm, a gumók között 25-30 cm távolságot hagyva. A korai fajták általában 80-100 nap alatt fejlődnek ki, így már június körül felszedhetők újburgonyaként.
A krumpli egyébként az egyik legkönnyebben termeszthető növény, akár egy ládában, a teraszon is nevelhető.

Virágok közül mit lehet ültetni márciusban?

A praktikusság nem minden. Aki már nem bír magával és tavaszi virágokban szeretne gyönyörködni, az alábbi három növényt már most is bátran ültetheti.

Évelő díszgyertya

Gyönyörű, rózsaszínes virágaiban hosszan gyönyörködhetünk és már egészen korán a kert vagy a terasz dísze lehet. Az évelő díszgyertya különösen jól viseli a szárazabb időszakokat is, így nem igényel sok gondozást. Egész nyáron virágzik, ráadásul vonzza a méheket és pillangókat, más növényekkel is nyugodtan kombinálható.

Szerelemvirág

A szerelemvirág csodás, kékes-lilás virágokat hoz és jó magasra meg tud nőni. Jellemzően június végétől virágzik, de a korán érkező meleg hatására, akár már korábban is virágot bonthat. A napos, meleg helyeket kedveli, és akkor fejlődik a legszebben, ha tápanyagban gazdag talajba kerül.

Tüdőfű

A tüdőfűt sokszor látni rét szélén, árnyékosabb helyeken, illetve erdős részeken. Már kora tavasszal virágzik, és azért is nagyon jó, mert bírja az árnyékos részeket, fák alá is ültethető a kertben. Rózsaszín és kék árnyalatú, tölcsér formájú virágokat hoz, amelyek különlegessége, hogy eleinte rózsaszínek, majd később kékesre váltanak. Tökéletes választás, hiszen gyógyhatásáról is ismert.

A legolcsóbb luxusvacsi, a 90-es évek kedvence: a garlic bread

garlic bread

Emlékszünk a nagyi fokhagymás pirítósára? A garlic bread ugyanez a műfaj, csak még jobb!

Volt egyszer régen egy olyan műfaj, hogy fokhagymás pirítós. Annyira régi, hogy akinek volt vidéken olyan rokonsága, aki sparherdet tartott a konyhában, az emlékezhet rá, mint a világ legjobb vacsorájára. Egy kis meleg teával. Pofonegyszerű volt: a sparherden megpirított kenyérszeleteket fokhagymagerezddel – és esetleg jófajta házi zsírral – megkenték, és azon melegében begyűrték. Ez a csodás, egyszerű, olcsó vacsora nemcsak Magyarországon, a világon mindenhol forgalomban volt: Olaszországról Franciaországig. Sőt a híres fogást természetesen az amerikaiak kreálták belőle.

Az amerikai olasz éttermek étlapján kezdett el feltűnni a XX. század negyvenes éveiben, mint kísérő, a bruschetta amerikai változata az olvasztott fokhagymás vajban megáztatott, aztán tepsiben kisütött kenyér, ami egy időben szinte kötelező kísérője volt a paradicsomos, húsgombócos spagettinek. A tányér alján maradt vastag szószt tunkolták ki vele. Bár a módszerrel kapott kenyér elképesztően finom, hozzánk mégsem így, hanem egy pizza kísérőjeként érkezett a 90-es években, egy azóta erősen visszaszorult amerikai pizzérialánc jóvoltából.

Aki akkor volt fiatal, vagy gyerek, az emlékszik, hogy kevés menőbb dolog volt mint a Mekis szülinap, vagy a tepsis pizza és mellé a vajban – vagy talán margarinban – vastagon úszó, forró garlic bread.

Receptünket alább találod. Ha van kérdésed, ügyfélszolgálatunk ingyenesen válaszol.

Ez a garlic bread változat közelebb áll a gyorséttermi verzióhoz, de egyrészt jobb annál, mert a fokhagyma mellett friss fűszernövények is vannak benne, másrészt nem olvasztott, hanem puha vajjal dolgozunk. Így kellően szaftos és finom lesz, viszont feleannyi vaj kell hozzá, mintha mártogatnánk. Ez pedig nemcsak a koleszterinszintünknek, hanem a pénztárcánknak is jót tesz. A garlic bread magában, egy kis salátával is tökéletes vacsi vagy gyors vendégváró, de kínálhatjuk köretként sült húsok (vagy mondjuk paradicsomos ételek, ld. fent) mellé is.

Garlic bread

a nagyi fokhagymás pirítósa – csak jobb
garlic bread
Recept nyomtatása
Fogás előétel, köret, nassolnivaló
Konyha amerikai
Kulcsszavak fokhagyma, pirítós
Előkészítési idő 5 perc
Sütés 7 perc
Teljes idő 12 perc
Adag(ok) 4 főre
Költség 1500 forint

Hozzávalók

  • 8 szelet kenyér (vastagabb, puha fajta: mint az olasz cibatta – ide nyugodtan használhatjuk az albán pékségek olcsó termékeit)
  • 8 dkg vaj
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 15 szál snidling
  • 4-5 szál petrezselyem
  • 1 csipet só
  • 3 dkg reszelt sajt (bármilyen és csak egy pici, hogy a tetején legyen egy kis extra íz)

Elkészítés

  • A fokhagymát nagyon finomra vágjuk, vagy fokhagymaprésen átnyomjuk.
  • A puha szobahőmérsékletű vajat kikeverjük a finomra vágott zöldfűszerekkel
  • Megkenjük vele a kenyereket
  • Megszórjuk sajttal
  • Sütőpapírral bélelt tálcára sorakoztatjuk és 200 fokra előmelegített sütőbe dugjuk 5-8 percre, míg a vajat beissza a kenyér és kicsit lepirul a teteje.

Megjegyzések

Tipp: ilyenkor, szezonban egy kis apróra vágott medvehagymával is turbózhatjuk.
garlic bread

Fogyasztói jogot kaptak a kisvállalkozások – de mégis mit jelent ez a gyakorlatban?

Vettem egy kávégépet és persze az egyéni vállalkozásomra kértem a számlát. Aztán, amikor alig pár hónap után kezdte megadni magát, a számlával felszerelkezve mentem vissza az üzlet vevőszolgálatához hogy intézzék a javítást. Legnagyobb meglepetésemre közölték, hogy cégre nem vonatkozik a jótállás és a szavatosság.

Velem együtt, aki már belefutott ilyenbe, nem értette, miért vagyunk hátrányosabb helyzetben, ha a vállalkozásunknak vásárolunk valamit. Mi az, hogy cégre nem vonatkozik a jótállás? Pedig ez egész a közelmúltig így volt! De ma már nem, ugyanis végre változtak a jogszabályok, és ezúttal a kkv-k javára!

Bár nem mindenki volt vele tisztában – velem együtt – a korábbi időkig csak természetes személy, vagyis maga az ember számított fogyasztónak, s mint ilyen a fogyasztói jogok is csak erre a körre vonatkoztak. Három jogszabályváltozás teszi könnyebbé és hatékonyabbá a kis- és középvállalkozások fogyasztói jogait. Valamennyi változás vonatkozik az egyéni vállalkozókra, a mikrovállalkozásokra, a kisvállalkozásokra és a középvállalkozásokra egyaránt.

Tavaly nyár óta gyakorlatilag a fogyasztókra, vagyis a magánszemélyekre érvényes szavatossági szabályok vonatkoznak már a kkv-re is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha a cégek nem szakmai, üzleti célra vásárolnak valamit, vagy vesznek igénybe szolgáltatást, vagyis saját használatra vásárolnak, tehát ők végfelhasználók, akkor fogyasztónak minősülnek.Ez pedig több előnnyel is jár. Mert például hosszabbá válik a szavatossági idő, így – mint a magánszemélyek esetében – itt is új termék megvásárlása esetén két év a szavatossági idő. Most már a kkv-k is követelhetik már a hibás termék kijavítását vagy kicserélését, és közvetlenül a gyártóhoz is fordulhatnak javításért illetve cseréért. Vagyis többé nem igaz, hogy cégre nem vonatkozik a jótállás.

A módosítás 2025. augusztus 22-én lépett hatályba, így az ezt követően megkötött szerződések esetében lehet ezt az új szabályt csak érvényesíteni. Vagyis ha én tavaly szeptemberben vettem volna meg a kávégépemet, akkor jogosan élhetnék az egy éven belüli ingyenes javítással, és a két év szavatossági idővel.

De van egy fontos kivétel: a 3 munkanapos cseregarancia szabálya nem alkalmazható a kkv-re.

Fontos és kedvező változás viszont, hogy idén januártól már a kkv-k is kereskedőkkel, vagy szolgáltatókkal szemben lévő vitájuk esetén fordulhatnak a békéltető testületekhez. Mint köztudomású az itt zajló ügyek ingyenesek. Ráadásul nem csak szakszerűen, hanem gyorsan is bonyolódnak. Kevesen tudják azt is, hogy 250.000 Ft-os értékhatárig még kötelezés is lehet az eljárás vége  – vagyis nincs a kereskedőnek, vagy a szolgáltatónak további jogi lehetősége, fizetnie kell!

Azonban ez a változtatás jelenleg csak az üzletben vásárolt termékekre vonatkozik, az internetesre nem. Mert a 14 napos indokolás nélküli elállási jog szempontjából még nem minősülnek fogyasztónak – így az online vásárlásokra ez nem vonatkozik. De már nem sokáig: Június 19-től ugyanis hatályba lép egy újabb olyan szabály is, ami alapján a webshopoknak biztosítania kell e kör részére is az úgynevezett elállási funkciót honlapukon, mégpedig jól látható helyen – ahol a cégek jelezhetik, ha elállnak a vásárlástól.

A szerző fogyasztóvédelmi szakújságíró, a Facsipesz című rádióműsor szerkesztő-házigazdája.

Ennyit keres Magyarországon egy egyetemi tanár! Sok vagy kevés ennyi munkáért?

Egyetemi tanár

Szerintem az egyetemi oktatók munkája a legfontosabb dolog a felsőoktatásban. Fontosabb, minthogy hány teremben van digitális tábla vagy hogy hány évente festik ki a termeket. Ezért szerintem az, hogy mennyit keresnek, az inkább azért fontos, hogy ez ne legyen túl kevés. Az egyetemi tanár fizetés nemcsak az akadémiai pályát választók számára fontos kérdés, hiszen a jövő szakembereinek képzéséről van szó.

Magyarországon az egyetemi tanár fizetés nem egységes. Jelentősen változhat attól függően, hogy melyik intézményben oktat valaki, illetve a tapasztalattól és az akadémiai rangtól is függő. A legmagasabb felkészültségű (vagyis professzori szintű) egyetemi tanárok bruttó bére havi 800 ezer és 1,5 millió forint között alakul. Az alacsonyabb beosztású oktatók – vagyis a tanársegédek, adjunktusok, docensek – ennél kevesebbet keresnek, gyakran 500-900 ezer forint közötti bruttó fizetéssel számolhatnak. A pontos összeg függ még a kutatási pótlékoktól, projektekből származó bevételektől és egyéb juttatásoktól is.

Vannak különbségek az egyetemek között

A bérek intézményenként is eltérnek. A nagyobb, több forrással rendelkező egyetemek – különösen az alapítványi fenntartásba került vagy magánintézmények – gyakran magasabb béreket kínálnak, mint az állami fenntartású egyetemek. A különbséget befolyásolhatják nemzetközi kutatási projektek, ipari együttműködések vagy a külföldi hallgatók aránya is. Egyes műszaki vagy gazdasági területeken dolgozó oktatók például könnyebben juthatnak plusz bevételhez kutatási vagy tanácsadói munkák révén.

Nagy probléma, hogy a versenyszféra – és a multik – könnyen elszívják a tudást az akadémiai világból. Ezen csak az segítene, ha a kormányzat gondoskodna arról, hogy magasbb béreket kapjanak, például az egyetemi oktatók is.

Mi kell ahhoz, hogy valaki egyetemi tanár legyen?

Az egyetemi tanári pálya hosszú és komoly szakmai felkészülést igényel. Az első lépés egy egyetemi diploma megszerzése, majd általában doktori (PhD) fokozat megszerzése szükséges. Emellett fontos a tudományos publikációk, kutatási eredmények és oktatási tapasztalat felhalmozása is. A professzori kinevezéshez gyakran több évtizedes szakmai múlt és jelentős tudományos teljesítmény kell.

Hány év tanulás vezet a professzori szintig?

Az egyetemi tanári pályára lépéshez az érettségi után elsőként valamilyen alapképzést kell elvégezni, ez általában 3 évig tart. Ezt követi a mesterképzés, amely további 2 év. Aki egyetemi oktató szeretne lenni, annak általában doktori képzésre (PhD) is jelentkeznie kell ezután, amely Magyarországon rendszerint 4 évig tart, egyes esetekben tovább.

Ez azt jelenti, hogy már a doktori fokozat megszerzéséig is minimum 9-10 év tanulás szükséges az érettségi után. A professzori cím azonban ennél jóval később érhető el. A friss PhD-s kutatók általában tanársegédként vagy adjunktusként kezdik pályájukat, majd több év oktatási és kutatási munka után docensi, később pedig egyetemi tanári kinevezést kaphatnak, ha minden jól alakul. A teljes út a professzori címig jellemzően 15-20 év oktatási-szakmai tapasztalatot igényel.

Mennyit dolgozik egy egyetemi tanár?

Az egyetemi tanári munka jóval több feladatból áll, mint pusztán az órák megtartásából. Egy professzor általában több kurzust vagy nagy létszámú előadást tart egy félévben, ami hetente körülbelül 6-8 tanórát jelenthet. Ehhez jelentős felkészülési munka is tartozik, különösen akkor, ha új kurzusokról vagy friss kutatási eredményekről van szó.

Az egyetemi tanárok munkájának nagy része kutatásból áll. Tudományos cikkeket publikálnak, könyveket és tanulmányokat írnak, kutatási projekteket vezetnek. Fontos feladatuk a doktori hallgatók témavezetése és a fiatal kutatók mentorálása is. A szakmai élet része a konferenciákon való részvétel, ahol előadásokat tartanak és nemzetközi szakmai kapcsolatokat építenek. Emellett sok professzor részt vesz egyetemi bizottságok munkájában, pályázatok készítésében vagy tanszékek vezetésében is, így a munkájuk gyakran jóval túlmutat a klasszikus heti 40 órán.

Sok vagy kevés ez a fizetés?

Az egyetemi tanár fizetés a magyar átlagjövedelemhez képest magasnak tűnhet, ugyanakkor sok szakértő szerint túl alacsony: nem tükrözi a szükséges képzettség és tapasztalat mértékét. A versenyszférában – különösen műszaki, informatikai, gazdasági területeken – sok egyetemi oktató jelentősen magasabb fizetést érhetne el. Emiatt nem ritka, hogy egyes oktatók részmunkaidőben ipari projektekben vagy tanácsadói munkákban is dolgoznak, és az sem példa nélküli, hogy elhagyják az akadémiai pályát a versenyszférában elérhető magasabb bérért.

Összességében az egyetemi tanár fizetés stabil megélhetést biztosíthat, de sokak szerint nem áll arányban azzal a hosszú képzési úttal és szakmai munkával, amely a professzori pályához vezet. Vagyis túl alacsony.

Ha nincs fűtés a műhelyben, így lehet olcsón meleget csinálni – mutatjuk a legjobb megoldásokat

autószerelő és gumis műhely
autószerelő és gumis műhely

Sok garázsban vagy barkácsműhelyben nincs kiépített fűtési rendszer, vagy túl drága lenne az egész helyiséget folyamatosan felfűteni. Viszont léteznek olyan megoldások, amelyekkel gyorsan és viszonylag kis költséggel lehet meleget csinálni. A titok abban rejlik, hogy nem az egész helyiséget kell kifűteni, hanem elég csupán a munkaterületet komfortossá tenni. 

A műhelyekben több olyan tényező is van, ami megnehezíti a fűtést. Gyakori a nagy belmagasság, a gyenge szigetelés és a folyamatos ajtónyitogatás. Ilyenkor a hagyományos levegőfűtés kevéssé hatékony, mert a meleg levegő természetes módon felfelé áramlik. Éppen ezért ipari környezetben gyakran alkalmaznak helyi vagy zónafűtést, mely közvetlenül a munkaterületet melegíti. Ez sok esetben energiatakarékosabb megoldás.

Hőlégfúvó: gyors meleg, ha azonnal kell

A hordozható hőlégfúvó az egyik legegyszerűbb megoldás hideg ellen. Ezek az eszközök ventilátor segítségével fújják ki a felmelegített levegőt, ezért viszonylag gyorsan emelhetik a hőmérsékletet egy kisebb térben. Előnyük, hogy gyorsan működésbe hozhatók, könnyen mozgathatók és általában kedvező az áruk is. Hátrányuk viszont, hogy a meleg levegő könnyen felgyűlik a mennyezet közelében, ezért nagy belmagasságú műhelyekben nem túl ideális.

Infralámpa vagy infrapanel

A műhelyekben egyre gyakrabban használnak infravörös hősugárzókat. Ezek nem a levegőt melegítik fel, hanem közvetlenül a tárgyakat és az embereket (hasonlóan ahhoz, ahogyan a napsugárzás melegíti fel a felületeket). Ez különösen hasznos olyan helyiségekben, ahol magas a belmagasság, huzatos a tér és gyakran nyitogatják az ajtót. A legtöbb esetben a műhelyben a munkapad vagy az emelő fölé szerelik, így felmelengetve az érintett területet.

Fűtött munkaruha

Egyre elterjedtebb megoldás a fűthető munkaruha is. Ezekben akkumulátoros fűtőszálak találhatók, amelyek közvetlenül a testet melegítik. A módszer előnye, hogy nem a helyiség felfűtésével törődik, kültéri vagy félig nyitott műhelyben is jól működik és hosszabb munkák során is komfortosabb hőérzetet ad. A legtöbben kiegészítő megoldásként használják.

Elektromos radiátor kisebb műhelyekbe

Ha a műhely mérete inkább egy garázshoz hasonlít, akkor az egyszerű elektromos radiátor vagy hősugárzó is jó választás lehet. Ezek folyamatos és egyenletes hőt adnak, így kisebb helyiségekben stabilabb hőmérsékletet biztosítanak. Nagy terekben viszont lassabban melegítik fel a levegőt, nem feltétlenül egy költséghatékony megoldás. 

További kérdésed maradt a fűtési megoldásokkal kapcsolatban? Fordulj Ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink két munkanapon belül válaszolnak. Ingyenes!

Hogyan lehet igazán olcsó a műhely fűtés?

A tapasztalat azt mutatja, hogy a legjobb megoldás általában több módszer kombinánálása. Például infrás zónafűtés a munkaterület fölött, hőlégfúvó a gyors felfűtéshez, és szükség esetén fűtött munkaruha. 

Bármilyen fűtőeszközt is használunk, a biztonság igen fontos. A fűtőtesteket mindig megfelelő távolságra kell elhelyezni gyúlékony anyagoktól, és biztosítani kell a megfelelő szellőzést. Ez különösen fontos faipari, autós vagy vegyszerekkel dolgozó műhelyekben.

Meglepően olcsó belépő nyugdíjasoknak 7 pazar gyógyfürdőbe: itt tényleg megéri gyógyulni a termálvízben

Medence nyáron, emberekkel
debrecen kártya kedvezmények

Egy jól elkapott gyógyfürdő nyugdíjas akció akár a belépő árának felét is lefaraghatja: csokorba szedtük a legjobb kedvezményeket.

A gyógyfürdők nemcsak kellemes kikapcsolódást, hanem egészségmegőrzést is jelentenek. Bár elsőre drágállhatjuk a fürdőlátogatás gondolatát, valójában sok helyen komoly kedvezményekkel várják az idősebb vendégeket.

A nyugdíjas kedvezmények egyik előnye, hogy sokszor hétköznapokra esnek. Ilyenkor a fürdők nyugodtabbak, nincsen gyermek zsivaj és a fürdőlátogatás könnyen összeköthető egy kisebb kirándulással is akár.

Sárvár: kedden féláron lehet fürdőzni

Az egyik legerősebb ajánlat a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő komplexumában érhető el. A fürdőben egész évben működik az úgynevezett nyugdíjas kedd, amikor is a nyugdíjas vendégek féláron válthatnak belépőt. Így a jegy ára nagyjából 2000, kiemelt időszakban pedig 2600 forint. Mivel a normál nyugdíjas napijegy körülbelül 4000 forint, ez gyakorlatilag 50 százalékos kedvezményt jelent.

Esztergom szintén a keddeket választotta

Az Aquasziget Esztergom szintén komoly kedvezménnyel várja a szenior vendégeket. Hétköznap a nyugdíjas jegy nagyjából 3300 forint, de keddenként a belépő ára 2200 forintra csökken. Egy ilyen méretű élményfürdő esetében ez kifejezetten kedvező.

Kérdése maradt a nyugdíjas kedvezményekkel kapcsolatban? Forduljon Ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink két munkanapon belül, díjmentesen válaszolnak.

Celldömölk: az egyik legolcsóbb nyugdíjas jegy

A Vulkán Gyógy- és Élményfürdő különösen kedvező árral várja a nyugdíjas vendégeket. A nyugdíjas napijegy 1300 forint, kiemelt időszakban pedig 1950 forint, ami az egyik legalacsonyabb belépőár a hazai termálfürdők között.

Több fürdőben is 30%-os kedvezmény jár

  • Több magyar fürdőben is körülbelül 30 százalékos kedvezményt kapnak a nyugdíjas vendégek. A Marcali Városi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont például 3000 forint helyett 2100 forintért kínál nyugdíjas belépőt.
  • A Pápai Várkertfürdő esetében a teljes árú jegy 5300 forint, míg a nyugdíjas vendégek 3700 forintért válthatnak belépőt.
  • A Zalaegerszegi Termálfürdő szintén hasonló kedvezményt ad: 4600 forint helyett 3200 forint a nyugdíjas jegy, az Egerszeg-kártyával rendelkezők pedig még ennél is olcsóbban fürödhetnek.
  • A Bükfürdő Thermal & Spa nagy fürdőkomplexumában is jelentős az árkülönbség: hétköznap a nyugdíjas belépő 4500 forint, ami több mint 30 százalékkal kedvezőbb a teljes árú jegynél.

Ne feledjük, a kedvezmény igénybevételéhez általában nyugdíjas igazolványra vagy személyazonosító okmányra is szükség lehet.

Nekik még a “pici pénz” sem jár: a NOKS-dolgozóknak nem jut bérkiegészítés

üres iskolai folyosó
iskolai baleset kártérítés

Megint megfeledkeztek azokról, akik nélkül nincs oktatás: a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók nem részesülnek a pedagógusoknak járó egyszeri juttatásban. Évek óta nincs érdemi tárgyalás a fizetésekről sem, a NOKS-dolgozók béremelése 2026-ban is csak a kötelezőre korlátozódott.

Dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár, rendszergazda, karbantartó – az ezekben a munkakörökben dolgozók az oktatási intézmények működését segítik. Ők a köznevelés „láthatatlan” dolgozói, akik nemcsak az uniós pénzből finanszírozott, többlépcsős pedagógusbér-emelésből maradtak ki, hanem a mostani egyszeri bérkiegészítésből is.

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók (NOKS-munkakörök), valamint az egyéb köznevelési munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók bérhelyzete rendszerszintű probléma. A 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet rögzíti, pontosan milyen munkakörökről van szó, illetve ezek betöltéséhez milyen képzettség szükséges. Itt nincs hagyományos bértábla és illetmény, mint a pedagógusoknál: a NOKS-dolgozók fizetése jellemzően a minimálbér, illetve a garantált bérminimum köröli, amire jön egy 7%-os, jobb esetben 10%-os pótlék. Ezen az sem változtat, ha valaki felsőfokú végzettséggel dolgozik valamelyik munkakörben, akkor is legfeljebb csak a garantált bérminimumot kaphatja meg.

A NOKS-dolgozók béremelése 2026-ban sem több a minimumnál

„A kormány több alkalommal is egyértelművé tette, hogy elkötelezett a pedagógusok és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének folyamatos emelésében” – Rétvári Bence államtitkár több alkalommal is ezt válaszolta, amikor arról kérdezték, a kormány tervezi-e a NOKS-dolgozók bérét rendezni. Ez azóta sem történt meg, pedig sok munkvállaló hiányzik a rendszerből – ugyanúgy, ahogy a pedagógusoknál.

Ahogy írtuk, a pegagógusok bérének felzárkóztatása többlépcsős folyamat: a teljes program 2024 és 2030 között zajlik, és az Európai Unió összesen 1,8 milliárd euróval járul hozzá a bérek növeléséhez. Ez pedagógusonként átlagosan 5 millió forintos bértöbbletet jelent a program teljes időszaka alatt. Erre azért volt szükség, mert az uniós átlaghoz képest a magyar pedagógusok fizetése jelentős lemaradásban volt: míg az EU-ban a pedagógusok a diplomás átlagbér 90%-át keresik, Magyarországon ez az arány korábban mindössze 60% volt.

A kormány többek között azt vállalta, hogy a pedagógusok havi átlagbére 2025-ben el fogja érni a diplomás átlagbér 80%-át. Ez csak részben teljesült, emiatt van szükség kompenzációra: ezt egy egyszeri juttatás formájában kívánja megtenni a kormány.

A NOKS-munkakörben dolgozók és egyéb oktatást segítő foglalkozásúak számára ez a „pici pénz” sem jár. Esetükben továbbra is csak a kötelező legkisebb munkabér emelése jelent némi változást, ami messze elmarad a valódi bérrendezéstől.

Sztrájk lehet a vége

A PDSZ 2026. március 10-én a sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetést a kormánnyal, miután az eddigi tárgyalások eredménytelenek maradtak. A szakszervezet követeli, hogy jogszabály rögzítse a NOKS-dolgozók bérgaranciáit: a felsőfokú végzettségűek minimuma érje el a Pedagógus I. kategória alsó határát, a többiek bérét pedig a garantált bérminimum felett, a pedagógusokéhoz hasonló arányban emeljék.

Kérdése maradt? Forduljon kollégáinkhoz az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon.

A szakszervezeti felmérés szerint a dolgozók 94%-a kész a munkabeszüntetésre, így ha a kormány nem lép és nem tesz érdemi ajánlatot, kétórás figyelmeztető sztrájk, majd országos munkabeszüntetés jöhet. A „láthatatlan” dolgozók ezzel kívánják elérni, hogy ne csak a kötelező minimumot kapják, hanem az oktatás szereplőiként ismerjék el a munkájukat – ne hangzatos köszönetnyilvánításokkal, szép szavakkal, hanem tisztességes bérrel.

Magyar fiatalok mondták el, miért hagyták el az országot – hiába a milliós fizetés, nem a pénzről szól a döntés

Külföldön sincs kolbászból a kerítés. Spanyolországban például a gazdaság sem különösebben erős, Hollandiában pedig sokan panaszkodnak az egészségügyre. Mégis rengeteg fiatal dönt úgy, hogy inkább hátrahagyja otthonát, és máshol próbál szerencsét: a külföldre vándorlásuk egyre inkább égető kérdés.

Tengerpart, mediterrán éghajlat, és a barcelonai egész évben pezsgő kultúra és élet sok fiatal számára vonzó. Egy DW riportban több magyar is arról beszélt, hogy az általános közérzet, az emberek mentalitása, a lehetőségek és a jövőkilátások sokkal jobbak kint – még ha ezért meg is kell dolgozni. A pénz nem minden. 

Ma már közel félmillió magyar él külföldön, vagyis nagyjából minden huszadik magyar az ország határain kívül építi az életét. Az Orbán-kormány 16 éve alatt egyre több fiatal jutott arra a következtetésre, hogy a jövőjét nem érdemes itt építeni. Az EU a jogállamisági viták miatt továbbra is jelentős uniós forrásokat tart vissza, vagyis az ország fontos pénzektől esik el folyamatosan. Közben itthon volt az EU egyik legsúlyosabb inflációs sokkja: 2023-ban az élelmiszerárak drágulása időszakosan 40 százalék fölé emelkedett. Az egészségügyről nem is beszélve: a magyar férfiak átlagosan közel 7 évvel élnek kevesebbet az uniós átlagnál, miközben az orvoshiány és a hosszú várólisták mindennaposak. Ehhez jön a lakhatási válság, az oktatás problémái, a gyorsan dráguló megélhetés és az egyre megosztottabb közélet.

„Itt csórónak lenni is jobb” 

A DW riportban megszólaló magyarok közül többen azt mondták: Barcelonában még szerényebb fizetéssel is könnyebb élvezni a hétköznapokat – ilyen az, amikor az élet nem csak túlélésről szól. A tengerpart, szabadtéri sport és közösségi programok nem kerülnek sokba. Úgy fogalmaztak: még ha nem is lettek gazdagabbak, az életük sokkal élhetőbb lett.

Magyarországon a hétköznapok sokak számára egyáltalán nem így telnek: itt az egyik legmagasabb az alkoholfogyasztás Európában, és a depresszió is súlyos társadalmi probléma. Országunk ma is az EU egyik legmagasabb öngyilkossági arányával küzd.

Egészség és életminőség

A spanyol utcákat járva az egyik legszembetűnőbb különbség az, hogy az idősebb generáció is aktív. Hatvan-hetven éves embereket látni futni, biciklizni, éttermekben cseverészni vagy esténként a városban sétálgatni.

Itthon egészen más kép fogadja az embert. Ritka látvány, hogy nyugdíjasok ülnek össze éttermekben vagy kávézókban – a sportról nem is beszélve. A magyar nyugdíjasok mintegy 16 százaléka a szegénységi küszöb közelében él, így sokak számára nem az aktív életmód, hanem a spórolás határozza meg a mindennapokat. Bár a spanyol gazdaság nem tartozik a legerősebbek közé, az élelmiszerek minősége gyakran jobb, és az áruk is kedvezőbb. A rezsi alacsonyabb, az egészségügy és oktatás is korrektebb, és általánosságban elmondható, hogy az emberek könnyebben kijönnek fizetésükből.

További kérdésed maradt kiköltözéssel kapcsolatban? Keresd Ügyfélszolgálatunkat, ahol két napon belül ingyenesen kapsz választ.

Elfogadás és nyitottabb társadalom

A riportban megszólalók szerint Barcelonában sokkal természetesebb a sokszínűség. Nem számít, honnan jöttél, hogyan nézel ki, vagy kit szeretsz. Ott ez egyszerűen a mindennapok része, senki sem foglalkozik vele.

Magyarországon ezzel szemben a közélet egyre megosztottabb. Társadalmunk bizalmi szintje az egyik legalacsonyabb Európában: az emberek kevésbé bíznak egymásban és az intézményekben. A társadalmi feszültség és a politikai megosztottság sokak számára fojtogató légkört teremt. A Barcelonában élő magyarok jó példái annak, hogy van, aki nem pusztán csak az anyagi okok miatt áll tovább, hanem ennél sokkal többről van szó; és a fiatalok külföldre vándorlása pedig komoly következményeket von maga után.