Magyarország továbbra is a kevésbé tehetősebb országok közé tartozik az EU-ban. Ha nemzetközi összehasonlítást végzünk, akkor az látszik, hogy hazánk egyike a sereghajtóknak, csak egy két-ország jár mögöttünk. Ezt mutatja az is, hogyan változott a szegénységi küszöb értéke.
A Hóvége beszélgetés-sorozatának első eseményén arról volt szó, ki szegény ma Magyarországon. Gábos András, a TÁRKI kutatója hívta fel a figyelmet erre a fontos problémára:
Hogyan változott a szegénységi küszöb értéke 2023 és 2015 között?
A szegénységi küszöb azt mutatja, hogy mennyi pénzből lehet még megélni egy országban. Magyarországon ez az érték 2015 és 2023 között jelentősen emelkedett, de ez nem feltétlenül jelent javulást. Forintban nézve a szegénységi küszöb több mint kétszeresére nőtt, ami azt jelzi, hogy minden sokkal drágább lett. Ha euróban számoljuk, a növekedés már csak 1,6-szoros, ami azt mutatja, hogy a forint leértékelődése miatt nem lettünk gazdagabbak, csak a pénzünk ér kevesebbet.
Még ennél is rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy ténylegesen mit lehet megvenni ebből a pénzből. A vásárlóerő-paritás szerint a szegénységi küszöb mindössze 1,4-szeresére nőtt, vagyis az emelkedő árak miatt az embereknek alig marad több pénzük, mint korábban. Sőt: kutatásunk szerint nem túl rózsás a vagyoni helyzet Magyarországon. Az emberek 9 százaléka számára a napi megélhetés nem biztosított. 10-ből 4 magyar nem vagy csak nagyon szűkösen tud megélni a keresetéből. Félretenni csak minden negyedik magyar tud valamennyit.
Európai összehasonlításban ez különösen rossz képet fest. Magyarország továbbra is az utolsók között van, és csak néhány ország – például Bulgária, Románia és Szlovákia – áll mögöttünk. Az elmúlt években hiába nőttek a számok, a valóságban az életszínvonal alig változott, miközben az árak egyre magasabbak lettek.