Ha ilyen garázst, kerti sufnit épít, nem kell rá engedély: januártól él az új jogszabály
Két dolog keveredik általában: kell-e hatósági eljárás (engedély vagy bejelentés), illetve szabad-e oda építeni egyáltalán (HÉSZ, településkép, beépíthetőség). Idén tényleg változott pár szabály, de a lényeg ugyanaz maradt: attól, hogy országosan nem engedélyköteles, még lehet szabálytalan.
Idén januártól több építésügyi és településrendezési kormányrendelet esett át módosításon, köztük a TÉKA és az építésügyi eljárási rendeletet is.
A TÉKA oldalán például bekerült egy új zöldfelületi beszámítási sor (kinyúló épületrész alatti zöldfelület 30%-os beszámítással). Ez tipikusan olyan apróság, ami döntő lehet, ha épphogy beleférnél a zöldfelületi minimumba. Az eljárási oldalon pedig a dokumentáció tartalma is pontosodott. Például a helyszínrajzon a nagyobb fák és a tervezett zöldfelületi elemek ábrázolása bizonyos esetekben már kifejezett elvárás.
A TÉKA nem az engedélykötelezettséget dönti el
A TÉKA keretszabály: fogalmakat és elhelyezési/településrendezési elveket ad. Az, hogy engedély kell, vagy egyszerű bejelentés, vagy netán eljárásmentes-e a munka, az a hatályos építésügyi eljárási szabályokból következik. Ettől lesz fontos a sorrend: először az eljárási kategória, aztán helyi elhelyezhetőség.
Mikor építhető engedély nélkül egy kisebb melléképület?
A rendelet logikája szerint az igazán kicsi melléképületek (pl. kerti tároló, sufni) sok esetben nem esnek engedély vagy egyszerű bejelentés alá. A gyakorlatban a legfontosabb választóvonal az, hogy 35 m² alatt maradsz-e (összes hasznos alapterületben), és nem ugrasz-e át a magassági korlátokon. Ha valaki például egy tipikus 6-12 m²-es, alacsony kerti tárolót épít, az általában ebben a körben mozog. Azonban ettől függetlenül a helyi szabályok (HÉSZ) ugyanúgy köteleznek, mindenkit.
Elbizonytalanodtál a folyamatban? Fordulj ingyenes Ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink két munkanapon belül válaszolnak.
Mikor kell egyszerű bejelentés garázshoz vagy műhelyhez?
Ha a melléképület nagyobb, a rendelet említ egy egyszerű bejelentéses sávot. A lakóépületet kiszolgáló melléképület esetén 35 m² felett, de legfeljebb 60 m²-ig jellemzően egyszerű bejelentés jön szóba, a megadott magassági korlátok betartásával.
Mikortól lesz engedélyköteles?
Nem igaz, hogy automatikusan engedély kell, ha 35 m² feletti projekről van szó. Ebben a mérettartományban még lehet, hogy elég az egyszerű bejelentés is, ahogy azt fentebb tárgyaltuk. Viszont ha a melléképület túl nagyra nő, vagy a magassága meghaladja a rendeletben meghatározott határt, akkor már nem fér bele az egyszerűbb eljárásba. Ilyenkor klasszikus építési engedélyre lehet szükség.
A HÉSZ azt dönti el, hogy az adott telken hol van építési hely, mennyi a megengedett beépítettség, mennyi zöldfelületet kell tartani, és lehet-e melléképületet előkertbe vagy oldalkertbe tenni. Ezek településenként eltérnek. Ha nem szeretnél utólag magyarázkodni, ez a legrövidebb, mégis biztos sorrend:
Először számold ki pontosan a méretet és a magasságot (35 m² / 60 m² határok), és nézd meg, ez alapján engedély, bejelentés vagy eljárásmentes-e. Csak ezután vedd elő a HÉSZ-t: építési hely, kertek, beépíthetőség, zöldfelület. Végezetül, ha bejelentéses a sztori, készülj úgy, hogy a dokumentáció és a nyilvántartási elvárások komolyan veendők.
