Pedagógus illetményemelés teljesítmény alapján: tényleg több pénzhez jut a tanár?
Az idei tanévben vezették be a pedagógusok új teljesítményértékelő rendszerét. Az értékelés során több szempontot is figyelembe vesznek (pl. a kompetenciamérések, érettségik eredményét, a diákok osztályzatait stb.), ezek alapján pontozzák, hogyan teljesít egy-egy tanár. Maximum 100 pont szerezhető, és ha valaki ebből legalább 80 százalékot elér, megkapja a „kiváló” minősítést, azzal együtt pedig a pedagógus illetményemelést. Ha ennél kevesebbet, akkor egy forinttal sem nő a bére.
A kormány elrendelte, hogy 2025-ben összesen közel 11 milliárd forint álljon rendelkezésre a pedagógusok 2024/2025-ös tanévi teljesítményértékelés alapján adható illetményemelés finanszírozására – derül ki a Magyar Közlöny 79. számából. Azt is megtudhattuk, fejenként átlagosan mekkora emelésre számíthatnak a kiváló teljesítményű tanárok: havi (bruttó!) 20.000 forintra – nem egy hatalmas tétel.
Pedagógus illetményemelés 2025-ben: így befolyásolja a teljesítményértékelés
Az értékelés a következőképpen zajlik: először a szülők és a diákok kitöltenek egy anonim kérdőívet a KRÉTA-ban, pontozva a tanárok munkáját. (Az általános iskolákban ezt a szülők tölti ki, középiskolákban a diákok.) Olyasféle szempontok alapján megy az értékelés, mint pl. mennyire magyaráz érthetően az adott pedagógus, mennyire felkészül, segítőkész, milyen a hangulat az órákon. Az eredményt számításba veszik a nagy kiértékelésnél, de az intézményvezetőn múlik, milyen mértékben.
Ezt követi a „belső” teljesítményértékelést. A pedagógusoknak és intézményvezetőknek személyes teljesítménycélokat is meg kell határozniuk már idén nyáron, még a tanévkezdés előtt. A teljesítményre összesen 100 pont adható. Az értékelésben szempont pl. a pedagógiai munka minősége, eredményessége, a feladatok mennyisége, a tehetséggondozás, a munkavégzés “megbízhatósága”, az elkötelezettség és az etikus magatartás – sorolja a Népszava. Az eredmény 80 százaléktól kiemelkedő, 50 százaléktól 79 százalékig átlagos, 50 százalék alatt fejlesztendő szintű lehet.
Maradtak még kérdései? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.
A kiemelkedő teljesítményűek a következő tanévtől pluszjuttatást kaphatnak az alapbérükbe építve. Ez átlagosan havi bruttó 20.000 forintot jelent, de az igazgatók személyes döntése alapján akár 60.000 forint is lehet.
Fejenként 20.000 forintért kellene még többet teperni?
Hogy az új teljesítményértékelő rendszer mennyire alkalmatlan arra, amire kitalálták, egy jelenleg is pedagógusként dolgozó olvasó írt a WMN-nek.
A teljesítményértékelés egy szakmán kívüli gesztus, kikacsintás az adófizetőknek, akik valószínűleg elégedetlenek az oktatás színvonalával, vagy azzal, hogy a gyerekeikre dől a mennyezet, a lábukra esik a radiátor, nincs vécépapír és nyelvvizsga.
És hát azt se felejtsük, hogy az illetményemelés csak 80 százalék (vagy pont) felett jár. A pedagógusok közül többen arról számoltak be, hogy tömegesen kaptak 79 pontot az értékeléskor, sőt volt, akinek utólag csökkentették a pontszámát. Sokan igazságtalannak érzik a rendszert, szerintük a pontozás inkább ellenségeskedést szít a kollégák között. A PDSZ-hez is több hasonló panasz érkezett: egyesek szerint van egy „kvóta”, és a pontozás nagyban függ az igazgatók személyes megítélésétől. Különösen furcsa, hogy sokan éppen egy ponttal maradtak le a legjobb kategóriáról.
A címben feltett kérdésre tehát a válasz, igen, több pénzt kapnak a tanárok – csakhogy nem mindenki, és főleg nem annyival többet, amiért érdemes lenne a pályán maradniuk.
