A nyugdíjba vonulás időpontja mindig fontos tényező. Nyugdíjunk összege nagyban függ attól, hogy melyik évben tervezzük letenni a munkát. Jó, ha tudjuk, hogy idén júniusban még a tavaly decemberi feltételek szerint kérhetjük a nyugdíj megállapítást. Ugyanakkor a jelenlegi rendszerben az is igaz, hogy minél később megy valaki nyugdíjba, annál többet kaphat.
Ezért is baj, hogy igazságtalan a nyugdíjrendszer: nagyon nem mindegy a nyugdíjba vonulás időpontja
A társadalombiztosítási törvény szerint az jogosult öregségi nyugdíjra, aki betöltötte a nyugdíj korhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, öregségi résznyugdíj esetén pedig 15 évvel.
Az előnyugdíjat már 2012-ben eltörölték. Ezt hivatott kiváltani a csak nők számára elérhető korkedvezményes nyugdíj is. Nők esetében azt jelenti, hogy ha rendelkeznek 40 év szolgálati idővel (ami lehet 32 munkával és 8 gyermekneveléssel töltött év is), akkor életkorra való tekintet nélkül nyugdíjba mehetnek. Ez a lehetőség a nők számára rendkívüli sok kérdést felvet. Egyrészről csábító a korai nyugdíjazás, de valójában mikor lehet ezzel jól járni és mikor éri meg nyugdíjba menni?
Ugyanez a kérdés vonatkozik bárkire, aki a nyugdíjba menetel előtt áll, a jelenlegi rendszer ugyanis nem tud nem igazságtalan lenni. Amikor a mostani nyugdíjrendszert bevezették, az akkori társadalmi összetétellel (hányan dolgoznak, hány nyugdíjas van) még működött a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer. Mostanra azonban megfordult a helyzet és csökken az aktív korúak száma, az idősek aránya nő. Az előrejelzések alapján 15 éven belül 1 millióval kevesebb aktív dolgozó lesz, a nyugdíjasok száma viszont 200 000-rel nő. Ez azt jelenti, hogy kevesebb járulékból kell majd fedezni több nyugdíjas ellátását.
Ettől függ, hogy mennyi nyugdíjunk lesz
A nyugdíj két dologtól függ: a szolgálati idő hosszától, illetve az ún. nettó életpálya átlagkereset-összegétől. Utóbbit jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a valorizációs szorzók miatt. A 2010-es évek közepétől tapasztalhatjuk, hogy minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíjat, annál nagyobb lesz az összege. Ezért van az, hogy nagyon hasonló életutak mellett is eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg attól függően, hogy ki melyik évben vonult nyugdíjba. Akár 140%-os eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrier után 8-10 évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.
Nyugdíjba vonulás időpontja: idén eddig lehet kérni a tavalyi feltételek szerint a nyugdíjat
A nyugdíj összegének kiszámítása mindig az adott évben érvényes valorizációs szorzó alapján kerül kiszámításra. Korábban itt írtunk arról, hogy ez hogyan történik pontosan.
Ha például 2024-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2024. évi szabályok szerint kerül kiszámításra. A következő évben, azaz 2025-ben részesülünk az éves januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíjban.
Ha idén visszamenőlegesen, a 2023-ban történő nyugdíj-megállapítást kérjük, akkor lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére. Ebben az esetben egy összegben kapjuk meg a több havi nyugdíjat, a tizenharmadik havi ellátással együtt. Illetve jó tudni, hogy ha ebben a korábbi időszakban dolgozott is az érintett személy, utólag a levont társadalombiztosítási járulékot is rendezni kell.
Mire figyeljünk az igénylésnél?
Ha az előző évre vonatkozóan szeretnénk kérni a nyugdíjmegállapítást, akkor csak június végig van erre lehetőségünk. A törvény szerint a nyugellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
A nyugdíjba vonulás időpontja tekintetében célszerű figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő mikor éri el a következő teljes szolgálati évet, mert a nyugdíj összegét a betöltött szolgálati évek is meghatározzák. Ugyanez vonatkozik azokra, akik a nők 40 korkedvezményes öregségi nyugdíjjal mennének nyugdíjba, eldönthetik, hogy a nyugellátást 2023-ban vagy idén igénylik.
Fontos információ a nyugdíj mellett dolgozóknak! Ha a korhatár elérésétől kérjük a nyugdíj megállapítást akár a visszamenőleges igényérvényesítéssel is, akkor a nyugdíj mellett folytatott munka nettó munkabéréből csak 15% szja-t kell fizetni, tb járulékot már nem.
Forrás: adó.hu
Még mindig maradt kérdésed? Fordulj a Hóvége Ügyfélszolgálathoz, és 48 órán belül segítünk.
