Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint mikor az ember otthonában vagy kertjében állati nyomokat fedez fel. Egy megrágott szigetelés a padláson, szétrágott vetemény a kertben, vagy titokzatos lábnyomok a frissen esett hóban mindig felvetik a kérdést: vajon milyen állat járhat itt éjszakánként? Bár elsőre nehéz lehet megkülönböztetni, hogy egér, nyúl vagy éppen szarvas volt-e a tettes, az apró jelek sokat elárulnak. Ha megtanulod felismerni az állatok lábnyomai és más árulkodó maradványok jelentését, gyorsabban kiderítheted, ki garázdálkodik a birtokodon.

Egér, pocok és patkány

A leggyakoribb hívatlan vendégek közé tartoznak az egerek, amelyek különösen a hideg hónapokban keresnek menedéket a házak padlásán és falai között. Nyomaik apró kaparás és ropogás formájában hallatszanak, az ürülékük pedig rizsszemhez hasonlító, fekete darabokban bukkan fel a zugokban. Szigetelést, papírt, textíliát is szétrágnak, miközben jellegzetes apró fognyomokat hagynak. A pockok inkább a kertben jelentenek gondot. Járataikkal felpuhítják a talajt, és előszeretettel rágják meg a fiatal fák kérgét vagy a palánták gyökereit. Ha a veteményesben nyomtalanul eltűnnek a növények, nagy az esélye, hogy pocok dolgozik a háttérben, róluk már részletesebben írtunk, mi a teendő, ha megjelennek nálunk. Hasonló cimbora a patkány is, aki előszeretettel bújik meg a kb. 5 centis lyukakban a földben.

Pele, avagy a nesztelen padláslakó

A pelék ritkábban kerülnek szóba, pedig Magyarországon is előfordulnak, főként vidéki házak padlásán. Bár első pillantásra rágcsálónak tűnhetnek, valójában a mókusfélék közeli rokonai. Nyomuk az egérhez hasonló, de kissé nagyobb, a mozgásuk pedig csendesebb. A padláson éjszaka lehet hallani, ahogy kaparásznak vagy rohangálnak, és szigetelésből, textíliából is készíthetnek fészket. Szigetelést, vezetékeket ők is megrághatnak, bár jóval ritkábban, mint az egerek. A jelenlétükről gyakran apró ürülék és zizegő nesz árulkodik. Mivel védett faj is lehet közöttük, eltávolításukhoz érdemes szakember segítségét kérni.

Túrások a gyep közepén

A vakond a föld alatt él, ám a kertben annál látványosabb nyomot hagy. A jól ismert földkupacok árulkodnak jelenlétéről, amelyek nemcsak a gyepet csúfítják, de a növények gyökereit is megbolygathatják. A vakond ugyanakkor hasznos is lehet, mivel rovarokat, lárvákat pusztít, és levegősebbé teszi a talajt. Azonban ha túl sok túrás jelenik meg rövid idő alatt, a kert állapota gyorsan romolhat. Ha ettől eltérő túrásokra bukkanunk, könnyen lehet, hogy földikutyáról van szó, amelyről írtunk már bővebben, hogy kik is ők valójában, s hogyan tudunk megszabadulni tőlük könnyen.

Éjszakai vendégek: sün, borz és róka

Nyulak, őzek és szarvasok a veteményben

A nyulak jellegzetes ugrálásuk miatt könnyen felismerhetők, két nagyobb hátsó és két kisebb első lábnyom ismétlődik mintázatukban. Károkat főként a veteményesben és a fiatal fák kérgében okoznak, különösen télen, mikor kevés a táplálék. Az őzek szívesen járnak be a kertekbe, és a fiatal gyümölcsfák hajtásait, rügyeit fogyasztják. Patás lábnyomuk kicsi, hegyes, két részből áll, és nedves talajon jól felismerhető. A szarvasok ennél jóval nagyobb nyomokat hagynak, s nemcsak a rágásukkal, hanem a taposásukkal is súlyos károkat okoznak. Gyakran egész ágyásokat tipornak le, és fiatal fák ágait törik le, amikor élelem után kutatnak. Ha így feldúlták a gyümölcsösödet, kertedet, érdemes mielőbb vadkár bejelentést tenni, kártérítéssel járhat.

Rovarok és csigák: a láthatatlan pusztítók

Ezekből sem jöttél rá, mik járják éjszakánként a kertedet? Kérj tanácsot Ügyfélszolgálatunktól és 48 órán belül válaszolunk neked.

Hogyan azonosíthatod biztosan a betolakodót?

Az állatok nyomainak felismerésében a legfontosabb, hogy több jelet együttesen vizsgálj. Egyetlen lábnyom félrevezető lehet, de ha mellé nézed a rágásnyomokat, az ürüléket és a károsodás típusát, már sokkal pontosabb képet kapsz. A nyúl például alacsonyabban rágja a kérget, mint az őz, a szarvas pedig nagyobb nyomot és erősebb taposást hagy maga után. Ha bizonytalan vagy, érdemes fényképet készíteni a nyomokról, s összevetni megbízható természetvédelmi forrásokkal, vagy szakemberhez fordulni, hiszen sok a védett faj, amiket csak hozzáértőkkel érdemes elkapni. Minél előbb, minél gyorsabban fotózzuk be a károkat, nyomokat, derítsük ki, mely hívatlan vendégről lehet szó, s az alapján tegyük meg a megfelelő lépéseket.