Néhány évtizeddel ezelőtt még a pofon, a körmös és a fülhúzás is része volt az iskolai fegyelmezésnek. Ma már a testi fenyítés tilos, a tanári tekintély kérdése azonban továbbra is sok vitát vált ki. Egy egykori diák visszaemlékezése jól mutatja, mekkorát változott az iskola világa. De vajon milyen eszközök maradtak a pedagógusok kezében?
A hatvanas években egészen más szabályok uralkodtak az általános iskolákban. A tanárok jóval szigorúbban büntethették a diákokat, és a testi fenyítés sem számított ritkaságnak. A tanári tekintély sok esetben a félelmen alapult. Ma már ez elképzelhetetlen lenne, de a fegyelmezés kérdése korántsem oldódott meg.
Amikor még körmös és pofon járt a rosszalkodásért
Egy, a hatvanas évek elején általános iskolába járó egykori diák szerint akkoriban teljesen természetesnek számított a testi fenyítés. Ha valaki rosszalkodott, meghúzhatták a fülét, körmöst vagy akár pofont is kaphatott. Előfordult az is, hogy a gyerekeket egy-két órára bent tartották a tanítás után.
A visszaemlékezőnek különösen élénken megmaradt az egyik tanára. Az alacsony termetű pedagógus azonnal észrevette, ha valaki a pad alatt olvasott, vagy mással foglalkozott az óra helyett. Ilyenkor hatalmas léptekkel indult el a diák felé, és rendszerint testi büntetés következett.
A mai szabályok szerint szerencsére az ilyen bánásmód már megengedhetetlen. Rengeteg diáknak okozott traumát a fegyelmezés ezen fajtája. A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy az iskolában biztonságban legyenek, és senki ne alkalmazzon velük szemben testi vagy lelki erőszakot – és ez jól is van így.
Tanári tekintély: tényleg átestünk a ló túloldalára?
A visszaemlékező húga 45 éven keresztül tanított általános iskolában. Elmondása szerint nyugdíjazása előtt már rendkívül nehézzé vált a fegyelmezés.
Úgy érezte, a szülők és a diákok egyre könnyebben kérdőjelezték meg a pedagógusok döntéseit. Egy-egy konfliktusból panasz vagy feljelentés is lehetett, miközben a tanár sokszor magára maradt a problémával.
Ez természetesen egy személyes tapasztalat, amelyből nem lehet az összes magyar iskolára következtetni.
A kérdés azonban sokakat foglalkoztat: hogyan lehet fenntartani a tanári tekintélyt úgy, hogy közben a gyerekek jogai se sérüljenek?
Elakadtál az ügyintézésben? Iskolai üggyel kapcsolatban van kérdésed? Kérdezd Ügyfélszolgálatunkat teljesen ingyen! 2 munkanapon belül válaszolunk!
Mit tehet ma a tanár, ha egy diák nem hajlandó viselkedni?
A mai pedagógusoknak is vannak fegyelmezési lehetőségeik. Az Oktatási Jogok Biztosának 2025-ös beszámolója szerint az iskolák a házirendben meghatározott fegyelmező intézkedéseket alkalmazhatják. Súlyosabb kötelességszegés esetén fegyelmi eljárást is indíthatnak.
Ez a gyakorlatban például osztályfőnöki figyelmeztetést, intőt vagy rovót jelenthet, az adott iskola házirendjétől függően.
Van azonban néhány fontos korlát. A tanár nem alkalmazhat testi fenyítést, és nem alázhatja meg a diákot. A rossz magatartásért önmagában elégtelen osztályzat sem adható.
Az sem megoldás, hogy a rendetlenkedő gyereket egyszerűen kiküldik a folyosóra, és ott hagyják az óra végéig. Az iskolának a kiküldött tanuló felügyeletéről is gondoskodnia kell.
Nemcsak a diákoknak, a tanároknak is vannak jogaik
A tanári tekintély kérdésénél gyakran megfeledkezünk arról, hogy a pedagógusokat is megilleti az emberi méltósághoz való jog. A diákoknak kötelességük tiszteletben tartani tanáraik és társaik jogait. Emellett be kell tartaniuk az iskola házirendjét, és fegyelmezett magatartással kell eleget tenniük tanulmányi kötelezettségeiknek.
A tanárnak tehát nem kell minden viselkedést eltűrnie. Ha egy diák rendszeresen akadályozza az órát, az iskola a szabályoknak megfelelően intézkedhet.
A súlyosabb esetekben azonban nem elegendő egyetlen pedagógus döntése. A fegyelmi eljárásnak meghatározott szabályai vannak, és az érintett diáknak is biztosítani kell a jogait.
Hol lehet az arany középút?
A régi iskolai fegyelmezés és a mai tanári tekintély közötti különbség jól mutatja, mennyit változott az oktatás. A hatvanas évek testi fenyítését ma már nem engedik meg a jogszabályok. Ugyanakkor a gyerekek jogainak védelme nem jelenti azt, hogy az iskolában bármit következmények nélkül meg lehet tenni.
A szülőknek joguk van panaszt tenni, ha úgy érzik, gyermekükkel igazságtalanul bántak. A tanároknak pedig joguk van ahhoz, hogy megfelelő körülmények között végezhessék a munkájukat.
A tanári tekintély megőrzésében ezért a következetes szabályoknak, a szülők és a pedagógusok együttműködésének, valamint az iskolai konfliktusok megfelelő kezelésének egyaránt szerepe lehet.
Maradt még kérdésed? Más témával kapcsolatban szeretnél segítséget kérni? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát!
További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtubeon is!
