Napok óta foglalkoztatja az internet népét a Fanta-botrány, sorra jönnek az újabb és újabb hozzászólások, vélemények az „ügyben”. De mi történt, honnan indult ez az egész, és tényleg jogos-e a felháborodás? Spoiler: nem.
A Pénzcentrum egyik cikke indította el a lavinát, ami magával sodort hivatalt, politikust, multicéget, és ahogy az már lenni szokott, jöttek az álhírek. Mi következett mi után?
Több mint dupla annyi igazi narancslé van az olaszországi Fantában, mint a hazaiban, az íze és a színe is más – írta meg a Pénzcentrum. A portál egyik olvasója hasonlította össze az Olaszországban kapható üdítőt a hazaival, és mint kiderül, az olasz termékben jóval több a narancslé. Míg a magyar kiskereskedelemben kapható Fantában a narancssűrítmény aránya 5 százalék, addig az olaszországi üzletekben megvásárolható termékben 12 százalék a sűrítmény mértéke.
A Pénzcentrum előbb a Coca-Cola Magyarországot kereste fel kérdéseivel. A vállalat nem titkolta, hogy itthon mást árul, és egyébként a csomagoláson, weboldalukon a termékleírásban is fel van tüntetve, hogy nem mindenhol ugyanolyan az üdítőital.
„A Fanta Narancsot Európa-szerte gyártjuk, és a különböző országokban eltérő lehet a gyümölcslétartalma. Az egyes országokban a gyümölcstartalom többnyire hasonló a helyben kapható hasonló termékekéhez, valamint összhangban van az érvényes helyi szabályozásokkal. A Fanta Narancsot Európa-szerte cukorral vagy cukor és édesítőszerek kombinációjával édesítik. Folyamatosan dolgozunk az italaink cukortartalmának csökkentésén, ezért előfordulhat, hogy a termékben lévő édesítőszerek és cukor aránya országonként eltérő” – válaszolta a Coca-Cola Magyarország. A multicég után a portál a NÉBIH-et és FEOSZ-t is felkérdezte.
Fanta-botrány: most akkor tényleg át vagyunk verve?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) válaszában elárulta, hogy már 2017-ben, egy beérkezett panasz miatt bevizsgálták az üdítőt, és azt találták, hogy valóban különbözik a nyugat-európai termék a kelet-európaitól. Lényegében közölték, azért más az olasz Fanta, mint a magyar, mert a receptet és az összetevőket a fogyasztók ízlése alapján állítják össze. Vagyis azt kapjuk, amit akarunk – mint a világon mindenhol, hiszen a cég abban érdekelt, hogy megvegyük a termékét. Miért gyártana akkor olyat, amit nem szeretünk?
A fogyasztóvédők is (túl)reagálták
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke, dr. Baranovszky György szerint ez az egész megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Ráadásul mind az uniós, mind a hazai szabályozás alapján, mivel „egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy más tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak.”
Beleállt a miniszter mindenkibe is
Lázár János építési és közlekedési miniszter élesen kirohant a magyar Fanta ellen. A Facebookon megjelent „Fanta helyett csak Hanta” című posztjában ekézi
- a „nagy és gazdag nyugati multicégeket”, például a Coca-Cola Magyarországot,
- az állami hivatalt, amelyik elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények,
- azokat az embereket is, akik „ezeknek a cégeknek gazsulálnak néhány újabb befektetésért, akkor, amikor a magyarok egészsége a tét”.
Két megállapítása is volt: az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell, illetve, hogy a Spar, a Lidl és az Aldi leuraltak és letaroltak mindent. Nagy valószínűséggel valami készülhet a háttérben, bár Lázárnak igazából semmi köze az élelmiszer-kereskedelemhez. Talán kedvtelésből csinálja a fesztivált, talán nem. Egyébként még olyan hírek is keringtek a neten, hogy a miniszter kitiltotta a Coca-Cola termékeit az Építési és Közlekedési Minisztériumból. Ez egyértelműen kamu, Lázár maga közölte.
Fanta-hanta
Hirtelen mindenkinek lett véleménye a italról, mert nyilván ez is olyan dolog, mint az üzemanyag, a gyereknevelés, meg a politika. Mindenki szakértő, és tuti jobban tudja, mint a másik. Helyettünk szakértsen most a Vakmajom. A poszt szerint nem igaz, hogy direkt rosszabb minőségű Fantát gyártana a Coca-Cola Magyarországra, ez csak egy trükk az érzelem felszítására a nagyvállalatok ellen.
„A cukros lötty gyümölcs- és cukortartalma mindenhol különbözik, párhuzamban a nemzeti ízpreferenciákkal, ahol több narancs terem és többet is esznek, ott jellemzően több is van benne, mert úgy ízlik jobban a fogyasztónak – és a gyártó egyetlen célja, kielégíteni a helyi fogyasztói igényeket, azt adja, amit akarnak. Ahol a cukros lét szeretik, ott több a cukor” – magyarázza. Hozzátette, az azonban igaz, hogy Európa más országaiban jobb, gyakran sokkal jobb minőségű élelmiszert kapni, sokszoros választékban.
„A magyar vásárlóerő rettentő kicsi – köszönhetően nem mellesleg a világrekord bolti ÁFÁ-nak, 27%+4,5%=31,5%, az egész EU legszegényebbje, magas bolti árakkal, ide nehéz drága és minőségi dolgokat eladni. Nem veszik meg. Nincs rá lóvé.”
Mi ennek az oka? Többek között a kormány gazdaságpolitikáját nevezi meg, a megborult költségvetést, az államháztartási hiány, a magas adókat és az európai szinten rekord inflációt 2022-2023-ban.
