2023-ban az EU lakosságának 9,5%-a nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húsból, halból készült vagy vegetáriánus ételt egyen – derül ki az Eurostat összeállításából. Ez 1,2 százalékponttal magasabb, mint 2022-ben (8,3%). A szegénység kockázatának kitett emberek körében ez az arány 22,3% volt, ami 2,6 százalékpontos növekedést jelent 2022-höz képest. Szlovákiában, Magyarországon és Bulgáriában volt a legmagasabb ez az arány, míg Írországban, Cipruson és Portugáliában a legalacsonyabb. A lesújtó adatok jól mutatják: a szegénység Magyarországon egyre nő, ami egybevág az Egyensúly Intézet korábbi kutatási eredményeivel.
Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása szerint minden harmadik magyar kért
már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, ha anyagilag kiszolgáltatott
helyzetbe került. Ennél is durvább, hogy
a magyar szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja a gyermekét.
Kutatásuk szerint mindent összevetve a magyarok negyede-harmada, tehát nagyjából 2,5-3 millió ember szegénynek számít Magyarországon. Az EU-s adatok még ennél is sokkolóbbak.
Szegénység Magyarországon: rengeteg magyarnak nem telik ételre
2023-ban a szegénységben élő magyarok közel felének – 44,9% – nem telt mindennap húsos, halas vagy vegetáriánus ételre – írja a 24.hu az Eurostat adatai alapján. 2022-ben 1,2 millió magyar bére nem érte el a medián jövedelem 60%-át sem, és mivel drasztikus életszínvonal-növekedés nem történt, arra következtethetünk, hogy a szegénységi küszöb alatt élők közül
a tavalyi félmilliónál is többen kényszerülhettek arra, hogy az étkezésen spóroljanak.
Szlovákiában 45,7% ez az arány, és ott a teljes lakosság 17,8%-a is érintett, miközben Magyarországon ez utóbbi 14,7%. A magyar adatok messze meghaladják az uniós átlagot, az ugyanis a szegénységi küszöb alatt élők esetében 22,3%, a teljes lakosság körében pedig 9,5%. A visegrádi országokat, illetve Romániát és Bulgáriát tekintve rosszabb helyzetben van Szlovákia és Magyarország: a szegényebb és a jobb anyagi helyzetben élők között majdnem 30% a különbség.
Bulgáriában és Romániában a szegényebb demográfiai csoportokban 40% a nem megfelelően étkezők aránya, Csehországban viszont már csak 21,7%, Lengyelországban pedig 9,6%. Ez utóbbi bőven alacsonyabb még az uniós átlagnál is. A lengyelek ráadásul a teljes lakosságot tekintve is jó helyen állnak, ebben a kategóriában hét uniós tagország előzi meg őket. (Például Luxemburg vagy Svédország.)
A kormány is felelős a kialakult helyzetért
14 évvel ezelőtt a szegénységi küszöb alatt élők több mint felének nem jutott mindennap rendes főétkezés, a teljes lakosságban pedig a bő negyedének. 2015 volt az első év, amikor mérséklődött a rendes ételt nélkülözők aránya, ez nagyjából kitartott 2021-’23-ig. Ekkor jött a fordulat: egyik évről a másikra 15 százalékponttal 45%-ra emelkedett a húsos, halas vagy vegetáriánus főételt a szükségesnél ritkábban fogyasztók aránya.
2023-ban a KSH 17,6%-ra mérte az egész éves inflációt, ennél rosszabb utoljára 1997-ben volt. Az élelmiszerek áremelkedése átlagosan 25,9%-os volt tavaly, aminél magasabbat utoljára 1995-ben láttunk. Majdnem minden más kategóriában is az 1990-es évek vége óta nem látott rekordok jöttek ki, egyedül a tartós cikkeknél nem. (Abból a 2022-es volt az elmúlt majdnem három évtized legmagasabbja.)
2022 novembere és 2023 októbere között 12 egymást követő hónapban a mienk volt az EU legrosszabb inflációs mutatója. A magyar infláció 2021-2022-ben olyan magasra nőtt, amire az 1990-es évek közepe, a rendszerváltás követő átmenet gazdasági sokkhatásai óta nem volt példa. A felpörgést a nemzetközi ellátási rendszerek még a Coviddal összefüggő működési zavarai indították be. Ezt fokozta 2022 elején a kormányzati osztogatás, valamint az orosz-ukrán háború kirobbanása. Hatása megmaradt egészen 2023-ig.
Nem boldogul a pénzügyeivel? Rezsitartozása van? Nem tudja, hogyan oldhatná meg a problémát? Keresse Ügyfélszolgálatunkat, segítünk!
