Komoly kritikát kapott a kormány 2020 óta folytatott adópolitikája, ami miatt kiszámíthatatlan a magyar adórendszer. A kormány visszamenőleges hatállyal alkot adójogszabályokat, adótörvények helyett rendeleti szinten szabályoz, a költségvetési hiány kezelésére pedig különadókat vet ki. Ezek a lejtmenet fő okai.
2020 óta sokat rontott a kormány az amúgy versenyképes magyar adórendszeren – legalábbis az Amerikai Kereskedelmi Kamara nemrég publikált gazdasági javaslatcsomagja alapján, amit a Telex szemlézett.
Mint írják, egy ország adórendszerének megítélésekor a stabilitás és a kiszámíthatóság elsődleges szempontnak számít. Ezen ront sokat a kormányzat az utóbbi években azzal, hogy visszamenőleges hatállyal alkot adójogszabályokat, adótörvények helyett rendeleti szinten szabályoz vagy a költségvetési hiány kezelésére szektorspecifikus különadók sorát veti ki, mint amilyen a nemrég bejelentett védelmi hozzájárulás. A felsoroltakon kívül súlyos bizalomromboló hatása van annak is, amikor az ideiglenesen bevezetett adónemek a korábbi ígéretekkel szemben mégsem tűnnek el a rendszerből.
Magyar adórendszer – 10 jó év után lejtmenet
Rámutatnak: A magyar adórendszer 2010 óta íródó története a fejlődés szempontjából két, egymásnak ellentmondó fejezetre osztható. Az első a 2020-ig terjedő időszak. Ekkor még szélesedett az adózási bázis, digitalizáció volt. A mérleg tehát alapvetően pozitív volt.
Ezzel szemben 2020 óta a perspektíva hiánya, a kapkodás és a kiszámíthatatlanság jellemzi a magyar adórendszert. 2020-tól, a Covid-járvány okozta gazdasági válság kirobbanása után a gazdaság irányítói többször is visszatértek a korábban alkalmazott rossz gyakorlatokhoz. Ennek következtében a magyar adórendszer elveszítette semlegességét, szabályozása hektikussá vált és letért addigi fejlődési pályájáról.
