Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, aminek következtében gyakrabban tévednek a közutakra, így gyakoribbak a balesetek is. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból és a biztosítók állásfoglalása sem egyértelmű kártérítési szempontból. Jogászunk segítségével utánajártunk, hogy mi a teendő, ha a vadkár autópályán ér bennünket és milyen kártalanításra vagyunk jogosultak.
A totalcar.hu közölt le egy olvasói levelet, amelyben a kérdezőt a vadkár autópályán éri, egy speciális vadgázolás során. A gázolás következtében a sofőr autója totálkáros lett, a helyszínelő rendőrök mégis csípőből azt tanácsolták, hogy nem vadgázolás esetén nem érdemes kártérítésért fordulni.
Mégis hogyan lehetséges ez?
Az első sokk után a gázolásban vétlen résztvevő sofőr utána járt az ilyen esetekben szükséges szokásos – vagyis nem szokásos – ügyintézésnek. Az érdekes, hogy háromféle ellentétes információt kapott, ezért is kért a témában jogi segítséget.
- Jelentse a kárt a saját biztosítójánál, így a biztosító elindítja az ügy kivizsgálását és lehet, hogy a balesetben résztvevő másik fél biztosítója kifizeti a kárt.
- Szintén nem egyértelmű, hogy fizet-e a biztosító vadkár esetén arra hivatkozva, hogy nem másik jármű okozta a kárt, hanem vad. Így inkább a közútkezelőnél kellene kártérítést kérni, amelynek van külön erre szóló biztosítása.
- A vadásztársaságtól kellene kártérítést kérni.
Vadkár autópályán – mit mond a jogász?
A fenti helyzetre vonatkozóan a das.hu jogásza az alábbi módon járta körbe a helyzetet.
Az egyik fontos tényező, hogy abban az esetben, ha a vad az életmódja, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következően változott helyet és ezért bukkan fel lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, akkor nem vonható felelősségre a vadásztársaság. Ha viszont vadászati tevékenység miatt jelenik meg a vad – mert mondjuk hajtották a vadászat miatt -, akkor az a vadásztársaság felelőssége.
A járművezető, aki a közlekedési szabályokat betartva ütközik a vaddal, számára elkerülhetetlen módon, az nem köteles a vad értékének a megtérítésére.
A jelenlegi szabályozás alapján a gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne juthasson fel. Az autópálya üzemeltetője tehát köteles gondoskodni arról – például vadkerítéssel, vadátjáróval -, hogy a különösen veszélyes utakra ne juthasson fel semmilyen nagytestű állat. A jogász szerint ezért állja meg a helyét, hogy bejelentést kell tenni az autópálya kezelője felé és onnan kérni kártérítést.
Ki fizet, a saját vagy a másik fél biztosítója?
Ha egyébként nem volna így is elég faramuci a helyzet a vadgázolásokkal kapcsolatban, akkor a cikkben szereplő esetet még az is bonyolítja, hogy nem közvetlenül a kérdező gázolta a szarvast, hanem egy másik autó. A másik autóról ütközés közben átrepült a kérdező járművére a vad, így lett részese a vadgázolásnak.
Emiatt azonban nem olyan egyszerű, hogy melyik fél biztosítója fizet kártérítést. Elég gyakori káresemény, hogy úgy történik károkozás, hogy az okozó fél teljesen szabályosan közlekedik. Hogyan lehetséges ez? Érzékletes példa erre a felpattanó kavics, amikor az egyik autó kereke felveri a kavicsot a másik szélvédőjére. Pedig mindketten szabályosan vezettek.
Az ilyen esetekre van az ún. veszélyes üzemi felelősség, amikor egyik félnek sem róható fel a károkozás, mégis kérhetünk kártérítést.
Mi a biztosító álláspontja?
Amennyiben a vadkár autópályán történik, a K&H biztosításokhoz kapcsolódó bejegyzése alapján az autós kötelessége bizonyítani, hogy a vad azért tartózkodott éppen a közúton, mert éppen vadászat közben hajtották. A vadásztársaság ugyanis kizárólag ebben az esetben fogja kifizetni a vadgázolásból eredő kárt.
Ami még nagyon érdekes, hogy amennyiben a sofőr nem tudja bizonyítani a fentieket, úgy nem számíthat kártérítésre. Ezzel szemben a vadásztársaság kérheti az állat értékének a kifizetését.
A K&H autós biztosításokat elemző oldala összefoglalta, mi a „szabály”:
Lényegében minden esetben az autós lesz a hibás vadgázolásnál, így a kocsiban keletkezett kárt senki sem köteles megtéríteni – se a vadásztársaság, se a közútkezelő.
Vadkár autópályán – mire fizet a biztosító?
Vadgázolás során tipikusan az autó eleje, a motorháztető és a szélvédő sérül, de könnyen előfordulhat műszaki meghibásodás is. Jó, ha tudjuk, hogy a kötelező biztosítás vadgázolásnál nem fizeti ki a kárunkat. Ennek az az oka, hogy a kötelező biztosítás felelősségbiztosítás, amely az általunk okozott károkat fizeti ki más autósoknak, stb.
Ha van casco az autónkon, úgy fizet a biztosító, minden más esetben saját magunknak kell állnunk a javíttatási költségeket. Ám a casco megkötésénél sem árt szemfülesnek lenni: ha a szerződésben nem szerepel kifejezetten a töréskár vagy vadkár fedezet, akkor nem számíthatunk kártérítésre.
Mit tegyünk vadgázolás esetén?
- Győződjünk meg arról, hogy mindenki jól van-e az autóban.
- Azonnal értesítsük a rendőrséget.
- Ne menjünk közel a sérült vadhoz, mert ilyen állapotban is életveszélyes sérüléseket okozhat.
- A sérült állat elszállítása a helyszínről lopásnak minősül.
- Tegyük ki az elakadásjelző háromszöget és kapcsoljuk be a vészvillogót.
- Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség értesíti.
- Dokumentáljuk a helyszínt: készítsünk fotót és videót az autóról, az útról, a táblákról.
Összességében azt lehet mondani, hogy ha nem olyan (casco) biztosításunk van, ami vadkárra szól és a vad ráadásul nem is a vadászat miatt keveredett elénk az útra – hanem csak szimplán ott akart átkelni -, akkor tulajdonosként mi viseljük a kár költségeit.
Menjünk biztosra! Honnan tudni, hogy zajlott-e vadászat a közelben? Ezt az adatot ki lehet kérni a vadászatra jogosulttól, hogy aznap az adott gps pont közelében tartottak-e vadászatot.
További kérdésed maradt a témával kapcsolatban? Kérdezd ügyfélszolgálatunkat és 48 órán belül válaszolunk!
