A régi 200 forintos értéke sokkal több lehet, mint gondolnád. Akár százezreket vagy milliókat is érhet egy-egy példány, ha jó állapotban van, vagy különleges évjáratú. Érdemes átnézni a fiók mélyét – kincsre lelhetsz!
Sokan nem is sejtik, hogy a régi 200 forintos értéke ma már bőven meghaladhatja a névértékét. A pénzgyűjtők egyre keresettebb darabjai közé tartoznak ezek az érmék és papírpénzek. Nem ritka, hogy egy régi kétszázasért több százezer forintot is fizetnek.
Melyik régi 200 forintos értéke éri el a milliókat?
A legértékesebb darabok közé tartoznak az 1992–1994 között kiadott fémpénzek. Ezeket nem sokáig használták, 1998-ban kivonták őket a forgalomból. Ráadásul különlegessé teszi őket az is, hogy 50% ezüstöt tartalmaznak. Egy ilyen érme, főleg ha hibátlan, akár milliós tétel is lehet.
Fontos: nemcsak az évjárat számít, hanem az állapot is. A kopott, karcos érmék jóval kevesebbet érnek, mint a szinte újszerű példányok. A régi 200 forintos értéke így több tényezőtől is függ.
Papírpénz? Az is lehet kincs!
A papír alapú 200 forintos is sokat érhet. Különösen az 1998-as példányok érdekesek a gyűjtők számára. Ritka sorszámok esetén – például 0000001 vagy 0000002 – az értékük akár félmillió forint is lehet! A legtöbb ilyen bankjegyet soha nem használták, emiatt kiváló állapotban maradtak.
Be lehet még váltani a régi pénzt?
Ha nem akarsz gyűjtőre várni, jó hír: az MNB-nél még beválthatók ezek a bankjegyek. A régi 200 forintos papírpénzeket például 2029. november 16-ig lehet névértéken cserélni.
Ha maradt még kérdésed érmékkel és bankjegyekkel kapcsolatosan, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhetőÜgyfélszolgálatunkon!
De mielőtt beváltanád, nézd meg az értékét a gyűjtőpiacon! Lehet, hogy sokkal többet kapsz érte a Vaterán, a Jófogáson vagy akár a Facebook Marketplace-en.
Hogyan kell aludttejet készíteni otthon, hogy ne romoljon meg? Adunk néhány tanácsot, ha követed őket, pont olyan jót kapsz, mint amit a nagyid csinált gyerekkorodban.
Mi is az aludttej?
Az aludttej nem kefír és nem joghurt, de ha nagyon akarjuk valamihez hasonlítani, akkor inkább az utóbbi. Technikailag úgy készül, hogy a tejben lévő tejsavbaktériumok szépen elkezdik felfalni a tejben lévő cukrot, és átalakítják azt tejsavvá. A tejsav hatására a tejfehérje, a kazein, kicsapódik és alvadékot képez. Ez adja az aludttej sűrű, rezgős állagát.
Ez a folyamat nem romlás, hanem természetes erjedés (vad fermentáció), pont úgy, ahogy a joghurt és a kefir esetében is. A folyamat közben olyan anyagok jönnek létre, amik az emberi bélflóra szempontjából igen hasznosak, tehát nagyon egészséges élelmiszerről van szó.
Hogyan kell aludttejet készíteni természetesen?
Aludttejet házi vagy bolti tejből is lehet készíteni, akár a dobozos is jó, ha nem ultrapasztőrözött. Az UHT tejek nem alkalmasak, mert azokban egyáltalán nincsenek élő tejsavbaktériumok, így nincs mi beindítsa a fermentációt.
Kérdésed van a fermentálással kapcsolatban? Kérdezd meg ügyfélszolgálatunkat, két napon belül ingyen válaszolunk.
Ha teljesen nyers tejet használsz, azt előbb forrald fel, majd hűtsd le szobahőmérsékletűre. Ha pasztőrözött tejet használsz, nem kell forralni. A tejet alaposan keverd vagy rázd fel és öntsd egy üvegbe vagy cserépedénybe. Szobahőmérsékleten, huzatmentes helyen hagyd alvadni körülbelül 12 órát. Fontos, hogy ne zárd le légmentesen, de takard le, hogy ne menjen bele légy vagy más hívatlan vendég. 30 foknál ne legyen melegebb, és semmiképp ne süsse a nap. Nagyszüleink a kamrában vagy a szobában az ágy alatt csinálták. Akkor van kész, amikor sűrű, remegős állagú és a savó láthatóan kivált belőle. Ha 24 óra elteltével ez nem történik meg, vagy a tej megromlik, akkor a készítéshez használt edény nem volt elég tiszta (érdemes steril edényt használni). Ha kész van, érdemes lehűteni és hidegen fogyasztani, mert úgy finomabb. Nem áll el sokáig, egy napon belül együk meg. Fogyaszthatjuk magában, tölthetjük palacsintába, helyettesíthetünk vele tejfölt, nagyon egészséges.
Tipp: ha folyamatosan akarunk magunknak aludttejet, mindig hagyjunk meg egy kicsit, és tegyük az újba oltóanyagként, így gyorsabban megalszik és még finomabb lesz!
Mi a különbség az aludttej és a joghurt között?
Bár az aludttej és a joghurt ránézésre hasonlóak, de a készítésük módja, a felhasznált baktériumok, textúra és íz alapján is különbözőek. A joghurtok szabályozottan, oltóanyaggal és magasabb hőmérsékleten készülnek, állagra sűrűbbek, ízre savanyúbbak és sokkal tovább eltarthatók. Az aludttej vadon erjed (mint a drága kenyerekhez használt vadkovász), állagra lágyabb, csak kevéssé savanyú és hamar elfogyasztandó.
Már nem feltétlenül kell magunknál tartanunk a kártya formátumú személyi igazolványt, sőt, egyes esetekben akár teljesen ki is válthatjuk. A személyi igazolvány helyettesítése a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) révén egyre több területen lehetségessé válik. Az új mobilalkalmazás segítségével ma már egy okostelefon is elég lehet ahhoz, hogy igazoljuk magunkat.
A DÁP, azaz a Digitális Állampolgárság Program célja, hogy egyetlen alkalmazásba integrálja az állampolgári azonosítás különböző formáit – beleértve az okmányokat is. A személyi igazolvány helyettesítése a rendszer egyik legnagyobb ígérete: ha teljesen kiépül, nem lesz szükség arra, hogy fizikailag is nálunk legyen a hivatalos igazolvány. Ehelyett az azonosításhoz elég lesz a DÁP applikáció, amely fokozatosan bővülő funkciókkal lehetővé teszi majd például az online ügyintézést, azonosítást és más digitális szolgáltatások igénybevételét is.
Regisztráció otthonról: szelfivel és NFC-vel
A program legfrissebb fejlesztése lehetővé teszi, hogy a személyi igazolvány helyettesítéséhez szükséges regisztrációt akár otthonról is elvégezzük – feltéve, hogy van NFC-képes telefonunk. Tehát a mobilunk képes beolvasni az NFC-chipet.
A folyamat lépései:
Töltsd le a DÁP alkalmazást az App Store-ból vagy a Google Play Áruházból.
Indítsd el az appot, majd válaszd a regisztráció megkezdése lehetőséget.
Fogadd el a feltételeket, állítsd be a PIN-kódot, majd engedélyezd (ha akarod) a biometrikus azonosítást.
Válaszd az online azonosítást és azon belül a személyi igazolvány opciót.
Kövesd az utasításokat: fényképezd le az igazolványt, majd olvastasd be az NFC chipet a telefonoddal. Utóbbi úgy a legegyszerűbb, ha a személyit a telefon hátlapjához helyezed (tok nélkül).
Végezd el az arcfelismeréses (szelfis) azonosítást.
Az adatok ellenőrzése néhány napot igénybe vehet – erről értesítést kapsz.
Aki nem tud vagy nem akar így regisztrálni, az továbbra is megteheti személyesen bármelyik kormányablakban.
Ha van még kérdésed a témával kapcsolatban, akkor keresd bátran kollégánkat az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon!
Milyen aggályokat vet fel a DÁP?
A rendszer lehetővé teszi, hogy az állam egyetlen alkalmazáson keresztül hozzáférjen minden, különböző nyilvántartásokban szereplő adatunkhoz, és azokat akár össze is kapcsolja. Ez a fajta központosítás – bár technológiailag hatékony – komoly adatvédelmi kérdéseket vet fel. A szakértők attól tartanak, hogy az ilyen átláthatatlan adatkezelés idővel visszaélésekhez vezethet, és az állampolgárok kiszolgáltatottá válhatnak, ha nem tudják, milyen szempontok alapján történnek a róluk hozott döntések.
Kevés a hely a konyhádban? Te is ráfanyalodsz az italra főzés közben? Vagy csak a késeid szégyelled éleik tekintetében? Amikor egy séf reggel a friss baguette szeleteit vágja, nem bajlódik tompa késekkel. Ez a finom mozdulat nem szerencse kérdése, hanem a 400–800-as szemcseméretű durva kő és a 1000–6000-es finom kő összehangja. Mindig 15–20 fokos szögben kell végezni. A durva kő formát ad, azután a finom kő simítja a mikrosérüléseket. Csak így lesz a penge éle hajszálpontos, mégis ellenálló.
Vészmegoldás kerámiabögrével
Ha nincs profi köszörűkő kéznél, a serpenyőt sem hagyod abba: fordítsd meg egy kerámiabögré(d) peremét, és tartsd a pengét ugyanabban a 15–20°-os szögben. Néhány határozott húzás után a kerámia felülete „élesítőként” működik, és újra életre kelti a tompa él szélét. Ez az egyszerű trükk tökéletesen alkalmas arra, hogy egy sürgető vágási feladat előtt átmenetileg javítsd a penge teljesítményét.
Kérdésed van a konyhai témákkal kapcsolatban? Fordulj a Hóvége ügyfélszolgálatához, kollégáinktól ingyen és gyorsan kaphatsz választ.
Honolás: az él igazítása
Nem elég élesíteni, honolni is kell: az élezést követően kerámia- vagy acélélező rúddal végezz visszafogott, egyenletes mozdulatokat, hogy a penge élén keletkezett mikrohullámokat kisimítsd. Míg az élezés anyagot távolít el, a honolás csak igazít. A szakácsok ezért honolnak naponta, használat előtt – így a kőhöz csak ritkábban nyúlnak vissza. Ha elbizonytalanodtál a lépésekben, érdemes egy videót megtekinteni róla.
Néha elég egyetlen tévedés, és a penge éle elvész: ha a szöget hol 10°, hol 30°-ra változtatod, az egyenes élhez vezető folyamat megakad. Ha túl gyakran veted be a durva követ, a penge éle túl vékony lesz, s hamar kopik. A kő felületén összegyűlt fémtörmelék rozsdafoltokat okoz, ezért mindig tartsd nedvesen és tisztítsd időnként súrolóanyaggal.
A profi séf titkos trükkje
Az igazi mesterek soha nem rohanják le a követ. Először öt–tíz finom húzás a durva kövön, majd ellenőrzés papírlappal: ha a lap simán átsiklik, jöhet a finom kő. Mindkét oldal minden egyes centiméterét húzd végig egyformán, nehogy asszimetria alakuljon ki. A finom honolást soha ne hagyd ki, mert ez hosszú távon megőrzi a penge élettartamát.
Hűsítő hungarikum szinte bármilyen gyümölcsből: gyümölcsleves a legegyszerűbben.
Sokféle étel van, amit hungarikumnak hívunk, pedig nem az – gulyásleves, halászlé, lángos…kár, hogy mindegyik van máshol is. A gyümölcsleves viszont még a környező országok konyhájában sem jellemző nálunk viszont nincs nyár gyümölcsleves nélkül. Sőt, a műfajt annyira szeretjük, hogy almából vagy körtéből télen is készítünk forró változatot.
A műfaj annyira régi, hogy szilvából készült savanyú gyümölcslevesek már a középkorban is léteztek, a paraszti konyhában pedig nagyon fontos helyet foglaltak el a korpaciberével (savanyított, forrázott korpával) savanyítottak és néha kenyérrel sűrítettek hogy tartalmasabb legyen.
Kérdésed van a főzéssel vagy a receptekkel kapcsolatban? Kérdezd ügyfélszolgálatunkat, két napon belül ingyenesen válaszolunk!
A régi szakácskönyvekben főleg szilvából, almából, körtéből készül, de van néhány rokona aszalványból is – a bogyós gyümölcsök, meggy, barack csak a XX. század elején jelenik meg. A gyümölcsös sós ételek – pl. főtt hús meggymártással, aszalt szilvás göngyölt húsok – lassan kikopnak a mindennapok és az éttermek kínálatából, a gyümölcsleves viszont tartja magát. Igaz, azért ő is alakul – a kenyérrel sűrítés végképp eltűnt, de a szocialista konyha lisztes habarását is inkább csak az idősebb korosztály alkalmazza a konyhában, és egyre többen vegánosítják is a műfajt.
A lehetőségek tárháza végtelen de a gyümölcslevesnek – függetlenül attól, hogy milyen gyümölcsből készül – mindenképp jót tesz, ha csak rövid ideig hőkezeljük őket és az sem árt ha nem liszttel vagy pudingporral, hanem önmagával (vagy egy kevés keményítővel) sűrítjük.
Tejszín vagy egy kis tejföl mehet bele, ha a retróbb vonalat képviseljük, de ezeket nyugodtan pótolhatjuk zabtejjel vagy más vegán kiegészítővel, sőt – ki is hagyhatjuk őket!
A legjobb benne pedig az, hogy egész nyáron készülhet attól függően hogy épp mit adnak a piacon jó áron.
A cukrot a fűszerekkel és egy csipet sót 2 dl vízbe teszünk és 20 percig főzzük. Ha kész, kivesszük a fűszereket a szirupból leöntjük vele a meggyet (a kb fél kg-t amit nem tettünk félre) adunk hozzá még vizet és 10 percig főzzük.
Botmixerrel simára turmixoljuk. A keményítőt kikeverjük a tejföllel vagy a zabtejjel (az előbbivel értelemszerűen egy kicsit sűrűbb levest kapunk majd) majd hozzáadunk egy kanál levest és kikeverjük.
Visszaöntjük az egészet a levesre, beledobjuk a kihagyott meggyet, rácsavarjuk a citromot, és még 1 percig forraljuk. Megkóstoljuk ha kell utána fűszerezünk.
Tálaláskor tehetünk rá mentalevelet, mandulaforgácsot, a bevállalósabbak pedig sós kecskesajtos is.
Évente hatezer birtokvédelmi kérelem érkezik, a többségük volt házastársak, bérbeadók és bérlők közti vitákból fakad – másik részük ennél sokkal extrább. De hol a határ a jogos igény és a perlekedési mánia között? Jogászunk, Dr. Kajó Cecília nyomán.
Magyarországon évente 6–8000 birtokvédelmi kérelmet nyújtanak be a jegyzőkhöz. Ezek közül 4000-et elutasítanak, 2000 esetben helyt adnak a kérelemnek, de csak kb. 500 végződik kényszer-végrehajtással – a többség önként teljesül. Évente 500-an támadják meg a jegyzői döntést bíróságon, ami viszonylag alacsony szám.
Ez alapján úgy tűnik, a rendszer gyors, hatékony és elérhető. De valójában rengeteg esetben nem is birtokvitáról van szó, csak abba van „becsomagolva” egy teljesen más típusú konfliktus – például vagyonmegosztás, kártérítés, telekalakítás, vagy egyéb polgári jogi vita. A jegyzőhöz fordulás mégis népszerű, mert gyorsabb, olcsóbb, közvetlenebb, mint a bírósági út – és sok ügyfél vagy jogi képviselő tudatosan használja ki ezt a lehetőséget, még akkor is, ha nem ez volna az illetékes fórum.
Birtokvédelem mindenre is
A birtokvédelem lényege, hogy valaki fizikai értelemben gyakorolja a birtoklás jogát, és ezt a másik fél önkényesen megsérti. Ilyenkor – bizonyos feltételek mellett – gyors, ideiglenes védelmet kérhetünk a jegyzőtől.
Gyakori példa: válás alatt álló házastársak kizárják egymást a közös ingatlanból. Vagy a nem fizető bérlőt kizárja a lakástulajdonos, netán lekapcsolja a közműveket – ezekre ideiglenesen a bérlő is kérhet védelmet, amíg a tulajdonos nem lép hivatalos útra. Az esetek egy része azonban nem is birtokvédelmi ügy, csak annak álcázott jogvita: például vagyonmegosztás, telekalakítás, kártérítési per. A jogi képviselők mégis gyakran „becsomagolják” ezeket birtokvédelemként, mert a jegyzői út gyorsabb.
Az embereket gyakorlatilag minden zavarja
És minden egyéni, egyedi jog- vagy érdeksérelmet azonnal jogi eszközökkel óhajtanak megoldani. Holott a birtokvédelem hármas eszköztára (jogos önhatalom, jegyzői birtokvédelem, birtokper) is azzal kezdődik, hogy mindenkinek joga van a birtokháborító cselekményeket jogos önhatalommal megszüntetni, amely arányos és nem túlzó és nem okoz nagyobb sérelmet a másik félnek, mint amekkora sérelmet épp elhárítanak. Vagyis ha valahonnan kizártak például, ahol én birtokban voltam, jogom van oda bemenni, nem kell megvárnom semmilyen jogi eljárás végét, hatósági asszisztencia nélkül zárat cserélhetek és bemehetek – úgy természetesen, hogy én se zárjak ki cserébe kölcsönösen másokat.
A polgári jog egyik fontos fogalma a tűrési kötelesség, vagyis annak tudomásul vétele, hogy lakóközösségben élünk, a hétköznapi létünk egy csomó zavarással jár mások felé, ahogyan ők is zavarnak minket, de amíg ez nem lép át egy meglehetősen szubjektív korlátot (mert ugye kinek mi a zajos, szagos, elviselhetetlen) addig tűrnünk kell és addig ezek a hétköznapi történések a jogrendszer ingerküszöbét sem érik el.
Nincs az a fikció, amit a valóság ne szárnyalna túl
Talán meglepő, de évente több száz esetben fordulnak az emberek a jegyzőkhöz azzal kapcsolatban, hogy a szomszédban túl hangosak szexuális aktus közben, és a jegyző kötelezze arra X-et, hogy halkabban éljen nemi életet. Ez elmondva és leírva és viccesen hangzik, de tényleg születnek ilyen kérelmek, amikor valaki reálisan elvárja egy közigazgatási szervtől, hogy szabályozza keretek közé a szomszéd szexuális életét.
A repülőtér környékén a fővárosi kerületekben de az agglomerációban is sok kérelem születik azzal kapcsolatban, hogy a ferihegyi repülőteret telepítse át a jegyző Budaörsre, hisz hogy ott kit zavar majd az már nem kérdés annak, aki megszabadult a repülőgépek és a kiszolgáló terület zajától, vagy éppenséggel a jegyző módosítsa a fel- és leszálló repülőgépek repülési útvonalát, mert rendszeresen akkor szállnak át a ház fölött amikor a kisgyereket altatják és nehezen alszik el a zajtól. Erkölcsi dilemmát okoz sokszor az elsőre viccesnek hangzó dolog, miszerint évente több száz embert megfigyelnek vagy sugaraznak az ufók, mérgezik őket vagy éppen alakváltó lények költöztek a szomszédba akik mérgező port bocsátanak ki éjjelente. Hogy mi ilyenkor a jó megoldás, arra nekem sincs válaszom.
Kollégáktól hallottam két esetet, hogy mi hozta el ilyenkor a kívánt hatást birtokvédelmi eljárás megindítása nélkül. Az egyik esetben a láthatatlan porral mérgezett már járt néhányszor a rendőrségen és a jegyzőnél is, mire a két szerv közös egyeztetéssel arra jutott, hogy ha legközelebb megjelenik, biztosítják róla, hogy tudnak a problémáról, és az alakváltó szomszédot műholdakon keresztül figyelik meg a nap 24 órájában, és ha bármi gyanúsat látnak, azonnal be fognak avatkozni. Ez a magyarázat annyira megnyugtatta az ügyfelet, hogy elállt a kérelem benyújtásától és többé nem jelent meg a hivatalban.
A másik szintén ufó általi mérgezésről szól, néhány évvel az 1 és 2 forintos érmék kivonása után. Az ügyfél esetleírása után (ufó, mérgezés, láthatatlan por, folyamatosan romló egészség stb.) elmondták neki, hogy mi a teendő: beszerez annyi darab kivont érmét, amely derékmagasságban felragasztva kívülről a kertes ház falára körbeéri a házat és védőkört alkot. Az érméket azért vonta ki a kormány, mert olyan speciális fémből készültek, amely idegen fajok sugárzása ellen véd és az államnak is szüksége volt minél több ilyen anyagra a világűrből érkező támadás elhárítására. A feladat tehát adott volt: kabátzsebben, tárca mélyén megbúvó, beváltani elfelejtett érmék százait kellett felkutatnia az ügyfélnek és aztán ha eleget talált, felragasztani körben a házra. Kb. másfél év múlva kopogtatott be az ügyintézőhöz a hivatalba, más ügyet intézve csak beköszönni, hogy megköszönje és elmondja, valóban működik az érmepajzs, amióta felragasztotta, nem hat rá a sugárzás. A baj az volt, hogy a hálálkodás után bement az ügyintéző főnökéhez is, és neki is megköszönte és megdicsérte a beosztottját, hogy milyen csodálatos tanácsot adott hivatalos eljárás megindítása helyett
A kormány idén összesen 1 milliárd forintot biztosított a méltányossági nyugdíjemelések kifizetésére. Rengetegnek tűnik ez a pénz, de sok olvasónk jelezte, hogy hiába felel meg a jogosultsági feltételeknek, a kérelmét visszautasították. Nyilvános adat nem található azzal kapcsolatban, hogy tart-e még a keret, érdemes beadni a kérelmet vagy csalódás lesz a vége. Érdemes lehet-e még a méltányossági nyugdíjemelés kérése és mit lehet tudni jelenleg a témával kapcsolatban?
Tavaly például 51 ezren igényelték a méltányossági nyugdíjemelést, de csak 60-65 százalék kapta meg ténylegesen, mert elfogyott a keret. A kormány idén 120 ezer forintról 140 ezer forintra emelte az igénylők jövedelemhatárát, azaz többen igényelhetik a méltányossági emelést. Ez így elsőre jónak hangzik, csakhogy a kormány nem igazította a változáshoz a szétosztható keretet a költségvetésben- foglalta össze a problémát Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke.
Méltányossági nyugdíjemelés kérése: tart-e a még a keret, van értelme igényelni?
Ha csak józan paraszti ésszel gondoljuk át, akkor is az a helyzet, hogy idén nyilván jóval többen igényelték, ezért akár két-három hónap alatt el is fogyhatott az erre elkülönített összeg. Az ügyfélszolgálatra beérkező olvasói levelek is azt tükrözik, hogy hiába fér bele valaki a nyugdíja alapján a jogosultsági kategóriába, bizonytalan, hogy egyáltalán érdemes-e beadni a kérelmet. A levelek másik része arról szól, hogy az igénylő nyugdíjas ugyan megfelel a feltételeknek, mégis elutasították a kérelmét.
Ha önnek is vannak további kérdései a méltányossági nyugdíj emeléssel kapcsolatban, keresse Ügyfélszolgálatunkat és kollégáink két munkanapon belül válaszolnak!
Nyilvános adatbázis egyelőre nem érhető el azzal kapcsolatban, hogy van-e még az 1 milliárdos keretből és a rászorulók pályázhatnak-e. Így marad a nyugdíj ügyekkel foglalkozó szakemberek előzetes kalkulációja, például Farkas András, a nyugdijguru.hu alapítója a következőket látja a helyzet kapcsán, ahogyan azt a 24.huösszegezte:
„a helyzet paradox: az új szabályozással több mint 600 ezer nyugdíjas kerülhetne be a rendszerbe, ám a költségvetés ezt távolról sem tudja követni. Ha minden jogosult csak a minimális – havi 3 ezer forintos – emelést kapná, az éves szinten 23,4 milliárd forintot igényelne. Ehhez képest a 2025-ös büdzsében csupán 1 milliárd szerepel – vagyis a döntéshozók tudatosan számolnak azzal, hogy a rászorulók többsége hoppon marad.”
Amiben a nyugdíjas érdekképviseletek és szociálpolitikai szakértők is egyetértenek, hogy a rendszer így nem enyhíti a valóságos szegénységet, legfeljebb statisztikailag teszi elfogadhatóbbá a támogatási szabályokat. Az idei költségvetési keret szinte biztosan kimerülhetett már az év első hónapjaiban, ezért aki nem nyújtotta be időben a kérelmét, egy teljes évet is veszíthet. A kérelmeket ügyfélkapun, DÁP alkalmazáson vagy bármelyik kormányablaknál lehet beadni – és aki nem kap idén, az 2026 elején próbálkozhat újra, ha marad még remény a méltányosságra.
Ezt az információt kaptuk a Nyugdíjfolyósító Ügyfélszolgálatától
Megkérdeztük a Nyugdíjfolyósító Ügyfélszolgálatát is arról, hogy elérhető-e valahol nyilvános információ arról, hogy van-e még keret a méltányossági nyugdíjemelésre. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretre csak központilag látnak rá azok, akik elbírálják a kérelmeket a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságon. Tehát ezt így előre nem lehet tudni. Ami biztos, hogy havi keretösszeg van a támogatásokra, a kérelmeket mindenképpen érdemes beadni, de az majd csak az elbírálást követően derül ki, hogy belefér-e az igénylő.
A Biztos Kezdet Gyerekházak, a tanodai esélynövelő programok és a Roma Nemzetiség Tanulmányi Ösztöndíj célja a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása. Két, a Magyar Közlöny 2025. július 17-i számában megjelent rendelet több fontos változást is tartalmaz – ezek egyike, hogy szeptember 1-jétől az ösztöndíj összege havi 40 000 forintra nő. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
Mi változik pontosan? A Biztos Kezdet Programban résztvevők legalább felének továbbra is hátrányos helyzetűnek kell lennie. Ide tartoznak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, a nevelésbe vett vagy utógondozott fiatalok, valamint azok, akik szegregált vagy külterületi lakott helyen élnek. A tanodák esetében a rendszeresen részt vevő gyerekek legalább 70%-ának kell ugyanilyen feltételeknek megfelelnie.
Hátrányos helyzetű gyermekek támogatása: Roma Nemzetiség Tanulmányi Ösztöndíj
Az ösztöndíj összege 30 000-ről havi 40 000 forintra emelkedik. A Roma Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj célja, hogy segítse a kiemelkedő képességű roma középiskolásokat a felsőoktatásba való bekerülésben. Támogatást azok kaphatnak, akiket roma nemzetiségi nevelést-oktatást végző iskola ajánl. Az ösztöndíj két tanévre szól, és a megállapítását követő szeptember 1-jétől kezdik folyósítani. A 2025/2026-os tanévre azok a diákok is megkapják, akik már a módosítás hatálybalépése (2025. július 18.) előtt jogosulttá váltak rá.
Maradt még kérdése? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Miért fontos ez a módosítás?
A cél, hogy a gyerekházak és tanodák még több hátrányos helyzetű gyermekhez jussanak el – különösen szegregált vagy külterületi lakóhelyeken élőkhöz. A korai fejlesztés, mentorálás és közösségi foglalkozások segítenek csökkenteni a lemaradást, az ösztöndíj pedig közvetlen anyagi segítséget nyújt a továbbtanuláshoz.
A korhatár előtti ellátás 2025-ben szigorú feltételekhez kötött, és csak nagyon kivételes esetekben állapítható meg. Akik viszont jogosultak rá, mellette – meghatározott összeghatárig – dolgozhatnak. A jövedelemhatár évente a minimálbér tizennyolcszorosa, ami jelenleg több, mint 5,2 millió forint. Mutatjuk a szabályokat és a pontos összeget.
2012 előtt többféle okból, többféle jogcímen lehetett a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba menni. 2012. január 1-jével megszűnt a korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége: az érintettek az addig járó korai nyugellátásokat korhatár előtti ellátásként kapták tovább, egészen a nyugdíjkorhatár betöltéséig. 65 éves kor felett sem változott az összeg, viszont azt már „rendes” nyugdíjként kapták tovább.
Kiknek jár korhatár előtti ellátás 2025-ben?
Korhatár előtti ellátásra az jogosult, aki az ellátás megállapításának kezdő napjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig korkedvezményre jogosultságot szerzett, valamint rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel. Ez az ellátás annyi évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt vehető igénybe, ahány év korkedvezményt a korhatár előtti ellátás megállapításáig – de legkésőbb 2014. december 31-ig – szerzett az adott személy. Ez a pontos megfogalmazás – ennél egyszerűbben is lehet.
Az alábbi három eset valamelyikében járhat korhatár előtti ellátás:
Korkedvezmény alapján jogosultságot szerzett legkésőbb 2014. december 31-ig, és legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
Bányászként olyan munkakörben dolgozott, ami alapján 2012. január 1-je előtt jogosulttá vált bányásznyugdíjra.
Művészeti tevékenység alapján (pl. táncművész, operaénekes) 2011. december 31-ig olyan munkát végzett, amely alapján öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerzett az akkori szabályok szerint.
Így. Vannak még további feltételek is: az ellátás akkor állapítható meg, ha az illető az igényléskor még nem érte el a nyugdíjkorhatárt (65 év), nem jogosult átmeneti bányászjáradékra vagy táncművészeti életjáradékra, nem kap más rendszeres pénzellátást (pl. nyugdíjat, táppénzt, GYED-et, álláskeresési támogatást stb.).
Miért is jár a korkedvezmény?
A korkedvezmény azt jelenti, hogy valaki olyan megterhelő, vagy egészségre különösen ártalmas munkát végzett, ami után korábban vonulhat nyugdíjba. Ezt hivatalos szabályok alapján kell igazolni. A kedvezmény a munkától függ:
Az a férfi, aki legalább 10 évig, és az a nő, aki legalább 8 évig korkedvezményes munkakörben dolgozott, 2 év korkedvezményt kap.
Aki 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben (pl. búvárok, speciális műszaki munkakörök) legalább 6 évet dolgozott, szintén 2 év korkedvezményt kap.
Minden újabb 5 év ilyen munka után plusz 1 év korkedvezmény jár férfiaknak, nőknek 4 év. Túlnyomásos munkánál 3 év szükséges az újabb 1 év korkedvezményhez.
Fontos: a korkedvezményre jogosító időszak csak akkor számítható be, ha 2015. január 1-je előtt keletkezett.
A 2006. december 31-én hatályos szabályok alapján korkedvezmény jár pl. a kohászoknak, mélyépítésben dolgozóknak, vegyipari technikusoknak, egyes gépkezelőknek, bányászoknak, vagy a menetrendszerű tömegközlekedésben, személyszállításban dolgozó járművezetőknek (ha 2008. május 1-je után is ilyen munkát végeztek, függetlenül a jármű típusától).
Igen! Aki korhatár előtti ellátásban részesül, az évente legfeljebb a minimálbér 18-szorosáig dolgozhat anélkül, hogy ez befolyásolná az ellátását. 2025-ben ez az összeg pontosan 5.234.400 forint. Ez az éves keretösszeg nem arányosodik, tehát ha valaki csak júliusban kezdi meg a munkát, akkor is a teljes éves összeghatárt használhatja fel. Ha a kereset meghaladja ezt az 5,2 milliót, akkor a következő hónap első napjától év végéig felfüggesztik az ellátás folyósítását. Ha a túllépés decemberben történik, akkor a decemberre kifizetett ellátást vissza kell fizetni. A következő év januárjától újra indulhat a folyósítás, ha addig már nem dolgozik tovább vagy a kereset az új keret alatt marad.
Maradt még kérdése a korhatári előtti ellátásról? Tegye fel ügyfélszolgálatunknak, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Mi változik a nyugdíjkorhatár betöltése után?
Amikor valaki betölti a 65. életévét, a korhatár előtti ellátása automatikusan öregségi nyugdíjjá alakul át. Innentől kezdve nincs kereseti korlát, vagyis bárki szabadon dolgozhat a nyugdíj mellett, akár teljes állásban is. Jó hír: az ellátás folyósítása akkor sem szünetel, ha valaki magas jövedelmet szerez.
Sokan azt gondolják, hogy a puha, vastag, hófehér toalettpapír az igényesség netovábbja. Egyfajta luxus, ami elfér a fürdőszobában is. De miközben a kényelmet hajszoljuk, ritkán gondolunk bele, hogy ez az apró figyelmesség milyen egészségügyi és környezeti kockázatokat rejthet. Pedig a többrétegű fehér wc-papírok nemcsak a pénztárcánkat vékonyítják, hanem a szervezetünket és a bolygónkat is terhelhetik.
A hófehérség ára: vegyszerek a bőr közelében
Ahhoz, hogy egy wc-papír vakítóan fehér, illatosított és extrapuha legyen, komoly vegyi kezelésen esik át. A gyártók gyakran használnak klórt a fehérítéshez, valamint hidrogén-peroxidot, illatanyagokat és egyéb adalékokat, hogy elérjék az áhított luxusminőséget. Ezek az anyagok, különösen a nyálkahártyával közvetlenül érintkezve, irritációt, allergiás reakciókat, sőt, hosszabb távon hormonháztartásra is ható zavarokat okozhatnak. Különösen a nők érzékenyek ezekre a szerekre, mivel az intim területeken sokkal érzékenyebb a bőr és könnyebben felszívódhatnak az idegen anyagok. A bőrön keresztüli felszívódás nem csak elméleti veszély. Kutatások kimutatták, hogy az intim területeken alkalmazott vegyszerek, különösen illatanyagok és tartósítószerek, hozzájárulhatnak a hüvelyflóra felborulásához, gyakori fertőzésekhez vagy akár endokrin zavarokhoz is. Ezért fontos lenne, hogy ne csak a kozmetikumok összetevőit ellenőrizzük, hanem az olyan, látszólag ártalmatlan használati tárgyakét is, mint a wc-papír.
Ügyfélszolgálatunk a legintimebb témákban is várja kérdésedet! Ne habozz, írj és mi bármire válaszolunk, maximum két napon belül!
Környezetromboló puhaság
A többrétegű, fehér wc-papírok előállítása során nemcsak vegyszereket, de hatalmas mennyiségű vizet és energiát is felhasználnak. Sok gyártó elsődlegesen erdőkből, tehát nem újrahasznosított, hanem frissen kivágott fákból származó cellulózt használ, ami közvetlenül hozzájárul az erdőirtáshoz. A fehérítés és a rétegezés további vízszennyezéssel jár, ráadásul az illatanyagok és színezékek szintén bekerülhetnek a természetes vizekbe, súlyosan károsítva az élővilágot.
Mit válasszunk inkább barnább wc papírt a fehér helyett?
Szerencsére nem kell teljesen lemondani a kényelemről. Léteznek újrahasznosított papírból készült, klórmentes, nem illatosított wc-papírok, amelyek szintén puhák, de jóval kevésbé terhelik a szervezetünket és a környezetet. A szín sem feltétlenül fontos: a természetes, kissé barnás papírok gyakran sokkal kevesebb vegyszerrel készülnek. Érdemes megnézni a csomagolást: ha a termék FSC- vagy EU Ecolabel-tanúsítvánnyal rendelkezik, az már jó kiindulópont. Az sem árt, ha nem a legvastagabbat és legillatosabbat választjuk: nem biztos, hogy a legdrágább wc-papír a legjobb.
A toalettpapír egy hétköznapi, mégis intim termék, aminek a kiválasztását érdemes tudatosan megközelíteni. A többrétegű fehér wc-papír kényelmes lehet, de az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása komolyabb, mint azt elsőre hinnénk. Nem kell kompromisszumot kötni a higiénia és a fenntarthatóság között. Csak egy kis odafigyelés kell hozzá.
