9 éve lépett hatályba a köznyelvben „szülőtartásként” ismert jogintézmény a Polgári Törvénykönyvben, amellyel kapcsolatban sok tévhit kering – magyarázza jogászunk, Dr. Kajó Cecília. Miről szól valójában az ‘idős szülő gondozása törvény’? Utánajártunk, mi jogos és mi nem.

„Kötelező szülőtartásról” vagy hivatalosan „kötelező rokontartásról” az Alaptörvényben, az új Polgári Törvénykönyvben és a családok védelméről szóló törvényben a rendelkeztek a jogalkotók.

• Az Alaptörvény XVI. cikkének (4) bekezdése kimondja: „A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni.”
• A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 14. §-a szerint: „A nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.”
• A Ptk. Negyedik Könyvének XIII. címe részletesen szabályozza a rokontartást. Például a 4:194. § (1) bekezdése kimondja: „Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.” Továbbá: 4:196. § (1) „A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben.”

A Ptk.-ban árnyalják tovább is, de a lényeg így is érthető. Az már egy másik kérdés, mi történik a gyakorlatban: az állam tényleg „behajtja” a gyereken a szülő tartásdíját?

Idős szülő gondozása törvény – amit képzelünk…

Dr. Kajó Cecília segít eligazodni a témában. Általános tévhit: szemeink előtt egy tisztességben megöregedett, megfáradt anyóka vagy apóka él, aki bár egész életét szorgos munkavégzéssel töltötte, valamiért mégis kisnyugdíjasnak számít, akin szerető – már felnőtt – gyermekei segítenek, és ha mégsem, a jog nyújt segítő kezet neki ahhoz, hogy ne méltánytalan nyomorgásban teljenek az idős évek és a bíróság segít végső soron hozzájutni a jogosan járó tartásdíjhoz – vázolja jogászunk. Ezzel szemben amiről ténylegesen szól egy ilyen per:

"A valóságban a szülőtartási perek a megromlott családi kapcsolatok miatt bosszúból és gyakran alaptalanul kezdeményezett jogi eljárások gyűjtőnevét takarják." 

Vagyis a szegény anyóka és apóka igazából már előre, tenyerüket dörzsölve örülnek az érdemtelenül kizsarolt pénznek. Aztán koppannak: az ügyek többségében a bíróság úgy dönt, hogy a szülő nem szorul rá a tartásra. Sok bíró nevezi meg a gyűlöletes triász harmadik tagjaként a becsületsértési és a birtokvédelmi perek mellett a szülőtartási pereket mint a legjobban utált eljárásokat – mondja Dr. Kajó Cecília. Nem alaptalanul, sok esetben

"a családtagok teljesen kifordulnak magukból és a törvényben foglalt célokkal teljesen ellentétes célokra használják a hivatalos kereteket és a bírósági fórumokat." 

…és amiről szól:

A szülőtartás jogintézménye a nagy halmaz: a rokontartás részeleme, amely egymással logikailag összefüggő részekből ad ki egy egészet. A rokontartási sorrendben a szülőket megelőzi ugyanis valakinek a gyermeke, a házastársa vagy az élettársa – a szülő tehát csak ezek után következhet. Ha tehát még őket is el kell tartania valakinek, akkor a szülőnek jellemzően semmi nem marad. A szülőnél tartási indok a rászorultság, amellyel szorosan együtt jár a munkaképtelenség. Ha tehát egyébként az ingatlannal, vagyonnal, pénzügyi tartalékkal nem rendelkező szülő amúgy munkaképes (akár nyugdíjas és úgy), akkor a bíróság nem ítél meg neki tartásdíjat.

Maradtak még kérdései? Más jogi témáról olvasna? Írjon ügyfélszolgálatunknak, kollégáink – szakértők segítségét kérve – 48 órán belül választ adnak.

Ha a szülő érdemtelen, vagyis felnőtt gyermeke gyermekkorában maga sem tudott megfelelő körülményeket teremteni neki a nyugodt felnövekedéshez, vagy később viselkedett bármely módon elfogadhatatlanul – akár tettlegesen, akár érzelmi alapon -, nem jár tartásdíj. Jogászunk kiemeli: