A szabálysértési jog enyhébb formája a büntetőjognak, hiszen a bűncselekményi szintet nem érik el a törvénysértések. Ennek megfelelően a kiszabott büntetések is enyhébb mértéket öltenek. Könnyen gabalyodhatunk mi is ilyen szituációba, akár autóvezetésről, akár bliccelésről beszélünk. Nézzük meg, hogy mi történik, ha nem fogadjuk el a helyszíni bírságot, és hogyan kell elképzelni a szabálysértési eljárás menetét.
Szabálysértési szankciók: büntetések és intézkedések
Büntetések
Büntetés a szabálysértési elzárás, a pénzbírság és a közérdekű munka.
A szabálysértési elzárás a legsúlyosabb formája a büntetésnek, amely szabadságelvonással jár. Időtartama 1-60 nap között változhat, és csak bíróság szabhatja ki. Fontos még tudni, hogy szabálysértési eljárás alá nem vonható pl. aki fogyatékos, vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül; a várandósság negyedik hónapját elérő nő; tizennégy év alatti gyermeket nevelő szülő; és fogyatékos vagy folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó személy.
A második büntetési forma a pénzbírság, melynek összege 6500 és 200 ezer forint között változhat. Elzárással is büntethető esetek alkalmával a bírság legfeljebb 400 ezer forint lehet. A bíróság a pénzbírságot elzárásra változtathatja át, ha nem fizetik be. Továbbá, ha az eljárás alá vont személy beleegyezik, akkor közérdekű munkával is ki lehet váltani.
A harmadik büntetési forma – a közérdekű munka – előfordulása a legritkább. Időtartama 6 és 180 óra között változik. Ha az eljárás alá vont személy nem dolgozza le a kiszabott órákat, akkor a bíróság hat óránként egy napi szabálysértési elzárásra változtathatja át.
Intézkedések
Intézkedésnek számít a járművezetéstől való eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés.
A közlekedési szabálysértéseket gyakorta járművezetéstől való eltiltással szankcionálják. Időtartama egy hónap és egy év között ingadozhat. Elkobozni olyan dolgokat szoktak, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a szabálysértéshez vagy annak elkövetéséhez. Továbbá olyanokat, amelyek birtoklása jogszabályba ütközik, vagy a közbiztonságot veszélyezteti. Kitiltást leggyakrabban sportrendezvényekkel kapcsolatos szabálysértések esetén szoktak alkalmazni. Időtartama hat hónap és két év között változik. A figyelmeztetés a legpuhább szankció, amelyet csekély súlyú szabálysértésekre szabnak ki. A szabálysértési hatóság vagy a bíróság azt reméli tőle, hogy a jövőben visszatartó hatást vált ki az elkövetőre.
Milyen esetekben lehet visszautasítani a helyszíni bírságot?
Rendszerint a szabálysértési ügyekben a bíróság és a törvény által meghatározott hatóságok járhatnak el pl. rendőrség, vámhatóság, közterület-felügyelő, közlekedési hatóság ellenőre, természetvédelmi őr stb. Ha szabálysértésen kapnak minket, akkor igazoltatást követően nyilatkoznunk kell, hogy elismerjük-e az elkövetést. Ha elismerjük, akkor valószínűleg rögtön helyszíni bírságot kell fizetnünk, ami 50 ezer forintban maximalizálódik. Ha fél éven belül szabálysértést ismétlünk, akkor a bírság a kétszeresére nő. Ha nem ismerjük el az elkövetést, illetve bizonyítékkel is rendelkezünk ellene, akkor van lehetőség megtagadni a szabálysértést beismerő aláírást. Ilyen esetekben a szabálysértési hatóság feljelentést tesz ellenünk, és szabálysértési eljárás indul.
Szabálysértési eljárás menete
Elzárással nem büntethető szabálysértés esetén öt napon belül az illetékes szabálysértési hatóság elé idézhetnek minket, ha megtagadtuk a helyszíni bírságot. Az eljárás alá vont személyt itt megilleti a kérdezés joga és a jogi képviselethez való jog, valamint hogy bemutassa a bizonyítékait. A szabálysértési hatóság az eljárás befejeztével határozatot hoz, amelyben jellemzően pénzbírságot szab ki. A határozatot jogunk van megtámadni, tehát jogorvoslattal élni ellene. A pénzbírság kiszabható mértékéről már fentebb írtunk. Illetve, hogy milyen lehetőségek vannak azt „átváltani” közérdekű munkára vagy elzárásra.
Határozat kifogásolása
A szabálysértési hatóság határozatának megtámadását kifogásnak nevezi a jog. Ha nem hallgattak meg az eljárás során, akkor a határozat kézhezvételétől számítva nyolc napon belül lehet kérni személyes meghallgatást. Ha az ezután született döntéssel sem értünk egyet, akkor kifogással lehet élni. Ha tárgyalást kérünk, akkor azt a kifogásban jelezni kell. A kifogás alapján született újabb döntést is meg lehet még támadni, de ez a kifogás már csak a döntés megváltoztatott részére vonatkozhat. Amennyiben a hatóság továbbra sem ért egyet a kifogással, akkor a bíróság fogja elbírálni az igényünket.
A bíróság tárgyalás tartása nélkül is hozhat határozatot. Ilyen esetben nyolc napon belül van lehetőségünk tárgyalást kérni. A tárgyalást követően, ha a határozat tartalmával még mindig nem értünk egyet, akkor élhetünk fellebbezéssel.
