Ha hétvégén dolgozol, nem mindegy, hogy mennyit kell fizessenek utána. A jogszabályok pontosan meghatározzák, mikor és mennyi pótlék jár. Összegyűjtöttünk minden esetet, helyzetet a munka törvénykönyve alapján.

Az alábbiakban sorra vesszük, mit mond a jog, kikre vonatkozik, hogyan számoljuk ki a pótlékot. Mire figyeljünk munkaidőkeret, folyamatos műszak vagy egyszerűsített foglalkoztatás esetén, és ha közben jogi kérdés merül fel, megmutatjuk, hol teheted fel nekünk.

Mikor beszélünk vasárnapi pótlékról?

A munka törvénykönyve világosan megkülönbözteti a vasárnapra eső rendes munkavégzést és a munkaszüneti napon végzett munkát. Vasárnapi munkáért nem jár automatikusan pótlék, a pótlék csak a jogszabályban meghatározott feltételek esetén jár. Egyes esetekben 50 százalék vasárnapi pótlék jár, máskor (munkaszüneti napon végzett munka vagy különleges helyzetek) 100 százalék. A részletes szabályokat a törvény 139–145. §-ai határozzák meg; ezekből következnek a számítási módszerek és a különleges esetek is. De nézzük meg alaposabban!

Mindenki megkapja automatikusan vagy vannak kivételek?

Általános elv, hogy aki hétvégén dolgozik, annak a hétvégi órák után pótlék jár, a részleteket azonban a munkaviszony jellege és a beosztás határozza meg. Például a folyamatos munkarendben dolgozók esetében gyakori, hogy a beosztás része a vasárnapi munkavégzés, így a pótlékok számítása itt is fontos. Ugyanakkor a törvény egyes pontjai azt is szabályozzák, kik kötelezhetők rendes munkaidőben vasárnapra; az erre vonatkozóan elvárt pótlék-mérték is ettől függhet. A gyakorlatban tehát mindig érdemes a munkaszerződést és a beosztást is megnézni — ha bizonytalan vagy, érdemes szakértőtől munkajogi tanácsot kérni.

Kik kötelezhetők rendes munkaidőben vasárnapra?

Fontos! Nem minden munkavállalót lehet vasárnapra kötelezni.
Ha a munkavállaló beosztása nem tartozik a fenti kategóriákba, a vasárnapi munka rendkívüli munkának minősül, és ekkor 50 százalék pótlék jár.

Mennyi a pótlék?

A pótlék azt jelenti, hogy a hétvégi munkáért a szokásos órabéreden felül többletet kapsz. Az összege az alapórabéredből indul ki. Ha nincs más megállapodás, az egy órára járó fizetésedet úgy számolhatod ki, hogy a havi alapbéredet elosztod 174 órával (ez a fix osztószám a munka törvénykönyve alapján). Az így kapott összeg az alap, amiből a pótlék százalékát számítják.

Például ha a havi alapbéred 350 000 forint, akkor az órabéred 350 000/174, azaz körülbelül 2 000 forint. Ha a vasárnapi munkáért 50 százalék pótlék jár, akkor az óránként körülbelül 3 000 forintot jelent. Ha a nap munkaszüneti napnak számít, vagy más különleges eset áll fenn a törvény szerint, akkor 100 százalékos pótlék jár, vagyis óránként 4 000 forint.

Fontos tudni, hogy előfordulhat, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodik úgy, hogy a pótlék már benne van az alapbérben (ezt hívjuk pótlékátalánynak). Ebben az esetben a plusz kifizetés nem jár, de csak akkor, ha ez kifejezetten szerepel a szerződésben.

Nem érted a pótlékátalány fogalmát? Kérdésed maradt? Fordulj kollégánkhoz az ingyenesen elérhető Ügyfélszolgálatunkon.

Munkaidőkeret, folyamatos műszak és túlóra

Munkaidőkeret esetén a pótlékot a ténylegesen ledolgozott, hétvégi órák után kell megállapítani. Ha az adott órára túlóra-díj is jár, a rendkívüli munkaidőre járó 50 százalékos pótlék és a vasárnapi pótlék összeadódhat. A rendkívüli munkáért járó pótlék helyett a felek megállapodása szerint szabadidő járhat. Ha a munkáltató a pihenőnapon végzett rendkívüli munkáért másik heti pihenőnapot ad cserébe, a 100 százalékos túlóra pótlék helyett 50 százalék pótlék járhat.

A műszakpótlék (este 6 és reggel 6 között rendszeresen váltakozó beosztás esetén 30 százalék) és az éjszakai pótlék (általában 15 százalék) is beleszámít a munkavállaló teljes pótlék-képébe — így tehát akár többszörös pótlékok is előfordulhatnak. Ha komplex a beosztásod, érdemes a pontos összeadást elvégezni.

Mi a helyzet alkalmi munka és diákmunka esetén?

Például egy diák, aki hétvégén dolgozik egy kisboltban, a törvény szerint kaphat pótlékot, de csak akkor, ha a szerződés ezt külön is rögzíti. Ugyanez igaz az alkalmi munkára is, ha a munkáltató külön nem vállalta, hogy a hétvégi órákért pótlék jár, a kifizetés az alap órabérrel történik.

Mi van a szombatokkal?

A szombati munkavégzés díjazása attól függ, hogy a szombat a munkavállaló rendes munkaidejébe esik-e, vagy a heti pihenőnapját érinti, és hogy a munkáltató rendkívüli munkát rendel-e el. Általános munkarendben, ha a szombat a szokásos munkaidő része, bérpótlék nem jár, tehát a dolgozó a normál órabéréért dolgozik. Ha viszont a szombat a heti pihenőnap számára, 100 százalékos pótlék jár a rendkívüli munkáért, amit a pihenőnapon végez. Ha a munkáltató a pihenőnapot másik napra helyezi át, a szombati munkáért 50 százalékos pótlék jár.

Hogyan adózik a pótlék és mennyi marad belőle a kezedben?

A bérpótlék a fizetésed része, így ugyanúgy adó- és járulékkötelezettség alá esik, mint az alapbér. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató először bruttó összegben számolja a pótlékot, majd ebből levonja a vonatkozó személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékokat. A maradék összeg, amit ténylegesen kézhez kapsz, a nettó pótlék.ű

Fontos tudni, hogy egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka esetén a közteher-szabályok eltérhetnek a teljes munkaidős munkaviszonytól.
Ezért ugyanannyi bruttó pótlék esetén a kézhez kapott nettó összeg kisebb vagy nagyobb is lehet az eltérő adózás miatt.

Mire figyelj oda a gyakorlatban

A legfontosabb, hogy a munkaszerződésed és a heti műszakbeosztásod összhangban legyen a tényleges gyakorlattal. Ha a munkáltató pótlékalapot egyenlővé tette az alapbérrel (pótlékátalány), ezt írásban kell rögzíteni. Ha vita adódik a pótlék jogosultságáról vagy mértékéről, ha elakadsz, ingyenes munkajogi tájékoztatást és jogi segítséget tudsz kérni (például a hóvége ügyfélszolgálatán vagy más helyi jogsegély szolgálatokon).

Hogy mikor jár vasárnapi pótlék? Attól függ, hogy a vasárnapi munkavégzés a beosztás szerint rendes munkaidőnek minősül-e, és ha igen, a jogszabályban meghatározott esetek egyike fennáll-e. Bizonyos esetekben 50 százalék jár, míg munkaszüneti napon (vagy külön szabályok szerinti esetekben) 100 százalék a pótlék.