Ennyi gázt spórol meg, ha 1 fokkal lejjebb veszi a fűtést – Rengeteget számít a fűtési szezonban
Néhány egyszerű számítással meg lehet mondani, hogy 1 fok mennyi gáz megtakarítást eredményezhet. Ez minden otthonban így működik, függetlenül a ház szigetelésétől vagy a fűtés típusától. Egy átlagos négyfős családnál már érezhető megtakarítást lehet vele elérni.
Itt a fűtési szezon, így sok háztartásban előkerül a kérdés, hogy vajon érdemes-e akár csak egy fokkal is lejjebb venni a termosztátot. Vajon 1 fok mennyi gáz megtakarítást jelenthet valójában? A válasz röviden annyi, hogy akár 6 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet, ez a nem épp jelentékenynek látszó döntés, vagy még ennél is többet.
Egy fok, jelentős megtakarítás?
A fűtés lényege az, hogy bent melegebb legyen, mint kint. Ezt a különbséget a kazánnak vagy fűtési rendszernek kell folyamatosan fenntartania. Minél nagyobb ez a különbség, annál gyorsabban hűl ki az épület, és annál több energiát kell felhasználni ahhoz, hogy a beállított hőmérsékletet tartani tudjuk. Magyarországon a fűtési szezonban a kinti átlaghőmérséklet körülbelül +4°C. Ha bent 20°C-ot tartunk, akkor a háznak 16 foknyi eltérést kell kiegyensúlyoznia. Ha valaki 21°C-ra tekeri fel a termosztátot, a különbség rögtön 17 fokra nő. Ez már több mint 6 százaléknyi többletenergiát igényel. Ugyanez a helyzet fordítva is, ha 20°C helyett 19°C-ra állítjuk a fűtést, nagyjából ugyanekkora, körülbelül 6 százalékos energiamegtakarítást érhetünk el.
Szakértőnk egyik legfontosabb megállapítása, hogy ez az arány független attól, milyen az épület szigetelése. Nem nagyon számít, hogy egy frissen épült házról, panellakásról vagy téglaépítésű családi otthonról van szó: a hőmérséklet különbsége dönti el, mennyit fogyasztunk.
A szigetelés természetesen sok más szempontból fontos, de ebben az arányszámításban nincs szerepe, így a kb. 6 százalékos megtakarítás minden háztartásra érvényes.
Mikor bonyolódik a helyzet?
Vannak olyan körülmények, amelyek miatt a válasz egy kicsit összetettebbé válhat. Az egyik legjelentősebb tényező a kedvezményes gázfogyasztás határa. Magyarországon ugyanis a kedvezményes tarifa felett a gáz ára hétszeresére ugrik. Ha valaki éppen a határ környékén mozog, és a plusz 1°C miatt keletkező körülbelül 6 százalékkal túllépi a kedvezményes mennyiséget, akkor az a 6 százalék már a hétszeres áron kerül kifizetésre. Így összességében akár 42 százalékkal is többe kerülhet a fűtés, ami már nagyon érezhető különbséget jelent a havi és éves számlákon is.
További árnyaló tényező, ha a háztartás a meleg vizet is gázzal készíti. Ilyenkor a teljes gázfogyasztás magasabb, így a fűtésben elért 6 százalékos energiamegtakarítás a teljes számlán valamivel kisebb arányban jelenik meg. A szakértő szerint ilyen esetekben inkább 4–5 százalék körüli csökkenés várható.
Mennyi pénzt jelent ez a gyakorlatban?
Vegyünk egy olyan lakást, amely egy év alatt belefér a kedvezményes gázmennyiségbe – ez most körülbelül 1729 köbméter, ami nagyjából 185 ezer forintos éves számlát jelent. Ha 1 fokkal lejjebb vesszük a fűtést, itt tényleg a klasszikus 6 százalék körüli megtakarítás jön ki, vagyis nagyjából 10–12 ezer forint évente. Egy mozdulat, és kész.
De egészen más a helyzet azoknál, akik túllépik a kedvezményes határt, és a jóval drágább gázból is vesznek. Például egy olyan 4-5 fős családi háznál, ahol évente már 400 ezer forint körül jön a gázszámla, a fogyasztás egy része biztosan a drága gázból megy. Itt viszont az 1 fokkal visszavett fűtés sokkal többet spórol, mert nemcsak kevesebbet fogyasztanak, hanem kevesebb drága gázt kell megvenniük.
Ebben az esetben a szakértő számítása szerint az 1 fok csökkentés nem 6%, hanem akár 20% fölötti megtakarítást is adhat. Ez pénzben 80–90 ezer forint évente is lehet egy nagyobb háznál.
Ezért röviden a válasz arra, hogy 1 fok mennyi gáz megtakarítást jelenthet:
- aki belefér a kedvezményes keretbe, annak kb. 10–12 ezer forint,
- aki túlfogyaszt, annak akár 80–90 ezer forint is lehet évente.
Tehát minél inkább a drága gázból fogyaszt valaki, annál többet ér az az egyetlen fok különbség.
