Önmagában az, hogy valakinek évekkel korábban állapították meg a nyugdíját, és emiatt az folyamatosan veszít az értékéből, még nem elegendő az újraszámításhoz. Több eset is van, de mindegyik más élethelyzetet jelent, ezért nincs egy egységes „nyugdíj újraszámítása iránti kérelem”. Akkor mit kell beadni és milyen helyzetben?
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a nyugdíj újraszámítása 4 esetben lehetséges: ha valaki valamilyen korhatár előtti ellátásban részesül, nyugdíjrögzítést kért, rokkantsági ellátást kap és betölti a nyugdíjkorhatárt, illetve bizonyos speciális élethelyzetekben. A korhatár előtti ellátások és nyugdíjrögzítés esetében közös pont a munkavégzés és az újonnan szerzett, legalább 365 napnyi szolgálati idő – újraszámítás e nélkül nem kérhető.
Amikor a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjjá alakul, nem feltétlenül újraszámítás történik, hanem egy más típusú ellátásra való jogosultságot állapítanak meg. Az érintett valóban eldöntheti, hogy számára melyik a kedvezőbb. (Többnyire az öregségi nyugdíj.) Mivel korábban már írtunk a témáról részletesen, a következőkben a másik 3 esettel fogunk foglalkozni.
Korhatári előtti ellátások és rögzített nyugdíj
A korhatár előtti ellátások az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor automatikusan öregségi nyugdíjjá alakulnak, az összegük viszont nem nő magától. Többféle ellátás tartozik ide:
- előrehozott öregségi nyugdíj,
- csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
- korkedvezményes nyugdíj,
- bányásznyugdíj,
- korengedményes nyugdíj,
- a művészeti tevékenységet folytatók korábbi öregségi nyugdíja,
- polgármesterek, országgyűlési és európai parlamenti képviselők 2012 előtti szabályok szerinti öregségi nyugdíja,
- hivatásos állományúak szolgálati nyugdíjából átalakult szolgálati járandóság.
Aki ezek valamelyikében részesül, és az ellátás vagy járandóság folyósítása mellett dolgozott, élhet a nyugdíj-újraszámítás lehetőségével, ha eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt. A szabályok szerint ehhez minimum 365 nap szolgálati idő szükséges.
Nyugdíjrögzítésnél is kérhető újraszámítás. Ez úgy működik, hogy az illető betölti a nyugdíjkorhatárt, kéri a nyugdíja megállapítását, de azt nem folyósítják számára, hanem dolgozik tovább. Ilyenkor a tényleges nyugdíjba vonuláskor két lehetősége van, ha a rögzített nyugdíj megállapítása óta legalább 365 nap további szolgálati időt szerzett:
- vagy kéri a korábban rögzített nyugdíj összegét, amit időközben az éves nyugdíjemelésekkel növeltek;
- vagy az újraszámított nyugdíj összegét kéri, amelyet a tényleges nyugdíjba vonuláskor, az addig megszerzett szolgálati idő és keresetek alapján állapítanak meg. (Amennyiben ez a kedvezőbb.)
Jellemzően az utóbbi éri meg jobban.
A speciális esetek
Ezt Farkas szintén két részre bontja. Lehetőség van a korrekcióra abban az esetben, ha egy egyéni vagy társas vállalkozó korábban nem fizette meg a szükséges nyugdíjjárulékot, majd ezt a fennálló tartozást utólag maradéktalanul rendezi. A hiányzó összeg befizetésével meghosszabbodik az elismert szolgálati idő, amely a befizetés hónapjától kezdődően növelheti a folyósított összeget. Fontos korlátozás, hogy visszamenőleges kifizetés ilyenkor nem kérhető.
Újraszámítás akkor is lehetséges, ha kiderül, hogy a korábbi nyugdíj megállapításánál jogszabálysértés történt a hatóság részéről, vagy időközben új, korábban nem ismert adatok, dokumentumok kerülnek elő. Ilyen lehet például egy elfelejtett munkakönyv, leckekönyv vagy foglalkoztatói igazolás, amely egy korábban figyelmen kívül hagyott szolgálati időt igazol. Az új iratok pótlásával benyújtott nyugdíj újraszámítása iránti kérelemhez érdemes csatolni minden fellelhető eredeti bizonyítékot. Jogszerű alap esetén az újraszámolt, magasabb összeg visszamenőleg is járhat az érintettnek,de a kifizetés mértékét legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg szabályozzák.
Milyen esetben nem kérhető a nyugdíj újraszámítása?
Gyakori tévhit, hogy a nyugdíj melletti munkavégzéssel növelhető a nyugellátás összege. Ez korábban valóban így volt, azonban 2020. július 1-jétől megváltoztak a szabályok: ekkortól a dolgozó nyugdíjasnak a keresete után nem kell nyugdíjjárulékot fizetnie, így a nyugdíj mellett ledolgozott idő nem növeli a már megállapított nyugdíj összegét, és emiatt újraszámítás sem kérhető.
Újraszámítás a Nők 40-nel nyugdíjba vonulók esetében sincs. A nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja eleve teljes összegű öregségi nyugdíjnak minősül, abból nem vonnak le semmit. Emiatt a korhatár elérésével nem kérhető egy újbóli számítás, hiszen ez is „rendes” nyugdíj.
Ugyanígy nem lehet a juttatás módosítását kérni akkor, ha a közszférában dolgozó nyugdíjas ellátása a foglalkoztatás miatt szünetel, majd a jogviszony megszűnése után a folyósítás újraindul. A szüneteltetés alatt ugyanis az érintett nyugdíjasnak minősül, a törvény értelmében pedig a szünetelő nyugdíj melletti munkavégzéssel nem szerezhető további, nyugdíjalapot növelő szolgálati idő.
Maradt még kérdése a nyugdíj újraszámításáról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Nincs egységes „Nyugdíj újraszámítása iránti kérelem”
Hogy milyen nyomtatványt kell beadni, attól függ, mi indokolja az eljárást.
- Korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőknek az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását kell kérniük a lakóhelyük szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervétől.
- A nyugdíj rögzítéséhez és későbbi igénybevételéhez Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény nevű nyomtatványt kell kitölteni.
- Ha a nyugdíj megállapítása után olyan korábban nem ismert adat vagy bizonyíték kerül elő, amely magasabb nyugdíjat eredményezhet, akkor a Kérelem nyugdíjbiztosítási ügyben nyomtatvány adható be. Ugyanezen lehet kérni a korábban figyelembe nem vett szolgálati idő beszámítását a vállalkozói járuléktartozás rendezése után is.
- Ha viszont valaki még a nyugdíj megállapítása előtt szeretné tisztázni a hiányzó munkaviszonyait vagy kereseti adatait, adategyeztetési eljárást kell kezdeményeznie.
