Nyitólap Blog Oldal 56

A termőföld öröklésének szabályai: nagy meglepetés érheti az örökösöket, ha ezt nem tudják

őz fut a termőföldön
mezogazdasagi-vadkar-bejelentese

Egy családi ház vagy egy lakás öröklésénél sokan természetesnek veszik, hogy az örökös megszerzi az ingatlant, és később szabadon rendelkezhet vele. A termőföldnél azonban ez korántsem ilyen egyszerű. A föld öröklésére ugyanis különleges szabályok vonatkoznak, és egyáltalán nem mindegy, hogy ki az örökös, hányan öröklik a földet, illetve mihez kezdenek vele a hagyatéki eljárás után. Ha valaki termőföldet örökölt, akkor kezdődik csak igazán a buli: a megszerzett tulajdonra szigorú használati és elidegenítési korlátok vonatkoznak. Termőföld öröklés szabályai 2026-ban.

Tavaly majdnem 10 százalékkal drágult a termőföld

Törvényes vagy végrendeleti öröklés

A laikusok számára a legváratlanabb fordulatot az öröklés jogcíme okozhatja. Ha az elhunyt a végrendeletében egy közeli rokonára hagyja a földet, az sima ügy. Ha viszont egy kívülállónak – például egy jó barátnak vagy szomszédnak, aki törvény szerint nem lenne örökös – akarja elvégrendelkezni a termőföldjét, a törvény ezt megakadályozza, kivéve, ha az illető földművesnek minősül vagy az állam javára történik a felajánlás. A törvényes öröklésnél ellenben nem akadály, ha az örökös nem földműves.

De akkor ki és hogyan örökölhet termőföldet?

A termőföld öröklése egyenes ágon (gyermekek, unokák, szülők) és házastárs esetén a leggördülékenyebb. Törvényes öröklés esetén rájuk nem vonatkoznak a földművesi státuszra előírt szigorú megszorítások, és az öröklési folyamat is illetékmentes.

A termőföld öröklése nem egyenes ágon (például testvér, unokaöcs, távolabbi rokon vagy idegen végrendeleti örökös) már több adminisztratív korlátba ütközhet. Végrendelet hiányában a törvényes öröklési rend szerint a távolabbi rokonok is megszerezhetik a földet, de a tulajdonszerzési maximális korlátokat (pl. nem földműves magánszemély esetén a maximum 1 hektáros birtokméretet) be kell tartaniuk.

Mi történik, ha több örökös van? (Az osztatlan közös tulajdon)

Az utóbbi 10-20 év egyik legfontosabb jogalkotói célja a magyar termőföldek elaprózódásának megakadályozása volt. A 2021-ben szigorított, az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó szabályok az öröklésre is kihatnak.

Ha két testvér örököl egy 2 hektáros szántót, a föld közös tulajdonba kerül. A törvény azonban arra ösztönzi az örökösöket, hogy a hagyaték átadásakor ne aprózzák tovább a területeket, így az örökösök megállapodhatnak, hogy:

  • Osztályos egyezséggel: Az egyik örökös kapja a teljes földet, míg a másik egyéb hagyatéki vagyont (pl. készpénzt vagy lakásrészt) örököl.
  • Közös értékesítéssel: A földet egyben eladják egy harmadik félnek, és a vételárat osztják el.

Ha a földterület mérete nem éri el a törvényben előírt minimális telekméretet (például szántó esetén az 1 hektárt), a földet fizikai értelemben már nem is lehet több önálló részre megosztani az örökösök között.

Mekkora illetéket kell fizetni?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján az alábbi összeggel kell számolni:

  • Az egyenes ági rokonok és házastársak teljesen mentesülnek az öröklési illeték alól, függetlenül a föld értékétől.
  • A testvérek szintén illetékmentesen örökölnek.
  • Minden más örökös a termőföld öröklésekor az általános öröklési illeték (9%) felét, azaz 4,5%-os illetéket fizet.

Az örökölt termőföld eladása

Sok örökös azonnal eladná a megörökölt szántót vagy erdőt. Itt érheti őket a következő meglepetés, mert a termőföld eladása nem olyan, mint egy lakásértékesítés. Az adásvételi szerződést ki kell függeszteni, és a törvényben meghatározott sorrendben a helyi földműveseknek, szomszédoknak vagy az államnak elővásárlási joga van rá. Illetve fontos tudni, hogy ha az örökölt földet 5 éven belül adják el, a szerzési érték (a hagyatéki leltárban szereplő érték) és az eladási ár közötti különbözet után személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. 5 év elteltével az értékesítés adómentes.

egy idős férfi és egy idős nő asztalnál hivatalos iratokat tölt ki

Megörököltem édesapám földjét

Ügyfélszolgálatunkra sok kérdés fut be a témában, ezek közül válogattunk példákat, hogy érthetőbb legyen mit mond a törvény a gyakorlatban.

Amikor egy fiú megörökli az édesapja 5 hektáros földjét, egyenes ági törvényes örökösként szerzi meg a tulajdont. Ebben az esetben nem kell regisztrált földművesnek lennie, és az eljárás teljesen illetékmentes.

Más a helyzet, ha ketten örökölnek a testvérével egy kisebb, mindössze 0,8 hektáros szántót, mint legutóbb egyik kérdezőnk. Mivel a terület nem éri el a törvényben előírt 1 hektáros minimális telekméretet, a földet fizikai értelemben nem oszthatják meg egymás között. A legegyszerűbb megoldás ilyenkor az osztályos egyezség: az egyik testvér átveszi a teljes birtokot a saját nevére, a másikat pedig más hagyatéki vagyontárggyal vagy pénzbeli megváltással kártalanítja.

Önnek is lenne kérdése? Forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz!

A legbonyolultabb, ha valaki nem rokonként örököl

Kérdezőnk is így járt. Ha az elhunyt úgy dönt, hogy a szomszédjára hagyja a termőföldjét végrendeletben, a jogszabály szigorú gátat szab. Mivel a szomszéd nem minősül törvényes örökösnek (vagyis nem közeli rokon), a Földforgalmi törvény alapján csak akkor szerezheti meg a földet a végrendelet alapján, ha ő maga hivatalosan regisztrált földműves. Ha nem az, a végrendelet ezen része érvénytelen lesz a földre nézve.

Forrás: nak.hu

Spórolj a fagyasztó feltöltésével: 8 mirelit ajánlat, amit imádni fogsz!

Bezuhant a boltok forgalma

Ha mostanában szeretnéd feltölteni a fagyasztót, ez a lista jól jöhet: olyan mirelit termékeket válogattunk össze, amelyek tényleg könnyíthetnek a hétköznapokon. Van köztük gyors ebéd, gyerekbarát kedvenc és olcsó desszert is, szóval érdemes átfutni indulás előtt.

Az alábbi válogatás 2026. szeptember 17. és 23. között érvényes, néhány ajánlat pedig kártyához vagy alkalmazáshoz kötött, ezért indulás előtt ezt is érdemes ellenőrizni.

  • Aviko elősütött, gyorsfagyasztott hasábburgonya (1549 Ft, -42%) – köretnek verhetetlen
  • LEDO CSALÁDI JÉGKRÉM (1799 Ft, -40%) – hétvégi desszertnek
  • Master Good gyorsfagyasztott Western Chicken Nuggets (1499 Ft, -35%) – gyors vacsorához
  • CULINEA Túrótöltelékes gombóc (929 Ft, -28%) – édes ebédmentő
  • Csirkemellfilé roppanós morzsában (3499 Ft, -30%) és egy kis FARM FRITES GYORSFAGYASZTOTT HASÁBBURGONYA VAGY HÉJAS BURGONYAGEREZD (799 Ft, -26%), ami szuper párosítás.

Kígyóuborka, tortilla wrap, sütőtök és sárgarépa egy bevásárlókosárban: összeszedtük a legjobb 35% feletti akciókat, azonban ha a többiről sem szeretnél lemaradni, nézz rá az Akcióvadász felületünkre, vagy a már telefonra is letölthető applikációnkra.

Amit még kár lenne ott hagyni

Van még pár olyan fagyasztott tétel, ami kis családi tartaléknak is jó lehet, főleg ha szereted, ha mindig akad valami gyorsan előkapható a mélyhűtőben.

  • GALLICOOP GYORSFAGYASZTOTT, PANÍROZOTT, SAJTTAL, SONKÁVAL TÖLTÖTT PULYKAMELLÉRME (1819 Ft, -30%) – tartalmas főétel
  • AMERICAN CSIRKEMELLCSÍKOK (849 Ft, -26%) – szendvics mellé
  • BALLINO Vaníliás jégkrém mogyoróval (219 Ft, -37%) – olcsó finomság

Ha most tudatosan válogatsz, pár jól kiválasztott mirelit termékkel sok időt megspórolhatsz a héten, és még a gyors vacsorák is kevésbé lesznek nyűgösek.

„Ezt a gombot mostantól tilos megnyomni az ATM-nél” – Több bank cáfolta a terjedő rémhírt

Középkorú nő ATM bankautomatát használ kártyával
Középkorú nő ATM bankautomatát használ kártyával

Készpénzfelvétel ATM-ből: mostantól tilos ezt a gombot megnyomni? De melyiket, miért és hogyan? Egyáltalán mi igaz ebből?

Több verzióban is terjed az interneten egy városi legenda. Egyik jellemző formája: amikor odalépünk az automatához, mindig nyomjuk meg kétszer a „Mégsem” gombot, még mielőtt betennénk vagy lepittyegnénk a kártyát. Másik verziójában arra figyelmeztetnek a meg nem nevezett szakértők, hogy mindig a tranzakció után, a távozás előtt nyomjuk meg szintén a „Mégsem” gombot, különben nagyon megjárhatjuk.

Készpénzfelvétel ATM-ből: mostantól tilos ezt a gombot megnyomni? Nem!

Természetesen minden összeesküvés-elméletnek és álhírnek szokott lenni valami apró valóságmagja, ami épp elég arra, hogy hihető legyen az egész. Ettől még maga a teória nem lesz helytálló, a rémhír nem lesz igazság. Ebben a cikkben elmondjuk, mi igaz és mi nem igaz ezen a téren, illetve mi az, amire tényleg érdemes odafigyelni, ha bankautomatát használunk.

„Készpénzfelvétel ATM-ből: mostantól tilos ezt a gombot megnyomni” – elég sok weboldalon lehetett olvasni ennek a mondatnak valamilyen változatát, nemrégiben a Blikk Rúzs, a Meglepetés és a Kiskegyed írta meg többé-kevésbé ugyanezt teóriát. Szerencsére az Urban Legends tavaly részletesen utánanézett ennek a témának, sőt néhány hazai nagybankot is megkérdezett róluk, és így már elég jól érthető, miről is van szó tulajdonképpen.

Kezdjük ott, hogy mióta nem feltétlenül kell a bankkártyát fizikailag behelyezni az ATM nyílásába, majd amikor végeztünk, kivenni onnan, kicsit kevésbé egyértelmű, hogy mettől-meddig vagyunk úgymond bejelentkezve a terminálon. Ezt tovább bonyolítja, hogy nem is kell nálunk legyen a bankkártya, hiszen pl. a telefonunkban is ott lehet a digitális verziója (pl. Google Wallet alkalmazásban), és elég csak a mobilt odatartani az ATM felületéhez. (Ez az NFC vagy PayPass néven elterjedt módszer.)

Szerencsére ma még minden automata elkéri a PIN-kódunkat. Tudhatjuk tehát, hogy akkor jelentkeztünk be, amikor ezt megadtuk és a gép elfogadta. Innentől kezdve vehetünk fel vagy fizethetünk be pénzt, kérhetünk egyenleginformációt vagy vehetünk igénybe egyéb olyan szolgáltatásokat, amire az a terminál alkalmas. Ez a mi munkamenetünk. A munkamenet kétféleképpen érhet véget. Tranzakcióval, tehát pl. sikeres készpénzfelvétellel, vagy tranzakció nélkül, például mert megszakítottuk a tranzakciót. Amíg a két esemény valamelyike nem történik meg, addig be vagyunk jelentkezve. De akármelyik megtörténik, már nem vagyunk (illetve az automaták egy része sikertelenség esetén rákérdez, hogy kívánunk-e másik tranzakciót végrehajtani).

Banki biztonsággal kapcsolatban kérdeznél? Fordulj ügyfélszolgálatunkhoz, két munkanapon belül választ adunk.

A kockázat bizonyos értelemben magasabb olyankor, amikor nem helyezzük be a fizikai bankkártyát. Ilyenkor ugyanis nincs egyértelmű fizikai jele az automatából való kijelentkezésnek, mint akkor, amikor konkrétan kiköpi a kártyát és még sípol is, hogy vegyük el. Ilyenkor tényleg érdemes lehet megnyomni a piros gombot, mielőtt távozunk a termináltól, hiszen az megszakítja a munkamenetet. De azért valószínűleg akkor sem kerülünk bajba, ha ezt nem tesszük, az automata ugyanis nagyjából fél perc tétlenség esetén kilépteti a felhasználót, vagyis bármilyen új tranzakcióhoz újra kérni fogja a kártyát és a kódot.

Mégsem gomb ide vagy oda – mire érdemes figyelni?

Ha akarjuk, tehát, az automatától való távozás előtt, ha NFC-vel használtuk, nyomhatjuk a Mégsem vagy a Törlés gombot, baj biztos nem lesz belőle. De ennél fontosabb például, hogy ne hagyjuk, hogy bárki megszerezze a kártyaszámunkat, a PIN-kódunkat vagy a netbanki jelszavunkat. Olyan ATM-et használjunk, ami bank előterében vagy más forgalmas és megvilágított helyen van! Mielőtt használjuk, alaposan nézzük meg, nincs-e a billentyűzet vagy a nyílás megbuherálva. Ne hagyjuk ott az automatában a papír alapú bizonylatot (inkább eleve ne kérjünk)! Minél kevesebb készpénzt vegyünk fel, inkább átutalással vagy kártyás fizetéssel intézzük, amit lehet! Mindig legyen beállítva napi limit a pénzfelvételhez és valamilyen értesítés a telefonunkon, ami jelez, ha tranzakció történt.

Ha a bankautomata működésében bármi furát észlelünk, azonnal hívjuk az azon feltüntetett vészhelyzeti telefonszámot, a saját bankunkat vagy akár a rendőrséget!

Kvíz: ki volt a gerencsér, a vincellér, a kalmár? 9 régi mesterség, amit a legtöbben már csak találgatnak

Fortepan / Hoffmann Balázs
Fortepan / Hoffmann Balázs

Egykor minden faluban és városban akadtak olyan mesterek, akiknek a munkája nélkülözhetetlen volt a mindennapokban. Ma azonban sok régi foglalkozás neve már csak könyvekből, régi iratokból vagy családnevekből lehet ismerős. Vajon tudjuk még, mit jelentett a vincellér, a gerencsér vagy éppen a szíjgyártó? Ha az első részben már próbára tetted magad, most itt az újabb kihívás. Kilenc olyan régi mesterség következik, amelyek között akadnak könnyebben felismerhetők és igazi fejtörők is.

Ne a hangzás alapján tippelj: olvasd el figyelmesen a lehetőségeket, és kiderül, mennyire ismered a régi szakmákat!

/9

9 régi mesterség kvíz

Teszteld a tudásod, induljon a játék!

1 / 9

Mit készített a szíjgyártó?

2 / 9

Mit csinált az olajütő?

3 / 9

Ki volt a gerencsér?

4 / 9

Mi volt a csutorás mestersége?

5 / 9

Ki volt a kalmár?

6 / 9

Mivel foglalkozott a gombkötő?

7 / 9

Mivel foglalkozott a vincellér?

8 / 9

Mivel foglalkozott a fésűs?

9 / 9

Ki volt a kötélverő?

Eredményed

0%

Kiemelt kép: Fortepan / Hoffmann Balázs

Ha nem volt elég a játék, még sok hasonló van ám a tarsolyunkban.

A legfinomabb padlizsános zakuszka receptje: krémes, füstös és tele van sült zöldséggel

A jó zakuszka titka nem a sok fűszer, hanem a rendesen megsütött paprika és padlizsán. A végeredmény sűrű, kenhető, enyhén darabos és telt ízű: egyszerre édeskés, füstös és kissé savas, anélkül, hogy a paradicsom vagy az olaj elnyomná a sült zöldségeket.

2 kg padlizsánhoz számolj 1,5 kg húsos piros paprikával – kápia vagy pritamin is jó –, 500 g vöröshagymával, 200 g paradicsompürével, 200 ml napraforgóolajjal, 3 babérlevéllel, frissen őrölt fekete borssal és sóval.

Fiatal, feszes, fényes héjú padlizsánt válassz. A túlérett példányok magosabbak, szivacsosabbak és kesernyésebbek lehetnek. A friss padlizsánt nem szükséges előre besózni; ennél a receptnél sokkal fontosabb a megfelelő sütés és az utána következő lecsepegtetés.

Így lesz igazán füstös

Sütőben is elkészíthető: használj magas hőmérsékletet, lehetőleg grillfunkcióval. A cél a gyors pirulás, nem a zöldségek lassú párolása.

A lecsepegtetést ne hagyd ki

A padlizsán húsát kapard ki, majd szűrőben csepegtesd legalább 30 percig. Ha a paprika sok levet eresztett, azzal is tedd ugyanezt. Ez az egyik legfontosabb trükk: a vizes zöldségekből híg zakuszka lesz, amelyet feleslegesen sokáig kell főzni. Ezután a padlizsánt és a paprikát aprítsd finomra, de ne dolgozd teljesen sima pürévé. A jó zakuszka krémes, de marad egy kis textúrája.

A főzést nem lehet elsietni

  • A hagymát aprítsd nagyon finomra, majd az olajon, kis-közepes lángon párold teljesen puhára. Ne égesd barnára: a túlzottan pirult hagyma kesernyés ízt ad.
  • Add hozzá a sült paprikát és padlizsánt, majd a paradicsompürét, babérlevelet és borsot. Kis lángon, fedő nélkül főzd 60–90 percig, időnként alaposan átkeverve.
  • Ahogy sűrűsödik, egyre könnyebben leég, ezért a vége felé már gyakran kevergesd át. Akkor jó, mikor a fakanállal húzott barázda csak lassan ér össze. Sózni véglegesen ekkor érdemes, mert a párolgás közben az ízek is koncentrálódnak.

Ezeken lehet elrontani

  • Az alulsütött zöldségből hiányzik a zakuszka jellegzetes sült-füstös íze. A rosszul lecsepegtetett padlizsán vizessé teszi, a túl sok paradicsom elnyomja a paprikát, a túl sok olajtól pedig nehéz és zsíros lesz.
  • A másik nagy ellenség az odaégés. Ha mégis megtörténik, ne kapard fel az alját: a zakuszka ép részét azonnal szedd át egy másik edénybe.
  • Turmixolni sem érdemes agyon. A teljesen homogén krém ehető, csak éppen elveszíti azt a rusztikus állagot, amitől a zakuszka igazán jó.

Főzéssel kapcsolatos kérdésed maradt? Fordulj bizalommal ügyfélszolgálatunkhoz, két munkanapon belül válaszolunk.

Télire tennéd el? Légy óvatos

A hagyományos receptek gyakran forrón üvegbe töltik és dunsztolják a zakuszkát, de ettől egy tetszőleges házi recept még nem lesz feltétlen biztonságos szobahőmérsékleten. A padlizsán, paprika és hagyma alacsony savtartalmú zöldség. Befőzésnél nemcsak a savasság, hanem a recept pontos összetétele és a krém sűrűsége is befolyásolja a biztonságos hőkezelést. Kamrai tároláshoz ezért korrekt befőzési receptet kövessünk inkább. Ezt a változatot inkább hűtve tárold rövid ideig, nagyobb adag esetén pedig fagyaszd le.

Tálalás előtt hagyd kissé felmelegedni: nem jéghidegen érvényesülnek legjobban a sült zöldségek aromái. Friss vagy pirított kenyérrel pedig nehéz abbahagyni.

Eddig kimaradtak a béremelésből, most ennyivel nő a fizetése a NOKS dolgozóknak

Vidám anyuka ül a kanapé közepén kisgyermekeivel
mennyibe kerül a magánbölcsőde

Az óvodák és iskolák nem működhetnének a titkárok, a konyhai munkatársak és a technikai személyzet mindennapi munkája nélkül. Mégis, amikor az elmúlt években a sajtó a nagy pedagógusbér emelésektől volt hangos, ők rendre kimaradtak ebből. Ez elég nagy bérfeszültséget okozott az intézményeken belül. De hogyan alakul a NOKS béremelés a közeljövőben?

A jó hír, hogy várhatóan 2026 október közepén megérkezik az első hullámú fizetés emelés ezekhez a munkakörökhöz is. De vajon mennyit jelent ez a gyakorlatban? Utánajártunk, ki, mennyi pluszpénzre számíthat.

Készségfejlesztő játékokkal játszanak a kisgyerekek egy bölcsődében, egy pedagógus vigyáz rájuk és segíti őket

Mi a helyzet most a bérekkel?

A diplomás, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők fizetése az új bérrendszer bevezetésével az elmúlt időszakban ugrásszerűen megnőtt. Velük szemben azonban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők (NOKS), mint például a titkárok vagy a gyógypedagógiai asszisztensek, valamint a technikai személyzet (konyhai dolgozók, karbantartók, adminisztrátorok) a hagyományos, elavult közalkalmazotti besorolásban maradtak.

Fizetésük érdemi emelkedését az elmúlt években jórészt csak a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező, év eleji emelései jelentették. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy házon belül is óriási szakadék tátongott: a titkár sokszor alig keresett többet a szakmunkás minimálbérnél, miközben a mellette dolgozó, diplomás nevelő fizetése a többszörösére nőtt. Ezt az igazságtalanságot próbálja most tompítani a kormány.

NOKS béremelés

A friss bejelentés szerint kétlépcsős béremelést kapnak a NOKS‑ és technikai dolgozók, ami érdemi javulást hozhat az iskolák és óvodák háttérmunkáját végző munkatársak számára. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közölte, hogy az első emelés 2026 októberében, a második pedig 2027. január 1-jén lép életbe. A cél az, hogy a dajkák, iskolatitkárok, pedagógiai asszisztensek és karbantartók bére végre közelítsen a valós munkaterhelésükhöz, és ne maradjon tartósan a garantált bérminimum környékén. Bár a konkrét összegek még nem nyilvánosak, a minisztérium szerint a mostani lépés hosszú távon stabilabb, kiszámíthatóbb jövedelmet biztosíthat a köznevelésben dolgozó háttérszemélyzetnek, akik nélkül a mindennapi működés egyszerűen nem lenne fenntartható.

Visszatért a bölcsődei támogatás

Ha valami nem érthető a bérekkel kapcsolatban, kérdezzen bizalommal ingyenes Ügyfélszolgálatunktól!

Elfogadható már így a helyzet?

A kétlépcsős NOKS béremelés fontos előrelépés, de sokak szerint csak részben tekinthető elfogadható megoldásnak. Pozitívum, hogy végre konkrét ütemezés és kormányzati szándék látszik a háttérdolgozók bérének rendezésére, akik hosszú ideje a garantált bérminimum környékén keresnek. Ugyanakkor a részletek – különösen a pontos összegek – még nem ismertek, így nehéz megítélni, valóban érdemi javulást hoz‑e a mindennapokban. A dolgozók egy része attól tart, hogy a két lépcső túl lassú, és a béremelés nem fogja teljesen kompenzálni az évek óta fennálló bérlemaradást.

4 egyértelmű jel, hogy nem iskolaérett a gyerek, vegye komolyan: mit lehet tenni ilyenkor?

kislány az iskolai könyvtárban könyvet emel le a polcról

A hazai jogszabályok szerint, ha a gyermek augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, automatikusan tankötelessé válik. De mi van akkor, ha úgy érzed, hogy érzelmileg vagy fizikailag még egyáltalán nem áll készen a 45 perces tanórákra? Mutatjuk, mik a jogszabályi és pszichológiai feltételek, milyen intő jelekre figyelj oda szülőként, és hol, hogyan tudod elintézni a plusz egy év óvodát.

Kártyázás gyerekeknek: a csata játék

Mik az iskolaérettség feltételei a szakemberek szerint?

A köztudatban sokszor az él, hogy az a gyerek iskolaérett, aki már ismeri a betűket vagy tud egy picit számolni. A pszichológusok és az óvodapedagógusok szerint azonban az írás-olvasás megtanulásához ennél sokkal összetettebb képességekre van szükség. Vannak a testi, biológiai feltételek, az átlagos magasság ilyenkor kb. 120-130 cm, a testsúly 20-22 kg, de a lényeg igazából az általános fizikai teherbírás. 

A mozgás és érzékelés esetében azt nézik, hogy kialakul a stabil jobb- vagy balkezesség. A nagymozgások (pl. egyensúlyozás, ugrálás) koordináltak. Ha a finommotorika (a kéz, a csukló és az ujjak mozgása) nem elég érett, a gyerek hamar elfárad az írásban. Ha például rajzolás közben az egész teste mozog, az az idegrendszer éretlenségére utalhat.

Fontos, hogy lépes legyen megkülönböztetni a térirányokat (jobb-bal, fel-le), ami elengedhetetlen a betűk felismeréséhez. Érti az ok-okozati összefüggéseket, felismeri az alakokat és formákat.

A pszichológiai feltételeknél azt nézik, hogy kialakul a szabálytudat, el tudja fogadni, ha egy feladatot nem ő választ. Képes elviselni az apróbb kudarcokat anélkül, hogy teljesen összeomlana.

4 egyértelmű jel, hogy érdemes várni a beiskolázással

Ha a saját gyermekedet figyeled a hétköznapokban, az alábbi jelek egyértelműen arra utalnak, hogy szüksége lehet még egy évre a biztonságos óvodai közegben:

  1. Gyenge monotóniatűrés és nagy mozgásigény: Nem tud 10-15 percig egy helyben, nyugodtan ülni. Folyton izeg-mozog, így szinte esélytelen, hogy egy 45 perces tanórát fegyelmezetten végigüljön.
  2. A kitartó figyelem hiánya: Csak nagyon rövid ideig tud egy dologra koncentrálni, könnyen elterelhető, a feladatokat gyakran félbehagyja.
  3. Fejletlen ok-okozati gondolkodás: A feladatokat, szabályokat többször el kell neki magyarázni, sokat visszakérdez, mert nem érti meg elsőre az összefüggéseket.
  4. Szociális éretlenség és kudarckerülés: Társasjáték közben kiborul, ha veszít. Nehezen illeszkedik be a közösségi szabályokba, vagy túlságosan visszahúzódó, szorongó idegenek között.

Amikor „papíron” érett, de mégis jobb az ovi

Előfordul, hogy egy gyermek okos, kifejezetten ügyes, a mozgása is rendben van, de érzelmileg még nagyon játékos. Különösen a nyári (júliusi, augusztusi) születésű gyerekeknél gyakori, hogy bár a jogszabály szerint tankötelesek, de az idegrendszerüknek és a lelküknek is jót tesz a szabad játék.

Ha a gyermek túlzottan szorongó, nagyon nehezen oldódik fel új környezetben, vagy erős megfelelési kényszerrel küzd, illetve idegrendszeri éretlenséget állapítottak meg a szakemberek, a plusz egy év igazi ajándékidő lehet. Ez az extra év megerősíti az önbizalmát, így sokkal stabilabban, kudarcos élmények nélkül, érettebben tudja majd elkezdeni az első osztályt. 

Mit mond a jogszabály? Hogyan kell intézni a halasztást?

2020. január 1-je óta a rendszer teljesen megváltozott. Míg régebben az óvónők és a szülők közösen, helyben is dönthettek arról, hogy a gyerek maradjon-e még egy évet, ma már kizárólag az Oktatási Hivatal (OH) jogosult engedélyezni az évhalasztást. Ha tehát szeretnéd visszatartani a gyermeked, neked, mint szülőnek kell hivatalos kérelmet benyújtanod.

Így néz ki az ügyintézés a gyakorlatban:

  • A kérelmeket minden évben január közepéig, általában január 18-ig vagy 19-ig lehet leadni arra a tanévre vonatkozóan, amikor a gyermek iskolába menne. A pontos dátumot (pl. 2026-ban január 19.) minden télen előre kihirdetik. A határidő jogvesztő: aki lekési, annak a gyermeke kötelezően iskolába kell, hogy menjen! Ahogyan azt korábban az óvodai visszatartási kérelmek beadásáról szóló cikkünkben is megírtuk, érdemes már ősszel elkezdeni a felkészülést.
  • Az Oktatási Hivatal honlapján december végén nyílik meg egy online űrlap. Ezt legegyszerűbben az Ügyfélkapu+ vagy a DÁP alkalmazás segítségével, elektronikusan hitelesítve lehet beküldeni, de aki szeretné, kinyomtatva, postai úton is eljuttathatja a hivatalhoz.
  • Nem kötelező, de az elbíráláshoz erősen ajánlott csatolni minden olyan papírt, ami alátámasztja a kérésedet: az óvodapedagógusok írásos jellemzését, fejlesztőpedagógusi véleményt, orvosi leleteket.
  • Az OH a beküldött papírok alapján, a gyermek személyes jelenléte nélkül dönt. Ha a beküldött iratok alapján nem tudnak egyértelmű határozatot hozni, a gyermeket a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítják egy ingyenes, játékos iskolaérettségi vizsgálatra, és az ottani szakemberek véleménye alapján döntenek.

Kivétel: Ha a Pedagógiai Szakszolgálat (például egy korábbi vizsgálat vagy korai fejlesztés miatt) még a januári határidő lejárta előtt kiállított egy olyan hivatalos szakértői véleményt, amely szerint a gyermeknek további egy nevelési év óvoda javasolt, akkor nem kell kérelmet benyújtani az OH-hoz. Ezt a papírt elég bemutatni a gyermek óvodájában.

Milyen indokokat írjunk a kérelembe és miket ne?

Mivel az Oktatási Hivatal gyakran csak a papírok alapján dönt, a szülői indoklás minősége nagyon fontos, így az alábbi megfogalmazások sokat segíthetnek vagy ronthatnak a helyzeten. Persze csatolni kell mellé a pedagógusok véleményét is – ami sokat segít – de egy jól megfogalmazott kérelem alapján könnyebben dönt a hivatal is. Fontos, hogy csak olyat írjunk bele, ami egyéb szakmai dokumentumokkal is alátámasztható, nekünk anno pl. a fejlesztőpedagógus leírta, hogy idegrendszeri éretlenség áll fenn, így csatoltuk a véleményt, de a kérelembe mi is beleírtuk, hogy ez a helyzet.

Szakmailag erős, elfogadható érvek a kérelemben:

  • Gyenge monotóniatűrés és kifejezetten nagy mozgásigény.
  • A kitartó figyelem hiánya (könnyen elterelhető, a feladatokat gyakran nem fejezi be).
  • Fejletlen ok-okozati gondolkodás vagy finommotorikai elmaradás.
  • Idegrendszeri éretlenség
  • Érzelemszabályozási problémák

Amit az Oktatási Hivatal nem fogad el indokként:

  • „Az én jogom szülőként dönteni arról, hogy mikor megy iskolába.”
  • „A legjobb barátja, testvére is marad még egy évet, együtt könnyebb lenne nekik.”
  • „Jövőre sokkal szimpatikusabb tanító néni indít osztályt”

Ezek sajnos szakmailag nem megalapozható érvek és nem befolyásolják egyértelműen a gyerek fejlődését.

További kérdések esetén forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz!

Források: eduline.hu, koloknet.hu, jgypk.hu

Hagyatéki eljárás nélkül is hozzájuthat a pénzhez ezekben az esetekben

Temetés, egy nő fogja egy férfi karját, aki rendkívüli szabadság haláleset esetén van

Egy hagyatéki eljárás hosszú ideig tarthat, de nem minden, az elhunythoz kapcsolódó pénzre kell addig várni. Bizonyos összegek eleve nem kerülnek a hagyatékba, másokra pedig külön szabály vonatkozik. Mutatjuk, melyek a hagyaték előtt felvehető összegek, és ki kérheti a kifizetésüket.

Ha az elhunyt még életében haláleseti kedvezményezettet jelölt meg a bankszámlájához, az érintett pénz nem kerül a hagyatékba. A kedvezményezettnek így nem kell megvárnia a hagyatéki eljárás végét: a haláleset igazolása és a bank által kért dokumentumok bemutatása után kérheti a kifizetést. A kedvezményezettnek nem kell örökösnek vagy rokonnak lennie. Lehet például élettárs, barát vagy unoka is. Ha viszont nincs haláleseti rendelkezés, az elhunyt kizárólagos tulajdonában lévő számlán maradt pénz főszabály szerint a hagyaték része.

Fontos, hogy a meghatalmazás vagy a társkártya nem ugyanaz, mint a haláleseti rendelkezés. Az elhunyt bankkártyáját és netbankját sem szabad tovább használni. Értékpapírszámlára, illetve az azon tartott állampapírra, részvényre és befektetési jegyre pedig nem lehet a bankszámlákhoz hasonló haláleseti rendelkezést tenni.

A fel nem vett nyugdíjért sem mindig kell megvárni a közjegyzőt

A nyugellátás a halál napját magában foglaló hónap utolsó napjáig folyósítható. Ha maradt fel nem vett nyugellátás, azt bizonyos hozzátartozók a hagyatéki eljárás lezárása nélkül is kérhetik. Elsőként az elhunyttal közös háztartásban élt házastárs jogosult rá, majd sorrendben a gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér. A kifizetést a haláltól számított egy éven belül kell kérni.

Ha nincs ilyen, közös háztartásban élt hozzátartozó, a fel nem vett nyugellátást az örökösök egyenlő arányban kérhetik. Nekik azonban már öröklést igazoló okiratra (pl. jogerős hagyatékátadó végzésre) van szükségük, és az okirat jogerőssé válásától számított egy éven belül kérhetik a kifizetést.

Ha további örökösödési jogi kérdésed van, keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát, két munkanapon belül ingyenesen választ adunk.

Életbiztosítás: a kedvezményezett közvetlenül kapja a pénzt

Ha az életbiztosításban kedvezményezettet jelöltek meg, halálesetkor a biztosító neki fizeti ki a szerződés alapján járó összeget. Ehhez nem kell megvárni a hagyatéki eljárás végét. A halálesetet be kell jelenteni a biztosítónak, és be kell nyújtani az általa kért dokumentumokat. Hogy pontosan milyen iratok szükségesek, az adott biztosítótól és a szerződés feltételeitől függ.

Önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári megtakarítás

Az önkéntes pénztári egyéni számla különleges eset: a pénztártag halálakor nem része a hagyatéknak. Ha a tag haláleseti kedvezményezettet jelölt, a kedvezményezett a halál időpontjában válik az egyéni számla rá eső részének tulajdonosává. A jogosultság igazolása után akár egy összegben is kérheti a pénzt. Ha nincs érvényes kedvezményezett, akkor sem válik automatikusan hagyatéki vagyonná az egyéni számla: a természetes személy örökös lép a kedvezményezett helyébe, örökrésze arányában.

Nem minden, az elhunyt után járó pénz vehető fel azonnal

A hagyaték előtt felvehető összegek közös jellemzője, hogy vagy nem tartoznak a hagyatékba, vagy külön szabály teszi lehetővé a korábbi kifizetésüket. Attól viszont, hogy valaki közeli hozzátartozó, még nem jogosult automatikusan az elhunyt bankszámlájának használatára.

Érdemes ezért mielőbb jelezni a halálesetet az érintett banknak, biztosítónak vagy pénztárnak, és megkérdezni, van-e érvényes haláleseti rendelkezés vagy kedvezményezett. A fel nem vett nyugdíjnál pedig a Magyar Államkincstárhoz kell fordulni. Így gyorsan kiderülhet, melyik pénzhez lehet hozzájutni a hagyatéki eljárás befejezése előtt.

Beleszámít a nyugdíjba a szakmunkásképző és az építőtábor? 8 gyakori kérdés, amiben mindenki bizonytalan

fiatal fürdőruhás nők demizsonnal, főtt kukoricával

A ’60-as és ’70-es évek szülöttei lassan a nyugdíjkapuba érnek, és a többiekhez képest különleges helyzetben vannak, mivel a fiatalságukat a sorkatonaság, az építőtáborok, a kötelező kukoricacímerezés, a szakmunkás nyári gyakorlatok és a GMK-k korszaka határozta meg. Esetükben fontos kérdés, hogy beleszámít-e a nyugdíjba a szakmunkásképző, az akkori társadalmi munkák és kötelező gyakorlatok.

3 idős, nyugdíjas nő sétál összekapaszkodva egy hídon

A legfontosabb különbség: öregségi nyugdíj vagy Nők 40?

A lényeg, hogy minden jogosultsági idő szolgálati idő is egyben, de nem minden szolgálati idő számít bele a Nők 40 kedvezményes nyugdíjába. A két kategória közötti különbség, hogy míg a szolgálati idő egy tágabb fogalom a rendes öregségi nyugdíjhoz, addig a jogosultsági idő egy jóval szigorúbb mérce a kedvezményes nyugdíjazáshoz.

A szolgálati idő a rendes öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor válik kulcsfontosságúvá: ez határozza meg, hogy egyáltalán jogosult-e valaki a nyugdíjra (ehhez minimum 15-20 év szükséges), és ezen évek száma alapján számolják ki a havi nyugdíj pontos összegét is. Ebbe a tágabb kategóriába a rendes munkaviszonyon kívül beleszámítanak olyan időszakok is, mint a sorkatonaság, az 1998 előtti egyetemi tanulmányok, a szakmunkásképző évei vagy a munkanélküli járadék ideje.

Ezzel szemben a Nők 40 kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő egy szigorúbb kategória, mivel a korhatár előtti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé a nők számára. Mivel ez egy különleges kedvezmény, az állam kizárólag a ténylegesen munkával töltött éveket és a gyermeknevelési időszakokat számítja bele. Ezért fordulhat elő az a helyzet, hogy valakinek papíron már megvan a 40 év szolgálati ideje, de mivel abban egyetemi évek vagy tanulóidő is van, a Nők 40-hez szükséges jogosultsági ideje még hiányos, így meg kell várnia a 40 év tényleges munkát vagy a hivatalos öregségi korhatárt.

Melyik régi munka számít bele a nyugdíjba és melyik nem?

Az alábbi összefoglaló jól mutatja, hogy mi számít bele a szolgálati időbe és mi nem. Alatta részletesebben is kifejtjük, illetve segítünk abban is, hogy hogyan lehet igazolni az egyes időszakokat a nyugdíjfolyósító felé.

  • Szakmunkásképző (tanulóévek): Szolgálati időnek számít, de a Nők 40 jogosultsági idejébe nem tartozik bele.
  • Sorkatonai szolgálat: Szolgálati időnek számít (a Nők 40 szempontjából nem releváns).
  • Egyetem/főiskola (1998 előtti, nappali): Szolgálati időnek számít, de a Nők 40-be nem számítható be.
  • Nyári kötelező üzemi/gyári gyakorlat: Szolgálati időnek számít és a Nők 40-nek is része, de csak akkor, ha történt utána bér és járulékfizetés.
  • Építőtábor, címerezés, KISZ-tábor: Sem az öregségi nyugdíjba, sem a Nők 40-be nem számít bele.
  • TSZ melléküzemág, KTSZ, GMK tagság: Szolgálati időnek számít, és a Nők 40-be is beleszámít (szintén csak bejelentett munkaviszony esetén).
  • Kommunista szombat: Nem ad plusz időt a nyugdíjhoz.

Szakmunkásképző és szakiskola

A szakmunkástanulóként eltöltött idő beleszámít az öregségi nyugdíj szolgálati idejébe. Az 1995. március 31. előtti tanulóidő ösztöndíjtól függetlenül érvényes, míg az 1996 és 1997 közötti időszakban a tanulmányi szerződés léte a feltétel. A Nők 40 kedvezményes nyugdíjába a szakmunkásképző évei nem számítanak bele, mivel nem minősülnek tényleges keresőtevékenységnek.

Nyári kötelező üzemi és gyári gyakorlat

A középiskolai vagy szakmunkás éveket kísérő kötelező nyári gyári, nyomdai vagy egyéb üzemi gyakorlatok akkor számítanak szolgálati időnek és vehetők figyelembe a Nők 40-nél is, ha a diák arra az időre munkabért kapott, és abból levonták a nyugdíjjárulékot. Ez az időszak fizetési papírokkal vagy vállalati igazolással bizonyítható, de a hatósági rendszer is sokszor tartalmazza.

Sorkatonai szolgálat

A sorkatonaság teljes időtartama – beleértve az egyetem előtti 11 hónapos előfelvételis katonaságot is – beleszámít a szolgálati időbe. Ha ez az adat hiányzik a központi nyilvántartásból, katonakönyvvel vagy a Magyar Honvédség Központi Nyilvántartó Parancsnokságának hatósági bizonyítványával igazolható.

magyar katona egyenruhában

Egyetem és munkavégzés

Egyetemi és főiskolai évek

Az 1998. január 1. előtt nappali tagozaton végzett felsőfokú tanulmányok hivatalos képzési ideje automatikusan szolgálati időnek minősül az öregségi nyugdíjnál. Az 1998 utáni egyetemi évek már csak visszamenőleges járulékfizetéssel (szolgálati idő vásárlásával) érvényesíthetők. A Nők 40 kedvezményes nyugdíjába az egyetemi évek az 1998 előttiek esetében sem számítanak bele.

Építőtábor, címerezés, iskolai szüret és KISZ-tábor

A különféle nyári diák- és társadalmi munkák (almaszedés, kukoricacímerezés, építőtáborok) szinte kivétel nélkül kiesnek a nyugdíjszámításból, mivel nem kapcsolódott hozzájuk hivatalos munkaszerződés és nyugdíjjárulék-levonás.

KTSZ, TSZ melléküzemág és GMK

A Kisipari Szövetkezetekben (KTSZ), Termelőszövetkezetek (TSZ) melléküzemágaiban, vagy a ’80-as évek végétől működő Gazdasági Munkaközösségekben (GMK) eltöltött időszakok teljes értékű szolgálati időnek minősülnek, és a Nők 40-be is beleszámítanak, amennyiben hivatalos tagság vagy munkaviszony állt fenn társadalombiztosítási járulékfizetéssel. Ami a kommunista szombatokat illeti, a hétvégi rendkívüli munkavégzések az amúgy is fennálló munkaviszony napjaira estek. Mivel a biztosítási idő kiszámítása naptári napok alapján történik, a pluszmunkák nem eredményeznek extra szolgálati napokat.

GYES, GYED, táppénz és álláskeresés –  melyik hogyan számít?

A gyermeknevelési időszakok (GYES, GYED, GYOD, CSED) beleszámítanak az öregségi nyugdíjba és a Nők 40-be is, de a Nők 40 esetében a 40 évből legfeljebb 8 év lehet gyermeknevelési idő, és legalább 32 évnek keresőtevékenységnek kell lennie. (Beteg gyermek esetén viszont lehet 30 év, pl. GYOD folyósításánál.)

Az álláskeresési járadék (régebbi nevén munkanélküli segély) az öregségi nyugdíjhoz ad szolgálati időt a levont járulékok miatt, de a Nők 40 jogosultsági idejébe nem számít bele.

A táppénz esetében azt kell tudni, hogy a fennálló munkaviszony alatti táppénzes időszak az öregségi nyugdíjnak és a Nők 40-nek is része. A munkaviszony megszűnését követő úgynevezett „passzív táppénz” azonban a Nők 40-nél már nem vehető figyelembe.

Amit még időben érdemes megtenni nyugdíjazás előtt

Kérdése lenne a nyugdíjával kapcsolatban? Kérdezze kollégáinkat, díjmentesen válaszolnak két munkanapon belül!

Mivel a régi, papíralapú nyilvántartások hiányosak lehetnek a digitális adatbázisokban, célszerű időben elindítani az ingyenes nyugdíjbiztosítási adategyeztetést a Magyar Államkincstárnál. Ez Ügyfélkapun keresztül is lekérhető, vagy személyesen a kormányablakban, így még a nyugdíjazás előtt tisztázhatók és igazolhatók a hiányzó szakmunkás- vagy katonaévek. Ezzel nem veszítünk semmit és nyugdíjba vonulni sem kell azonnal, de jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy rendben van-e nyilvántartás. Pláne, ha külföldön is dolgoztunk.

Kiemelt kép forrása: Fortepan

”Puszilok mindenkit” – mit és miért mondott Lölő a Mészáros Csoport családi napján?

Mészáros Lőrinc (MTI-fotó: Földi Imre)
Mészáros Lőrinc (MTI-fotó: Földi Imre)

Az áprilisi választásokon megbukott Orbán Viktor és a Fidesz, a választók a Tisza pártot és Magyar Pétert választották meg. Az új kormány megalakulása óta sokan találgatják, hogy mi lesz az előző kormánypárt roppant erős gazdasági holdudvarával. Mészáros Lőrincet a legtöbben a volt miniszterelnök strómanjának tartják, aki az elmúlt 12-13 évben az állami közbeszerzések állandó nyerteseként tudott mesébe illő módon meggazdagodni. Mészáros (vagy ahogy sokan hivatkoznak rá – Lölő) híresen kerüli a nyilvánosságot és a kamera előtti szereplést. Amikor mégis sor került erre, hebegő-habogó előadásmódján és furcsa válaszain leginkább csak nevetett, aki hallotta. Ez most hirtelen megváltozott, mert cégcsoportja, Mészáros Csoport családi nap alkalmával több ezer ember előtt lépett színpadra, és meglepően magabiztosan szólt a tömeghez. De vajon miért pont most állt ki, mi lehetett a célja, és kinek szólt a hírhedtté vált „puszilok mindenkit” elköszönés?

Mészáros Lőrinc birodalma nagyrészt az állami megrendelésekre és a politikai hátszélre épült. A tavaszi kormányváltás után a cégcsoport több ezer munkavállalója joggal érezhette úgy, hogy a jövő bizonytalanná vált, és veszélybe került a megélhetése. Egy ekkora vállalatnál a belső pánik komoly károkat okozhat. A Mészáros Csoport családi nap elsődleges célja látszólag tehát a belső megnyugtatás volt. A vezetőségnek azt kellett sugároznia a dolgozók felé, hogy a hajó nem süllyed, a cégcsoport pénzügyileg stabil, a munkahelyek biztonságban vannak, és a cégvezetés teljesen ura a helyzetnek. Ne feledjük: habár a cégcsoport egyértelműen politikai hátszéllel lett ekkora, rengeteg (saját szavai szerint 100 és 200 ezer közötti számú) magyar ember megélhetése függ tőle.

Bár a közönség a dolgozókból és családtagjaikból állt, de természetesen az üzenet egyértelműen kifelé, a szélesebb nyilvánosságnak is és a politikai ellenfeleknek is szólt. A laza, már-már pimasz „Puszilok mindenkit” zárómondat nemcsak barátságos gesztus, hanem egy tudatos erődemonstráció (legalábbis ennek szánhatta Lölő). A valódi címzettek a következők lehettek:

  • Az új kormányzat: Az üzenet világos: „Még mindig itt vagyok, óriási tőkével és infrastruktúrával rendelkezem, nem hagyom magam, és nem lehet csak úgy egy tollvonással lesöpörni a gazdasági térképről.”
  • A hitelezők és az üzleti partnerek: A bankok és beszállítók felé is stabilitást kellett mutatni, hogy elkerüljék a pánikszerű szerződésbontásokat és a hitelek felmondását. Ne feledjük, százmilliárdos tételekről van szó.
  • A közvélemény: Azt mondja, hogy ő egy önálló, sikeres nagyvállalkozó, semmiképpen sem stróman, és aki Orbán Viktor védőernyője nélkül is megáll a saját lábán.

Mi várható ezután a cégcsoport háza táján?

Az új kormány várhatóan sorra vizsgálja majd felül a korábbi, vitatott állami szerződéseket, így komoly jogi, illetve gazdasági nyomás nehezedhet a cégcsoportra. Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési miniszter éppen a mai napon jelentette be, hogy a cégcsoport legnagyobb közbeszerzését, az autópálya-koncessziókat megszüntetik. Mészáros Lőrinc taktikája most láthatóan az, hogy a cégeit és a dolgozóit egyfajta élő pajzsként használja. Ha az állam éles támadást indít a cégbirodalom ellen, ő rögtön arra hivatkozhat, hogy ezzel magyar családok tízezreinek a biztos megélhetését teszik tönkre.

A cég korábban is igyekezett lojalitást építeni: a rezsiválság idején például rendkívüli rezsitámogatást fizettek a dolgozóknak. A Mészáros Csoport családi nap tehát korántsem egy ártatlan, hétvégi céges buli volt. Sokkal inkább egy patikamérlegen kiszámolt válságkommunikációs lépés egy olyan időszakban, amikor a gazdasági túlélés a tét. Kérdés, hogy mire lesz elég.

Mit tehet egy hétköznapi munkavállaló hasonló helyzetben?

A dolgozók szempontjából ez a fajta vezetői kiállás pillanatnyilag megnyugtató lehet. Ugyanakkor érdemes reálisan látni a helyzetet: ha egy cégbirodalom a következő hónapokban jelentős állami bevételektől esik el, az előbb-utóbb a mindennapi működésre is rányomja a bélyegét.

Ha te is egy hasonlóan turbulens időszakot élő vállalatnál dolgozol, a legfontosabb, hogy anyagilag felkészülj a bizonytalanabb hónapokra. Kezdj el egy kisebb vésztartalékot képezni a havi beosztásodból, és kísérd figyelemmel a munkaerőpiaci lehetőségeket. Így nem érhet meglepetés, ha a helyzet rosszabbra fordul. Mészáros Lőrinc láthatóan nem csomagol. Felkészült egy hosszú gazdasági háborúra, amelynek hatásait a dolgozók is megérzik majd.