Meglepő az öröklési sorrend, ha nincs gyerek: így rendelkezik a törvény
A kérdés, hogy ki örököl, ha nincs gyerek, sokkal összetettebb, mint elsőre tűnik. A házastárs, a szülők, a testvérek és a távolabbi rokonok szerepe pontosan meghatározott, és a kivételek (például az ági öröklés) jelentősen befolyásolhatják a végeredményt.
Ha nincs végrendelet, akkor nem az számít, ki állt közel az eltávozotthoz. Az lesz, amit a törvény ír elő. És mikor utód sincs, ez a rendszer különösen sok meglepetést tartogathat az érintettek számára.
Ki örököl ha nincs gyerek és van házastárs?
Ha az örökhagyónak nincs gyermeke, de van házastársa és élnek a szülei, akkor meglepő módon nem a házastárs örököl mindent. A törvény szerint megkapja a közösen lakott lakást és annak berendezési tárgyait teljes egészében, ezen felül pedig a hagyaték többi részének felére jogosult. A másik fele azonban a szülőket illeti.
Ha csak az egyik szülő él, akkor ez a rész nem kerül tovább a testvérekhez: a házastárs és az egyetlen élő szülő között oszlik meg a vagyon. Ha viszont nincs gyermek és a szülők sem élnek, akkor a szabály egyszerűbbé válik: a házastárs örököl mindent.
Fontos azonban, hogy amit az elhunyt a családjától örökölt vagy ajándékba kapott, az nem feltétlenül a házastárshoz kerül: ezek a vagyontárgyak visszakerülhetnek ahhoz a családi ághoz, ahonnan származnak. Ezt nevezik ági öröklésnek.
Mi történik, ha nincs házastárs?
Ha nincs gyermek és házastárs sem, akkor az öröklés a szülőkkel kezdődik. A szülők egyenlő arányban örökölnek. Ha valamelyikük már nem él, akkor az ő helyén a saját leszármazói örökölnek, vagyis a testvérek. Ez az úgynevezett helyettes öröklés.
Furcsamód a testvérek nem örökölnek, csak ha sem házastárs, sem szülő nincs már. Kivételt csak speciális szabály (például a fentebb említett ági öröklés) jelenthet.
Mi történik, ha se házastárs, se szülő, se testvér?
Ebben az esetben a nagyszülők és az ő leszármazóik következnek. Ha ők sem élnek vagy nem örökölhetnek, akkor a dédszülők és az ő leszármazóik kerülnek sorra. Nem annyira bonyolult: a rendszer mindig felfelé halad a családfán, és az adott ágon belül osztja fel a vagyont.
Mi a helyzet az élettárssal?
Az élettárs sajnos nem számít törvényes örökösnek. Ez azt jelenti, hogy végrendelet nélkül nem örökölhet, függetlenül attól, hogy mennyi ideig éltek együtt vagy milyen szoros volt a kapcsolat. Ez az oka annak, hogy élettársi kapcsolat esetén különösen fontos az előrelátás. Ha nem házasságban élünk társunkkal, ezeket a lépéseket mielőbb érdemes rendezni, átbeszélni, megtervezni.
Kérdése maradt az öröklési sorrenddel kapcsolatban? Forduljon Ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink két munkanapon belül és díjmentesen válaszolnak.
Mi történik, ha egyáltalán nincs élő rokon?
Ha nincs egy olyan rokon sem, akire szállhatna a vagyon, akkor a főszabály szerint az állam örököl. Természetesen itt is vannak kivételek, például belföldi ingatlan esetén bizonyos feltételek mellett a települési önkormányzat válik örökössé.
A törvényes öröklési rend egy alapértelmezett rendszer. Nem veszi figyelembe a személyes kapcsolatokat, a családi viszonyokat vagy az egyéni szándékainkat. Ezért gyakori, hogy a végeredmény nem egyezik azzal, amit az érintettek vártak vagy jogosnak éreznének. A kérdés, hogy ki örököl, ha nincs gyerek, csak akkor válik igazán kiszámíthatóvá, ha valaki előre rendelkezik a vagyonáról – érdemes.
