A termőföld öröklésének szabályai: nagy meglepetés érheti az örökösöket, ha ezt nem tudják
Egy családi ház vagy egy lakás öröklésénél sokan természetesnek veszik, hogy az örökös megszerzi az ingatlant, és később szabadon rendelkezhet vele. A termőföldnél azonban ez korántsem ilyen egyszerű. A föld öröklésére ugyanis különleges szabályok vonatkoznak, és egyáltalán nem mindegy, hogy ki az örökös, hányan öröklik a földet, illetve mihez kezdenek vele a hagyatéki eljárás után. Ha valaki termőföldet örökölt, akkor kezdődik csak igazán a buli: a megszerzett tulajdonra szigorú használati és elidegenítési korlátok vonatkoznak. Termőföld öröklés szabályai 2026-ban.

Törvényes vagy végrendeleti öröklés
A laikusok számára a legváratlanabb fordulatot az öröklés jogcíme okozhatja. Ha az elhunyt a végrendeletében egy közeli rokonára hagyja a földet, az sima ügy. Ha viszont egy kívülállónak – például egy jó barátnak vagy szomszédnak, aki törvény szerint nem lenne örökös – akarja elvégrendelkezni a termőföldjét, a törvény ezt megakadályozza, kivéve, ha az illető földművesnek minősül vagy az állam javára történik a felajánlás. A törvényes öröklésnél ellenben nem akadály, ha az örökös nem földműves.
De akkor ki és hogyan örökölhet termőföldet?
A termőföld öröklése egyenes ágon (gyermekek, unokák, szülők) és házastárs esetén a leggördülékenyebb. Törvényes öröklés esetén rájuk nem vonatkoznak a földművesi státuszra előírt szigorú megszorítások, és az öröklési folyamat is illetékmentes.
A termőföld öröklése nem egyenes ágon (például testvér, unokaöcs, távolabbi rokon vagy idegen végrendeleti örökös) már több adminisztratív korlátba ütközhet. Végrendelet hiányában a törvényes öröklési rend szerint a távolabbi rokonok is megszerezhetik a földet, de a tulajdonszerzési maximális korlátokat (pl. nem földműves magánszemély esetén a maximum 1 hektáros birtokméretet) be kell tartaniuk.
Mi történik, ha több örökös van? (Az osztatlan közös tulajdon)
Az utóbbi 10-20 év egyik legfontosabb jogalkotói célja a magyar termőföldek elaprózódásának megakadályozása volt. A 2021-ben szigorított, az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó szabályok az öröklésre is kihatnak.
Ha két testvér örököl egy 2 hektáros szántót, a föld közös tulajdonba kerül. A törvény azonban arra ösztönzi az örökösöket, hogy a hagyaték átadásakor ne aprózzák tovább a területeket, így az örökösök megállapodhatnak, hogy:
- Osztályos egyezséggel: Az egyik örökös kapja a teljes földet, míg a másik egyéb hagyatéki vagyont (pl. készpénzt vagy lakásrészt) örököl.
- Közös értékesítéssel: A földet egyben eladják egy harmadik félnek, és a vételárat osztják el.
Ha a földterület mérete nem éri el a törvényben előírt minimális telekméretet (például szántó esetén az 1 hektárt), a földet fizikai értelemben már nem is lehet több önálló részre megosztani az örökösök között.
Mekkora illetéket kell fizetni?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján az alábbi összeggel kell számolni:
- Az egyenes ági rokonok és házastársak teljesen mentesülnek az öröklési illeték alól, függetlenül a föld értékétől.
- A testvérek szintén illetékmentesen örökölnek.
- Minden más örökös a termőföld öröklésekor az általános öröklési illeték (9%) felét, azaz 4,5%-os illetéket fizet.
Az örökölt termőföld eladása
Sok örökös azonnal eladná a megörökölt szántót vagy erdőt. Itt érheti őket a következő meglepetés, mert a termőföld eladása nem olyan, mint egy lakásértékesítés. Az adásvételi szerződést ki kell függeszteni, és a törvényben meghatározott sorrendben a helyi földműveseknek, szomszédoknak vagy az államnak elővásárlási joga van rá. Illetve fontos tudni, hogy ha az örökölt földet 5 éven belül adják el, a szerzési érték (a hagyatéki leltárban szereplő érték) és az eladási ár közötti különbözet után személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. 5 év elteltével az értékesítés adómentes.

Megörököltem édesapám földjét
Ügyfélszolgálatunkra sok kérdés fut be a témában, ezek közül válogattunk példákat, hogy érthetőbb legyen mit mond a törvény a gyakorlatban.
Amikor egy fiú megörökli az édesapja 5 hektáros földjét, egyenes ági törvényes örökösként szerzi meg a tulajdont. Ebben az esetben nem kell regisztrált földművesnek lennie, és az eljárás teljesen illetékmentes.
Más a helyzet, ha ketten örökölnek a testvérével egy kisebb, mindössze 0,8 hektáros szántót, mint legutóbb egyik kérdezőnk. Mivel a terület nem éri el a törvényben előírt 1 hektáros minimális telekméretet, a földet fizikai értelemben nem oszthatják meg egymás között. A legegyszerűbb megoldás ilyenkor az osztályos egyezség: az egyik testvér átveszi a teljes birtokot a saját nevére, a másikat pedig más hagyatéki vagyontárggyal vagy pénzbeli megváltással kártalanítja.
Önnek is lenne kérdése? Forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz!
A legbonyolultabb, ha valaki nem rokonként örököl
Kérdezőnk is így járt. Ha az elhunyt úgy dönt, hogy a szomszédjára hagyja a termőföldjét végrendeletben, a jogszabály szigorú gátat szab. Mivel a szomszéd nem minősül törvényes örökösnek (vagyis nem közeli rokon), a Földforgalmi törvény alapján csak akkor szerezheti meg a földet a végrendelet alapján, ha ő maga hivatalosan regisztrált földműves. Ha nem az, a végrendelet ezen része érvénytelen lesz a földre nézve.
Forrás: nak.hu



