Hagyatéki eljárás törvény: sok örökös csak akkor tudja meg, amikor már a közjegyzőnél van
Egy hozzátartozó halála után eltelhet úgy néhány hét vagy akár hónap, hogy a leendő örökös semmilyen közjegyzői levelet nem kap. Aztán egyszer csak befut egy idézés vagy végzés. Jogosan merül fel a kérdés: eddig mi történt, és miért csak most szóltak? A magyarázat egyszerű: a hagyatéki eljárás törvény szerint az ügynek már azelőtt van egy fontos előkészítő szakasza, hogy a közjegyző átvenné.
A jegyző az örökhagyó haláláról például a halottvizsgálati bizonyítvány alapján szerez tudomást, és megkezdődhet a hagyaték leltározása. Az eljárás megindításához jogi érdekkel rendelkező személy is tehet bejelentést. Az ismert öröklésben érdekeltek már a leltározás során is kaphatnak értesítést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden lehetséges örökös rögtön személyes levelet kap. Előfordulhat, hogy valaki csak később válik ismertté, vagy nem ismert a tartózkodási helye. Ezekre az esetekre külön eljárási és kézbesítési szabályok vonatkoznak.
Ezért érkezhet az első fontos levél már a közjegyzőtől
A hagyatéki leltár elkészítése után az ügy a közjegyzőhöz kerül. Ő vizsgálja meg a leltárt, szükség esetén intézkedik annak kiegészítéséről, és eldönti, hogyan folytatódhat az eljárás. Ezért önmagában nem jelent szabálytalanságot, ha egy örökös számára az első igazán kézzelfogható hivatalos mozzanat már a közjegyző levele.
A hagyatéki eljárás törvény azt is meghatározza, mikor kötelező hagyatéki tárgyalást tartani. Ilyen eset többek között, ha az örökhagyó után végintézkedés (például végrendelet) maradt. Tárgyalásra más esetekben is sor kerülhet, például ha azt a törvényben meghatározott feltételekkel valamelyik öröklésben érdekelt fél kéri, vagy a közjegyző vitás körülmény miatt indokoltnak tartja.
Ha további örökösödési jogi kérdésed van, keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát, ingyenesen választ adunk.
Nem minden hagyatéki ügyben van tárgyalás
Ha nincs olyan körülmény, mely miatt tárgyalást kell tartani, a közjegyző tárgyalás nélkül is átadhatja a hagyatékot. Ennek feltétele, hogy a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű legyen, rendelkezésre álljanak az átadáshoz szükséges adatok és nyilatkozatok, és ne legyen szükség további intézkedésre. Ez azt is jelenti, hogy az örökös nem feltétlenül tárgyalási idézést kap: akár hagyatékátadó végzés is érkezhet. A közjegyzőtől kapott iratot ezért érdemes rögtön átnézni, ellenőrizni az adatokat és figyelni a benne szereplő határidőkre.
Mi van, ha tényleg kihagytak egy örököst?
Ha valaki tudja, hogy örökösként érintett lehet, de nem szerepel az eljárásban, érdemes ezt minél hamarabb jeleznie. Nem kell feltétlenül arra várnia, hogy hivatalból megtalálják. Ha az eljárás már jogerősen befejeződött, meghatározott feltételekkel kérhető a hagyatéki eljárás megismétlése. A kérelmet az érdemi végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kell előterjeszteni. Ha pedig nem egy örökös, hanem egy korábban figyelembe nem vett hagyatéki vagyontárgy kerül elő, póthagyatéki eljárásnak lehet helye.
A lényeg tehát az, hogy a hagyatéki eljárás törvény alapján a közjegyző levele nem feltétlenül az ügy első lépése. Mire megérkezik, a hagyaték leltározásával és az érintettek azonosításával kapcsolatos előkészítő munka már megtörténhetett. Ha valaki tudja, hogy örökösként érintett lehet, érdemes időben jeleznie ezt, nem csak a közjegyző levelére várni.
