A munkáltató egyik legfontosabb kötelessége, hogy a munkabért kifizesse a dolgozói számára. Mégis adódhat olyan – például gazdasági- helyzet, hogy a munkáltató hiányosan vagy egyáltalán nem fizeti ki a munkavállalóját. Kihez forduljak, ha nem kapok fizetést? És, ha felmondás után nem fizet a munkáltató? Segítünk eligazodni.
A munkabér kifizetésének alapszabályai
Röviden ismertetjük, hogy általánosságban milyen szabályok vonatkoznak a munkabér kifizetésére. Azt mindig érdemes szem előtt tartani, hogy más szabályok vonatkoznak arra a munkavállalóra, aki például a közalkalmazotti szférában vagy multinál dolgozik. Számít, hogy kinek milyen a munkaszerződése és az mit tartalmaz pontosan a munkabér kifizetésének határidejéről.
A munkabért a tárgyhót követő 10. napig kell kifizetni. Ettől azonban a felek másként is megállapodhatnak, tehát az utalás történhet a Munka Törvénykönyvében előírtnál korábban vagy később is.
A munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, de ettől eltérő írásos megállapodás is születhet a munkavállaló és munkáltató között.
Jelenleg az utalással történő bérfizetést kell szem előtt tartani. Készpénzben csak akkor lehet fizetést adni, ha a felek írásbeli megállapodást kötöttek erről. Átutalásnál fontos, hogy a bért úgy kell utalni a dolgozó számára, hogy a bérfizetés napján már ott legyen a bankszámláján.
Ellenkező esetben, ha a bér nem érkezik meg a dolgozóhoz időben, akkor késedelmes fizetésről beszélhetünk. Készpénzes kifizetés esetén, ha a bérfizetés napja heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni a munkabért.
Fontos az is, hogy a munkabér kifizetése a munkavállalónak költséget nem okozhat. Kivéve akkor, ha a dolgozó az utalást a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező banknál vezetett fizetési számlára kéri.
Felmondás után nem fizet a munkáltató?
A munkaviszony megszűnését követően legkésőbb az 5. napon a munkáltatónak és a munkavállalónak el kell számolnia egymással többek között a munkabér tekintetében. Amennyiben ez nem történik meg, úgy fizetési meghagyásos és/vagy peres eljárást lehet indítani a ki nem fizetett munkabér követelése iránt.
A keresetlevél tartalmazza a személyes adatainkat, a munkáltató adatait, az elmaradt jövedelem tételes felsorolását és a kereseti kérelmet megalapozó tények bemutatását. A keresetlevélben fontos, hogy pontosan szerepeljen az a bruttó bérösszeg, amelynek a kifizetését szeretnénk igényelni.
Innen le lehet tölteni a munkaügyi perre vonatkozó keresetlevelet.
Amennyiben egyedül nem boldogulunk a kitöltésével, úgy jó, ha tudjuk, hogy minden Törvényszék tart személyes ügyfélfogadást, más néven ügyfélsegítő napot hetente, megadott időpontokban. Ilyenkor kérhetünk személyesen jogi segítséget is, illetve szóban is előadhatjuk a benyújtani kívánt keresetet.
kihez-forduljak-ha-nem-kapok-fizetest
Közigazgatásban dolgozom, kihez forduljak, ha nem kapok fizetést?
A közigazgatásban dolgozók számára más az eljárás menete abban az esetben, ha elmaradt a munkabér vagy felmondás után nem fizet a munkáltató. A közigazgatásban dolgozók nem fordulhatnak egyből az illetékes törvényszék munkaügyi kollégiumához, hanem első körben a Közszolgálati Döntőbizottság az illetékes, ezt követően pedig a bíróság.
Jogi segítségre lenne szükséged? Bonyolult munkaügyi helyzetbe futottál bele? Kérdezd ügyfélszolgálatunkat és 48 órán belül segítünk!
Az őszi-téli időszak, s egyben a fűtésszezon közelgő beköszöntével egyre többen keresnek tűzifát, főleg online. Sajnos az interneten a tűzifa árusításra is rátelepedtek már a csalók. Az egyik legutóbbi, megírt eset alkalmával a székesfehérvári Vadex Zrt. erdőgazdaság nevét felhasználva hirdettek csalók olcsó tűzifát, amit a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei telefonos próbavásárlás során lepleztek le. A Nébih ezt követően figyelmeztetést adott ki, hogy óvatosnak kell lennünk, ha tűzifát vásárolunk. Cikkünkben bemutatjuk, hogy legtöbbször mit csinálnak a tűzifa csalók, és hogyan tudunk ellene védekezni a tűzifa vásárlásakor.
Hogyan történik a csalás?
A csalók hirdetéseikben feltehetően legtöbbször egy valós erdészet nevét használják fel, hogy ezzel is bizalmat keltsenek a potenciális vásárlókban. A vásárlókat megtévesztik azzal, hogy akciós áron kínálják a tűzifát. Emellett jellemző, hogy előre utalást kérnek a szállítás biztosítására. A fent említett esetben a Nébih az erdészet bejelentése alapján egy próbavásárlást indított a csalók által megadott telefonszámon. A csalók az egyeztetés során elmondták, hogy száraz tűzifát tudnak szállítani, és a nagy keresletre való hivatkozással kérték, hogy a teljes vételárat előre utalják át. Miután a Nébih ellenőre felfedte kilétét, a csalók azonnal bontották a vonalat.
A Nébih figyelmeztetése alapján semmiképpen ne rendeljen senki tűzifát a +36-30/681-1933-as telefonszámon, és ne utaljon a 12100011-17935454-es számlaszámra, mert ezek mögött csalók állnak. A hatóság kiemelte, hogy tűzifát csak megbízható forrásból, kellő óvatossággal szabad vásárolni. A Nébih által közzétett kereshető adatbázis segítségével bárki ellenőrizheti, hogy az adott kereskedő szerepel-e a hatóság által összegyűjtött jogsértő vállalkozások listáján.
Hogyan ismerjük fel a megbízható tűzifa-kereskedőt?
A Nébih számos tanáccsal látja el a vásárlókat annak érdekében, hogy ne váljanak csalók áldozatává. Egy tisztességes tűzifa-kereskedő minden hirdetésében feltünteti az erdőgazdálkodói kódját vagy az EUTR technikai azonosítószámát, amely alapján azonosítható a hatósági nyilvántartásokban. Emellett a tűzifa kiszállításakor minden esetben át kell adnia a vásárlónak egy FA-AA kódú, hétjegyű sorszámmal ellátott szállítójegyet, amelyen a tűzifavásárlás és kiszállítás minden lényeges adata szerepel.
Ezek az adatok a következők:
az eladó, a szállító és a vevő neve és címe,
a teherautó rendszáma, amellyel a fát szállítják,
a tűzifa fajtája és mennyisége,
a szállítás pontos időpontja, és
a fa eredetének pontos helye.
Fontos tudni, hogy egyéb dokumentumok, mint a számla, nyugta vagy átvételi elismervény, nem helyettesítik a szállítójegyet!
Mit tehetünk a tűzifa csalók elkerülése érdekében?
Már a tűzifa megrendelésekor fontos, hogy tisztában legyünk a jogszerű kereskedők ismérveivel, és megfelelő kérdéseket tegyünk fel az eladónak. Az alábbi kérdésekkel kiszűrhetők a csalók:
Be van jelentkezve a Nébih nyilvántartásába tűzifa-kereskedőként? Mi az erdőgazdálkodói kódja vagy EUTR technikai azonosítószáma?
Nem bánja ha ellenőrzöm az azonosítószámát a Nébih honlapján?
Milyen elérhetőségek tartoznak Önhöz (mint kereskedő) reklamáció esetén?
Ugye Önöknél is kíséri szállítójegy a tűzifa szállítmányt, amelyen minden fontos adat szerepel?
Amennyiben az eladó nem hajlandó válaszolni ezekre a kérdésekre, vagy gyanúsnak tűnik, esetleg nemmel válaszol, akkor érdemes elállni a vásárlástól.
Hogyan vásároljunk biztonságosan tűzifát?
Amellett, hogy figyeljünk a csalókra, fontos az is, hogy milyen minőségű tűzifát vásárolunk. A kiszállítás során figyeljünk oda arra, hogy a szállítmány megfelel-e az előzetes megállapodásnak. Ellenőrizzük, hogy súlyban (vagy egyéb mértékegységben) ugyanannyi fát hoztak-e ki, mint amennyit rendeltünk. Esetleg a teherautó platóján nincs-e elrejtve valamilyen nagyobb tárgy, hogy megtévesszenek.
Van egy kis teraszod, vagy csak egy napos ablakpárkányod? Akkor ez egy remek ötlet: mehet a mikrozöldség, és garantáltan friss zöldekkel turbózhatod fel az ételeidet hónapokon át. Nem kell hozzá óriási kert, sőt, még kertészmesternek sem kell lenned – pár aprócska lépés és hamarosan a saját minifarmodról szüretelhetsz.
Mik is ezek a mikrozöldségek?
A mikrozöldségek a zöldségek, fűszernövények vagy hüvelyesek fiatal hajtásai, amelyeket már akkor szüretelnek, amikor a növények csak néhány centiméter magasak és még csak pár levelet hoztak. Ezek a kis növénykék tele vannak ízzel, tápanyagokkal, színnel és gyakran erőteljesebb az ízük, mint a kifejlett verziójuknak. Ami különlegessé teszi őket, hogy rendkívül gyorsan nőnek – általában 7-14 nap alatt készen állnak a szüretre –, és kis helyen, akár egy ablakpárkányon is könnyedén nevelhetők. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt nemcsak ízletesek, hanem rendkívül egészségesek is, így tökéletes választás, ha valami friss, ropogós zöldet szeretnél az étkezéseidhez.
Három szuper mikrozöldség, amit most éri meg ültetni
Retek: A retek mikrozöldségei gyorsan nőnek. Íze pikáns, enyhén csípős, tökéletes szendvicsekhez, salátákhoz vagy akár díszítésnek. Miért érdemes ültetni? Tele van vitaminokkal és antioxidánsokkal és feldobja bármelyik fogást egy kis extra ízzel. Ráadásul egy zacskó retekmag annyi hajtást biztosít, hogy hosszú ideig nem fogsz kifogyni belőle.
Rukkola: Ha szereted a kissé borsos, intenzív ízt, a rukkola mikrozöld az ideális választás. Nemcsak ízes, de elképesztően könnyen termeszthető és sokkal frissítőbb, mint a bolti verziók. Egy kis víz és fény és máris szüretelhetsz pár hét múlva. Azért éri meg, mert drága a boltban, de otthon fillérekből termelheted magadnak!
Borsóhajtás: A borsóhajtások édes, friss ízük miatt a mikrozöldek sztárjai. Táplálóak, tele vannak A- és C-vitaminnal, valamint rostokkal. Egy marék borsóvetőmag semmihez képest nem kerül sokba és egyszerűen csak újra és újra szüretelheted a hajtásokat, amint kinőnek.
Mikrozöldség
A magokat könnyedén beszerezheted kertészeti boltokban, nagyobb áruházak kertészeti részlegén, vagy online is, ahol már sok helyen kimondottan mikrozöldségekre specializált magokat is árulnak. Ha bio vagy vegyszermentes opciókat keresel, érdemes kifejezetten ilyen jelölésű termékeket választani a magoknál, így még természetesebb lesz a saját kis zöldséged!
Van még kérdésed? A Hóvége ügyfélszolgálat teljesen ingyen tud neked segíteni. Keress minket!
Állandóan ugat a szomszéd kutyája? Az állattartással járó zavaró tényezőket a szomszédoknak kötelező eltűrniük. Rendőrt csak akkor hívhatnak folyamatosan ugató kutyára, ha úgy látják, veszélyben van az állat élete. De akkor mégis mi a megoldás?
Állandóan ugat a szomszéd kutyája? – mit mond a törvény?
Amennyiben úgy tapasztaljuk, hogy megállás nélkül ugat a szomszéd kutyája, állatvédelmi szempontból először arról kell meggyőződni, hogy nincs esetleg valami komoly baja az állatnak? Ha úgy látjuk, hogy a kutyát életveszélyes körülmények között tartják a szomszédok, hívjuk ki a rendőrséget, akik akár azonnal tudnak intézkedni.
De mit mond a jogász? Dr. Kajó Cecíliajogász elsőként egy fontos dologra hívja fel a figyelmet. „Alapvetés, hogy a kutya dolga, hogy ugasson és nincs olyan, hogy mindig ugat, hiszen akkor 24 órán keresztül kellene ugatnia egy nap”. Emellett fontos szempont, hogy a az állattartással együtt járó zavaró tényezőket (szag, zaj, stb.) a szomszédok tűrni kötelesek.
Maradt még kérdésed? Más témával kapcsolatban szeretnél segítséget kérni? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát!
További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtubeon is!
Nem tudod, hogyan készülj fel a nyugdíjas éveidre? Rengeteg kérdés merülhet fel a nyugdíjba vonulás előtt és után; cikkünkben igyekszünk mindegyikre választ adni a nyugdíjrendszertől egészen a nyugdíj igényléséig. A speciális nyugdíjakra is kitérünk (pl. Nők 40), és szó lesz arról, hogyan számítják ki a nyugdíjakat.
Speciális tudnivalók, a nyugdíj érthetően: 13. havi, Nők 40, özvegyi, állami, korkedvezményes
Szakértők szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem lesz fenntartható – ennek már most mutatkoznak jelei. A legnagyobb probléma, hogy egészen más társadalmi és gazdasági helyzet jellemezte az országot, amikor kialakították.
A magyar nyugdíjrendszer története a huszadik század elejéig vezethető vissza. Az elmúlt száz évben rengeteg változáson ment keresztül, a második világháború után gyakorlatilag a nulláról kellett újraépíteni. Ekkor vezették be a ma is ismert felosztó-kirovó rendszert. Ennek az a lényege, hogy a kifizetéseket a mindenkori aktív életkorúak befizetéséből finanszírozzák, vagyis az aktív munkavállaló befizetett járulékaiból fizetik az idősek ellátását.
A rendszer bevezetésekor az akkori társadalmi összetétellel (hányan dolgoznak, hány nyugdíjas van) még működött a felosztó-kirívó elv, mostanra azonban megfordult a helyzet. Az aktív korúak száma csökken, az idősek aránya nő. Az előrejelzések alapján 15 éven belül 1 millióval kevesebb aktív dolgozó lesz, a nyugdíjasok száma viszont 200 000-rel nő. Ez azt jelenti, hogy kevesebb járulékból kell majd fedezni több nyugdíjas ellátását.
A törvényhozókban már több mint 70 éve felmerült, hogy a felosztó-kirovó rendszer nem lesz mindig fenntartható. A ’80-as évekre ez az elgondolás egyre csak erősödött, és a rendszerváltás után egyértelművé vált, hogy a nyugdíjrendszernek változnia kell. Számos elképzelés született a ’90-es években, amelyek végül a hárompilléres struktúrában jelentek meg. Ez annyit tesz, hogy az állami nyugdíjat ki kell egészíteni egy önkéntes takarékossági pillér támogatásával, azaz ösztönözni kell az embereket az öngondoskodásra.
1998-ban vezették be a kötelező magánnyugdíjpénztárak rendszerét, ennek köszönhetően többé-kevésbé megvalósult a hárompilléres nyugdíjrendszer elgondolása. Azonban a rendszer problémáit nem oldotta meg, 2011-ben a kormány meg is szüntette. A három pillér közül az első az állami nyugdíj, a második volt magánnyugdíjpénztárak rendszere – ebből lépett ki szinte mindenki 2011-ben –, a harmadik pedig a nyugdíjcélú öngondoskodás. Utóbbi lehet nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíj-előtakarékossági számla.
Az öregségi nyugdíj, avagy a „rendes” állami nyugdíj
Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíj korhatár elérése után nyugdíjra az államtól. Többféle nyugellátás létezik, de a „rendes” nyugdíj alatt az öregségi nyugdíjat értjük, ez az, amit a munkával töltött évek és a jövedelmünk után kapunk az államtól idős korunkban.
Az, hogy milyen nyugdíjra vagyunk jogosultak, függ attól, hogy rendelkezünk-e elegendő szolgálati idővel és elértük-e a nyugdíjkorhatárt. 2024-ben ez 65 év, ami várhatóan tovább emelkedik majd (2010-ben például még csak 62 év volt).
Jogosultság és szolgálati idő
A társadalombiztosítási törvény szerint az jogosult öregségi nyugdíjra, aki betöltötte a nyugdíj korhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel. Aki 15 év szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi résznyugdíjat kaphat.
A szolgálati idő alapvetően a munkában töltött éveket jelenti. Időtartama alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk és nyugdíjjárulékot fizetünk. Biztosítási jogviszony például a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, álláskeresési járadékban való részesülés, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony. Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül. Ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás.
A Magyar Államkincstár meghatározása: az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez.
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő típusai az alábbiak szerint csoportosíthatók:
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történő járulékfizetés esetén szerzett szolgálati idő,nyugdíjjárulék-köteles pénzellátásban való részesülés időtartama,
a megállapodás alapján teljesített járulékfizetés időtartama,
olyan biztosítással nem járó jogviszony vagy időszak, amelynek tartamát a jogszabályok szolgálati időnek minősíti.
A nyugdíjra jogosító szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatósági eljárás keretében adategyeztetési eljárásban, vagy az ellátás iránti igény elbírálása esetén határozatban ismeri el, melynek során a teljes életpálya alatt szerzett szolgálati idő kivizsgálásra kerül.
Nyugdíjszámítás és valorizáció
A nyugdíjszámítás során az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig kifizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket veszik figyelembe. Ezt hozzá kell igazítani a mai jövedelmek értékéhez, ez a folyamat a valorizáció. A szorzószámot tehát a nyugdíj megállapításánál használják, minden évben márciusban hozzák nyilvánosságra.
A MÁK meghatározása: a főszabály az, hogy az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (ez az átlagszámítási időszak) elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik a szolgálati idő hosszának legalább fele részére keresettel, jövedelemmel.
Ha a fenti időszakban az igénylő a szolgálati idő fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe. A járulékköteles jövedelmi adatokat, vagyis a szükséges kereseteket addig kell pótolni, amíg az átlagszámítási időszak fele részét el nem éri.
Példa: ha 2023-ban vonult valaki nyugdíjba, akkor a valorizálás a 2021-es és az azt megelőző évek átlagkereseteit vette figyelembe, amelyeket a 2022-es kereseti szintekhez igazítottak. A valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott év nettó keresetét, így igazítva az adott ledolgozott évek kereseteit a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évhez. További, 2024-es példák itt, a MÁK tájékoztatásában.
A dokumentumot személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani.
Személyesena lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.
Ha postán küldenénk be, akkor a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.
Elektronikusan a a www.magyarorszag.hu honlapon nyújtható be az ellátás megállapítása iránti igény.
A nyomtatványhoz az alábbi pótlapok kitöltése is szükséges lehet:
foglalkoztatásra és a korkedvezményes időszakokra vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itttölthető le,
önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itttölthető le.
Az öregségi nyugdíjat legkorábbana jogosultsági feltételek teljesülésének a napjától, illetve később, tetszőleges későbbi időponttól lehet igényelni. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az ellátásaz igénylést megelőző hatodik hónap első napjától megállapítható, ha azon a napon a jogosultsági feltétel – a korbetöltés és a szükséges szolgálati idő – teljesül.
A Nők 40-ről
Öregségi nyugdíj a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik (és ezen belül legalább 32 év szolgálati idővel).
Jogosultsági és szolgálati idő: mi mit takar?
A jogosultsági idő egy nagyobb halmaz, ezen belül a szolgálati idő egy szűkebb kört jelent. A szolgálati idő alapvetően a munkában töltött éveket jelenti. Időtartama alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk és nyugdíjjárulékot fizetünk. Idetartozik minden hivatalos keresőtevékenység, ezen felül a táppénz, álláskeresési járadék, stb. (A nyugellátásra jogosító szolgálati időről a MÁK ad tájékoztatást.)
azt az időtartamot nem lehet figyelembe venni, amikor a társadalombiztosítási jogviszony szünetelt; illetve az egyéni, társas vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében azon időtartamot, amely alatt nyugdíjjárulékkal tartoztak.
Nők 40-nél szintén nem lehet figyelembe venni azokat a tanulmányi időket, amelyeket egyébként elismerhetőek szolgálati időként. Nem számít továbbá: a passzív táppénz időszaka; amikor munkanélküli ellátást folyósítottak; az 1998. január elseje előtti fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben az igénybevétele nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt történt.
A 32 év szolgálati időtől csak akkor lehet eltérni, ha az érintett hölgy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelt, aki után ápolási díjat kapott; vagy ha nagycsaládos, aki 4-nél több gyermeket nevel. Fogyatékos gyermek ápolásánál 2 évet engednek el a szolgálati időből. Ha nagycsaládos anyáról van szó, aki négynél több gyereket nevel, annak gyermekenként 1-1 évet. (Vagyis ha valakinek 5 gyermeke van, annak már csak 31 év, és így tovább. Legfeljebb 7 év adható.)
Ha a 40 éves jogosultsági időn belül van legalább 32 év szolgálati időnk, akkor a további legfeljebb 8 évre másféle jellegű jogosultsági idővel is rendelkezhetünk. Jogosultsági időnek számítanak alapvetően azok az időszakok, amikor keresőtevékenységet végeztünk, vagyis dolgoztunk (szolgálati idő), vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban álltunk.
Mi lehet a keresőtevékenységgel egyenértékű jogviszony? Számítanak a gyermeknevelés idején folyósított, pénzbeli ellátások (pl. GYET, GYES, GYED, CSED), illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.
A 32 év szolgálati időn túli 8 év tehát elszámolható a gyermekneveléssel töltött időszakból is. Pl. ha egy nő 3 éves koráig otthon nevelte egyetlen gyermekét, ezalatt pedig kapott gyermeknevelési ellátásokat, akkor 3 év jogosultsági időt szerzett. (Több gyerekkel több a jogosultsági idő.)
A 13. havi nyugdíj
A 13. havi nyugdíjat 2002-ben Medgyessy-kormány (MSZP) vezette be, amit Orbán Viktor (Fidesz) nem támogatott. 2002-ben először negyedhavi nyugdíjat fizettek ki, 2003-ban félhavit, 2004-ben háromnegyed havit, 2005-től pedig teljes havit. Innentől az idősek 2008-ig megkapták a teljes havi összeget. 2008-ban a 2009. évi költségvetési törvényben 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget, amelynek az első részét, maximum 40 ezer forintot 2009 márciusában még folyósították, de az ősszel már nem. Egy újabb törvénymódosítás megszüntette a 13. havi nyugdíjat, egyidejűleg azonban bevezette a nyugdíjprémiumot.
2010-ben Orbán Viktor alakíthatott kormányt. A 13. havi nyugdíj visszavezetése sokáig nem volt napirenden, csupán 2020 nyarán vetődött fel, hogy a későbbiekben erre sor kerül. A következő volt a terv:2021. évben negyedhavit, 2022-ben félhavit, 2023-ban háromnegyed havit, majd 2024-től a teljes 13. havi nyugdíjat folyósítják majd az időseknek. Végül nem így valósult meg, 2021 februárjában kifizették a 13. havi nyugdíj egynegyedét, aztán ősszel a kormány bejelentette, hogy 2022-ben az idősek megkapják a teljes 13. havi összeget.
özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, vagy
mezőgazdasági járadékban részesül.
Ha a nyugdíjas a felsoroltak közül több nyugellátásban is részesül, akkor a 13. havi nyugdíj nyugellátásonként illeti meg.
13. havi nyugdíj mellett létezik 13. havi ellátás
A vonatkozó jogszabályban kétféleképpen szerepel a juttatás: 13 havi nyugdíj és 13. havi ellátás. 13. havi nyugdíjat kapnak pl. az öregségi nyugdíjban részesülők, míg 13. havi ellátás azoknak jár, akik pl. rokkantsági ellátásban részesülnek.
A 13. havi ellátás azokat a személyeket illeti meg, akik olyan pénzellátásra jogosultak, amely nem minősül nyugellátásnak, de évente a nyugdíjakkal azonos módon emelkedik.Kéttucatnyi ellátásról van szó, ezeket az Államkincstár mind felsorolja itt.
Az özvegyi nyugdíj
Özvegyi nyugdíjban részesülhet az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is. Az ellátás alapesetben egy évig jár, de meghosszabbítható bizonyos feltételek fennállása esetén.
A megözvegyült házastárs vagy élettárs részére akkor folyósítható az özvegyi nyugdíj, ha
legalább 1 éve megszakítás nélküli a kapcsolat és van egy közös gyerekük
megszakítás nélkül legalább 10 éve együtt élnek.
Az nem jogosult özvegyi nyugdíjra, aki az élettársi kapcsolat alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Amennyiben a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a párnak már van gyermeke korábbi együttéléséből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva legalább 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt.
Elvált házastárs esetén (1 évnél hosszabb ideje tartó különélésre vonatkozóan) az jogosult az ellátásra, aki házastársa haláláig tartásdíjban részesült, azonban az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél.
Az elhunytra vonatkozó feltételek első sorban az életkorral és a szolgálati idővel függnek össze. Az özvegyi nyugdíj akkor folyósítható, ha az elhunyt
öregségi nyugdíjasként halt meg (saját jogú nyugellátásban részesült),
22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül/összesen minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
22-25 éves kora közt hunyt el minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
25-30 éves kora közt hunyt el minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
30-35 éves kora közt hunyt el minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
35-45 éves kora közt hunyt el minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
45 évet betöltve hunyt el minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal;
illetve, ha az elhunyt nem teljesítette a meghatározott szolgálati időt, viszont egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerzett, ezt követően pedig szolgálati idejében nem volt 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségből fakadó megszakítás.
Az özvegyi nyugdíj fajtái
Alapvetően azt kell tudnunk, hogy az özvegyi nyugdíjnak 3 „szakasza” lehet:
Az első az ideglenes;
a második, amikor az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, de bizonyos okokból folytatódik a folyósítása. Fontos, ezeknek az okoknak, fejleményeknek az elhunyt halálától számított 10 éven belül kell bekövetkezniük, hogy az özvegy az ellátás megszűnése után ismét jogosult legyen az ellátásra.
Ez a továbbfolyósított özvegyi nyugdíj megszűnhet, de még egyszer feléledhet, ekkortól már véglegesen. Ez a harmadik szakasz.
Az özvegyi nyugdíjnak két típusa van. Az első az ideiglenes, ami korlátozottan jár, viszont kérhető hosszabbítás. Ennek megszűnése után igényelhető a ”rendes” özvegyi nyugdíj.
Ideiglenes özvegyi nyugdíj
a házastárs halálát követő 1 évig,
1,5 évnél fiatalabb gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig,
fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 3. életévéig jár.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60%-a.
Ha az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, a jogosultság még kétszer feléledhet. Ez azok számára érhető el, akik
az elhunyt társuk halálának időpontjában már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, vagy
az egészségügyi állapotuk legfeljebb 50%-os, vagy
legalább 2 gyermeket vagy egy fogyatékos/tartósan beteg gyermeket nevelnek és az elhunyt jogán árvaellátásra jogosultak.
Egyéb esetek
Az özvegységi nyugdíj feléledése azokra is vonatkozik, akiknek a fenti események közül valamelyik feltétel létrejön a házastárs halálát követő 10 éven belül. Elvált özvegyek esetében a feléledés csak akkor következhet be, ha a feltételek egyike a különélés kezdetének időpontjától 10 éven belül következik be.
Az özvegyi nyugdíj feléledése életkor alapján is lehetséges: ha az özvegy az elhunyt fél halálától számolva 10 éven belül betölti a haláleset évében megadott öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor feléledhet ismét. (Nők 40-nél ilyen nincs.) Ekkor az özvegyi nyugdíj összege 60%, ha az özvegy egyéb járadékban nem részesül. Ha igen, akkor az özvegyi nyugdíj összege 30%.
Az özvegyi nyugdíj ideiglenes ellátás, 1 év folyósítást követően megszűnik. A “feléledt özvegyi” nyugdíj, amit 1 év után is folyósítanak az özvegynek. Ennek megszűnése akkor következik be, amennyiben:
az özvegy házasságot köt a nyugdíjkorhatár előtt, vagy ha azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot jegyez be;
ha felülvizsgálják munkaképességét és egészségi állapota meghaladja az 50%-ot;
ha már nem illeti meg árvaellátás gyermektartás címén.
Állandó özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj harmadszor, véglegesen is feléledhet, ha
az özvegyi nyugdíj megszűnésének az oka nem új házasságkötés volt,
az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 (a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén);
a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén 10 éves határidőn belül betölti az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt,
vagy egészségügyi állapota maximum 50%-ra romlik.
Az özvegyi nyugdíj összege itt is 60%, illetve 30%, ha az özvegy részesül más járadékban.
Igénylés
Az özvegyi nyugdíj nem jár automatikusan, azt minden esetben igényelni kell. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás időpontjától kezdődően kerül megállapításra, özvegyi nyugdíj pedig az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően (ha feltételeknek eleget teszünk).
Abban az estben, ha az elhunyt nem volt nyugdíjas, ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani.
Ha az elhunyt nyugdíjas volt (nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült) ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani.
Korkedvezményes nyugdíj 2024-ben
A korkedvezmény szerzésének lehetősége 2014. december 31-gyel megszűnt.
A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők részesülhettek korábban korkedvezményben. Ennek lényege, hogy a jogosult a korhatár előtti ellátás – nem nyugdíj – megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelheti, ahány év korkedvezményt szerzett.
Korkedvezmény 2015. január 1-től már nem szerezhető.
Ugyanakkor a korábban megszerzett korkedvezmény – időkorlát nélkül – korhatár előtti ellátás igénybevételére jogosít. 2015 előtt kétévi korkedvezményben részesült az a férfi, aki legalább tíz éven át, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az a személy, aki legalább hat éven át száz kilopascalnál (vagyis a normál légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
Járdán parkoltál egy ma divatos SUV-val? Baleset helyszíne mellett haladtál el és fotózgattál? Azt hitted elsőbbséged van a körforgalomban haladva? – Könnyen lehet ezekből bírság! Íme 3 alig ismert KRESZ-szabály.
Alig ismert KRESZ-szabály: nem biztos, hogy elsőbbséged van a körforgalomban!
Sokan nem is tudják, de nem feltétlenül a körforgalomban éppen haladónak van elsőbbsége azzal szemben, aki épp behajtana a körforgalomba. A KRESZ nem mondja ki, hogy a körforgalomban haladónak elsőbbsége van. Egész pontosan azt mondja a közlekedési szabályzat, hogy a körforgalom tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essék – írja korábbi cikkében a Vezess.hu. Arról is rendelkezik még a KRESZ, hogy a többsávos körforgalomban a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni, indexelni kell kifelé és előzni is tilos.
Hogy akkor miért kell mégis elsőbbséget adni a körforgalomban haladónak? Egyszerűen csak azért mert lényegében minden körforgalomnál macisajt tábla is van az oszlopon. Viszont, ha ez az elsőbbség adás kötelező tábla hiányzik a körforgalom előtt, és így koccanunk egy körforgalomba behajtó kocsival, akkor bizony hosszú jogi hercehurcára lehet számítani.
Balesetnél fotózgatás? Jöhet a csekk!
Alig egy hónapja történt, hogy egy M0-s autóúti kamionbalesetnél több autóst is megbírságoltak a rendőrök, akikről látták, hogy „katasztrófaturistaként” a telefonjukat használták vezetés közben. A katasztrófaturista autósok miatt több kilométeres dugó keletkezett, mert egyes járművezetők indokolatlanul lelassítottak, hogy láthassák, vajon mi történhetett.
Alig ismert KRESZ-szabály
Ehhez jött még egy adag szabálytalanság is, amikor a bámészkodók fotókat, videókat készítettek vezetés közben. Ezek után több autóst kiemeltek a rendőrök, akikről látták, hogy a telefonjukat használták vezetés közben. Nem érdemes tehát baleset közelében sem azt gondolni, hogy a rendőrök mással vannak elfoglalva, nem fognak egy kis fotózás miatt büntetni. Helyszíni bírság esetén 26 ezer forint és 3 büntetőpont, szabálysértési eljárás esetén pedig már 52 ezer forintos csekket kapnak ilyenkor a járművezetők. Ráadásul az autósok részéről ez a viselkedés azért is gond, mert ilyenkor nem az előttük haladóra figyelnek, emiatt balesetek, koccanások ugyanúgy előfordulhatnak, ami további torlódásokat és hosszabb menetidőt okozhat.
Nem csak a vezetés közbeni telefonálás miatt vehetik elő azt, aki baleset helyszínén videózgatásba kezd. Az elvárható segítségnyújtás mindenkinek alapvető kötelessége, és aki ezt elmulasztja – mert mondjuk inkább fotót, videót készít -, az törvénysértést követ el. Két évig terjedő szabadságvesztést kockáztat az, aki nem nyújt segítséget sérült, vagy olyan személynek, akinek az élete, vagy a testi épsége közvetlen veszélyben van. Ha az illető meghal, de az életét a segítségnyújtás megmenthette volna, akkor 3 évre terjed a szabadságvesztés.
Németországban egyébként már két évre is börtönbe zárhatják, azt, aki a közúti balesetek helyszínén felvételeket készít. Az elhunytak védelmében hozták meg a szabályozást.
Alig ismert KRESZ-szabály: SUV-val nem jó ötlet járdán parkolni
Az Alapjárat egy videójában hívta fel a figyelmet egy érdekes jelenségre, egy alig ismert KRESZ-szabályra. A közúti közlekedés szabályai még nem követték le teljesen az autóipari változásokat, így sokan akaratlanul is megszegik a járdán parkolás előírásait a szabadidő autóikkal.
alig ismert KRESZ-szabály
A szabály szerint a járdán részben vagy teljes terjedelemben csak akkor szabad megállni, ha:
azt a jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi,
a jármű a járda szélességének legfeljebb felét foglalja el,
a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 métert szabadon hagy,
és, ha a jármű tengelyterhelése 1000 kg-ot nem haladja meg. (Az 1000 kg itt a tényleges tengelyterhelést jelenti, vagyis ha felállunk egy mérlegre, akkor az egy tengelyre legfeljebb ennyi terhelés mutatkozhat.)
Az említett pontok hiányossága is elégséges a szabálytalanság megállapítására. Tehét mind a négy feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy szabályosan parkoljunk a járdán. Sőt, azt is fontos tudni, hogy tilos az úttesten parkolni, ha a járdán megengedett a parkolás.
At 1000 kg-os tengelyterhelés okozhat némi fejfájást a SUV tulajdonosoknak. Amikor a szabályt megalkották, az átlagos személyautók nemhogy tengelyenként, de legtöbbször teljes önsúlyukkal sem érték el az egy tonnát, ma azonban ez már korántsem igaz. Sok autó ma már simán eléri az akár 2 tonnás súlyt is. Ha pedig egy ilyen autóval parkolunk a járdán, a jelenleg érvényben lévő előírások szerint szabálytalanságot követünk el. Érdemes tehát megnézni autónk súlyát, mielőtt leparkolnánk a városban egy járdásra.
Mit tehet az, aki szeretné csökkenteni nagy alapterületű, korszerűtlen házának rezsijét, de nincs pénze drága szigetelésre? Itt az ingyenes födémszigetelés. Egy új energiahatékonysági szabályozásnak köszönhetően most nem csak ingyen leszigetelik a padlását, de még egy kis pénzt is kereshet.
Új trend: ingyenes födémszigetelés
Az elmúlt időszakban több olyan cég is megjelent, amely ingyenesen kínál födémszigetelést. A háztulajdonos szempontjából egyszerű a történet. Csak annyit kérnek, hogy a padlás legyen előre leüresítve, és láthatóan ne legyen rajta semmilyen korábbi hőszigetelés. Tipikusan az úgynevezett „Kádár-kockákat” preferálják, de szóba jöhet más szigeteletlen, 50 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű ház is.
A kivitelező ezután három emberrel kiszáll és két-három óra alatt leszigeteli a teljes födémet. 25 centiméteres üveggyapotot használnak, ami 20-30 százalékos energiamegtakarítást eredményez. Ez akár a „rezsivédett” határ alá viheti a gázfogyasztást, ami jelentős anyagi megkönnyebbülés a tulajdonosnak.
Miért éri meg a kivitelező cégeknek?
A kormány által 2021-ben bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) értelmében az áram- és földgázkereskedőknek, energiaszolgáltatóknak, kereskedőknek, üzemanyag értékesítőknek olyan intézkedéseket kell végrehajtaniuk, melyek által a végfelhasználók (például a lakosság) oldalán igazolhatóan energiamegtakarítás történik. Ez utóbbi a hitelesített energiamegtakarítás (HEM).
Az EKR kötelezettjei úgy is dönthetnek, hogy megvásárolják a HEM-et, amit leginkább aukciókon tehetnek meg, az eddigi tapasztalatok alapján gigajoule-onként 13-15 ezer forintos áron.
Az ingyenes födémszigetelés elvégzéséért a cégek így egy-egy Kádár-kocka után 585-652 ezer forintos bevételre tehetnek szert, ami az adók levonása után 110-175 ezer forintos nyereséget jelent házanként.
Könnyű, gyors és olcsó megoldás a közelgő télre
A háztulajdonosoknak azért éri meg igénybe venni az ilyen cégek szolgáltatásait, mert anyagi ráfordítás és bonyolult adminisztráció nélkül fejleszthetik otthonuk szigetelését, amivel később rengeteget takaríthatnak meg. Ráadásul a kivitelezők a házanként nagyjából 45 gigajoule-nyi HEM-ért 10-20 ezer forintos térítési díjat is adnak.
Kérdésed van az igényléssel kapcsolatban? Keresd ügyfélszolgálatunkat, kollégáink két napon belül segítenek!
Az árvíz okozta károk az olyan elemi károk közé tartoznak, amelyekre a legtöbb lakásbiztosítás megfelelő védelmet nyújt. Ugyanakkor vannak kizáró tényezők, amikre ha nem figyelünk, rengeteg pénztől eshetünk el.
Már Magyarországra érkezett az egész Közép-Európát sújtó árhullám. Folyamatos a készülődés. Állami, önkormányzati, civil szervezetek sora ment homokzsákokat rakodni, hogy megvédjék az áradástól a vízpart-környéki épületeket, vagyontárgyakat. De még ez a megfeszített felkészülés sem mindig elég, hogy minden házat, autót, motort megvédjen a károsodástól. Nem meglepő módon a biztosítók már a legrosszabbra készülnek. Ezért utánajártunk annak, milyen lehetősége van annak, akit árvízkár ért.
Biztosítást kell kötni árvíz okozta károk estére!
Először is tisztázni kell azt, mit nevezünk pontosan árvízkárnak. Ennek pontos definíciója van: A nyílt vízfelületek – például folyók, tavak – vízszintjének jelentős megemelkedését, és ezáltal a gátakkal védett területeken történő elöntést nevezzük árvíznek – hívja fel a figyelmet a Biztositas.hu. Ennek megfelelően árvízkárosult az, akinek az otthonában az ilyen módon kiöntött, nagy mennyiségű víz kárt tesz.
Fontos, hogy NEM nevezzük árvízkárnak az árterületen – tehát gáttal nem védett területen – a nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyeken keletkezett károkat, illetve a talajvíz vagy belvíz okozta káreseményeket sem. Belvíz ellen egyáltalán nincs biztosítás. Belvizes területre épült ingatlanokra eleve nem szerződnek a biztosítók.
Nem lesz elég az ingatlanbiztosítás, ingóságra (bútorok, személygépjármű, motor) is kelleni fog!
Az árvíz az olyan elemi károk közé tartozik, amelyek esetén a legtöbb lakásbiztosítás megfelelő védelmet nyújt. A lakásbiztosítás tehát árvíz esetén megtéríti a lakásban keletkezett károkat a szerződésekben meghatározott összegig. Csakhogy ezek csak és kizárólag az épületben keletkezett károk helyreállításában segítenek. Viszont az árvíz nem válogat. Komoly pénzekbe kerülő értéktárgyakban is kárt tehet. Márpedig egy új TV, új háztartási gépek, új bútorgarnitúra beszerzése nem kis kiadás. Ezért a legjobb ezekre is biztosítást kötni, ha olyan helyen lakunk, ahol számítani lehet árvízre.
Autó és motor esetén a CASCO kötése a megoldás, hogy ne kelljen az anyagiak miatt aggódni akkor sem, ha motorunk, autónk is megsérül az árvíz következtében.
A fent leírtakból látszik, hogy nagyon fontos az előre gondolkodás, mert ha csak egyszerű lakásbiztosításunk, autó, motor esetében pedig csak kötelező biztosításunk van, akkor a biztosító nem fog fizetni, csak az épületben keletkezett árvíz okozta károk esetén.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy előre kell gondolkodni árvízkár esetében is, mert a legtöbb biztosító várakozási időt ír elő bizonyos káreseteknél. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás megkötésének időpontjától számított 15, vagy akár 30 napban a biztosítás nem nyújt fedezetet. Emiatt fontos, hogy ne csak akkor gondoljunk a biztosításra, amikor már az árvíz jelei mutatkoznak.
Nem elég a megkötött biztosítás, ha nem figyelünk erre a 3 dologra:
Árvízkészültség bejelentésekor az érintett területeken élőknek kötelességük ingóságaikat a lehető legmagasabban elhelyezni – jelzi a Biztosítás.hu. Tehát az emeletre kell költöztetni minden mozdítható tárgyat. De az is jó megoldás lehet, ha egy magasabb polcra helyezzük a kisebb méretű értéktárgyakat.
Pincében lévő értéktárgyak esetén csak akkor kaphat bárki kártérítést, ha a talajszinttől legalább 20 cm-es magasságban helyezik el őket. (Ez egyébként felhőszakadáskár esetén is így működik.)
Az elöntésveszély miatt a lakást mindenképp áramtalanítani kell. Persze a legfontosabb a saját testi épségünk védelme, ezért egy esetleges kitelepítésnél ne próbáljunk meg ingóságaink védelme miatt mégis a helyszínen maradni.
Lassan indul a fűtési szezon. Sokan a tavalyi év tanulságait levonva ilyenkor átgondolják, hogyan tudnának még jobban spórolni a fűtéssel. Mégis csalódásként érhet sokakat, hogy pár spórolós hónap után is magas gázszámlát kapnak.
Ennek nagyon egyszerű lehet a megoldása. Könnyen előfordulhat, hogy a felhasználó átalány díjat fizetett eddig a szolgáltatónak. Ha így van, az automatikusan nem fog megváltozni. Kérni kell a szolgáltatót, hogy változtasson rajta. Ha pedig év végéig átalány díjat fizet valaki, annak sem kell aggódnia. Ha többet fizet a gázért, mint amennyit fogyasztott, azt a szolgáltató el fogja számolni.
Spórolsz mégis magas a gázszámla?
Az átalány lényege, hogy a fogyasztó télen-nyáron egyforma összeget fizessen, a szolgáltatóhoz pedig egyenletesen folyjon be a bevétel. Így a fogyasztónak nem kell hirtelen nagyon megugró fűtésszámlával számolnia télen.
Maradt még kérdésed? Más témával kapcsolatban szeretnél segítséget kérni? Keresd a Hóvége ügyfélszolgálatát!
További tartalmakért pedig kövess minket TikTokon és Youtubeon is!
2025. január 1-től három életmentő szűrővizsgálat válhat kötelezővé Magyarországon. A kormány által tervezett törvénymódosítás részeként minden érintett személynek rendszeresen részt kell vennie a méhnyakszűrésen, az emlőszűrésen és a vastag- és végbélszűrésen. Ez a döntés része lenne egy átfogó népegészségügyi programnak, melynek célja, hogy javítsa a korai diagnózis lehetőségét és ezáltal csökkentse a daganatos megbetegedések miatti halálozási arányt, valamint a kései stádium megterhelő kezelési költségeit. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a kötelező szűrővizsgálatok 2025-ben hogyan fognak működni- ha majd meglesznek a vonatkozó végrehajtási rendeletek. Jelenleg ugyanis nincs ilyen típusú betegségekre előírt kötelező részvétel szűrővizsgálatokra – összegezte a témával kapcsolatban jogászunk, Dr. Kajó Cecília.
Milyen szűrővizsgálatok lehetnek kötelezőek 2025-től?
A törvénymódosítás értelmében három szűrővizsgálat válhat kötelezővé:
Méhnyakszűrés: 25 és 65 év közötti nők számára, akiknek háromévente kell elvégezniük a vizsgálatot, ha az előző szűrésük eredménye negatív.
Emlőszűrés: 45 és 65 év közötti nők számára kétévente szükséges lesz részt venni mammográfián. Ez az emlőrák korai felismerését célozza.
Vastag- és végbélszűrés: 50 és 70 év közötti személyeknek kétévente kötelezően részt kell majd venniük ezen a vizsgálaton. Ez a vastagbél és végbél daganatos elváltozásainak időben történő felismerését szolgálja.
Miért pont ezek a vizsgálatok?
Az említett daganatos betegségek – emlőrák, méhnyakrák, vastagbél– és végbélrák – Magyarországon vezető halálokok. A korai diagnózis azonban jelentősen javítja a túlélési esélyeket, hiszen minél előbb derül fény egy betegségre, annál hatékonyabb lehet a kezelés. Az a cél az lenne, hogy a kötelező szűrővizsgálatok 2025-től segítsenek abban, hogy ezek a súlyos betegségek időben felismerhetők legyenek, így csökkentve a halálozási arányt és az egészségügyi ellátórendszer terheit. Az ellátórendszert ugyanis jelentősen megterhelik a kései stádiumban felismert esetek. Így nem csak a halálozási ráta csökkentése a cél, hanem a rendszer tehermentesítése is, annak érdekében, hogy a többi beteg is magasabb szintű ellátáshoz juthasson.
Hogyan tervezik működtetni a rendszert?
A kötelező szűrővizsgálatok 2025-től minden jogosult számára ingyenesek lennének, a költségeket az egészségbiztosítás fedezi. A vizsgálatokat vármegyei és városi egészségügyi intézményekben lehetne majd elvégezni, de elképzelhető, hogy egyes vizsgálatok esetében más városokba kell majd utazni, mivel az intézmények között átcsoportosíthatják a kapacitásokat.
Ha valaki nem jelenik meg a kötelező szűrővizsgálaton, akkor az állami egészségügyi hatóság határozatban rendelheti el annak elvégzését, amely azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
Kapacitások átcsoportosítása
A kötelező szűrővizsgálatok 2025-től várhatóan megnövelik az egészségügyi intézmények terhelését, ezért a törvénymódosítás lehetőséget biztosít a kapacitások átcsoportosítására. Ez azt jelenti, hogy a vármegyei intézmények vezetői dönthetnek arról, hogy melyik intézmény mennyi erőforrást fordít a szűrések elvégzésére. Arra is van esély, hogy a magánellátást is becsatornázzák majd valahogyan a vizsgálatok elvégzésére. Arról egyelőre nincs hír, hogy mikortól lehet jelentkezni a kötelező vizsgálatokra.
Egyelőre azonban akkor lehet majd biztosat tudni, ha megjelennek a vonatkozó végrehajtási rendeletek. A jelenleg hatályos jogszabály alapján a népegészségügyi célú szűrővizsgálatokra nincs előírt kötelező részvétel.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatban lennének még kérdéseid? Vagy nem találsz választ az életedben felmerülő problémára? Keresd Ügyfélszolgálatunkat és 48 órán belül válaszolunk!
