Nyugdíj 2024

Nem tudod, hogyan készülj fel a nyugdíjas éveidre? Rengeteg kérdés merülhet fel a nyugdíjba vonulás előtt és után; cikkünkben igyekszünk mindegyikre választ adni a nyugdíjrendszertől egészen a nyugdíj igényléséig. A speciális nyugdíjakra is kitérünk (pl. Nők 40), és szó lesz arról, hogyan számítják ki a nyugdíjakat.

Speciális tudnivalók, a nyugdíj érthetően: 13. havi, Nők 40, özvegyi, állami, korkedvezményes

A magyar nyugdíjrendszer

Szakértők szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon nem lesz fenntartható – ennek már most mutatkoznak jelei. A legnagyobb probléma, hogy egészen más társadalmi és gazdasági helyzet jellemezte az országot, amikor kialakították.

A magyar nyugdíjrendszer története a huszadik század elejéig vezethető vissza. Az elmúlt száz évben rengeteg változáson ment keresztül, a második világháború után gyakorlatilag a nulláról kellett újraépíteni. Ekkor vezették be a ma is ismert felosztó-kirovó rendszert. Ennek az a lényege, hogy a kifizetéseket a mindenkori aktív életkorúak befizetéséből finanszírozzák, vagyis az aktív munkavállaló befizetett járulékaiból fizetik az idősek ellátását.

A rendszer bevezetésekor az akkori társadalmi összetétellel (hányan dolgoznak, hány nyugdíjas van) még működött a felosztó-kirívó elv, mostanra azonban megfordult a helyzet. Az aktív korúak száma csökken, az idősek aránya nő. Az előrejelzések alapján 15 éven belül 1 millióval kevesebb aktív dolgozó lesz, a nyugdíjasok száma viszont 200 000-rel nő. Ez azt jelenti, hogy kevesebb járulékból kell majd fedezni több nyugdíjas ellátását.

A törvényhozókban már több mint 70 éve felmerült, hogy a felosztó-kirovó rendszer nem lesz mindig fenntartható. A ’80-as évekre ez az elgondolás egyre csak erősödött, és a rendszerváltás után egyértelművé vált, hogy a nyugdíjrendszernek változnia kell. Számos elképzelés született a ’90-es években, amelyek végül a hárompilléres struktúrában jelentek meg. Ez annyit tesz, hogy az állami nyugdíjat ki kell egészíteni egy önkéntes takarékossági pillér támogatásával, azaz ösztönözni kell az embereket az öngondoskodásra.

1998-ban vezették be a kötelező magánnyugdíjpénztárak rendszerét, ennek köszönhetően többé-kevésbé megvalósult a hárompilléres nyugdíjrendszer elgondolása. Azonban a rendszer problémáit nem oldotta meg, 2011-ben a kormány meg is szüntette. A három pillér közül az első az állami nyugdíj, a második volt magánnyugdíjpénztárak rendszere – ebből lépett ki szinte mindenki 2011-ben –, a harmadik pedig a nyugdíjcélú öngondoskodás. Utóbbi lehet nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár vagy nyugdíj-előtakarékossági számla.

Az öregségi nyugdíj, avagy a „rendes” állami nyugdíj

Minden magyar állampolgár jogosult a nyugdíj korhatár elérése után nyugdíjra az államtól. Többféle nyugellátás létezik, de a „rendes” nyugdíj alatt az öregségi nyugdíjat értjük, ez az, amit a munkával töltött évek és a jövedelmünk után kapunk az államtól idős korunkban.

Az, hogy milyen nyugdíjra vagyunk jogosultak, függ attól, hogy rendelkezünk-e elegendő szolgálati idővel és elértük-e a nyugdíjkorhatárt. 2024-ben ez 65 év, ami várhatóan tovább emelkedik majd (2010-ben például még csak 62 év volt).

Jogosultság és szolgálati idő

A társadalombiztosítási törvény szerint az jogosult öregségi nyugdíjra, aki betöltötte a nyugdíj korhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel. Aki 15 év szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi résznyugdíjat kaphat.

A szolgálati idő alapvetően a munkában töltött éveket jelenti. Időtartama alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk és nyugdíjjárulékot fizetünk. Biztosítási jogviszony például a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, álláskeresési járadékban való részesülés, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként töltött idő, a megbízási jogviszony, a választott tisztségviselői jogviszony, a vállalkozás jellegű jogviszonyban töltött idő, a bedolgozói jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, az egyéni és társas vállalkozói jogviszony, az őstermelői jogviszony. Egyes pénzellátások folyósításának az időtartama szintén szolgálati időnek minősül. Ilyen például az ápolási díj, a táppénz, a rehabilitációs ellátás, vagy a gyermekgondozást segítő ellátás.

A Magyar Államkincstár meghatározása: az a személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll – pl. alkalmazott, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás tagja –, és járulékot fizet, szolgálati időt szerez.

A nyugdíjra jogosító szolgálati idő típusai az alábbiak szerint csoportosíthatók:

• biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján történő járulékfizetés esetén szerzett szolgálati idő,nyugdíjjárulék-köteles pénzellátásban való részesülés időtartama,
• a megállapodás alapján teljesített járulékfizetés időtartama,
• olyan biztosítással nem járó jogviszony vagy időszak, amelynek tartamát a jogszabályok szolgálati időnek minősíti.

A nyugdíjra jogosító szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hatósági eljárás keretében adategyeztetési eljárásban, vagy az ellátás iránti igény elbírálása esetén határozatban ismeri el, melynek során a teljes életpálya alatt szerzett szolgálati idő kivizsgálásra kerül.

Nyugdíjszámítás és valorizáció

A nyugdíjszámítás során az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig kifizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket veszik figyelembe. Ezt hozzá kell igazítani a mai jövedelmek értékéhez, ez a folyamat a valorizáció. A szorzószámot tehát a nyugdíj megállapításánál használják, minden évben márciusban hozzák nyilvánosságra.

A MÁK meghatározása: a főszabály az, hogy az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (ez az átlagszámítási időszak) elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik a szolgálati idő hosszának legalább fele részére keresettel, jövedelemmel.

Ha a fenti időszakban az igénylő a szolgálati idő fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe. A járulékköteles jövedelmi adatokat, vagyis a szükséges kereseteket addig kell pótolni, amíg az átlagszámítási időszak fele részét el nem éri.

Példa: ha 2023-ban vonult valaki nyugdíjba, akkor a valorizálás a 2021-es és az azt megelőző évek átlagkereseteit vette figyelembe, amelyeket a 2022-es kereseti szintekhez igazítottak. A valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott év nettó keresetét, így igazítva az adott ledolgozott évek kereseteit a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évhez. További, 2024-es példák itt, a MÁK tájékoztatásában.

Az öregségi nyugdíj igénylése

Az öregségi nyugdíj megállapítását a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az „Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni.

A dokumentumot személyesen, postán és elektronikusan is be lehet nyújtani.

• Személyesen a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán lehet benyújtani.
• Ha postán küldenénk be, akkor a borítékra a címzett kormányhivatal nevét és a 1916 Budapest egységes postacímet kell ráírni.
• Elektronikusan a a www.magyarorszag.hu honlapon nyújtható be az ellátás megállapítása iránti igény.

A nyomtatványhoz az alábbi pótlapok kitöltése is szükséges lehet:

• foglalkoztatásra és a korkedvezményes időszakokra vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itt tölthető le,
• önálló tevékenységre vonatkozó adatok megadására szolgáló pótlap itt tölthető le.

Az öregségi nyugdíjat legkorábban a jogosultsági feltételek teljesülésének a napjától, illetve később, tetszőleges későbbi időponttól lehet igényelni. Az igény visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy az ellátás az igénylést megelőző hatodik hónap első napjától megállapítható, ha azon a napon a jogosultsági feltétel – a korbetöltés és a szükséges szolgálati idő – teljesül.

A Nők 40-ről

Öregségi nyugdíj a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik (és ezen belül legalább 32 év szolgálati idővel).

Jogosultsági és szolgálati idő: mi mit takar?

A jogosultsági idő egy nagyobb halmaz, ezen belül a szolgálati idő egy szűkebb kört jelent. A szolgálati idő alapvetően a munkában töltött éveket jelenti. Időtartama alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk és nyugdíjjárulékot fizetünk. Idetartozik minden hivatalos keresőtevékenység, ezen felül a táppénz, álláskeresési járadék, stb. (A nyugellátásra jogosító szolgálati időről a MÁK ad tájékoztatást.)

Az is lényeges, hogy mi nem számít szolgálati időnek

azt az időtartamot nem lehet figyelembe venni, amikor a társadalombiztosítási jogviszony szünetelt; illetve az egyéni, társas vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében azon időtartamot, amely alatt nyugdíjjárulékkal tartoztak.

Nők 40-nél szintén nem lehet figyelembe venni azokat a tanulmányi időket, amelyeket egyébként elismerhetőek szolgálati időként. Nem számít továbbá: a passzív táppénz időszaka; amikor munkanélküli ellátást folyósítottak; az 1998. január elseje előtti fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napja, amennyiben az igénybevétele nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt történt.

A 32 év szolgálati időtől csak akkor lehet eltérni, ha az érintett hölgy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelt, aki után ápolási díjat kapott; vagy ha nagycsaládos, aki 4-nél több gyermeket nevel. Fogyatékos gyermek ápolásánál 2 évet engednek el a szolgálati időből. Ha nagycsaládos anyáról van szó, aki négynél több gyereket nevel, annak gyermekenként 1-1 évet. (Vagyis ha valakinek 5 gyermeke van, annak már csak 31 év, és így tovább. Legfeljebb 7 év adható.)

Ha a 40 éves jogosultsági időn belül van legalább 32 év szolgálati időnk, akkor a további legfeljebb 8 évre másféle jellegű jogosultsági idővel is rendelkezhetünk. Jogosultsági időnek számítanak alapvetően azok az időszakok, amikor keresőtevékenységet végeztünk, vagyis dolgoztunk  (szolgálati idő), vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban álltunk.

Mi lehet a keresőtevékenységgel egyenértékű jogviszony? Számítanak a gyermeknevelés idején folyósított, pénzbeli ellátások (pl. GYET, GYES, GYED, CSED), illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.

A 32 év szolgálati időn túli 8 év tehát elszámolható a gyermekneveléssel töltött időszakból is. Pl. ha egy nő 3 éves koráig otthon nevelte egyetlen gyermekét, ezalatt pedig kapott gyermeknevelési ellátásokat, akkor 3 év jogosultsági időt szerzett. (Több gyerekkel több a jogosultsági idő.)

A 13. havi nyugdíj

A 13. havi nyugdíjat 2002-ben Medgyessy-kormány (MSZP) vezette be, amit Orbán Viktor (Fidesz) nem támogatott. 2002-ben először negyedhavi nyugdíjat fizettek ki, 2003-ban félhavit, 2004-ben háromnegyed havit, 2005-től pedig teljes havit. Innentől az idősek 2008-ig megkapták a teljes havi összeget. 2008-ban a 2009. évi költségvetési törvényben 80 ezer forintban maximálták a kifizethető összeget, amelynek az első részét, maximum 40 ezer forintot 2009 márciusában még folyósították, de az ősszel már nem. Egy újabb törvénymódosítás megszüntette a 13. havi nyugdíjat, egyidejűleg azonban bevezette a nyugdíjprémiumot.

2010-ben Orbán Viktor alakíthatott kormányt. A 13. havi nyugdíj visszavezetése sokáig nem volt napirenden, csupán 2020 nyarán vetődött fel, hogy a későbbiekben erre sor kerül. A következő volt a terv:2021. évben negyedhavit, 2022-ben félhavit, 2023-ban háromnegyed havit, majd 2024-től a teljes 13. havi nyugdíjat folyósítják majd az időseknek. Végül nem így valósult meg, 2021 februárjában kifizették a 13. havi nyugdíj egynegyedét, aztán ősszel a kormány bejelentette, hogy 2022-ben az idősek megkapják a teljes 13. havi összeget.

Jogosultság

2024-ben 13. havi nyugdíjra az jogosult, aki 2023 legalább egy napjára, valamint 2024. januárban

• öregségi nyugdíjban (ideértve a Nők 40-et is),
• özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, vagy
• mezőgazdasági járadékban részesül.

Ha a nyugdíjas a felsoroltak közül több nyugellátásban is részesül, akkor a 13. havi nyugdíj nyugellátásonként illeti meg.

13. havi nyugdíj mellett létezik 13. havi ellátás

A vonatkozó jogszabályban kétféleképpen szerepel a juttatás: 13 havi nyugdíj és 13. havi ellátás. 13. havi nyugdíjat kapnak pl. az öregségi nyugdíjban részesülők, míg 13. havi ellátás azoknak jár, akik pl. rokkantsági ellátásban részesülnek.

A 13. havi ellátás azokat a személyeket illeti meg, akik olyan pénzellátásra jogosultak, amely nem minősül nyugellátásnak, de évente a nyugdíjakkal azonos módon emelkedik. Kéttucatnyi ellátásról van szó, ezeket az Államkincstár mind felsorolja itt.

Az özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjban részesülhet az elhunyt, vagy eltűntnek nyilvánított személy házastársa, élettársa, illetve elvált társa is. Az ellátás alapesetben egy évig jár, de meghosszabbítható bizonyos feltételek fennállása esetén.

A megözvegyült házastárs vagy élettárs részére akkor folyósítható az özvegyi nyugdíj, ha

• legalább 1 éve megszakítás nélküli a kapcsolat és van egy közös gyerekük
• megszakítás nélkül legalább 10 éve együtt élnek.
• Az nem jogosult özvegyi nyugdíjra, aki az élettársi kapcsolat alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
• Amennyiben a házasság megkötésekor az özvegy már elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, csak akkor jogosult az özvegyi nyugdíjra, ha a párnak már van gyermeke korábbi együttéléséből, vagy ha a pár a házasságkötéstől számítva legalább 5 éven keresztül megszakítás nélkül együtt élt.
• Elvált házastárs esetén (1 évnél hosszabb ideje tartó különélésre vonatkozóan) az jogosult az ellátásra, aki házastársa haláláig tartásdíjban részesült, azonban az özvegyi nyugdíj összege nem lehet magasabb a tartásdíj értékénél.

Az elhunytra vonatkozó feltételek első sorban az életkorral és a szolgálati idővel függnek össze. Az özvegyi nyugdíj akkor folyósítható, ha az elhunyt

• öregségi nyugdíjasként halt meg (saját jogú nyugellátásban részesült),
• 22 éves kora előtt és az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül/összesen minimum 2 év szolgálati időt letöltve hunyt el;
• 22-25 éves kora közt hunyt el minimum 4 év biztosítási jogviszonnyal;
• 25-30 éves kora közt hunyt el minimum 6 év biztosítási jogviszonnyal;
• 30-35 éves kora közt hunyt el minimum 8 év biztosítási jogviszonnyal;
• 35-45 éves kora közt hunyt el minimum 10 év biztosítási jogviszonnyal;
• 45 évet betöltve hunyt el minimum 15 év biztosítási jogviszonnyal;
• illetve, ha az elhunyt nem teljesítette a meghatározott szolgálati időt, viszont egy alacsonyabb életkorhoz tartozó szolgálati időt megszerzett, ezt követően pedig szolgálati idejében nem volt 30 napnál hosszabb, nem keresőképtelenségből fakadó megszakítás.

Az özvegyi nyugdíj fajtái

Alapvetően azt kell tudnunk, hogy az özvegyi nyugdíjnak 3 „szakasza” lehet:

• Az első az ideglenes;
• a második, amikor az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, de bizonyos okokból folytatódik a folyósítása. Fontos, ezeknek az okoknak, fejleményeknek az elhunyt halálától számított 10 éven belül kell bekövetkezniük, hogy az özvegy az ellátás megszűnése után ismét jogosult legyen az ellátásra.
• Ez a továbbfolyósított özvegyi nyugdíj megszűnhet, de még egyszer feléledhet, ekkortól már véglegesen. Ez a harmadik szakasz.

Az özvegyi nyugdíjnak két típusa van. Az első az ideiglenes, ami korlátozottan jár, viszont kérhető hosszabbítás. Ennek megszűnése után igényelhető a ”rendes” özvegyi nyugdíj.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj

• a házastárs halálát követő 1 évig,
• 1,5 évnél fiatalabb gyermek esetén a gyermek 18 hónapos koráig,
• fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermek esetén a gyermek 3. életévéig jár.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj összege az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60%-a.

Ha az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnik, a jogosultság még kétszer feléledhet. Ez azok számára érhető el, akik

• az elhunyt társuk halálának időpontjában már betöltötték a nyugdíjkorhatárt, vagy
• az egészségügyi állapotuk legfeljebb 50%-os, vagy
• legalább 2 gyermeket vagy egy fogyatékos/tartósan beteg gyermeket nevelnek és az elhunyt jogán árvaellátásra jogosultak.

Egyéb esetek

Az özvegységi nyugdíj feléledése azokra is vonatkozik, akiknek a fenti események közül valamelyik feltétel létrejön a házastárs halálát követő 10 éven belül. Elvált özvegyek esetében a feléledés csak akkor következhet be, ha a feltételek egyike a különélés kezdetének időpontjától 10 éven belül következik be.

Az özvegyi nyugdíj feléledése életkor alapján is lehetséges: ha az özvegy az elhunyt fél halálától számolva 10 éven belül betölti a haláleset évében megadott öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor feléledhet ismét. (Nők 40-nél ilyen nincs.) Ekkor az özvegyi nyugdíj összege 60%, ha az özvegy egyéb járadékban nem részesül. Ha igen, akkor az özvegyi nyugdíj összege 30%.

Az özvegyi nyugdíj ideiglenes ellátás, 1 év folyósítást követően megszűnik. A “feléledt özvegyi” nyugdíj, amit 1 év után is folyósítanak az özvegynek. Ennek megszűnése akkor következik be, amennyiben:

• az özvegy házasságot köt a nyugdíjkorhatár előtt, vagy ha azonos neműek közötti élettársi kapcsolatot jegyez be;
• ha felülvizsgálják munkaképességét és egészségi állapota meghaladja az 50%-ot;
• ha már nem illeti meg árvaellátás gyermektartás címén.

Állandó özvegyi nyugdíj

Az özvegyi nyugdíj harmadszor, véglegesen is feléledhet, ha

• az özvegyi nyugdíj megszűnésének az oka nem új házasságkötés volt,
• az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított 15 (a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén);
• a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén 10 éves határidőn belül betölti az elhunyt halála időpontjában irányadó nyugdíjkorhatárt,
• vagy egészségügyi állapota maximum 50%-ra romlik.

Az özvegyi nyugdíj összege itt is 60%, illetve 30%, ha az özvegy részesül más járadékban.

Igénylés

Az özvegyi nyugdíj nem jár automatikusan, azt minden esetben igényelni kell. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az elhalálozás időpontjától kezdődően kerül megállapításra, özvegyi nyugdíj pedig az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően (ha feltételeknek eleget teszünk).

Abban az estben, ha az elhunyt nem volt nyugdíjas, ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Ha az elhunyt nyugdíjas volt (nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy táncművészeti életjáradékban részesült) ezt a nyomtatványt kell kitölteni. A dokumentumot a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. 

Korkedvezményes nyugdíj 2024-ben

A korkedvezmény szerzésének lehetősége 2014. december 31-gyel megszűnt.

A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők részesülhettek korábban korkedvezményben. Ennek lényege, hogy a jogosult a korhatár előtti ellátás – nem nyugdíj – megállapítását az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál annyi évvel alacsonyabb életkorban igényelheti, ahány év korkedvezményt szerzett.

Korkedvezmény 2015. január 1-től már nem szerezhető.

Ugyanakkor a korábban megszerzett korkedvezmény – időkorlát nélkül – korhatár előtti ellátás igénybevételére jogosít. 2015 előtt kétévi korkedvezményben részesült az a férfi, aki legalább tíz éven át, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az a személy, aki legalább hat éven át száz kilopascalnál (vagyis a normál légköri nyomásnál) nagyobb nyomású légtérben dolgozott.

Kérdésed van? Fordulj ügyfélszolgálatunkhoz, segítünk!