Nyugdíj visszafizetési kötelezettsége akkor keletkezhet valakinek, ha jogalap nélkül jutott hozzá az ellátás összegéhez. Röviden, az általa felvett nyugdíj vagy egyáltalán nem járt volna neki, vagy csak részben, esetleg egy későbbi időponttól. Mi a teendő ilyen esetben, tényleg visszavehetik a már kiutalt pénzt?
A munkavállaló ma már egyszerűen és gyorsan utánajárhat annak, hogy a munkáltató valóban bejelentette-e őt és megfelelően fizeti-e utána a járulékokat. Az adatokat azért sem árt rendszeresen lekérdezni, mert ezek az időszakok – a különböző munkaviszonyok és ellátások folyósításának időtartama – számítanak nyugdíjazásnál. Ha valamilyen adat egyáltalán nem vagy tévesen szerepel a nyilvántartásban, azt később nehezebb korrigálni, de az is előfordulhat, hogy a hiba teljesen észrevétlen marad. Ebből lehet később visszafizetési kötelezettség.
Jogalap nélküli folyósítás: ki tévedett és mi a teendő?
Erre akkor kerülhet sor, ha a nyugdíj megállapítása során valamilyen tévedés történt. Három esetet lehet megkülönböztetni: akkor jogalap nélküli a folyósítás, ha a kiutalt nyugdíj egyáltalán nem járt volna a felvevőnek, vagy járt volna, de kisebb összegben, illetve ha a jogosultat egy későbbi időponttól illette volna meg. A tévedést előidézhette a munkáltató, a nyugdíjhatóság, de akár az is állhat a hátterében, hogy több ellátás folyósítása ütközött egymással. Ilyen ügyeknél természetesen érdemes kideríteni, hogy ki és miben hibázott, de ez önmagában nem jelenti azt, hogy a jogalap nélkül kifizetett nyugdíjat meg lehet tartani.
Nyugdíj visszafizetési kötelezettség: melyek a leggyakoribb esetek?
Farkas András nyugdíjszakértő szerint jogalap nélküli folyósítás leggyakrabban a következő helyzetekben alakul ki:
Nem jelentették be a nyugdíjas halálát
Ha az elhunyt Magyarországon élt, nem kell lemondani a nyugdíjat, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság automatikusan értesül a halálesetről. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a nyugdíjfolyósítóhoz csak később érkeznek meg a halálesetre vonatkozó adatok – például azután, hogy a nyugdíj kiutalása már megtörtént.
A szabályok szerint az elhunyt nyugdíjas az adott hónap utolsó napjáig jogosult a nyugellátására. Az utolsó havi ellátást a vele egy háztartásban élő közeli rokona, ennek hiányában az örököse veheti fel. Viszont ha a következő havi nyugdíjat is folyósítják és azt szintén felveszi a rokon, biztosan vissza kell fizetnie.
A munkáltató nem vagy rosszul jelentette be az adatokat
Előfordulhat, hogy a korábbi foglalkoztató téves igazolást ad ki a keresetről vagy a szolgálati időről, vagy az igénylő hallgat el olyan adatot, ami befolyásolná a jogosultságot. Ha emiatt magasabb összeget állapítanak meg, a kifizetés jogalap nélkülinek minősül.
Ellátások ütközése
Akkor is előfordulhat jogalap nélküli folyósítás, ha senki sem hibázott. Ez megtörténhet például akkor, ha valaki megváltozott munkaképességű személyek ellátását kapja, majd számára utólag, visszamenőlegesen öregségi nyugdíjat állapítanak meg. Mivel ugyanarra az időszakra a két ellátás nem folyósítható együtt, a hatóság elszámol a már kifizetett összegekkel. Ha az elszámolás alapján túlfizetés történt, természetesen nem tarthatja meg a nyugdíjas, vissza kell adnia.
Közszolgálati jogviszony
Bizonyos közszolgálati jogviszonyokban – például kormánytisztviselőként – a nyugdíj folyósítása szünetel. Ha valaki ezt nem jelenti be, és közben továbbra is felveszi a nyugdíját, az összeget vissza kell fizetnie.
Hogyan kell visszafizetni a jogalap nélkül felvett nyugdíjat?
Amint a hatóság tudomást szerez a jogalap nélküli folyósításról, lefolytatja az eljárást, és határozatban kötelezi az érintettet (vagy a pénzt jogtalanul felvevő személyt) az összeg megtérítésére. A visszafizetés feltételeit és határidejét befolyásolja, hogy kinek a felelőssége áll fenn.
- Ha a felvevőt felelősség terheli (felróhatóság): Ha a nyugdíjas vagy a felvevő hibájából, rosszhiszeműségéből vagy az adatközlés mulasztásából történt a kifizetés, a jogalap nélkül felvett ellátást öt éven belül visszakövetelheti a hatóság (a felvételtől számítva).
- Ha a hatóság tévedett: Ha a kifizetés a nyugdíjhatóság hibájából történt és a felvevőt semmilyen felelősség nem terheli (jóhiszeműen vette fel a pénzt), a visszafizetés csak a felvételtől számított egy éven belül rendelhető el. Ennek letelte után az összeg már nem követelhető vissza.
Maradt még kérdése a visszafizetésről? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
A visszafizetés történhet csekken vagy átutalással. Az erről szóló megállapító határozat tartalmazza azt a kincstári számlaszámot, amelyre az összeget át kell utalni, illetve postai fizetéshez a hatóság mellékeli a szükséges készpénzátutalási megbízást (sárga csekket). Utaláskor a közlemény rovatban fel kell tüntetni az eljáró hatóság határozatszámát vagy a nyugdíjas törzsszámát a beazonosításhoz.
Ha valaki nem hajlandó fizetni és továbbra is kap nyugdíjat, a hatóság havonta automatikusan levonhatja belőle a tartozást. A NAV is felléphet behajtóként: ha az, aki az összeget felvette, nem részesül nyugdíjban (például az elhunyt nyugdíjas rokona), akkor a tartozást az adóhatóság hajtja be. Bizonyos esetekben lehet kérni részletfizetést vagy a tartozás mérséklését (például ha a visszafizetés súlyos megélhetési gondot okozna).
