Mennyi az összege a 14. havi nyugdíjnak nevezett résznyugdíjnak? Ez várható az eddigi bejelentések alapján
Tényleg jön a 14. havi nyugdíj 2026-ban? Úgy tűnik, igen. A pontos részleteket még nem jelentették be és rendelet sem született, de a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – rögtön a kilátásba helyezett extra banki adóztatás után – is beígérte. Persze nem úgy fog érkezni, ahogy azt többség várja.
Korábbi cikkünkben már felidéztük, hogyan tervezték visszaépíteni a 13. havi nyugdíjat. A kormány eredetileg úgy számolt, több lépésben hozzák vissza: elsőként az egyhavi nyugdíj negyedét, a következő évben a felét, utána a háromnegyedét, végül pedig az egészet fizették volna ki. A folyamat 2021-től 2024-ig tartott volna – ez lett volna az az év, amikor az idősek először kézhez kapják a teljes 13. havi járandóságukat. Nem ez történt. 2022-ben – éppen a választás évében – az állam minden érintettnek kifizette az ellátás teljes összegét.
A 14. havi nyugdíjnál is ez lehet a menetrend. Sokan kételkednek a bevezetésében, sokan pedig reménykednek, hogy jövőre nemcsak egy heti, hanem egy egész havi plusszal lesz több pénzük. Elmondjuk, hogy miért kevés erre az esély.
Jöhet a 14. havi nyugdíj 2026-ban – de csak egy heti
A 14. havi nyugdíj bevezetése nem ördögtől való gondolat. Igazából arra van pénz a költségvetésben, amiről az állam úgy gondolja, hogy kell – legalábbis elméletben. Most az látszik, hogy jövőre erre nincs pénz, a szükséges milliárdokat más forrásból kell előteremteni. 2022-ben jobb volt a helyzet, akkor a 13. havi nyugdíj kifizetése nem okozott gondot, mert a gazdaság erősebb volt. Most azonban igen gyenge, a költségvetés komoly gondokkal küszködik.
Egy heti részletet fizet ki a 14. havi nyugdíjból jövőre az állam – jelentette be kedden Nagy Márton. A miniszter több más intézkedést is kilátásba helyezett: várhatóan megemelik a bankadót, zárolják az általános tartalékot, jövő év elején devizakötvény kibocsátására lesz szükség. Mindezt azért kénytelenek meglépni, mert nem sikerült tartani a költségvetési hiánycélt. Lefordítva: az állam le van gatyásodva.
Látszik ez a számokon is: a hiány idén 4774 milliárdról 5055 milliárd forintra nőhet, jövőre pedig 5445 milliárddal számol már a kormány.
A választás előtti osztogatásból nem engednek
A lakossági és vállalati adócsökkentések, a 3 százalékos Otthon Start lakáshitel és a hasonló kamatozású céges hitel, a nyugdíjemelések, azaz a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj negyede olyan jóléti intézkedésnek számítanak, amelyekkel a szavazókra is lehet hatni. Ezeket nem fogják visszavonni és elengedni, emiatt nem nő a költségvetési hiány. A megemelt hiánycél viszont még nem fedez minden jóléti kiadást, ahhoz további forrásra is szüksége van a költségvetésnek. Ezért tervezi a kormány ismét megadóztatni a bankokat. Ez az, amiről a kormány azt állítja, nem fog visszahullani a lakosságra – ugyanakkor mindig visszahull megemelt banki díjak és egyebek formájában.

Nyugdíjjal vagy más ellátással kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 munkanapon belül válaszolnak.
Mennyi az összege a 14. havi nyugdíjnak nevezett résznyugdíjnak?
A számítás nem bonyolult: a 244 ezer forintos átlagnyugdíjjal számolva ez 61 ezer forint pluszt jelent jövőre – ezt mondta Nagy Márton. Ez így nézne ki az alacsonyabb és a jóval magasabb nyugdíjaknál:
| Havi nyugdíj (Ft) | 14. havi résznyugdíj (egy heti) |
| 120000 | 30000 |
| 150000 | 37500 |
| 180000 | 45000 |
| 200000 | 50000 |
| 220000 | 55000 |
| 300000 | 75000 |
| 400000 | 100000 |



