Nem mindenki kap jövőre 13. és 14. havi nyugdíjat: mutatjuk, ki és miért marad ki
13. havi nyugdíj 2027-ben is lesz, sőt a tervek szerint a 14. havi nyugdíjnak már nem csak a negyede, hanem a fele is megérkezik. A plusz juttatásokat nem törlik el és nem is szigorítják a feltételeket – akkor miért nem kapja meg ezeket mindenki?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-a rendelkezik a 13. és a 14. havi nyugdíj kifizetéséről. Ebben pontosan meghatározzák, hogy kik a jogosultak, mi történik akkor, ha a nyugdíj mellett más típusú ellátásban is részesül valaki, illetve mi lesz annak a nyugdíjával, aki még a kifizetés előtt meghal. A törvény idén egészült ki a 14. havi nyugdíj szabályaival, hiszen ennek első részletét 2026 februárjában fizették ki először. Ezt leszámítva nem történt változás, a jogosultsági feltételek ugyanazok maradtak.
Kinek jár 13. havi nyugdíj 2027-ben? Kinek nem és miért?
A törvény szerint 13. és 14. havi nyugdíjra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára társadalombiztosítási nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Ha valaki nem nyugdíjat, hanem más ellátást kap (21 ilyen van a korhatár előtti ellátástól a rokkantsági ellátáson át a házastársi pótlékig), annak nem 13. havi nyugdíjat, hanem 13. havi ellátást folyósítanak.
A szabályok szerint tehát 2027-ben azok kaphatják meg a 13. és 14. havi járandóságot, akik 2026-ban legalább 1 napig nyugdíjasok voltak, illetve 2027 februárjában is azok. A megfogalmazás egy kissé esetlen, ez a februári feltétel csak később került be a törvény szövegébe (2025-től van érvényben). Két dologról van itt szó:
- Ha valakinek 2027-ben állapítják meg a nyugdíját, akkor az összeg kiszámításához a 2027. évi valorizációs szorzószámokat fogják használni. Ilyen esetben 13. havi nyugdíj – a 14. havival együtt – csak a következő (2028-as) évtől jár a nyugdíjasnak.
- A másik feltétel szűkíti a jogosultak körét: ha egy nyugdíjas 2027 januárjában hal meg, akkor a nyugellátásra való jogosultsága csak január 31-ig tart. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjassal együtt élő közeli hozzátartozónak vagy örökösnek nem fogják kifizetni az elhunytnak járó 13. – és 14. – havi nyugdíjat. Korábban ez másként volt, de 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói kaphatják meg a pluszpénzt.
Mi a helyzet, ha több ellátásban részesül egy nyugdíjas?
Ha valaki nyugdíjas és mellette jogosultságot szerzett más ellátásra, akkor a 13. és a 14. havi nyugdíjra való jogosultságot ellátásonként kell vizsgálni. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy aki 2026-ban saját nyugdíjban és elhunyt társa után özvegyi nyugdíjban részesült például, az 2027 februárjában mindkét jogcímen megkapja a pluszjuttatásokat.
A törvény az összegeket is meghatározza: a 13. havi nyugdíj összege megegyezik az illetőnek járó februári nyugdíj összegével.
Maradt még kérdése a plusz havi ellátásokról? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
A 14. havi nyugdíj valójában kétheti
Érdemes felidézni, hogyan is történt ennek bevezetése: az Orbán-kormány 2026-ban igazából egyheti nyugdíjat fizetett ki 14. havi nyugdíj címén. A terv az volt, hogy a teljes juttatás fokozatosan, 2030-ig épül majd be a rendszerbe, azaz 2026-ot első évnek számítva a kormánynak 5 éve van rá. 2026-ban az érintettek az őket megillető összeg 25 százalékára voltak jogosultak. (Vagyis egyetlen heti nyugdíjra.)
A Tisza Párt kormányra kerülve többször is kiemelte, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíjat is megtartják. Ennek megfelelően jövő februárban a jogosultak már nem egyheti 14. havi nyugdíjat, hanem kéthetit kapnak meg.



