Tényleg veszélyben a 13. vagy a 14. havi nyugdíj? Ezt lehet biztosan tudni a kifizetésekről

Elveszik a 13. havi nyugdíjat? Nem, nem veszik el. És a 14. havit? Azt sem, mint ahogy macska- és kutyaadó sem lesz. Az idei választási kampány minden eddiginél hajmeresztőbb volt, sok tényként közölt állításról derült ki később, hogy kizárólag a riogatást szolgálta. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, a hivatalos döntéseket és a jogszabályokat érdemes ellenőrizni – ezekből egyértelműen kiderül, hogy nincs napirenden semmilyen nyugdíjakkal kapcsolatos megszorítás.

2025 novemberében jelentek meg az első hírek arról, hogy kiszivárgott egy, a Tisza Párthoz köthető több száz oldalas dokumentum, amelyet a párt gazdasági tervezeteként azonosítottak a különböző sajtóorgánumok. A „tervezet” alapján azt állították, hogy a Tisza egy 1300 milliárd forintos megszorításra készül, kormányra kerülve megsarcolja a vállalkozásokat, a lakosságot, megadóztatja a nyugdíjakat, visszavágja a kedvezményeket, támogatásokat és több más megszorító intézkedést is bevezet.

Elveszik a 13 havi nyugdíjat? Nem!

Itt azonban nem állt meg az ijesztgetés. 2026 februárjában már nemcsak a nyugdíjak megadóztatását kezelték tényként egyes politikusok és hírportálok, hanem a 13. és a 14. havi nyugdíj elvételét is. Hogy mi volt ebből igaz? Semmi. A „gazdasági tervezetről” elsőként cikkező portálnak májusban le kellett hoznia egy helyreigazítást, mert a dokumentum bizonyítottan nem a Tiszához tartozik. Ami pedig a plusz havi juttatásokat illeti, az új kormány egyértelműen fogalmazott: megtartja a 13. és a 14. havi nyugdíjat is, sőt idén nyugdíjemelés is várható.

A plusz járandóságok kifizetése februárban történik, vagyis 2026-ban a 13. havi nyugdíj már minden érintetthez megérkezett a 14. havi ellátással együtt. Idén már nem várható „újabb 13. havi nyugdíj”, csak jövőre – írtuk meg korábbi cikkünkben. Mit mond a törvény? A 409/2025. (XII. 22.) Korm. rendelet a tizenharmadik havi ellátásról és a tizennegyedik havi ellátásról rögzíti, hogy a kormány 2026-tól fokozatosan vezeti be a 14. havi ellátást és tisztázza, hogy kik jogosultak a plusz havi járandóságra. A jogosultakat nem soroljuk fel, de a lényeg: az ellátásokra az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napjára, valamint a tárgyév februárjára nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül. Ez a rendelet 2026. január 1-jén lépett hatályba és mindaddig érvényes, amíg a jogalkotó ezt hatályon kívül nem helyezi. Ha mégis változtatni akar rajta a kormány, ahhoz módosítani kellene a jogszabályt. Egy ilyen változást nem lehet csendben bevezetni: a törvénymódosításnak nyoma van, és arról a nyilvánosság is értesül.

És a nyugdíjak megadóztatása?

Erről már korábban is írtunk. A nyugdíjak megadóztatása nem a Tiszának tulajdonított gazdasági tervezetben bukkant fel először, hanem már tavaly, egy podcast megjelenése után. Ebben Simonovits András közgazdász – akire a média tévesen a Tisza Párt nyugdíjszakértőjeként hivatkozott – a degresszió fogalmát igyekezett megmagyarázni, részben leegyszerűsíteni. Simonovits azt mondta, „olyan a degresszió, ami most is működik nagyon kicsit, hogy a legmagasabb nyugdíjakat 10-20 százalékkal megadóztatják, mielőtt kihirdetik. Ezt a degressziót lehetne fokozni.” Érdemes tudni, hogy a degressziónak a nyugdíjszámítás során van szerepe és nem a már megállapított nyugdíj utólagos megadóztatására szolgál.

Azt, hogy Simonovits magyarázatából többen a nyugdíjak megadóztatását vizionálták, nehéz nem szándékos félreértésként értelmezni. De ott van még a tavaly novemberi „tervezet”: ebben egy új nyugdíjjárulékok bevezetése szerepel, amelyeket a munkáltatóknak és a magánszemélyeknek is meg kellene fizetniük. Mivel a dokumentumnak valójában semmi köze sincs a Tisza Párthoz, ennél több szót erre kár vesztegetni.

A lényeg, hogy a nyugdíjak megadóztatása – ahogy a 13. és a 14. havi nyugdíj elvétele – nincs tervben.

Nyugdíjakkal kapcsolatos kérdése van? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 48 órán belül válaszolnak.

Macska- és kutyaadó: most komolyan?