Nyugdíjasok millióit érintheti: ezt kell tudni a visszamenőleges emelésről
A visszamenőleges nyugdíjemelés nem egy új intézkedés vagy külön juttatás, hanem egy korrekció. Egy olyan kiegészítés, amelyet novemberben fizetnek ki a nyugdíjasoknak, ha az év eleji emeléshez képes a tényleges infláció magasabb. A célja, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne csökkenjen a vártnál nagyobb drágulás miatt.
A nyugdíjakat minden év januárjában az adott évre várt infláció alapján emelik meg. Ha később kiderül, hogy az árak a vártnál gyorsabban emelkedtek, akkor a különbséget utólag pótolni kell. Például ha januárban 3,6 százalékos emelés történt, de az éves infláció végül 5 százalék körül alakul, akkor a két érték közötti különbséget – ebben az esetben 1,4 százalékot – visszamenőleg rendezni kell. A korrekció nemcsak novemberre és decemberre jár, hanem az év korábbi hónapjaira eső különbözetet is rendezik. Ezt egy összegben fizetik ki, majd a megemelt nyugdíjösszeg beépül a havi ellátásba.
Visszamenőleges nyugdíjemelés: mikor derül ki, hogy szükség van-e rá?
A novemberi kiigazítás nem automatikus és nem a kormányzat döntésétől függ. Hogy szükség van-e rá, azt a hivatalos inflációs adatok alapján állapítják meg. A számításnál azt vizsgálják, hogy az év első nyolc hónapjának adatai alapján várható éves infláció meghaladja-e a januárban figyelembe vett értéket. Ha igen, akkor a különbséget kifizetik a nyugdíjasoknak. A végleges döntés általában ősszel születik meg, amikor már rendelkezésre állnak az augusztusi inflációs adatok. Ezután a Magyar Államkincstár elkészíti a novemberi kifizetésekhez szükséges számításokat.
Maradt még kérdése a visszamenőleges nyugdíjemelésről? Forduljon ügyfélszolgálatunkhoz, kollégáink 2 napon belül válaszolnak.
Van-e minden évben nyugdíjkorrekció?
Nem. Visszamenőleges emelés csak akkor jár, ha az infláció magasabb lesz a januárban feltételezettnél. Ha a tényleges pénzromlás nem haladja meg a becsült értéket, nincs szükség novemberi kiigazításra – ugyanakkor az elmúlt években többször is volt rá példa. Az eddigi adatok alapján jelenleg nem úgy tűnik, hogy idén erre szükség lesz: a KSH szerint 2026 első hónapjaiban az infláció mérsékelt maradt, 1,7 és 2,1 százalék között alakult. Ezek az értékek elmaradnak a januári 3,6 százalékos nyugdíjemeléstől.
Mivel a kiegészítés nem valószínű, a nyugdíjasok helyzetén idén más intézkedések javíthatnak: például a nyugdíjminimum emelése, a kisnyugdíjak felzárkóztatása vagy a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártya bevezetése.
