Nyitólap Blog Oldal 441

Sok minden drágult – neked mi fáj a legjobban?

Minded man viewing receipts in supermarket and tracking prices

Ma már nincs olyan ember Magyarországon, akinek ne tűnt volna fel, milyen iszonyatos mértékben elszabadult az infláció, az áremelkedés. A legfrissebb KSH-adatból például az derült ki, hogy egyetlen év alatt 115 százalékkal drágult a sertészsír. Neked melyik termék árcímkéje okoz gyomorgörcsöt, mikor meglátod a boltban?

Minden valószínűség szerint az EU-s országok közül decemberben Magyarországon volt a legmagasabb az infláció a maga 24,5 százalékával. A korábbi hónapokhoz hasonlóan az élelmiszerek (44,8 százalék) és a rezsi (55,5 százalék) drágult a legnagyobb mértékben. Az éves infláció egyébként 14,5 százalék lett, ilyenre 1996 óta nem volt példa.

Csakhogy egy átlag vásárlónak ennél sokkal magasabbnak tűnik az áremelkedés mértéke. Nem is véletlenül. A KSH nem néz minden terméket, csak meghatározott áruknál vizsgálja az árak alakulását. Ráadásul javarészt azok a termékek drágulnak a legnagyobb mértékben, amiket egy átlag háztartásba rendszeresen be kell szerezni. A KSH adatai szerint az éves infláció 14,5 százalék volt 2022-ben, de az nem derül ki ebből a számból, hogy például a sertészsír egy év alatt nem 14,5 százalékkal, hanem 115 százalékkal drágult.

Egyetlen év alatt

  • 87,9 százalékkal drágult a tojás. 2021 decemberében 491 Ft volt az átlagára, 2022 decemberére viszont már 904 forintra emelkedett.
  • 81,4%-al drágult a kenyér. Ez a KSH táblázata alapján 450Ft-ról 900-ra ugrott.
  • 75,4%-al drágultak a tejtermékek. A pasztőrözött 2,8-as ESL tej ára 294 Ft-ról 532 Ft-ra emelkedett.
  • 74,7%-al drágult a sajt. Egy kg trapista egy év alatt 2210 forintról 4590 Ft-ra drágult.
  • 71,6%-al a vaj és vajkrém. A vaj 383 forint volt, de már 797 forintba fáj.
  • 58,6%-al a száraztészta,
  • 58%-al a margarin. 341 forint volt, 590 lett.
  • 54,7%-al a péksütemények és
  • 53,4 százalékkal emelkedett az édesipari lisztesáru ára.

Nem csoda tehát, hogy egy nagybevásárlás során jóval magasabbnak érezzük az áremelkedés mértékét a hivatalos átlagnál.

Neked melyik termék árcímkéje láttán lesz gyomorgörcsöd a boltban?

Melyik drágulása fáj a legjobban?
  • Szavazzon!
© Kama

Drágul a telefon és az internet. Erre figyelj oda!

Okosmobilok

A Vodafone, a Telekom, a Yettel és a Digi automatikus díjkorrekciót alkalmaznak a lakossági, egyes flottás és kisvállalati ügyfeleiknél. Akárhogy is nevezik, többet kell fizetnünk, mégpedig ezresekkel.

Jön az automatikus inflációkövető emelés a telefon- és internetszolgáltatások díjainál – írja a 24.hu. A lap egyik olvasója jelezte, hogy a Vodafone arról értesítette, januártól 9,39%-os inflációkövető díjkorrekciót alkalmaznak nála. Emiatt az internet havidíja 5490 forintról 6000 forintra emelkedik, a tv-előfizetése pedig 7100 forint helyett havi 7420 forintba kerül. A Vodafone megerősítette a hírt: automatikus díjkorrekciót alkalmaznak lakossági, egyes flottás és kisvállalati ügyfeleiknél. A díjkorrekció az otthoni és a mobil szolgáltatások előfizetési díjait egyaránt érinti.

Mint kiderült, a Vodafone mellett a Telekomnál, a Yettelnél és a Diginél is lesz inflációkövető díjemelés.

A drágulás már elkezdődött

A díjemelés nemcsak a 24.hu olvasójánál verte ki a biztosítékot. A Facebookon sorra osztanak egy bejegyzést, ami megmutatja, mekkorát drágult a Digi egyik csomagja: míg a decemberben kiküldött számlán 3600 forint szerepel, addig az ugyanarra a szolgáltatásra vonatkozó januári számlán már 6200 forint áll. 72% áremelés – írja a posztoló.

Meglépték, de lehet-e? Az NMHH válaszol

A szolgáltatók kiemelték, a módosítást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal is egyeztették. Az NMHH biztosította a lapot, hogy nyomon követik az elektronikus hírközlési szolgáltatók ÁSZF-módosításait, valamint rendszeresen ellenőrzik, hogy a módosításoknál a szolgáltatók betartják-e az irányadó jogszabályokat, illetve az ÁSZF-ek tartalma az előírásokkal összhangban van-e. Mint közölték,

az inflációkövető díjemelés nem jogszerűtlen.

Ha a szolgáltató szerződésmódosítás során betartotta a vonatkozó szabályokat, és a bevezetett feltétel pontosan tartalmazza, hogy hogyan fog történni a díjak változása, akkor ez a szolgáltatói lépés nem jogszerűtlen.

Mit tehetünk, ha több a soknál?

Az NMHH azt javasolja az előfizetőknek, kísérjék figyelemmel a szolgáltatók szerződésmódosításra vonatkozó értesítéseit, és ha a megváltozott feltételeket nem kívánják elfogadni, még a jogszabály szerinti határidőn belül éljenek felmondási jogukkal.

Csökkentenéd a költségeket?

Ha csomagot/szolgáltatót váltanál, érdemes áttekinteni ki és milyen kedvezményeket kínál.

A Digi pl. megújult elektronikus számlacsomagot (e-Pack) és új hűségprogramot indított. Azt írják, a most bevezetett hűségprogrammal a 12 hónapos hűségidőt vállaló ügyfelek számára – a 2023. január 1-től érvényes listaárakhoz képest – az egy termékkel rendelkezők esetében 500 forint, a két vagy három szolgáltatásra előfizetőknél 1000 forint havidíj kedvezményt biztosítnak. Emellett az új e-Pack csomaghoz kapcsolódó kedvezmény aktiválása havonta további 500 forint szolgáltatási díjkedvezményt is jelenthet az előfizetőknek. Részletek itt.

Neked még megvan? Ide tedd a fonnyadt karácsonyfát

Hagyományosan vízkereszt napján, január 6-án kell leszedni az ünnepi díszeket a fenyőről, de nem mindenki tartja a dátumot. A közterület-fenntartó vállalatok országszerte gondoskodnak a fák elszállításáról, csak megfelelő helyre és módon kell kirakni – hová és hogy? Mondjuk.

Egyszerű és teljesen logikus a szabály: az ablakon kidobni, a patakba hajítani, két kocsi közé préselni nem szabad a levitézlett karácsonyfát, viszont a járdára, a kuka mellé simán kitehetjük, ha nem akadályozza a forgalmat. Budapesten az FKF mától, január 6-tól szállítja el a fenyőket, álljon itt a cég iránymutatása:

A lakosság a fák kihelyezésénél két lehetőség közül is választhat:

  • a több mint 250 kijelölt gyűjtőhely bármelyikére elhelyezheti a kiszolgált karácsonyfát,
  • vagy a háztartási hulladékos kukák mellé teheti ki a hulladékgyűjtés napján.

Azt kérik a budapestiektől, hogy a fenti két megoldás egyikét válasszák, és semmiképpen se dobják el fájukat a közterületeken, mások biztonságát és a főváros tisztaságát veszélyeztetve ezzel, illetve a fák kihelyezésekor ügyeljenek arra, hogy azok ne akadályozzák a gyalogos-, bicikli- és gépjárműforgalmat.

Ne szúrjunk ki másokkal!

A díszeket, csillagszórókat, a talpat, és minden egyebet le kell szedni a fától, egyrészt a FKF munkatársainak védelme, a gépek biztonságos működése miatt, másrészt a környezetbarát hasznosítás érdekében.

A kiszolgált tűlevelűeket először aprítják, majd ezt követően a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek. A fenyőfa a magas gyantatartalom miatt kitűnő tüzelőanyag, melyből az elégetéssel több tízezer budapesti háztartás számára biztosítank fűtési hőt, és villamos áramot – tudtuk meg az FKF-től.

Ne szúrjunk ki magunkkal!

Drága mulatság lehet, ha nem az előírt módon szabadulsz meg a fenyődtől: köztisztasági szabálysértés címszó alatt 5-50 ezer forintos, feljelentés esetén pedig akár 300 ezer forintos bírsággal sújthatnak.

5 tipp, amivel kicselezheted az inflációt

Decemberben 24,5%-kal nőttek az árak átlagosan, az éves infláció pedig 14,5% lett. Az élelmiszerek drágulnak az egyik legnagyobb mértékben (decemberben ez átlag 44,8% volt), így akkor is mélyebbre kell nyúlnunk a pénztárcánkban, ha csak az alapvető dolgokat vesszük. Az árakon nem tudunk változtatni, a szokásainkon viszont igen – mutatjuk, hogyan faraghatsz le a kiadásokból!

A spórolás a bevásárlólistánál kezdődik

A nulladik lépés pedig az, hogy előtte megnézed, mi van a kamrában, hűtőben, milyen egyéb cikkekből fogytál ki. Ha írsz bevásárlólistát, semmi fontos nem felejtődik el, és ha tartod magad hozzá, nem fogsz extra, egyébként teljesen nélkülözhető árut venni.

Az impulzusvásárlás a kiadások feltornászásának biztos módja: egy-két dolog még nem borítja meg a családi kasszát, viszont sok kicsi sokra megy. Ilyen árak mellett havonta több ezer forint mehet el észrevétlenül sós/cukros mindenfélékre – ha visszavennél a költéseidből, maradj a listánál! Tudod, hogy nem állod meg? Határozd meg pontosan, mennyit fordíthatsz ezekre a plusz tételekre, és igyekezz kereten belül költeni!

Az akciósat venni és pontot gyűjteni nem szégyen!

Az üzletek akciós kínálatát átnézni megéri, ehhez különösebb magyarázat nem kell. Olyan árukat érdemes keresni, amelyeket egyébként is veszel, és biztosan fel is használsz. Az akciókhoz vegyük hozzá még a kuponokat, kártyákat, pontgyűjtéseket: ezek teljesen ingyen vannak, de pénzt spórolhatsz velük. Regisztrálj, igényeld, töltsd le az applikációt, és figyeld az ajánlatokat!

Nemrégiben írtunk arról, hogy a Lidl szuperolcsón kínál gyümölcs-zöldség pakkot, amelyekbe szépséghibás termékek kerülnek. Egyelőre még nincs minden üzletükben, viszont értékcsökkentett, „matricázott” termékeket mindenhol találunk – és nyilván nem csak a Lidlben. Keresd ezeket, amikor vásárolsz, de tényleg csak olyat vigyél haza, ami el is fog fogyni.

Ne csak az árat nézd, a kiszerelést is!

A kisebb kiszerelésű termék kevesebbe kerül, mint a nagyobb, de tényleg jobban jársz vele? Többnyire nem, mert előbbinek magasabb az egységára. Ugyanez fordítva is igaz lehet: két kisebb méretű termék olcsóbb lehet, mint a nagyobb méretű.

A boltoknak megvannak a trükkjeik arra, hogy tompítsák a drágulást. Egy közülük a zsugorfláció: a termék árát nem emelik, hanem a kiszerelést változtatják meg. Így lesz fél liter helyett 4 deci, 100 gramm helyett 80, és még sorolhatnánk.

Az előrecsomagolt termékek egyébként is drágábbak. Pl. a vákuumcsomagolt virsli helyett érdemes megnézni, hogy a pultban kaphatóval jobban járunk-e (és igen, általában jobban). Felejtsd el ezeket is, ha spórolni szeretnél, de lényeg: ne hagyd, hogy az akciós táblák megvezessenek, számolj utána, mennyi az annyi!

Márka vagy saját márka?

Kávéból pl. az olcsóbb a drága, mert többet fogyasztasz belőle, de ha a papírtörlőről van szó, felesleges pénzköltés az ismertebb márkájút venni. A Maradok a Pénzemnél rengeteg terméket tesztelt már, itt utánanézhetsz, mi éri meg az árát.

Főzz és fagyassz!

Az ételrendelés is belépett a luxuskategóriába, így ha kevesebből tervezed megoldani a kosztolást, nincs mese, főznöd kell. Ugyannyi pénzből sokkal több ételt készíthetsz, ráadásul a maradékot lefagyasztva elteheted későbbre – ezzel pedig nemcsak pénzt, hanem időt is spórolhatsz.

A fagyasztás másik előnye, hogy a leakciózott termékekből többet vásárolhatsz. Egy év alatt a baromfihús több mint 50%-kal drágult, de ennél is durvább a kenyér ára, ami mintegy 80%-kal nőtt. Itt az ideje, hogy bemutass az inflációnak – a fagyasztóddal!

Csúcson a drágulás: decemberben 24,5%-kal nőttek az árak

Man thinking how to pay for store bill because of price rising, arrow in the form of a lightning bolt as a symbol of growth

2022 decemberében a fogyasztói árak átlagosan 24,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a rezsi (55,5%) és az élelmiszerek (44,8%) ára emelkedett a leginkább – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,9%-kal nőttek, 2022-ben pedig átlagosan 14,5%-kal emelkedtek az előző évhez képest. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a háztartási energia drágult.

Majdnem 45%-os áremelkedés az élelmiszereknél

2021. decemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 44,8%-kal emelkedett. Leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult. A termékcsoporton belül a liszt (6,7%) és az étolaj (1,5%) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A gázszámla kifizetése a leghúzósabb

A háztartási energia 55,5%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8%-kal nőtt.

Több mint húszéves rekord

2022-ben az előző évhez képest a fogyasztói árak átlagosan 14,5%-kal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak 26%-kal. A háztartási energia ára 21,7, a tartós fogyasztási cikkeké 12,2, az egyéb cikkeké 12,0, a szeszes italok, dohányáruké 9,9, a szolgáltatásoké 7,1, a ruházkodási cikkeké 5,5%-kal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 15,2%-kal nőttek.

A decemberi 24,5%-os infláció csaknem 27 éves csúcsot jelent. Az áremelkedés mértéke utoljára 1996 márciusában volt a mostaninál magasabb.

Erasmus-ügy: a kormány átvállalná a program jövő évi költségeit

Ha nincs megállapodás az Európai Bizottsággal, a kormány kifizeti a jövő évi Erasmus-költségeket – hangzott el az év első Kormányinfóján. Ez évi 5 milliárd forintba kerülne.

Korábban írtuk: az Európai Bizottság (EB) kizárta az alapítványi egyetemeket az Erasmus programból. Mint kiderült, az EB már korábban figyelmeztette a kormányt, hogy nincs helye kormánypárti politikusoknak az egyetemeket irányító alapítványokban, és az uniós pénzek érkezését is ehhez kötötte. Az Erasmus-ügy a csütörtöki Kormányinfón is előkerült, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezette minisztertől a következőket tudtuk meg:

Állják az Erasmus-díjakat

De csak a jövő évieket, és csak abban az esetben, ha nem születik megállapodás az Európai Bizottsággal. Az ügyben Navracsics Tibor fog egyeztetni, remélik, hogy csupán egy félreértésről van szó. Ha nem lesz megoldás, a kormány kész az Európai Bírósághoz fordulni. Az Erasmus-ösztöndíjak jövő évi költsége 5 milliárd forint lehet.

Kikerülhetnek a kormánytagok az egyetemi kuratóriumokból?

Hajlandóak-e visszahívni az egyetemek kuratóriumaiból a kormányzati szereplőket, ha erre lenne szükség? – tették fel a kérdés Gulyásnak. Elmondta, a kormány senkit nem tud visszahívni a kuratóriumokból, mert a kuratóriumok függetlenek, de olyan összeférhetetlenségi jogszabályokat hozhat, amikkel nem maradhatnak ott. Erre továbbra is nyitottak.

Megmenthetőek az Erasmus-pénzek?

Ha a nyár elejéig rendeződik Brüsszel és Budapest vitája, akkor az alapítványi egyetemek veszteség nélkül megúszhatják a tavaly decemberben elrendelt pénzügyi szankciót – írta a Népszava brüsszeli forrásokra hivatkozva. A lap pontosította korábbi cikkét: a 21 érintett felsőoktatási intézmény pályázhat a most kiírt vagy ezután induló Erasmus+ programokban való részvételre, de Brüsszelben addig nem írnak alá velük szerződést, amíg a magyarországi hatóságok meg nem szüntetik a pénzügyi szankcióhoz vezető okokat.

Támogatás: 1-3 millió forintra pályázhatnak a kisboltok

Megkésve bár, de mentőövet dobnak a falusi üzleteknek: tavaly több mint 4000 kisbolt zárhatott be, de akiknek sikerült talpon maradniuk, azok most vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak. Mutatjuk a részleteket.

A működési támogatásra minden üzlettulajdonos pályázhat, aki 2000 fő alatti településen működtet olyan kisboltot, ahol jellemzően napi fogyasztási cikkeket, alapvető élelmiszereket értékesítenek. Üzletenként 1 millió és 3 millió forint közötti az elnyerhető támogatás mértéke, amely egyszeri, egyösszegű, száz százalékban előfinanszírozott, vissza nem térítendő, önerőt nem igényel – írja a Blikk. A pályázatokat 2023. január 12. 10.00 óra – 2023. január 31. 23.59 óra között lehet benyújtani, kizárólag elektronikus úton.

Fontos: Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy üzletre csak egy pályázat nyújtható be.

Mire költhető?

A támogatással érintett üzlet üzemeltetésével összefüggő működési költségekre. Például:

  • az üzletben foglalkoztatott munkabére, munkáltatói közterhek, amennyiben a foglalkoztatási jogviszony a pályázat kiírásának időpontját megelőzően már fennállt
  • az üzlet helyét biztosító ingatlan bérleti díja
  • könyvelői díj, könyvvizsgálói díj (nyilatkozathoz)
  • könyvelés díja
  • ügyvédi díj (aláírás minta készítéséhez)
  • rezsiköltségek (áram, víz, fűtés költségei)
  • karbantartási költség
  • áruszállítás költségei
  • posta, telefon, internet előfizetés, irodaszer, tisztítószer költségek

Mit kell a támogatásért vállalni?

Sikeres pályázat esetén a pályázó vállalja, hogy a támogatással érintett kistelepülési üzletet a támogatás folyósításától számított 12 hónapon keresztül üzemelteti, és biztosítja a napi fogyasztási cikkekhez való hozzáférést – figyelmeztet a palyazz.hu.

Elkésett a támogatás? Több ezren már becsukták a boltot

Az élelmiszer-árstop a kiskereskedőknek fáj a leginkább: a rendelkezés szerint az érintett cikkeket a 2022. október 15-i árukon kell értékesíteni, ez azonban az infláció, az energiaárak növekedése, a háború és az aszály következtében egyre nagyobb terhet jelent számukra.

„A tavalyi első félévben több mint kettőezer kiskereskedelmi bolt zárt be, a második félévben minden bizonnyal folytatódott ez a kedvezőtlen tendencia, tehát tavaly akár több mint négyezer kisbolt is bezárhatott” idézi a HVG Hornyák Józsefet, a Portfolio makroelemzőjé. Szerinte kedvező változásra idén sem kell számítani, hiszen mindenki a tavalyinál magasabb inflációval számol 2023-ra.

Az 1-3 milliós támogatás bizonyára jól jön a falusi kisboltoknak, de nem valószínű, hogy hosszú távon kihúzza őket a bajból. Egyre többen sürgetik az árstopok kivezetését, hiszen a kereskedők ráfizetnek, a vásárlók pedig vehetik a drágább terméket, ha az olcsósított nincs a polcon. Többnyire sajnos nincs.

Így spórolj a készpénzfelvétellel

Az ATM-ből a legolcsóbb készpénzt felvenni

Havonta kétszer, összesen 150 ezer forint értékben ingyenes a készpénzfelvétel minden számlatulajdonosnak. Sokan nem használják ki, sokan pedig ráfizetnek, mert benéznek néhány feltételt. Mutatjuk a tudnivalókat.

A jogszabály havonta két alkalommal, összesen 150 ezer forint értékben ingyenes készpénzfelvételt biztosít minden számlatulajdonosnak. Ha az első alkalommal felvettél 150 ezret, akkor a második már nem ingyenes. A harmadik felvétel sem lehet az, akkor sem, ha ez első két alkalommal nem használtad ki a 150 ezres keretet.

Továbbá, havonta két alkalommal, összesen legfeljebb 40 ezer forint értékben díjmentesen lehet készpénzt átvenni kártyás fizetés esetén kereskedőktől – írtuk korábban. Ez a lehetőség egyelőre erősen korlátozottan érhető el, egyedül az OTP Banknál és csakis a Penny üzleteiben él. A szolgáltatást akkor vehetjük igénybe, ha minimum 3 ezer forint értékben vásárolunk és bankkártyával fizetünk. Egy összegben maximum 20 ezer forint vehető fel készpénzben – magyarázza az OTP.

Tényleg ingyen van az ingyenes készpénzfelvétel?

Igen, ezért a szolgáltatásért nem kell fizetni, benne van a törvényben. Bármelyik banknál kérheted, csak egy bankszámla szükséges hozzá és persze bankkártya. Elegendő egyszer nyilatkozni róla, számlanyitásnál általában megkérdezi tőled az ügyintéző. Jó, ha tudod:

  • Ha a hónap 20. napjáig jelzed, hogy szeretnél élni a lehetőséggel, akkor a következő hónap 1. napjától már érvénybe lép.
  • Ha csak a 20. nap után jelzed, várnod kell a következő utáni hónapra.
  • Ha több számlád is van, érdemes annál igénybe venni, amire a fizetésed érkezik.
  • Hitelkártyához vagy bármilyen egyéb hiteledhez tartozó számlához nem jár ez a szolgáltatás.
  • Mivel magánszemélyeknek találták ki, ezért gazdasági társaságok és vállalkozások sem élhetnek vele.

És ha egy számlának több tulajdonosa van?

Az ingyenesség számlához kötött, nem személyhez. Így akkor is csak két alkalommal, összesen 150 ezer forint értékben lehet a bankszámláról pénzt felvenni ingyen, ha több kártya (pl. házastársak esetén) tartozik hozzá.

Hol juthatsz a pénzedhez ingyen?

Bármelyik ATM-nél, nem kell, hogy a saját bankodé legyen. Bankfióki és postai felvételekre nem vonatkozik az ingyenességet biztosító jogszabály – figyelmeztet a BiztosDöntés.hu.

Mire figyelj?

  • A maximális összegre és pénzfelvételek számára.
  • 150 ezer forint feletti összeg egyösszegű felvétele esetén sem veszik el a lehetőség.
  • Ha több számlatulajdonos van, akkor sem növekszik a felvehető összeg.
  • Valutát nem lehet felvenni.
  • Hitelkártyára nem érvényes az ingyenesség.

Minden, amit az Erasmus-ügyről tudni kell

Több ezer, alapítványi fenntartású egyetemen tanuló diák és oktató maradhat ki az Erasmus+ és a Horizont Európa kutatói programokból. Mire számíthatnak a program résztvevői, mi vár a jelentkezőkre? Van-e élet az Erasmuson kívül? Tényleg bukjuk a külföldi csereprogramot? Jöjjenek a válaszok az égető kérdésekre!

Mi az az Erasmus-ügy?

Hétfő reggel robbantotta a hírbombát a Népszava, miszerint az Európai Bizottság döntése értelmében nem kaphatnak friss támogatásokat az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

Jelenleg 21 ilyen modellváltó intézmény van, így ha nem születik megoldás, magyar diákok ezrei bukhatják a lehetőséget, hogy részt vegyenek az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban. A kormánynak márciusig kell teljesítenie azokat a feltételeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy ismét részesüljenek az intézmények az uniós pénzekből.

Mit jelent ez a programban résztvevő diákoknak?

A döntés a 2022. december 15. után elbírált pályázatokra vonatkozik, így nem érinti azokat a diákokat, akik már kint vannak, vagy megkötötték velük az Erasmus-szerződést. „Nekik ugyanúgy utalni fogják az ösztöndíjat, és nem bontanak fel egy tavaszra időzített utat” – árulta el a HVG-nek Budai Marcell, a HÖOK szóvivője. Vagyis

azoknak, akik most kapják az ösztöndíjat, vagy már folyamatban van a pályázatuk, nincs semmilyen félnivalójuk.

Viszont minden más érintett tanácstalan.

Mikor jön a feketeleves?

Nagyjából másfél év múlva. A mostani döntés 2024 februárjától jelenthet majd problémát, hiszen a hazai és nemzetközi egyetemek március végén kötik meg a szerződéseket egy évre előre. 2024 nyarán futnak ki azok az 1-2 éves programok, amelyekre még megvan a pénz. Ha nem sikerül rendezni a helyzetet, akkor a magyar hallgatók búcsút mondhatnak az Erasmusnak.

Mit (nem) tudunk még?

Az Erasmus több, mint a diákok külföldi tanulása, hiszen mára ide tartozik az oktatók és más dolgozók 1-1 hetes tanulmányútja, illetve az egyetemek közti együttműködés is – figyelmeztet a lap. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az Erasmus programnak pontosan mely ágait érinti a tiltás. A hazai Erasmus+-programot bonyolító Tempus Közalapítvány honlapján vannak olyan pályázatok, amelyeknek február 24-e a leadási határideje – ezek sorsa szintén kérdéses.

Technikailag kivitelezhető lenne, hogy az állam finanszírozza a diákok külföldi tanulmányait az Erasmus helyett, azonban Budai Marcell szerint ez nem ennyire egyszerű: a külföldi egyetemen múlik, belemennek-e ebbe, vagy sem.

Mi, ha nem Erasmus?

Nemcsak az Erasmus programmal tanulhatnak a hallgatók külföldön, más ösztöndíjra is pályázhatnak: ilyen pl. a Campus Mundi, a CEEPUS, a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, a Collegium Hungaricum, az Államközi Ösztöndíjak. Részletek itt.

Így vedd fel a kesztyűt a válsággal

Minden is drágul, a pénzünk egyre ijesztőbb tempóban ér egyre kevesebbet, és egyre többen szoronganak az anyagiak miatt. Mit tehetünk a pénzügyi stabilitásért? Íme, 4 dolog, ami segíthet túlélni a válságot.

Fékezzük a kiadásokat!

Első lépés, hogy tisztában legyünk azzal, mire és mennyit költünk. Ehhez szükséges egy rendszeresen vezetett nyilvántartás, ami megmutatja, hol folyik el a pénz. Ha nincs külön erre a célra használt füzetünk/táblázatunk/applikációnk, még mindig átnézhetjük a bankszámlakivonatainkat.

Nemcsak a bevásárlásra, szórakozásra (gondolunk itt pl. a mozira, színházra, koncertre) szánt összegekből csíphetünk le, érdemes megvizsgálni a szolgáltatások költségeit. Bankolás, streaming előfizetések, internet, mobil, televízió – biztos, hogy nincs kedvezőbb ajánlat a piacon annál, mint amit jelenleg is használunk? Megéri több (Netflix, Disney+, HBO és társai) havi díjas szolgáltatást fizetni? Valóban kell a 150 csatorna, ha nem is igen nézzük?

Egyenként talán nem kibírhatatlanul magas összegek, viszont együtt súlyos tízezrekbe kerülhetnek évente. Ha sikerül a felesleges kiadásoktól megszabadulnunk – azaz nem dobunk ki pénzt az ablakon – máris sokat tettünk azért, hogy pénzügyileg stabilabban álljunk.

Kártya helyett kápé

A vásárlók 15-20 százalékkal többet költenek, ha nem készpénzzel terveznek fizetni, mert nem korlátozza őket a náluk lévő készpénz mennyisége – olvasható a Pénzügyminisztérium 2021-es közleményében. Az elmúlt években azok is rákaptak a kártyás fizetés ízére, akik előtte nem vagy csak ritkán vásároltak így, hiszen egyetlen érintés az egész. Éppen emiatt fájdalommentesen – legalábbis a készpénzes fizetéshez képest – adunk ki nagyobb összeget, még akkor is, ha nem akartunk sokat költeni.

Mi a megoldás? Aki tudja magáról, hogy bankkártyával a zsebében könnyelműen bánik a pénzzel, inkább próbálja ki, kápéval sikerül-e véget vetni a túlköltésnek. Tény, a válságot nem szünteti meg, viszont hónap végén több maradhat a kasszában.

Kell-e nekünk a biztosítás és miért igen?

A biztosítás tipikusan az, amire a legtöbb ember szükséges rosszként tekint. Akad olyan is, aki szimplán pénzkidobásnak tartja, mert a társaságok „a bajban úgysem fizetnek”, vagy nem annyit, mint kellene. Amennyiben rendelkezünk biztosítással, érdemes azt továbbra is megtartani, hiszen bármikor kerülhetünk nehéz helyzetbe, hiszen a semminél a valamennyi pénz is több.

Fontos, hogy ismerjük pontosan a szerződést! Rengetegféle csomag, ajánlat érhető el, ezért – akárcsak a banki szolgáltatásoknál – fontos összevetni, hogy ki, mit és mennyiért kínál. Jelentős különbségek lehetnek, használjuk az online kalkulátorokat, kérjünk szakértői segítséget!

Az elhamarkodott döntés ritkán jó

Amikor szorongunk a pénzügyeink miatt, gyakran érezzük úgy, hogy azonnal tennünk kell valamit. Ez egy ösztönös reakció, és mivel a többiek is ugyanezt érzik, gondolkodás nélkül rohanunk ugyanabba az irányba: amiből kevés van, abból vásárolunk azonnal. Így lesz hiánycikk a WC-papír, a benzin vagy a tűzifa, de idevehetjük a cukrot és a tejet is. Előfordulhat, hogy túlzottan magabiztosak vagyunk, és úgy gondoljuk, ösztönösen képesek vagyunk jó döntést hozni, egy pillanatnyi benyomás alapján. Csakhogy

egy pénzügyileg beszorított helyzetben az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk, ha az ösztöneinkre hallgatunk

figyelmeztet Dr. Brad Klontz, a pénzügyi pszichológia szakértője.

Mi tehetünk anyagi bizonytalanság esetén? Az első és legfontosabb, hogy ne hozzunk hirtelen döntést! Próbáljunk eltávolodni a problémától és vizsgáljuk meg külső szemlélőként: az „úristen, nem tudom kifizetni a rezsit, tönkremegyünk” típusú gondolatok ismételgetése helyett álljunk meg egy pillanatra, és vegyük át a lehetőségeinket! Fókuszáljunk a megoldásra, ebben az esetben pl. „tudok-e részletfizetést kérni?”, „hogyan tudom ezt elintézni?”, „számíthatok-e segítségre a rokonoktól, barátoktól?” kérdések segíthetnek kimozdulni a bénultságból.

Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat