Nyitólap Blog Oldal 440

Elkezdődött a tanárok egyhetes sztrájkja

Az országos megmozdulás január 31-én záródik a szolidaritás napjával.

Január 23-tól hét napig tartó országos sztrájknapokat hirdet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amelyhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozik. A sztrájknapok a január 31-ére meghirdetett szolidaritás napjával és országos ülősztrájkkal zárulnak, amelyre a PDSZ a szakszervezeteket, civil szervezeteket és állampolgárokat is meghívott.

A dátum nem véletlen: ekkor lesz az egy évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk évfordulója. Ráadásul ezen a napon számíthatunk a legnagyobb megmozdulásra, mert ehhez már a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak: reggel 8-tól 10-ig tartó, kétórás figyelmezető sztrájkkal kapcsolódnak be.

A tavalyi figyelmezető sztrájk után a tanárok, a mellettük kiálló diákok, szülők, támogatók több akciót is szervezetek: sztrájkokkal, élőláncokkal, tiltakozó megmozdulásokkal próbálták felhívni a figyelmet a közoktatás válságára. Követeléseik között szerepelt, hogy az ágazatban dolgozók azonnali, 45%-os fizetésemelést kapjanak, és hogy a tanárok heti tanóraszáma legfeljebb 22 legyen (22-26 helyett).

Sajnos, céljaikat eddig nem sikerült elérniük, sőt, több tanárnak is felmondtak polgári engedetlenség miatt. Ennek ellenére kitartanak, és két újabb követeléssel álltak elő: azt kérik a kormánytól, hogy vonják vissza a tanárok elbocsátásának szabályain változtató kormányrendeletet, valamint, hogy helyezzék hatályon kívül a sztrájkjogot korlátozó törvényt.

A szervezők a tanárokat arra biztatják, hogy január 31-én – lehetőleg 8 és 10 óra között – szervezzenek valamilyen akciót: szolidaritási sztrájkot, munkalassítást, élőláncot, forgalomlassítást, dudálást, sípolást, dobolást, vagy bármilyen, figyelemfelhívásra alkalmas eseményt. Mint írják,

„mindaz, ami ma az oktatással kapcsolatos követelések, események körül és velünk, munkavállalókkal történik most, bármikor, bármelyik szakmát, munkavállalót elérheti. Ezért mondjuk: Állj ki magadért! Kiállunk érted!”

Nők 40: minden, amit az előnyökről és hátrányokról tudni kell

A nők korkedvezményes nyugdíja remek lehetőség azoknak a hölgyeknek, akik még nem töltötték be 65. évüket, de rendelkeznek 40 évnyi jogosultsági idővel és letennék a munkát. A Nők 40 saját jogú teljes öregségi nyugdíj: az összegből nem vonnak le semmit, viszont azt is figyelembe kell venni, hogy néhány további munkával töltött év után magasabb lesz az ellátás összege. Érdemes mérlegre tenni, mi a fontosabb: a mihamarabbi visszavonulás vagy a magasabb nyugdíj? Létezik 3. opció?

Mielőtt rátérünk a Nők 40 mellett és ellen szóló érvékre, röviden elmagyarázzuk, mi ez és hogyan működik. A nők számára létrehozott korkedvezményes öregségi nyugdíj – ezt ismerjük Nők 40-ként – lényege, hogy azok a hölgyek, akik legalább 40 évnyi jogosultsággal (és ezen belül legalább 32 év szolgálati idővel) rendelkeznek, életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 65 év, viszont azok, akik eleget tesznek a Nők 40 feltételeinek, már hamarabb elmehetnek nyugdíjba. A kritériumokról részletesen itt írtunk.

Hogyan számítják ki az összegét?

A korkedvezménnyel igénybe vett nyugellátás összegét ugyanolyan módon számítják ki, mint a normál öregségi nyugdíj esetében. A jogosultak saját jogon járó, teljes öregségi nyugdíjat kapnak, amelyet nem terhel semmiféle levonás azért, mert az érintett nő a nyugdíjkorhatár előtt vette igénybe.

Tudni kell, hogy a nyugdíjak évente az infláció mértékével nőnek. Ha pl. valaki 62 éves korában kéri a nyugdíjat, akkor annak összege a következő három évben csak az inflációval egyező mértékben nőhet (a nyugdíjemelések révén). Viszont, ha 65 éves koráig dolgozik, a keresete várhatóan nagyobb mértékben nő ebben a három évben, így nagyobb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg részére.

Továbbá annak, aki a Nők 40 kedvezménnyel ment nyugdíjba, a nyugdíjkorhatár elérése után sem számolják újra az ellátás összegét. Ugyanannyit fog kapni, mint amikor nyugdíjazták, még ha utána dolgozott is.

Megéri azonnal igénybe venni? A Nők 40 előnyei

Felmerül a kérdés, hogy 40 évnyi jogosultsági idő megszerezése után érdemes-e rögtön élni a kedvezménnyel. Abban az esetben igen, ha

  • az érintett hölgy már nem bírja ugyanúgy ellátni a munkáját, akár egészségügyi okokból, akár mert úgy érzi, elég volt (elfáradt);
  • megszűnik a munkahelye, és nem akar/nem tud másik helyen dolgozni;
  • továbbra is dolgozni akar, de már nyugdíj mellett, mivel így neki és a munkaadójának is nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei (ez a versenyszférára áll, a közszférában más a helyzet);
  • attól fél, hogy a jövőben eltörlik a Nők 40-et (erről egyelőre nincs szó).

A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármely jogviszonyban korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában. Nyugdíjas keresősként csak a 15%-os személyi jövedelemadót kell megfizetni, más járulék nincs. A munkaadó számára is előnyös, mert mentesül a szociális hozzájárulási adó alól – mutat rá Farkas András, a NyugdígGuru szakértője.

Mikor nem éri meg? A Nők 40 hátrányai

Alapvetően minél tovább dolgozunk, annál magasabb nyugdíjra számíthatunk. Akkor nem éri meg élni a Nők 40 adta lehetőséggel, ha

  • a kiszámított nyugdíj összege alacsony (ez egy-két további munkával töltött évvel valamennyivel feltornászható);
  • az érintett a közszférában dolgozik (itt vagy nyugdíj van, vagy munka, a kettő együtt nem lehetséges).

Mindezekhez az is hozzátartozik, hogy a nyugdíjrendszernek már most súlyos problémái vannak. A nyugdíjasok arányához képest kevesebb az aktív dolgozó, ezért is elképzelhető, hogy a későbbiekben szigorítanak a Nők 40 feltételein (pl. kitolják a jogosultsági időt, esetleg levonnak az ellátás összegéből). Bár ez egyelőre nem fenyeget, az tény, hogy Nők 40 nyugellátásában részesülő a nyugdíj korhatár betöltése után sem kap magasabb összeget, akkor sem, ha dolgozott a nyugdíj mellett.

A döntés nem egyszerű

Az sem mindegy, hogy kiről van szó. Abban az esetben, ha az érintett nő rossz egészségügyi állapotban van, emellett pedig olyan fizikai munkát végez, ami a későbbiekben csak súlyosbítja a helyzetet, érdemes lehet a szükséges szolgálati idő megszerzése után azonnal lépnie. Más a helyzet, ha egy ereje teljében lévő, aktív 60 körüli fontolgatja a korkedvezményt, de még érzi magában a munkabírást – ilyenkor nem létszükséglet az azonnali visszavonulás. És természetesen ott a 3. opció, amikor az illető nyugdíj mellett folytatja a munkát.

A Nők 40 egy lehetőség, aminek vannak előnyei és hátrányai. Vegyünk számba minden tényezőt, és hozzuk meg azt a döntést, amivel hosszú távon a legjobban járunk!

Területi bérszakadék: Budapesten sokkal magasabb az átlagbér, mint vidéken

Forint

Óriási különbségek vannak a megyei nettó átlagkeresetek között. Budapesten például 413 ezer forint az átlag, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze majdnem feleannyi: 238 420 forint.

Még a gazdagabb vidéki megyék fizetései sincsenek a budapesti bérek közelében sem – írta meg a HVG a KSH friss adatai alapján. A közölt adatokból kiderült, hogy 334 920 forint volt a nettó átlagkereset Magyarországon 2022 első három negyedévében.

Csakhogy óriási különbségek vannak az ország különböző részei között: a budapesti 413 ezer forintos szám annyira felhúzza az átlagot, hogy még a második helyen végző Győr-Moson-Sopron megyei átlagbér is 67 ezer forinttal van a budapesti alatt.

Szomorú adat az is, hogy tizenhárom megyében nem éri el az átlagkereset a 300 ezer forintot sem. Sőt, két megyében még a 250 ezret sem éri el az átlag: Békésben 249 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 238 420 forint jött ki átlagnak.

Fontos kiemelni, hogy ezek nem a medián keresetek. A medián az az adat, amelynél az emberek fele több pénzt keres, a másik fele kevesebbet. Ebből tehát még pontosabb képet lehetne kapni a valós állapotokról. Következtetni ugyanakkor lehet a mediánra is a KSH mostani átlagbért taglaló adataiból: szeptemberben ugyanis nettó 63 ezer forinttal volt  kevesebb az országos medián az országos átlagnál. Ennyit kell tehát körülbelül levonni az átlagbérből, ami Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében 175 420 forintos mediánt jelent.

3 biztosítás, ami mindenkinek kell

Milyen biztosításokra van szüksége egy átlagembernek? Ezt a kérdést tettük fel Varga Olivérnek, aki független biztosítási alkuszként a Klassis csapatát erősíti. Fontos megjegyezni, hogy az alkuszok nem egyetlen biztosító ügynökei, hanem sok cég ajánlatait ismerik, és képesek azok közül a leginkább megfelelőt ajánlani ügyfeleiknek.

Varga a rengeteg elérhető termék közül 3 típusú biztosítást emelt ki, amelyek szerinte mindenki számára elérhetők és érdemes is megkötni őket:

„A nyugdíjbiztosítást mondanám első helyre. Ezt megítélésem szerint minél előbb – kis összeggel is – érdemes elkezdeni. Az 1947-ben megálmodott állami felosztó-kirovó rendszer (az aktív munkavállalók által befizetett járulékokból képezett pénzalapot osztja el az állam az arra jogosultaknak) mára idejét múlttá vált, nem is fenntartható már. Ennek többek közt az az oka, hogy a várható élettartam sokkal magasabb lett, az aktívak között magas a kivándorlás, és bizony sokan trükköznek a befizetendő adókkal is.

„Ma már nagyjából minden arra készteti az embert, hogy saját maga gondoskodjon előre a nyugdíjas éveiről” –

részletezi az okokat a biztosítási szakember.

Varga Olivér szerint a nyugdíjbiztosításnak rengeteg pozitívuma van, kezdve az SZJA alapú állami támogatástól, a nyugdíjkorhatár emelésétől független lejáraton át (jelenleg 65 éves kor) addig, hogy ez egyösszegben és járadék formájában is hozzáférhető. Ráadásul örökölhető, eseti befizetésekkel növelhető, szüneteltethető, és életbiztosítási védelem is van benne.

„Másodikként ajánlanám a kockázati életbiztosításokat. Akinek kiskorú gyermeke van, aki hosszú lejáratú hitelt vett föl, annak gyakorlatilag kötelező termék, bár sajnos Magyarországon még mindig jellemző, hogy az emberek a vagyontárgyaikat védik (pl. az autót cascóval), de az életüket nem biztosítják.” A szakember elmondta, hogy életbiztosítást is is érdemes fiatal életkorban kötni, és akár 25-30 évet is lefedni vele, mert így a legolcsóbb. Szinte minden biztosítótársaságnál van már olyan termék, ami időközben átalakítható, ha az igények megváltoznak.

„Fontos, hogy rengeteg kiegészítő tehető bele, és ne legyünk naivak egy 15-20 éves szerződést, szinte biztos, hogy fogunk használni.” Azoknak is érdemes elgondolkodni rajta, akiknek nincs gyermeke vagy hitele, mert komolyabb műtétre, rokkantságra, kritikus betegségre is megvannak már a megoldások.

„Életet megváltoztató történés után a leggyorsabb segítség egy jó életbiztosítás”

– mondja Varga Olivér független biztosítási alkusz.

Szerencsére mára eljutottunk arra a szintre, hogy a lakóingatlanok több mint 70% biztosítva van. Azért harmadikként még mindenképp említeni kell a lakásbiztosítást – mondja Varga. Szerinte fontos, hogy az ember megvédje az értéktárgyát, tulajdonát egy váratlan esemény (például robbanás, tűz vagy betörés) esetére.

„Ne felejtsük el, hogy a mai árak mellett egy egyszerű csőtörés esetén is simán lehet negyedmilliós kár” –

emeli ki a szakember, miért fontos a jó lakásbiztosítás.

Varga Olivér szerint a lakásoknál az a jellemző hiba, hogy rengeteg a rosszul megkötött szerződés. „Szerintem két fő hiba van: régóta nem volt aktualizálva a biztosítás (például nem emelték a biztosítási összeget, miközben az újjáépítés ma duplájába kerülne, mint pár éve), és nem személyre szabott a biztosítás (például iskolai lopást is fedez, miközben nincs iskoláskorú gyermek a családban). Ha az ember jól választ biztosítást és törődik is vele, akkor éves szinten sokat lehet vele spórolni: a biztosítási díjon, vagy pedig a szolgáltatásokon, kár esetén. A lakásbiztosítások 2023-ra eljutottak arra a szintre, hogy már nem csak a 4 falon belül történtekre nyújthatnak védelmet, hanem a teljesség igénye nélkül: háziállatra, sportolásra, síremlékre, napkollektorra vagy akár égési sérülésekre is – mondja Varga Olivér.

Nők 40 kedvezményes nyugdíjba vonulás: ezt kell tudni

Akik 1957-ben vagy utána születtek, azok a jelenlegi szabályok szerint 65 évesen mehetnek nyugdíjba. Vannak azonban kivételek: a nők kedvezményes öregségi nyugdíja lehetővé teszi, hogy a 40 év jogosultsági idővel rendelkezők a 65. évük betöltése előtt nyugdíjasokká váljanak.

A korkedvezményes nyugdíj sokak számára ismerős lehet. Ennek lényege, hogy bizonyos feltételeknek eleget téve az is nyugdíjba mehetett, aki nem töltötte be az akkori nyugdíjkorhatárt. (Többek között a katonák, rendőrök, tűzoltók a fokozott megterhelés miatt, de országgyűlési képviselők, polgármesterek is élhettek a lehetőséggel.) 2012-ben – egy sor egyéb ellátással együtt – a korkedvezményes nyugdíj megszűnt, viszont bevezettek egy hasonló kedvezményt, kifejezetten nőknek. Ez az, amit ma röviden csak Nők 40-ként emlegetnek.

A Nők 40 feltételei

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, és a nyugdíj megállapításának kezdő időpontjában az általános szabályok szerint biztosítással járó jogviszonyban nem áll – olvasható a hivatalos tájékoztatóban. Kicsit érthetőbben: a nők számára létrehozott korkedvezményes öregségi nyugdíj lényege az, hogy azok, akik legalább 40 évnyi jogosultsággal (és ezen belül legalább 32 év szolgálati idővel) rendelkeznek, életkortól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak.

A jogosultak teljes öregségi nyugdíjat kapnak, amelyből nem vonhatnak le semmit.

Vagyis az érintetteket nem „büntethetik” azért, mert 65 éves koruk előtt nyugdíjba mentek. Ez így jól hangzik, de nézzük meg a feltételeket részletesebben.

Nők: 40 évnyi jogosultság, 32 év szolgálati idő, ezek mik?

A jogosultsági idő egy nagyobb halmaz, ezen belül a szolgálati idő egy szűkebb kört jelent. Szolgálati időnek nevezzük azt az időtartamot, amely alatt érvényes biztosítási jogviszonnyal rendelkezünk és nyugdíjjárulékot fizetünk. Hogy ebbe pontosan mi tartozik bele, azt az Államkincstár hosszan sorolja, mi csak néhány példát hozunk: szolgálati időnek számít a munkaviszony, a vállalkozói jogviszony, de a táppénz, az álláskeresési támogatás, a munkanélküli járadék, az alkalmi munkavállalás is.

Mi nem számít szolgálati időnek?

  • Az az időszak, amikor a társadalombiztosítási jogviszony szünetelt, valamint
  • az egyéni, társas vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében azon időtartamot, amely alatt nyugdíjjárulék tartozással rendelkeznek.

Mit nem vesznek még figyelembe a NŐK 40-nél?

  • Azokat a tanulmányi időket, amelyek egyébként elismerhetőek szolgálati időként,
  • a passzív táppénz időszakát,
  • a munkanélküli ellátás folyósításának időszakát,
  • és az 1998. január 1-e előtti fizetés nélküli szabadság szolgálati időnek minősülő első 30 napját, amennyiben az igénybevétele nem gyermekgondozás vagy ápolás miatt történt.

Mint írtuk, a korkedvezményes nyugdíj igénybevételéhez 40 év jogosultsági idő szükséges, ebből legalább 32 év szolgálati idővel kell rendelkezni. Ha ez egyik feltétel nem teljesül, akkor nincs korkedvezményes nyugdíj.

Mikor lehet kevesebb ez a minimum 32 év?

Csak két esetben:

  • ha az érintett súlyosan fogyatékos gyermeket nevel (ekkor 2 évet elengednek), vagy
  • nagycsaládos anya, aki 4-nél több gyermeket nevel (gyermekenként egy-egy évvel csökken, legfeljebb 7 év engedmény adható).

Mi a jogosultsági idő?

Jogosultsági időnek számítanak alapvetően azok az időszakok, amikor keresőtevékenységet végeztünk (szolgálati idő), vagy ezzel egyenértékű jogviszonyban álltunk. A Nők 40-nél tehát 32 év szolgálati idő szükséges, amihez jön 8 évnyi másféle jellegű jogosultsági idő. Utóbbi lehet pl.  a gyermeknevelés idején folyósított, pénzbeli ellátás, illetve a súlyosan fogyatékos vér szerinti, vagy örökbefogadott gyermek után kapott ápolási díj is.

Hogyan kell igényelni?

Első körben az leendő igénylőnek meg kell tudnia, megfelel-e a korkedvezményes nyugdíj feltételeinek.  Ehhez a nyugdíjfolyósítónál kérelmezni kell egy adategyeztetést, mely során az érintett kap egy kimutatást arról, mely időszakokban volt biztosított és mennyi jogosultsági idővel rendelkezik.

Ha az érintett eleget tett a kritériumoknak, akkor igényelheti a Nők 40 korkedvezményes nyugellátást. A kérelmet elektronikusan lehet benyújtani, amelyhez szükséges Ügyfélkapu. A lépések:

  • A magyarorszag.hu-n be kell jelentkezni a saját Ügyfélkapuba.
  • Ezt követően a ’Nyugdíj, juttatás, segély’ menüpont alatt meg kell keresni a ’Nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok egyeztetése iránti kérelem’ pontot.
  • Az ’Ügyintézés elindítása után’ ki kell tölteni a kérelmezéshez szükséges űrlapot.

A nyugdíjfolyósító 5 napon belül elküldi a részletes kimutatást. Ha az abban szereplő adatok helyesek, akkor azt a kérelmező jelezheti a mellékelt elfogadó/észrevételező nyomtatványon. Amennyiben az adatok alapján az érintett minden kritériumnak megfelel, akkor kérvényezheti a kedvezményes nyugdíjat.

Abban az esetben, ha az adatok nem stimmelnek (hiányosak, pontatlanok), az igénylő 30 napon belül, egy nyomtatvány kitöltésével jelezheti észrevételeit. Ehhez csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják az érintett igazát (pl. munkakönyv, a foglalkoztatói igazolás, a bedolgozói kiskönyv). Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor is érdemes közölni az eltérést, ugyanis ilyenkor a nyugdíjfolyósító megkísérli a beszerzésüket.

Még egy feltétel, jó, ha tudod!

A nyugdíjkérelem benyújtása után nem lehet az igénylő biztosított, vagyis a biztosítotti jogviszonyt még azelőtt meg kell szüntetnie, hogy megállapítanák számára a nyugdíjat.

A nyugdíj igénylését elektronikusan vagy személyesen is meg lehet tenni. Utóbbi a területileg illetékes kormányhivatalban intézhető, de mindkét esetben szükség van egy formanyomtatvány kitöltésére. Az eljárás lezárulta után írásban tájékoztatják a kérelmezőt a megállapított nyugdíj összegéről és a nyugdíjba vonulás időpontjáról.

Dolgozhatnak a nők korkedvezményes nyugdíj mellett?

Igen. A korkedvezményes nyugdíjban részesülő nők a versenyszférában idő- és jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak. A részletekről itt lehet olvasni.

Forrás: nyugdijmaskeppen.hu

Hogyan igényelhető vissza a nyelvvizsga díja?

Friss hír, a korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett januártól az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott támogatás. Milyen feltételeknek kell megfelelni és hogyan kérhető a nyelvvizsgadíj visszatérítése? Mennyibe kerül manapság egy vizsga? Mutatjuk.

Az első sikeres nyelvvizsga díjához, térítésköteles emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához, valamint honosított nyelvvizsga honosítási díjához támogatás igényelhető. Első sikeres komplex nyelvvizsgának minősül a támogatott nyelvekből 2018. január 1-jét követően elsőként sikeresen megszerzett

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsga (a továbbiakban együtt: komplex nyelvvizsga),
  • a külön kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a fenti komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgák,
  • a komplex nyelvvizsgával egyenértékű emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga, továbbá
  • a komplex nyelvvizsgának megfelelő, külön kormányrendeletben foglaltak szerint honosított nyelvvizsga.

Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy ebben az évben tervezel/tervez a gyerek komplex nyelvvizsgát tenni. A többi esetben sem nagyon mások a feltételek, a dátumokra, egyéb kitételekre kell odafigyelni. (Ezek mind megtalálhatóak az Államkincstár oldalán.)

Milyen nyelvek a támogatottak?

Angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, bolgár, görög, horvát, lengyel, örmény, roma/cigány (romani/lovári, illetve beás), román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, latin, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn, ha a vizsga nyelve az érintett személy állampolgársága szerinti ország hivatalos nyelvétől eltérő, továbbá nem magyar állampolgárságú személy esetén a magyar nyelv.

Mik a feltételek?

A támogatást az veheti igénybe, aki a sikeres komplex nyelvvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganapon nem töltötte be a 35. életévét. (35 év felettiek csak nagyon speciális esetben igényelhetik a támogatást, ezt most itt nem fejtenénk ki.)

Mekkora a támogatás?

A támogatás mértéke az államilag elismert nyelvvizsga ténylegesen megfizetett díja, de legfeljebb a díj megfizetése időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő összeg. Ez 2023-ban befizetett díj esetén legfeljebb 58.000 forint lehet.

Hogyan kell kérelmezni a nyelvvizsgadíj visszatérítését?

A támogatás iránti kérelem 1 éven belül terjeszthető elő, melyet az első sikeres komplex nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának napjától kell számítani. A megjelölt határidő jogvesztő.

A kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell előterjeszteni az e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon:

  • A papíralapú formanyomtatvány itt érhető el.
  • Az online ügyintézés a Központi Azonosítási Ügynök (röviden KAÜ) szolgáltatáson keresztül történik, ehhez kell Ügyfélkapu-regisztráció/Telefonos Azonosítási szolgáltatásra vonatkozó regisztráció/ eSzemélyi okmány. (Az Ügyfélkapun egyébként is sok dolgot intézhetünk, nem árt regisztrálni.) Az elektronikus űrlap itt érhető el.

Amennyiben a vizsgát tett személy, azaz a kérelmező

  • a 18. életévét betöltötte, a kérelmet saját maga,
  • 18. év alatti, vagy az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek nem minősül (gondnokság alatt áll), a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy (szülő, gyám, gondnok) nyújthatja be.

A kérelmet a vizsgázó által, illetve a törvényes képviselője által meghatalmazott személy is előterjesztheti. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles igazolni.

Milyen dokumentumokat kell csatolni?

A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell a támogatással érintett, első sikeres komplex nyelvvizsga díjának megfizetését. A nyelvvizsga díjának megfizetése a vizsgázó nevét is tartalmazó számlák másolatával igazolható.

Számla hiányában a nyelvvizsga letétele esetén a nyelvvizsgaközpont által kiállított, a vizsgázó nevét is tartalmazó, a nyelvvizsgadíj befizetéséről szóló igazolást is elfogadják.

Hogyan történik a nyelvvizsgadíj visszatérítése?

A jogosultság megállapítása esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a határozat kiadását követő 13 napon belül intézkedik a támogatás határozattal megállapított összegének az ügyfél kérelmében megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára utalásáról. A vonatkozó kormányrendelet alapján a támogatás sem postai úton, sem külföldi bankszámlára nem utalható.

További részletek a Magyar Államkincstár tájékoztatójában.

Mennyibe kerül most egy B2-es nyelvvizsga?

Van olyan nyelvvizsgaközpont, ahol a tavaly árakhoz képest most tízezer forinttal kerül többe egy középszintű nyelvvizsga. Számítani lehetett rá: a „régi” kata megszűnése, az újabb nyelvvizsga-amnesztia és az elszálló energiaárak sarokba szorították a nyelvoktatási piacot – írja az Eduline. A portál utánajárt annak, mennyiért lehet manapság vizsgázni:

Az ELTE Origo Nyelvi Centrum július végén emelte 35 ezer forintról 40.500 forintra a B2-es, komplex nyelvvizsga díját, ezt novemberben újabb, 4500 forintos díjemelés követte, vagyis a teljes nyelvvizsgáért 45 ezer forintot kell fizetni. Nem csak a komplex, de a külön-külön letett írásbeli és szóbeli vizsgák árai is emelkedtek. A júliusban 27.500 forintba kerülő írásbeli díja most 30.500 forint, a szóbeli pedig 28.500 forintba kerül.

Több ezer forinttal emelkedett december 1-től a Language Cert díja is: a B2-es, komplex nyelvvizsga díja ősszel 44.900 forintra, nemrég pedig 47.900 forintra nőtt, a részvizsgák 25.900 forint helyett pedig 34 900 forintba kerülnek.

Nem tudta kikerülni az áremelést az Euroexam sem, ahol 10 ezer forinttal kerül többe egy komplex középszintű angol nyelvvizsga, mint tavaly tavasszal (49.900 forint), míg azoknak, akik középfokú Cambridge nyelvvizsgát szeretnének tenni, jelenleg 55 ezer forintot kell fizetniük.

Melyik burkolólapot drágább lerakatni és miért?

A hálóban lerakott, vékonyka, középméretű és unalmas greslap tényleg elég unalmas, de amikor merünk nagyot álmodni egy finomabb hexagon csempével, kiderül, annak nem csak vételára, burkolási díja is magasabb.

Hatalmas lap és apró mozaik

A burkolási alapdíjak általában 20-40 cm élhosszúságú burkolólapokra érvényesek. Pár éve divatba jöttek a hatalmas, egyik oldalukon akár 70-100 centiméteres lapok, de lerakásuk nem lesz olcsóbb attól, hogy darabszámra kevesebbel kell dolgozni. Mozgatásuk a nagyobb méret miatt adódó nagyobb súly miatt nehéz, a nagyobb súly miatt a pontos illesztés is nehezebb, és ha ebből törik egy, elég nagy a baj. Nagyobb vágógép is kell hozzá, és kereszt helyett ajánlott a szintező ékek használata is, mert egy ekkora lap felrakásnál a ragasztó egyenetlen terülése miatt a lap „meghajlik” és később visszahúzhatja magát, szintkülönbséget generálva. 

A mozaikkal is nyűgösebb dolgozni, mint egy sima burkolólappal, hiába van egy hordozóhálóval egyszerűsítve a munka, aprólékosabb művelet, és több fugázó anyag is kell, erről semmiképpen se feledkezzünk meg.

Unalmas lap izgalmasan lerakva

Az egyszerű hálónál drágább kötésbe rakatni a burkolatot, ha tovább cifrázzuk, az további egyedi árképzést von maga után, mert hosszabb ideig tart kimérni az egyenletesen lépegető mintát.

Ezt itt lent úgy rakattam le, hogy kiraktam a mintát a földre és drága Gyula úr onnan pakolta a falra. Akkoriban még nem ment ez a halszálkában rakott metro csempe, Gyula úr se a pinterestet bújta egész nap, így együtt csináltuk. Az élek eldolgozása egy rémálom volt, félnapos manikűrözés, de felső konyhaszekrények nélkül nem sok lehetőségünk volt, meg eleve ez a térbeli megoldás volt a koncepció.

Az ilyen játék nem olcsó, pedig a csempe az volt.

Gagyi a burkolat, annál drágább a lerakás

Vakon nem szabad osztályos (másodosztályú, MS) burkolaton fogni pár forintot, ha a besorolást mérethiba adja. Egyrészt a mérethibás burkolatból mindig érdemes 20%-kal többet vásárolni, az esetlegesen nagyon rossz darabok miatt -nincs reklamálási lehetőség!-, és a lapok szabálytalanságuk miatt sok matekozást igényelnek a lerakásnál, ami lehet, hogy jobban megemeli a munkadíjat, mintha első osztályú lenne a burkolat. Ha csak színhiba miatt lett leosztályozva a burkolat és az nem zavar, az lehet jó választás.

Segítség lehet a mérethibás lapok kötésbe rakása, ott könnyebb legózni az egyik irányban hibás mérettel.

Akinek pedig bejön a stílus, rakja össze maga törött lapokból, háziipari burkolásra, lelkigyakorlatnak tökéletes, a végeredmény lehet gyönyörűszép is.

Pontos cementlap, lézervágott csodák

Valódi cementlap helyett sokan caz arra hajazó mintával megnyomott greslapot választanak és lerakatják fugával, attól az még nem lesz cementlap, az egy másik termék. A valódi cementlap pontossága megengedi, sőt adja, hogy nem kell fugázni, és léteznek olyan pontos lézervágott egyéb burkolólapok is, amelyek tökéletesen illeszthetők.

A Mapei ezeket se ajánlja fuga nélkül lerakni (jó, a Mapei fugát is gyárt, ha nincs fuga, nincs fugaeladás), tételes ellenérveiket itt lehet olvasni, 1 mm fugával javasolják a felhasználást.

Frissítés: A Mapeitől kaptunk kiegészítést, a fugaméret ajánlásnak műszaki okai vannak, ami megtalálható a MÉVSZ (Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség) ide vonatkozó irányelvében is. Ráadásul az irányelvben szigorúbb ajánlás van. A fugaméretekről külön írunk részletesebben. 

A csodaszép kézműves cementlapokat készítő MOZA kezelési útmutatója fuga nélkül és 1-2 mm fugával végzett lerakást ír. 

Ezekkel a szabályos lapokkal fugával és fuga nélkül is öröm a munka, viszont az aljazatot pontosabban kell előkészíteni, így mindenképpen érdemes az árakról előre tájékozódni a burkolónál, ha fugátlan burkolást tervezünk.

Sajátos mintázatú cementlap lerakatása előtt pedig feltétlenül egyeztessünk a burkolóval, hogyan szeretnénk a mintát, lehet, nem egyre gondolunk.

Hexagon

Gyönyörű és a sok illesztési pont miatt drágább lerakatni, vásárlás előtt érdemes tájékozódni a burkolónál mekkora felárral dolgozik egy ilyen választás esetén.

Egyedi minta

A mozaiknál, de más köveknél is felmerülhetnek egyedi minták, az további költségeket jelent, nem lehet szakmányban felrakni, hanem legózni kell. Ezt például elég drágán fogják lerakni. Nagyon extrém minta esetén a legjobb a mesterrel együtt tolni és csendben adogatni a lapokat. 

Természetes kövek

Lerakatásuk drágább a vékony greslapoknál mert csempevágóval nem lehet vágni, és az alapanyag magas ára miatt -hiba esetén nagyobb a dráma- valószínűleg csak tapasztalt mester vállalja, aki következésképpen több pénzt is kér a szakértelméért.

Vad ötletek

Rendkívül divatosak most a kontrasztos burkolatok, nem vállalja el minden szakember és ha igen, rendkívül lassan halad ez a munka, érdemes ezt számításba venni.

Ennek az illesztése gyanúm szerint lézerrel lett kivágatva, ha ilyen extrém váltásra vágyunk, néha harmadik szolgáltató is bekerülhet a képletbe, ami tovább emeli a költségeket.

Nagyot ugrik idén a közös költség: 40%-os emelés jöhet

Újabb rossz hírt kaptak a társasházak lakói: a „régi” kata elhajtása és megemelt rezsi miatt a közös költség is drágább lehet. Szakmabeliek 30-40%-os emelésre számítanak átlagosan.

Az energiaválság mellett a kata átalakítása is hajtja felfelé az árakat, hiszen a változtatások miatt a vállalkozóknak is emelniük kellett a szolgáltatásaik díjain. Egyes társasházakban több, mint 70%-os emeléssel is számolhatnak a lakók, de Kaplonyi György szerint erre nem mindenhol lesz szükség. A Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSzSZ) elnöke a Blikknek arról beszélt, hogy idén átlagosan 30-40 százalékkal kell emelni a társasházak közös költségeit. Ez legfeljebb 3500 forintot jelenthet pluszban.

Természetesen előfordulhat, hogy a társasháznak házközponti fűtése van, az épület régi, a hőszigetelése rossz, a kazánja pedig 20 éves, ebben az esetben a fogyasztás túllépi a támogatott keretet. Nagyobb probléma, hogy megszűnt a kata, már máshogyan adóznak, ezáltal legalább 20-30%-kal megnőttek a vállalkozási díjak, gondolok ez alatt a takarításra, a karbantartásra, a felújítási- és javítási munkákra”magyarázta a lapnak.

Kaplonyi arra is kitért, hogy az újépítésű társasházakban magasabbak a költségek, hiszen ott „rengeteg gépészet van”. Példaként egy teljesen új, 60 lakásos társasházat említett, ami a nagy energiafogyasztása miatt költséges, de, mint mondta, még mindig olcsóbb, mintha egy rossz kazán működne. A közös költség a duplája is lehet egy másik társasházhoz képest, viszont a lakhatás színvonala magasabb.

A MTOSzSZ-elnök szerint a közös költséget nem lehet tovább csökkenteni, az elmúlt években a falig hátráltak. Hozzátette, a minimalizálás általában állagromlással jár.

„El lehet engedni a közös költséget, de akkor nem lesz szemétszállítás, kikapcsoljuk a liftet, de ez így nyilván nem megy. Ez már az életkörülmények romlását jelentené, hiszen hogy jutna fel például egy idős beteg ember a tizedikre?”

A társasházkezelők egyébként is nehéz helyzetbe kerültek: a lakók gyakran velük vitatkoznak az elszabadult költségek miatt, mert a szolgáltatókat szinte lehetetlen elérni. A rezsi változása, az infláció és az elszálló karbantartási árak szükségessé teszik a közös költség emelését, amit idén május végéig kell belekalkulálniuk a költségvetésbe – előtte persze a lakóknak is meg kell magyarázni, miért kell többet fizetniük.

Erre kell figyelni, ha kirúgnak

Akár sejtetted, mi vár rád, akár a semmiből rukkoltak elő a nagy hírrel, érdemes közbevágás nélkül, csendben végighallgatni, hogy miért küldenek el. A munkáltatónak pontosan meg kell indokolnia a döntését, emellett azt is tisztázni kell, mennyi időt vagy kénytelen még ott dolgozni, mi lesz az anyagiakkal. Hiába mondtak fel, a te érdeked, hogy ne dobd be rögtön a gyeplőt – mutatjuk, mire figyelj!

Nem könnyű, amikor kész tények elé állítanak: még azt is megviseli egy hirtelen felmondás, akinek alapból kötélből vannak az idegei. Ha még sehonnan sem küldtek el, akkor azért, ha pedig már egyszer átélted, de nem vagy biztos benne, hogy minden szabályosan zajlott, akkor azért tekintsd át, mit kell tenned ilyen helyzetben. Kezdjük az elején!

Jogszerűen mondtak fel nekem?

Ha felmondásra kerül a sor, nem mindig tudjuk eldönteni, a munkáltató az előírásoknak megfelelően járt-e el. A munkaviszony alapvetően közös megegyezéssel vagy felmondással (ebből van munkáltatói, azonnali hatályú, próbaidő alatti) szüntethető meg, de nagyon fontos, csak úgy senkit sem rúghatnak ki.

A munkáltatónak meg kell indokolnia a döntést, ami a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az indoklásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie.

Tehát azzal, hogy „a munkáltató részéről más elképzelés alakult ki a munkakör betöltésére vonatkozóan”, esetleg „a munkavállaló súlyosan megszegte a munkaviszonyból eredő kötelezettségét” típusú sablonszövegekkel nem rúghatnak ki. Egyszerűen azért, mert nem derül ki belőle semmi konkrétum.

Hallgass és figyelj!

A fentiek miatt érdemes csendben, a lehetőségekhez mérten higgadtan végighallgatni, miért küldenek el. Ha tudsz, készíts jegyzetet, ez a későbbiekben jól fog jönni, amennyiben úgy érzed, nem szabályosan jártak el veled szemben.

Mikor fordulj ügyvédhez? Abban az esetben, ha úgy találod, jogtalan eljárással bocsátottak el. Perrel fenyegetni a munkáltatót nem túl okos lépés, előbb beszélj egy hozzáértővel, és hagyd, hogy ő tegye meg a szükséges intézkedéseket. 30 napon belül fordulhatsz munkaügyi bírósághoz, ezért a jogi tanácsadást célszerű minél hamarabb megejteni.

Mennyi időt kell ledolgozni?

A felmondás nem feltétlenül jelenti azt, hogy már soha többé nem kell betenned a lábadat a munkahelyedre. A felmondási idő 30 nap, de ha a munkáltató mond fel, ez az ott töltött idő után meghosszabbodik (3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal, és így tovább).

A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. (Persze van, amikor ezt a munkaadó teljes egészében elengedi, hiszen valljuk be, kinek van kedve gőzerővel hajtani, ha már csak napjai vannak az adott munkahelyén? Na, ugye.) A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót bérezés illeti meg, ami azt jelenti, hogy már nem kell bejárnod dolgozni, de még kapod a fizetésedet. A felmondási idő utolsó napjától számítva legfeljebb 5 napja van a munkáltatónak, hogy kifizesse a járandóságodat.

Még egy dolog: azt is tisztázni kell, mi lesz a ki nem vett szabadságokkal. Első lépésként azt szükséges meghatározni, hogy a felmondási idő végéig hány nap szabadságra jogosult a munkavállaló, utána ebből le kell vonni a kiadott szabadnapokat. A munkaviszony végén a fennmaradó szabadság pénzbeli megváltása szükséges.

Jár-e a végkielégítés?

Ahhoz, hogy a munkavállaló jogosult legyen a végkielégítésre, legalább 3 éven keresztül ugyanazon a munkahelyen kell dolgoznia. Abban az esetben jár, ha

  • a munkáltató felmondással megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát,
  • a munkáltató jogutód nélkül megszűnik (pl. felszámolják, végelszámolással megszűnik),
  • a munkáltató kikerül a Munka Törvénykönyve hatálya alól.

A végkielégítés mértéke sávosan változik, 3 év esetén egyhavi, 5 év esetén kéthavi, 10 év esetén háromhavi, 15 év esetén négyhavi, stb.

Végkielégítés akkor nem jár, ha a munkavállaló a felmondás időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy ha a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása miatt küldik el.

Egyéb intézendők

Nem szabad elfelejtened, hogy különböző igazolásokat, dokumentumokat is át kell venned. Ezek nem csak az álláskeresési járadék miatt szükségesek, a leendő új munkahelyeden is kérni fogják.

Ha használtál valamilyen céges eszközt, azt még a felmondási idő lejárta előtt érdemes visszaadnod – természetesen csak azután, hogy minden magánjellegű dolgot letöröltél. (Az e-maileket is pucold ki, ha van külön vállalati levelező!) Azt sem árt tisztázni, mi lesz az előfizetéseddel, mikortól szűnik meg, továbbviheted-e a telefonszámodat.

Mindent az álláskeresésről

Ha sikerül békében elválni a munkahelyedtől, akkor sincs vége a teendőknek, sőt. A java még csak most jön: álláskeresővé kell válnod, munkát kell keresned. A Hóvége gondoskodott arról, hogy semmilyen fontos információ ne sikkadjon el, egyetlen menüpont alatt (Munkanélküliség) minden álláskereséssel kapcsolatos kérdésedre választ találsz.

Mikor és miért mondhatnak fel neked?

Bárkivel előfordulhat, hogy elveszti az állását, de csak úgy, mondvacsinált okokra hivatkozva senkit sem rúghatnak ki. A jogszabályok szigorúan rögzítik, milyen esetben és hogyan küldhetik el a munkavállalót, nem árt ezekkel tisztában lenni. Mutatunk mindent, amit tudnod kell.

A munkaviszonyt megszüntetni akkor és úgy lehet, ahogy azt a munkaszerződésben leírták. Általánosságban, a munkáltató az alábbi módokon mondhat fel a beosztottnak 2023-ban:

Felmondás közös megegyezéssel

Ez a „legbékésebb” megoldás. Jellemzően az egyik fél kezdeményezi, viszont olyan feltételekkel teszi ezt meg, amelyek a másik szereplőnek is elfogadhatóak. A felek megegyeznek, így születik meg a közös álláspont.

Fontos: ebben az esetben a munkavállaló később csak rendkívüli körülményekre hivatkozva támadhatja meg jogilag a döntést. (Ilyen lehet pl. az, ha megtévesztették.)

Munkáltatói felmondás

Az indoklás a legfontosabb eleme a munkáltatói felmondásnak. A felmondás indoka csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos

  • magatartásával (pl. rendszeresen késik),
  • képességével (pl. nem eléggé képzett)
  • vagy a munkáltató működésével összefüggő ok (a leggyakoribbak: létszámcsökkentés, átszervezés, szervezeti egység, telephely, fióktelep megszüntetése) lehet.

Azonnali hatályú felmondás a munkáltató részéről

Ez a legdrasztikusabb módja a felmondásnak. A munkáltató akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt, ha a másik fél

  • a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi (pl. ittasan megy be dolgozni),
  • illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi (pl. bűncselekményt követ el).

Az indoklásnak itt is világosnak és valósnak kell lennie

Felmondás próbaidő alatt a munkáltató részéről

2023. január 1-jével módosult a Munka Törvénykönyve. Az egyik változás röviden, hogy a munkáltatónak a  próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást is meg kell indokolnia, amennyiben azt a munkavállaló kéri. A felmondás indokának szintén valósnak és okszerűnek kell lennie.

Bárhogyan is mondtak fel neked, ha úgy érzed, valami nem stimmel, érdemes szakértő segítségét kérni. Szerinted jogtalanul küldtek el? Ilyenkor van szükség ügyvédre.

Mi van a munkaszerződésben?

A munkáltatónak a jogszabályoknak megfelelően kell eljárnia, amennyiben úgy dönt, felmond a beosztottnak. Ahogy korábban írtuk, a munkaszerződés szabályozhatja, milyen esetekben mondhatnak fel neked, továbbá az is szerepelhet benne, milyen kötelezettséggel jár a felmondás (ilyen lehet pl. a titoktartás, felmondási idő, végkielégítés). Ezekről részletesen itt olvashatsz.

Mikor nem mondhatnak fel?

Vannak bizonyos időszakok, amikor a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt: ilyen a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés és a lombikbébi programban való részvétel első 6 hónapja.

Álláskeresés és minden más – egy helyen, röviden, érthetően!

Villámcsapásként ért, hogy kirúgtak? A legjobb, ha adsz magadnak pár napot, amíg sikerül megemésztened a helyzetet, hogy utána tiszta fejjel, a tennivalókra koncentrálva léphess tovább. Merthogy feladatod lesz bőven:

Ezeknek utánajárni idő és nem kevés fáradság – volt eddig. A Hóvége azért gyűjtötte egyetlen menüpont alá (Munkanélküliség) a legfontosabb információkat, tudnivalókat, hogy netes kutakodás helyett a lényegre figyelhess: arra, hogy minél hamarabb munkát találj.

Nyitólap
Mikor utalják?
Ügyfélszolgálat
Hírlevél

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT
Ügyfélszolgálat