Nehéz szavakat találni arra az őrületre, ami ma spórolás címszó alatt megy az országban. A fél péksüteményről szóló intézkedés kiverte a biztosítékot a szülőknél, az intézmény viszont tehetetlen. Hol az állami segítség?
Fél péksütemény jár szeptember elejétől az 1-6 éveseknek Kalocsán – számol be a HVG. Az erről szóló tájékoztatóban arra hivatkoznak, hogy a hatályos előírásoknak még így is megfelelnek. A 2014-es rendelet valóban fél-egy péksüteményt ír elő, ez azonban a felháborodott szülőket nem vigasztalja.
Az elszálló energiaárak hatalmas terhet jelentenek valamennyi önkormányzatnak, a kormányzati segítségnyújtás azonban még sehol. Ahogy sok más településen, úgy Kalocsán is spórolási tervet kellett készíteniük az önkormányzati intézményeknek, köztük a közétkeztetésinek is. Úgy tűnik, a nagy takarékoskodásba az is belefér, hogy gyerekektől vegyenek el fél péksüteményeket, mert az előírás ennyire megengedő.
Tudni kell, hogy az óvodák fenntartói az önkormányzatok. Szomorú, de még ilyen válságos időkben sem merült fel, hogy az állami normatíván talán emelni kellene. Így a közétkeztetők úgy ügyeskedhetnek, ahogy tudnak, miközben a rendeletet be kell tartaniuk – írja a lap. Mindeközben az élelmiszerárak folyamatosan és egyre meredekebben emelkednek: éppen a pékáru drágult szinte a legnagyobb mértékben, 60%-kal kerül többe, mint tavaly.
A kalocsai képviselőknek nem volt más választásuk, két ajánlat közül választhattak, mindkettő a tavalyi ár tízszeresét tartalmazta.
Mindegyik kevesebb, mint 5 percedbe kerül, és egyáltalán nem kötelező valamennyit megfogadnod.
Néhány egyszerű, de nagyszerű kis változtatás segíthet abban, hogy még a munkás hétköznapokban is kézben tartsd a dolgaidat. Meglátod, ha sikerül egyet-kettőt (vagy többet) beépítened a reggeli rutinba, hosszú távon sokkal könnyebben veszed a váratlan feladatokat, kevésbé leszel stresszes, és egyáltalán, jobban érzed majd magad. Egy próbát megér, nem?
Íme, 10 tipp ahhoz, hogy a legtöbbet kihozd a reggelekből
1. Ágyazz be!
Hacsak nem a Hotel Hiltonban laksz, neked kell rendbe szedni az ágyadat. 2 percnél többet nem vesz igénybe, viszont amint kész vagy, tudod, hogy a nap elindult. Igazi jolly-joker, mert nemcsak rögtön kipipálhatsz egy feladatot, amit sikerrel elvégeztél, hanem meg is jutalmazhatod magad. Kávé, tea, kinek mi.
2. Levegőt!
Lidércnyomás, forgalom, metálhangú varjú horda – simán elöntheti már kora reggel az agyadat a trutymó, ha ilyesmikre ébredsz. Ne hagyd, inkább lélegezz! Nem túl bonyolult: csupán egyetlen percig kell összpontosítanod a levegővételre, hogy kitisztuljon a fejed. Ez a „gyakorlat” akkor is jó, ha álmodban egy kupac kiskutyát (avagy gizsgugya, ahogy tetszik) ölelgettél, mert visszaránt a valóságba.
3. A telefont inkább ne
Megválaszolatlan e-mailek, olvasatlan üzenetek, értesítések tömkelege vár rád, és még csak most nyitottad ki a szemed. Hát ne nézd meg – pontosabban, ne azonnal. Nem megfogni a mobilodat egy percedbe sem kerül, és ha sikerül legalább félóráig távol maradnod tőle, lesz időd magadhoz térni és felkészülni. Ja, amúgy azok az értesítések legtöbbször még a „fontos, de nem sürgős” kategóriától is messze vannak. Akkor miért kéne rögtön rápörögnöd? Nem kell.
4. Nézz a tükörbe és mosolyogj!
Komoly. A Trends in Cognitive Science c. folyóiratban megjelent 2016-os tanulmány azt vizsgálta, az emberek hogyan veszik át a mosolygást a körülöttük lévőktől. Dióhéjban, a mosoly ragadós, és ez akkor is így van, ha te mosolyogsz magadra a tükörből. Jótékony hatással lesz a hangulatodra, ráadásul kevesebb, 10 másodpercedbe kerül.
Egyszerű, mondj 3 dolgot, amiért hálás vagy azon a napon. Bármi lehet. Hogy elmehetsz sportolni, hogy a gyerkőc végre végigaludta az éjszakát, vagy egy esti program. Haladók le is írhatják, tuti lesz pár hálás perced, ha hetekkel később visszaolvasod – és nem kerül többe 120 másodpercnél. Terápiás szakemberek is ajánlják a módszert, mert segít abban, hogy napközben inkább a pozitív dolgokkal foglalkozzunk.
6. Nyúúúújtózz!
Több óra alvás után szüksége van a testednek néhány percnyi mozgásra, hogy ismét teljes gőzzel szolgálhasson. Mondjuk 5 percre. Gyakorlatok végtelen tárhaza a YouTube, de nem kell nagyon bonyolítani. Végezheted ágyban, ülve, felkelés után, vagy használhatsz hozzá olyan spéci cuccot is, mint a habgörgő. Essen jól, ez a lényeg.
7. Jól érezni magad – fókuszálj erre egy fél percig!
Oké, ez ilyen plöm-plöm duma, de amúgy nem. Pusztán arról van szó, ha van egy bejáratott reggeli rutinod, akkor azt is tudod, melyik részét kedveled leginkább. Az első korty kávé, séta az ebbel, zenehallgatás közlekedés közben, egy forró zuhany. Akármi is, állj meg egy pillanatra, és élvezd ki. Később, a nap egy stresszes pontján is jól jöhet, ha visszagondolhatsz erre a pár másodpernyi békére.
8. Kezdd a napot este!
Vagyis készülj fel előre. Pl. ha reggel edzeni mész, rakd össze a motyót még lefekvés előtt, vagy ha ebédet viszel, akkor dobozold be este. Egy-egy ilyen előkészület 2 percedbe kerül, viszont rengeteg terhet levesz a válladról, ha túlaludtad az ébresztőt. Hasznos lehet még, ha listát készítesz az aznapi tennivalókról: így nemcsak nem felejted el őket, hanem a váratlan dolgokat is könnyebben beillesztheted közéjük.
9. Meditálni szoktál?
Ez nem azt jelenti, hogy jógamatracon gyakorlod a lótuszülést (persze ha ehhez van kedved, simán), inkább annyit tesz, kiszakítasz magadnak 5 percet. Hallgathatsz irányított meditációt (a YouTube a barátod), de azt is lehet, hogy beállítod a telefonodon a stoppert, és csendben ülsz, amíg meg nem szólal a jelzés. Katie Ziskind terápiás szakértő szerint ez a pár perc segít jól kezdeni a napot. Azt mondja, „olyan ez, mint egy kis adag nyugalom, ami mindig veled van, akármilyen kihívásokkal is találkozol”.
10. Igyál vizet!
Szeretnél gyorsan formába kerülni reggel? A víz csodákat tesz. Az éjszakázástól másnap könnyen lehet olyan érzeted, mintha teljesen kiszáradtál volna. Ugyanez áll akkorra is, ha nem sikerült kialudnod magad rendesen. Kutatások szerint azoknál, akik rendszeresen keveset alszanak (6 órát), nagyobb a kiszáradás kockázata. Neked hányszor jön össze a 8 óra? Kezd a napot egy nagy pohár vízzel! Még jobb, ha egy szelet citromot is teszel be (így sem kerül fél percnél többe, hogy ledöntsd).
Képzeld el, ahogy bemész a boltba, bevásárolsz három zacskónyi élelmiszert, aztán hazamész és egyet rögtön kivágsz a kukába. Statisztikailag nagyjából ez történik az étellel napjainkban. A probléma, hogy ezzel az összes többi erőforrás is, ami az élelmiszer előállításához, szállításához kell, mind a szemétbe megy.
Na meg a pénzed.
Bár tisztában voltunk azzal, hogy az élelmiszerek jelentős része „nem teljesíti be küldetését”, azt nem tudtuk, mennyi pontosan, amit nem eszünk meg – egészen 2021-ig. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy átfogó kutatása kimutatta, hogy 2019-ben 931 millió tonna élelmet (17%-a az összes rendelkezésre álló mennyiségnek) dobtunk ki. Ez 23 millió, teljesen megrakott 40 tonnás teherautó megtöltésére lenne elég, ami hétszer körbejárhatná a világot – írja a cosomosmagazine.com.
Magyarország különösen pazarlónak számít.
A 2021-es adatok szerint itthon átlag 90 kg élelmiszertől szabadultunk meg – fejenként! Tegyük hozzá, ebben benne van az is, amit nem használunk fel, így pl. a banánhéj, a káposztatorzsa, a krumpli héja, stb. Az adat még így hajmeresztő, főleg annak fényében, hogy kb. 2,5 millió magyar él a létminimum alatt. Nézzük, mi a helyzet máshol:
A fenti térkép megmutatja, hogy 2021-ben hány kilogrammnyi élelmiszert dobott ki az egyes európai országok egy-egy átlagpolgára. Nincs okunk büszkeségre, Magyarország a dobogó tetején áll. Szlovénia (34 kg) és Ausztria (39 kg) érték el a legjobb eredményt közvetlen szomszédaink közül, őket követi Szlovákia és Románia (70-70 kg), Ukrajna pedig (76 kg) előzi Szerbiát (83 kg) és Horvátországot (84 kg). A legpocsékabb adat a görögöké, 142 kg-mal toronymagasan vezetnek.
Magunk alatt vágjuk a fát.
Pazarolni nemcsak luxus, hanem kis túlzással egy hosszan elnyújtott öngyilkosság is. A megtermelt, de el nem fogyasztott élelmiszerek a klímaváltozásban is szerepet játszanak: a globális felmelegedésért felelős üvegház hatású gázok 10%-a az élelmiszerpazarlással hozható összefüggésbe – mutat rá a HVG. Mint írják, a feleslegessé vált termékek nemcsak a lebomlásukkal vagy elégetésükkel felszabaduló gázok miatt károsítják a környezetet, de kidobásukkal értelmét vesztik a megtermelésükbe, feldolgozásukba, csomagolásukba és szállításukba fektetett természeti erőforrások is.
A rezsicsökkentés csökkentése olyannyira nehéz helyzetbe hozta a családokat, hogy bármilyen új kedvezményt, pályázatot dob be a kormány, rögtön érdeklődők tömege árasztja el az illetékes hivatalokat, ügyfélszolgálatokat. Nem volt ez másként a legutóbbi, többgenerációs családi házaknak szóló gázkedvezmény esetében sem, szinte megrohanták a polgármesteri hivatalokat igazolásért.
Mi ez a kedvezmény?
Röviden, megtöbbszörözhető a kedvezményes gázmennyiség. Azok vehetik igénybe, ahol egy ingatlanon legalább kettő, de maximum négy önálló „lakás rendeltetési egység” található. Vagyis, ha pl. két „lakás rendeltetési egység” van az ingatlanban, az éves kedvezményes mennyiség (1729 köbméter/év) duplája jár. (Vagy triplája, esetleg négyszerese.)
Ehhez hatósági bizonyítványt kell kérelmezni (ebben igazolják, hány „lakás rendeltetési egység” található az ingatlanban), amit a település jegyzője állít ki 8 napon belül. A bizonyítványt a gázszolgáltatónak (MVM) kell továbbítani, hogy következő hónaptól a már a megtöbbszörözött átlagfogyasztást vegyék figyelembe a számlázásnál. (A részletekről itt írtunk.)
Érdemes időben elkezdeni az ügyintézést, mert leghamarabb a gázév harmadik hónapjától, októbertől lehet megtöbbszörözni az átlagfogyasztását.
Azaz, hiába van érvényben az új rezsirend 08.01-től, augusztusra és szeptemberre visszamenőleg nem vonatkozik a kedvezmény.
Nagy kérdések, megkésett iránymutatás
Bizonytalanságból persze akadt bőven, ezekről a 24.hu számolt be. A lényeg:
Nem egyértelmű, hogy milyen tartalmú kérelmet kell írni az önkormányzatnak, kell-e hozzá valamit mellékelni (és ha igen, mit).
Az sem világos, hogyan adható ki a hatósági igazolvány (szükséges-e előtte ellenőrizni az ingatlant).
A már kiadott hatósági bizonyítványok érvényesek-e, ha előtte nem volt ellenőrzés.
Mindeközben a jegyzők kaptak egy körlevelet a Miniszterelnökségtől és a Belügyminisztériumtól, amelyben azt írják, a hatósági bizonyítvány csak helyszíni szemle nyomán adható ki. Mellékeltek még egy ajánlott jegyzőkönyvmintát is, amit ki kell tölteni az ezek szerint kötelező helyszíni szemle során.
A kérelemről nincs egységes minta. Arról sem rendelkezik a levél, hogy kell-e alaprajzot vagy használatba vételi engedélyt mellékelni hozzá, vagy hogy ezt esetleg a helyszíni szemlén be kell-e mutatni.
De a „lakás rendeltetési egység”, hogy az most micsoda?
Mondjuk úgy, ilyen egy lakás a hivatali álláspont szerint: kell legyen pihenési, főzési, mosogatási, étkezési, tisztálkodási, mosási, illemhely-használati lehetőség, illetve az életvitelhez szükséges tárgyak tárolásához helyiség. Itt még nincs vége: a 30 négyzetmétert meghaladó méretű lakásnál legalább egy lakószoba minimum 16 négyzetméteres kell hogy legyen, és abba nem számít bele a főzésre és étkezésre szolgáló rész.
Ha ezt szigorúan veszik, akkor bizony több család is bukhatja a kedvezményes gázt, mert nincs 16 négyzetméteres szoba. Egyébként, bár a rendelet „családi fogyasztói közösségről” szól, nem köti ki, hogy családtagoknak kell lakniuk a lakásokban. Ez alapján az egy ingatlanban, egy mérőórával, de több „lakás rendeltetésű egységben” lakók úgy is igényelhetik az átlagfogyasztás többszörözését, ha nem rokonok.
9 hónap alatt 39%-kal drágult a hétvégi nagybevásárlás, legalábbis a Lidlben. A kilós félbarna kenyér ára 100%-kal, míg a mélyalmos tojás darabja 119%-kal emelkedett.
A boltbajárók többsége vitatkozna vele, de a KSH szerint 12 hónap alatt 30%-kal növekedtek az élelmiszerek árai. Pénztárcánk tartalmát szemlélve jogosan érezhetjük úgy, hogy az adat távolról sem fedi a valóságot, hát hogy van ez? A Telex tavaly decemberben ejtette meg az első bevásárlását, rá 9 kilenc hónapra, most szeptemberben pedig a következőt. Ugyanazokat a termékeket vették meg mindkét alkalommal, hogy megnézzék, mennyivel növekedtek az árak. Spoiler: sokkal!
Mint írják, a Lidl Magyarország legnagyobb forgalmú élelmiszer-kiskereskedője, amely ráadásul olyan gyorsan bővül, hogy árai néhány éven belül irányadók lehetnek az egész magyar piacnak. Másrészt a G7 összesítése szerint most már hónapok óta a Lidl a legolcsóbb diszkontlánc, azaz áraik növekedése még mindig kisebb, mint a versenytársaik drágulása.
Ezeknek a termékeknek az ára ment fel a legdurvábban:
Lilahagyma: 161%-kal drágult. 2021 decemberében 229 forint volt kilója, 2022 szeptemberében már 599 forint.
Mélyalmos tojás: 119%. 9 hónappal ezelőtt darabja 48 forint volt, most 105. Nem kellett karácsonyig várni, ősszel átszakította a 100 forintos határt.
Kenyér: 100%. A Telex is kiemeli, hogy ez a kilós, félbarna kenyér vekni volt korábban a Lidlben kapható egyik legolcsóbb fajta, így a brutális drágulása pont a legszegényebb vásárlókat érintheti rosszul. 299 forintról kúszott fel az ára 599 forintra.
WC-papír: 79%. A három rétegű WC-papír tekercsenként 95 forint volt decemberben. Mára 170 forint.
Rizs: 76%. 1 kilónyi A minűségi rizs manapság 649 forintba kerül a Lidlben. Decemberben csak 369 forint.
Akiknek nem volt ennyi horror elég mára, azoknak ajánljuk a Telex teljes cikkét.
A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a távhő ára a lakossági fogyasztóknak nem változik. Hozzátette, a kormány programot indít, hogy minden távhővel fűtő lakást mérőórával lássanak el. Úgy tűnik, Gulyás vagy nem tudta, vagy szimplán csak nem közölte, milyen csűrés-csavarás megy a háttérben.
A nagy távhőtrükk
Sajátos távhőtrükkel próbálhatja meg fenntartani a rezsicsökkentés látszatát a kormányzat – írja a Népszava. A lap a Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára, Steiner Attila szavaiból következtet erre. Steiner arról beszélt, hogy idén télen a lakossági felhasználóknak átadott hőmennyiség csökkentését tervezik a távhő rendszerekben. Igaz, azt még nem tudják, hogyan és mennyivel.
Fővárosi szakértők szerint ez várhatóan nem a használati meleg víz mennyiségének vagy hőfokának csökkentését jelentené, inkább fűtésre jutó hőmennyiség lenne kevesebb. Nem merték megtippelni, hány fokkal lehet hidegebb a lakásokban, azt viszont elmondták, előzetes szakmai egyeztetés nem volt.
A sok mérő nélküli lakás miatt nem lenne könnyű emelni a távhő tarifákat. Valószínű, inkább ugyanannyiért adnának kevesebb meleget. Így könnyen előfordulhat, hogy
azoknál is sokkal hűvösebb lesz télen, akik akár fizetnének is a nagyobb melegért.
A lap szerint ez átmeneti megoldás lesz, amíg fel nem szerelik a lakásokat fogyasztásmérővel.
Ugyanannyiért „kevesebb” meleg? Ez áremelés!
A kormány nem véletlenül keresi a „megoldást” távfűtéses lakásoknál. A távhőkasszában több mint 1000 milliárd forintos lyuk tátonghat. Nagyon nem mindegy, mit terveznek, hiszen Magyarországon nagyjából száz településen, 635 ezer háztartásban közel másfél millió ember él távfűtött lakásban.
135 milliárd forintot nyer az állam a rezsiemelésen
A lakosság, a gazdasági társaságok, az önkormányzatok vastagon megérzik az energia-áremeléseket, a költségvetés viszont jelentős többletbevételhez jut. A rezsiemelés 636 milliárd forinttal emeli a szolgáltatók bevételét, amelyből áfa-bevételként (az árbevétel 21%-a) 135 milliárd megy a költségvetésbe – írja a HVG a GKI Gazdaságkutató Zrt. közlemény alapján. Azaz, az állam 135 milliárd forintos pluszbevételhez jut a gáz és az áramár emeléséből.
Oké, de mennyivel kerül többe a háztartásoknak?
Összességében a havi rezsi átlagosan 13 ezer forinttal nő háztartásonként. A lap szerint ez összhangban van azzal, mint amit a lakosság becsült korábban (az intézkedésekkel érintettek körében +27 ezer Ft/hó), mivel a háztartások 35%-a nem gázzal vagy villannyal fűt (ezt figyelembe véve az érintett háztartási körben kb. 20 ezer Ft/hó lesz a növekmény).
És ez egy csöppet sem túlzás. Ha a kormány nem változtat a nyugdíjemelés jelenlegi rendszerén, a legszegényebbek utolsó utáni forintjait is felzabálja az infláció.
Néhány árulkodó szám arról, hogyan becsüli a magyar kormány az időskorúakat: a minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. Jelenleg 300 ezer olyan nyugdíjas van, akit a rezsiemelés és az infláció annyira súlyosan érint, hogy hamarosan nem lesz mit tenni az asztalra – hacsak nem lép a kormány. Idén már csak egyszer, novemberben korrigálhat a nyugdíjak összegén.
Semmire se elég az idei emelés
Ilyen elképesztő drágulás mellett az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma nem biztosítja, hogy egy ledolgozott élet után méltó körülmények között élhessenek az idősek. A KSH adatai szerint az augusztusi infláció 15,6%-os volt, míg a nyugdíjas infláció 15,7%. Nem ehhez igazítják azonban a novemberi emelést, hanem az év első nyolc hónapjának átlagához, ami 10,7%.
Az idei évben eddig kapott 8,9%-os nyugdíjemelés vajmi kevés segítséget jelent az áremelkedések mellett, de a novemberben elvileg járó 1,8%-os emelés is vicc. Amennyiben a kormányzat nem változtat a jelenlegi rendszeren, akkor az időskorúak vásárlóerejüknek legalább 10%-át elvesztik – mondta Farkas András, a Nyugdíjguru alapítója a Magyar Hangnak.
A drágulásvonaton nincsen fék
Elemzők az év végére már 20% fölötti pénzromlást jósolnak, de van olyan is, aki szerint az év utolsó harmadában akár 24%-os is lehet. A rezsicsökkentés részleges kivezetése, illetve a magas infláció – amely az élelmiszerek esetében 30% fölötti, egyes tételek esetében pedig eléri a 60-70%-ot – a legszegényebb 300 ezer nyugdíjas esetében már az éhezés veszélyét is felveti – közölte a szakértő.
Farkas azt is elmondta a lapnak, ha a kormány nem iktat be újabb emelést, akkor az év utolsó harmadában semmi nem védi a magyar nyugdíjasokat. Ezt egy decemberi, az infláció tényleges mértékét megközelítő nyugdíjemelés ellensúlyozhatná részben. Továbbá, a kormánynak a jövő évre szóló, törvény szerinti 5,2%-os emelésen is változtatnia kellene.
Rendkívüli idők rendkívüli intézkedései
Farkas javaslata szerint azzal lehetne a legszorultabb helyzetben lévőkön segíteni, ha a nyugdíjprémium egy részét vagy akár egészét is nekik juttatnák. A fedezet erre mindenképpen megvan, hiszen a mind gyorsabban emelkedő inflációnak köszönhetően az államháztartás központi alrendszere júliusban 255,7 milliárd forint többlettel zárt.
Nincs mit tenni, ha csak egyetlen napot is aktív volt a vállalkozásod, kénytelen vagy fizetni.
A jogszabály alapján a kata tételes adó mindig a tárgyhót követő hónap 12-ig fizetendő, tehát az augusztusi hónapra vonatkozó kata adó megfizetésének határideje 2022. szeptember 12. – figyelmeztet a számlázz.hu. Ha te is azok között vagy, akiket a kormány megszívatott az új katatörvénnyel, de augusztusban még működött a vállalkozásod, akkor ki kell csengetned a szokásos összeget.
Egy dologra még érdemes odafigyelni. Rendszeres utalással intézted a befizetést? Eljött az ideje, hogy kikapcsold a funkciót, különben októberben feleslegesen szabadítanak meg a pénzedtől. Jól tudjuk, milyen lassan őrülnek a hivatal malmai. Inkább állítsd le most, minthogy utólag kelljen kilincselned.
Oké, de szeptember 12. már elmúlt, te pedig nem fizettél. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének elnöke szerint már nincs szeptember 12-én befizetési határidő, mert az egy hatályon kívül helyezett szabály. A hatályos jogszabály a hónapot követő 20. napot ír elő, addig pedig még kétszer is befizetheted (ne tedd!).
Bizonytalan vagy? Nem gond, itt megtalálod, hogyan kérdezheted le az adószámládat.
Nem volt az olyan rég, amikor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke felvetette, bizony ráférne a katára egy jó kis átalakítás. Bumm, szét is barmolták hamarjában. Parragh most a vasárnapi boltzárat hozta elő, de minek?
Az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége volt Parragh László. Elmondta, az Iparkamara javaslatokat tett a kormányzatnak, hogy hogyan lehetne segíteni a vállalkozásokat az elszálló energiaárakkal vívott harcukban. A szervezet elnöke szerint a legkisebbek vannak a legnagyobb bajban, mert az ő tervezőképességük, tőkeerejük nem elegendő a hosszú távú túléléshez. 800 ezernél is több ilyen vállalkozás van.
Parragh szerint most összefogásra van szükség, nem lehet várni, hogy egyedül a kormány, vagy egyedül a vállalkozások vagy önkormányzatok oldjanak meg mindent. (A kata szigorításánál, az önkormányzatok megsarcolásánál éppen a kormány nem mutatkozott partnernek, persze erről nem beszélt a MKIK-elnök.)
Kiemelte, az erőforrásokat a vállalkozások megsegítésére kell fordítani, a termelő tevékenységet, a feldolgozóipart kell megmenteni, mert az a hazai termelés bázisa. Továbbá, az energiaigény csökkentésére kell fókuszálni.
Parragh László igazat adott azoknak a hangoknak, amelyek szerint egy esetleges vasárnapi boltzár jó spórolási lehetőség lenne. Elmondta, más országokban ehhez tudnak alkalmazkodni, míg nálunk ez gyakran egy családi program, ami nem feltétlenül szerencsés.
Mint ismert, Parragh híres-hírhedt interjúja után – ekkor osztotta az észt a tanároknak a nyári szabadságról, a tűzoltóknak az adrenalin-löketről, és hogy ezekért cserébe az alacsony bér tök oké – nem sokkal jelentette be a kormány a kata átalakítását.
Ami a hangokat illeti a kamarai elnök fejében: eddig csupán egyetlen szervezet, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Karsai Zoltán beszélt arról, hogy az elszabadult energiaárak miatt indokolt lehetne a boltzár. A teljes vasárnapot ő sem erőltetné, kiegyezne egy déli zárásban.
