Mutatjuk, hogy 2023-ban mely napokon érkeznek az ellátások a bankszámlákra. Azt is sorra vesszük, hogy ki és milyen feltételekkel igényelheti ezeket.
A Magyar Államkincstár közleménye szerint a családi pótlékot, a gyermekgondozást segítő ellátást, a gyermeknevelési támogatást, a fogyatékossági támogatást, a vakok személyi járadékát az alábbi időpontokban írják jóvá a bankszámlákon:
| Időszak | Banki jóváírás várható időpontja |
| 2023. január | 2023. február 2. (csütörtök) |
| 2023. február | 2023. március 2. (csütörtök) |
| 2023. március | 2023. április 4. (kedd) |
| 2023. április | 2023. május 3. (szerda) |
| 2023. május | 2023. június 2. (péntek) |
| 2023. június | 2023. július 4. (kedd) |
| 2023. július | 2023. augusztus 2. (szerda) |
| 2023. augusztus | 2023. augusztus 25. (péntek) |
| 2023. szeptember | 2023. október 3. (kedd) |
| 2023. október | 2023. november 3. (péntek) |
| 2023. november | 2023. december 4. (hétfő) |
| 2023. december | 2024. január 3. (szerda) |
Fontos, a fentebbi időpontok tájékoztató jellegűek. Amennyiben az ellátást postai úton fizetik ki, annak kézbesítése a nyugdíjkifizetési naptár szerinti napon történik. (A nyugdíjkifezetési naptárt a Posta biztosítja, tavaly novemberben kellett megkapniuk az érintetteknek.)
A családi pótlékról részletesen itt írtunk. Nézzük meg, kik és milyen feltételekkel vehetik igénybe a következő támogatásokat:
Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)
A GYES egy alanyi jogon járó szociális ellátás, ami minden igénylőnek – a bérétől, TB-jogviszonyától függetlenül – egyformán jár. Abban az esetben igényelhető, ha a gyermek után biztosítási jogviszonyhoz kötődő ellátást (CSED-et, GYED-et) nem folyósítanak. Több, különböző korú gyermek esetén lehet az ellátásokat egyidejűleg folyósítani, azonban csak az egyik szülő veheti igénybe azokat.
Ki jogosult a GYES-re?
A szülő, az örökbefogadó szülő, nevelőszülő és nagyszülő is jogosult rá, de általában az anya igényli. A GYES igénylője a gyermek féléves koráig, a GYES mellett folyósítható CSED alatt nem dolgozhat, azonban az azt követő GYED alatt már korlátlanul végezhet munkát (tartósan beteg/súlyosan fogyatékos gyermek mellett 1 év után lehet időkorlátozás nélkül dolgozni, ikreknél szintén 1 év után lehet korlátozás nélkül dolgozni, azzal a megkötéssel, hogy az igénylő egy gyermek után lesz jogosult az ellátásra).
Nagyszülői GYES esetében a gyermek 3 éves koráig nem dolgozhat az igénylő, utána maximum heti 30 órában. Kivétel, ha otthoni munkavégzésről van szó, akkor nincs korlátozás. Az örökbefogadó szülő munkavégzésével kapcsolatban is van megkötés: az örökbefogadó szülő a gyermek 3. (súlyosan beteg vagy fogyatékos gyermeknél 10.) évéig a GYES összege mellett maximum 30 órát dolgozhat.
Meddig jár a GYES?
A gyermek születésétől kezdve jár 3 éves koráig, ikergyermekeknél pedig a tankötelessé válásukig. Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek születése esetén a gyermek 10 éves koráig.
Mennyi a GYES összege?
Havi bruttó 28 500 forint, amelyből 10% nyugdíjjárulékot vonnak. Ikergyermekek esetén a havi összeg a gyermekek számával többszöröződik. Ez nettóban 25 650 Forint/hónap.
Gyermeknevelési támogatás (GYET)
A gyermeknevelési támogatást (GYET) három vagy több kiskorút nevelő szülő vagy gyám veheti igénybe, abban az esetben, ha a legkisebb kiskorú nem töltötte be a 8. életévét. Az ellátás célja, hogy kisgyermekkorban támogatást nyújtson a nagycsaládosok részére a gyermekek ellátásával kapcsolatos költségek viselésében.
Meddig jár a GYET?
A legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár, feltéve, hogy a jogosult 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel saját háztartásában.
Mennyi a GYET összege?
A GYET havi összeg a gyermekek számától függetlenül bruttó 28 500 forint.
Egyéb tudnivalók
A GYET mellett max. heti 30 órában lehet dolgozni vagy otthonról időkorlátozás nélkül. Az igénylésről, kötelezettségekről az Államkincstár ad bővebb tájékoztatást.
Fogyatékossági támogatás
A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Ki jogosult a fogyatékossági támogatásra?
Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.
Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?
- az a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,
- az a hallási fogyatékos, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
– halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
– halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, - az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,
- az, aki autista, állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
- az a mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz (végtag-protézis, ortézis, egy karral működtetett járóeszköz, kerekesszék) állandó és szükségszerű használatát írták elő, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható,
- állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams szindróma)
és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi.
Mennyi a fogyatékossági támogatás összege?
A támogatás havi összege 2022. január 1-jétől
- 26 812 forint, ha a súlyosan fogyatékos személy hallási fogyatékos – függetlenül az önkiszolgálási képesség meglététől, vagy hiánytól -, illetve akkor is ilyen összegű a fogyatékossági támogatás havonta, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége nem hiányzik;
- 33.002 forint, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos.
Fontos! 2023. január 1-től a nyugellátások mellett 15%-kal emelkedik több, a fogyatékossággal élő személyeknek járó ellátás is, mint például a fogyatékossági támogatás, a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás. A fogyatékossági támogatást utólag, következő hónapban kapják meg a jogosultak, ezért az emelt összeg először februárban érkezik.
Vakok személyi járadéka
A vakok személyi járadéka „kifutó” ellátás: ilyen ellátást 2001. július 1-jétől nem állapítanak meg – hívja fel a figyelmet a KézenFogva Alapítvány.
Összege 2023. január 1-jétől 24 597 forint. A járadékot a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályok szerint emelik.
A vakok személyi járadékában részesülő személy utazási kedvezményre jogosult: helyközi közlekedésben 90%-os bérletkedvezményre és 90%-os jegykedvezményre, a helyi közlekedésben ingyenes utazásra. A kedvezményre 1 fő kísérő is jogosult.
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges: a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének arcképes igazolványa vagy a központi nyugdíjbiztosítási szerv (Magyar Államkincstár) által kiadott, sorszámozott igazolvány.
Fogyatékossági támogatásra a vakok személyi járadékában részesülő, látási fogyatékos személy nem jogosult, de kérheti a járadék helyett fogyatékossági támogatás megállapítását. 2023. január 1. napjától a fogyatékossági támogatás havi összege 29 677 forint, az önkiszolgálási képesség hiánya esetén 35 527 forint.
Forrás: Magyar Államkincstár, Pénzcentrum.hu
