A koronavírus-járvány alatt egyre többen vásároltak bankkártyával, rendeltek online, használtak valamilyen mobilfizetési megoldást. A fizetési szokásaink a járvány lecsengése után sem változtak vissza, de mi lett a költéseinkkel? Tényleg többet és többért vásárolunk, ha nincs korlát?
Mutatjuk a válaszokat és a túlköltés elleni tippeket.
Többet költünk bankkártyával, mint készpénzzel?
Amikor kijött a szabályozás arról (2021-ben), hogy az online kasszát működtető cégeknek kötelező elektronikus fizetés lehetőségét biztosítani a vásárlóknak, akkor azzal biztatták a vállalatokat, hogy ezzel ők is jól fognak járni. Azért, mert azok a vásárlók, akik nem készpénzzel terveznek fizetni, akár 20%-kal is többet költhetnek. Egy későbbi felmérésből kiderült, hogy 2022-ben a magyarok kétharmada használ(t) valamilyen mobilfizetési megoldást vagy pénzügyi alkalmazást a telefonján. Ami itt érdekes, hogy a megkérdezettek 81%-a saját bevallása szerint nem költ többet, mióta mobillal fizet.
Akkor most többet költünk vagy sem?
Sok esetben igen, de ez attól is függ, hogy ki és mennyire tudatos a pénzügyeit illetően. A készpénznek annyi előnye van a bankkártyával szemben, hogy ott kénytelenek vagyunk leszámolni az ezreseket, és bizony fáj, ha kettővel-hárommal többet teszünk le, mint azt terveztük. Kártyás fizetésnél csupán egy érintés az egész, csak számokat látunk, a pénzt magát nem – és így nem is fáj annyira.
Tegyük hozzá, a boltok kialakítása, a termékek kihelyezése, a fények, a színek, de még az illatok is azt a célt szolgálják, hogy a vásárló minél nagyobb összeget hagyjon a kasszánál. Jó ezeket tudatosítani, amikor bevásárolni megyünk, de ne felejtsük: a döntés csakis rajtunk áll! Helyettünk sem a pénztárcánk, sem a bankkártyánk nem fog nemet mondani.
Így ne dőlj be az online manipulációnak!
Az üzlet, ezen belül a marketing világában az úgynevezett sötét mintázatok azok a gyakorlatok, amelyek valójában nem kívánt döntések meghozatalára késztethetik a vásárlókat. Ezek a módszerek tulajdonképpen manipulációs technikák, amelyek a fogyasztót például vásárlásra vagy az adatok megadására bírhatják rá.
Sötét mintázat lehet:
- a cselekvésre késztetés (pl. a kötelező regisztráció)
- a nem megfelelő felület kialakítása (a fontos információk kitakarása)
- előre bepipált jelölőnégyzetek, melyek a cégnek kedveznek
- erőszakoskodás (folyamatosan kérik, hogy engedélyezzük az applikációnak az értesítések küldését)
- akadályozás (bonyolult a leiratkozás, nehéz a terméket eltávolítani a kosárból)
- közösségi igazolás (más fogyasztók vásárlásairól értesítenek)
- sürgetés (az ajánlat elérhetőségével kapcsolatos visszaszámláló)
Ezek a módszerek sajnos beválnak a sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb fogyasztóknál, akik a sürgetésnek, erőszakoskodásnak engedve könnyebben döntenek a vásárlás mellett. A sötét mintázatok használata önmagában nem jogsértő (persze vannak kivételes esetek), ezért megint csak nekünk, fogyasztóknak kell ellenállnunk.
Kérdések, amiket vásárlás ellőtt érdemes feltenni
- Mennyire tényszerű és értékítélettől mentes a megfogalmazás?
Például az “Elmúlt 2 napban 5 foglalás.” megfogalmazás tényszerű, de a “Nagyon népszerű, az elmúlt 2 napban 5 foglalás.” megfogalmazás már egy értékítéletet tartalmaz.
- Mennyire releváns az adott információ egy jobb vásárlási döntés meghozásához?
Például egy teltházas szálláshely megjelenítése önmagában nem releváns, azonban ha az oldal felajánl olyan, más utazási időpontokat, amikor vannak szabad helyek, ez hasznos lehet a döntésben.
- Mennyire meglepő a formája és a helye az üzenetnek?
Egy piros felirat egy piros dobozban nagyon gyakran valamilyen hibára vagy hiányzó adatra utal, ha azonban ugyanilyen formában egy vásárlásra ösztönző üzenet jelenik meg, az megtévesztő lehet.
- Mennyire tűnik hitelesnek az információ?
Például az, hogy “Öten terveznek itt foglalni” nem biztos, hogy hiteles, hiszen honnan tudná a weboldal, hogy pontosan mit terveznek a látogatók csinálni? Az az információ, hogy “Öt ember foglalt ezen az oldalon az elmúlt egy hétben” hitelesebb, hiszen az ehhez szükséges adatok egyértelműen az oldal birtokában vannak.
- Mennyire egyértelmű az üzenet megfogalmazása?
Ha egy ajánlat “Csak ma éjfélig érvényes”, az egyértelmű információt ad, azonban a “Csak korlátozott ideig érvényes” megfogalmazás elrejti a pontos információt. (Forrás: megfontoltan.hu)
Ami még fontos: igyekezzünk ellenállni az impulzusvásárlásnak és legyünk tudatosak, amikor böngészünk (különösen, ha egy ismeretlen oldalán járunk)!
