Bizonyos szakmákkal relatíve jól lehet keresni diploma és nyelvtudtás nélkül is. Baristaként például simán hazavihetünk nettó 300-400 ezer forintot, ami azért nem olyan rossz – főleg, hogy sok helyen végzettség és tapasztalat sem kell hozzá. Ennél lényegesen magasabbak a bérek az IT területén, ahol szintén nem feltétlenül szükséges a papír. Mit tanuljon az ember, ha jól akar élni? Hol, mennyi lehet keresni diploma nélkül? Mondjuk.
Ahová biztosan kell diploma
Elsődlegesen azoknál a szakmáknál fontos a diploma megléte, ahol konkrét, csak felsőoktatási keretek között megszerezhető elméleti szaktudásra van szükség. Ezek jellemzően a mérnöki és műszaki területek, az egészségügy, a jog, valamint a pénzügy–számvitel–kontrolling, illetve a marketing egyes irányai – írja a Pénzcentrum. A legnagyobb kereslet a műszaki, informatikai és gazdasági végzettséggel rendelkezők iránt mutatkozik, a legkeresettebb diplomák közé tartozik a villamosmérnök, gépészmérnök, programtervező, mérnökinformatikus, pénzügy és számvitel, kutatási területek (pl. vegyész).
A legjobban fizető szakmák közé tartozik az IT, azonban a diploma megléte nem feltétlenül hangsúlyos. Ennek egyik oka lehet a munkaerőhiány, ami miatt a cégek nem nagyon válogathatnak végzettség alapján. A másik, hogy nagyobb szerepe van az adott cég által használt konkrét technológiákra vonatkozó kurzusoknak, ahol a legfrissebb tudást szerezhetik meg a szakemberek.
Különösen a rendszer- és szoftvertesztelői, rendszergazda pozíciókban igaz, hogy elegendő lehet kurzusokon, tanfolyamokon, felnőttképzésekben való részvétel, illetve a gyakorlati tapasztalat
– emelték ki a cikkben. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy diploma jelentősen meg tudja dobni a fizetést, ám 5-10 év szakmai tapasztalat megszerzése után már nem feltétlenül látszódik meg annak hiánya a bérekben. A diploma szempontjából nem féltetlenül hangsúlyos pályák közé tartozik még az értékesítés, a kereskedelem, valamint a recruiter/toborzó pálya.
A kevésbé kapós diplomák
Manapság „tömegdiplomának” számít a jogi diploma, a bölcsész diploma, de a művelődésszervezőkért sem folyik nagy harc kint a piacon. Mérnöki területen is van olyan, ami már a foglalkozás lassú kihalása miatt nem sokat ér (pl. bányamérnök), bár ezeket legalább külföldön még jól megfizetik. A „Dunát rekesztő diplomákhoz” leginkább azok a diplomák tartoznak, amelyek nem olyan tudást biztosítanak, amit csak egyetemen lehet megszerezni, és amit csak az adott szakmában lehet alkalmazni.
Népszerű tanulmány még a turizmus-vendéglátás, a gazdálkodás és menedzsment is. Fontos megemlíteni még a bölcsészdiplomákat: hogyha a nyelvtudás fejlesztésére is koncentrál a hallgató, akkor az üzleti szolgáltató központokban nagy eséllyel el tud helyezkedni pályakezdőként, viszonylag magas kezdő fizetéssel. Önmagában viszont kevés egy jól fizető álláshoz.
A turizmus-vendéglátás és a marketing szakterületén található munkák többségében többet számít a tapasztalat, mint a diploma. Gazdásági területen a gazdasági diploma számít, mert a megléte egyszerűen alapvető logikai elemeket feltételez valaki gondolkodásában.
Mennyit lehet keresni diploma nélkül? Ezek a legjobban fizető állások
A legjobban fizető állások, amelyek hirdetéseiben ritkán szerepel a felsőfokú végzettség elvárásként, az a vendéglátás, hotel, idegenforgalom. (Mindössze az álláslehetőségek 1,7 százalékánál olvasható ez a kritérium). A bruttó átlagos bér 518 200 forint , míg az üzleti támogató központoknál – ahol 14,6 százalék a felsőfokú végzettséget igénylő állásajánlatok arány – a bruttó átlagkereset 502 700 forint.
A legtöbb havi bruttó fizetést az IT programozás, fejlesztés területén kínálják a pályakezdőknek, ahol ez az összeg 576 700 forint. Ezt követik a mérnöki pozíciók 511 100 forintos bérrel, majd az építőipari és ingatlanos állások 461 300 forinttal.
Diplomás pályakezdők esetében a legmagasabb elérhető bruttó bért a villamosmérnököknek kínálják (543 900 Ft), amelyet a projektmenedzsment (534 500 Ft) és az építőmérnök (497 800 Ft) szakmák követnek.
Az IT területen bruttó 600–800 ezer forint magasságában vannak a kezdő fizetések. Viszont azt, hogy pontosan mennyi lesz, számos tényező befolyásolja. Például, hogy milyen szintű a munkavállaló angol nyelvtudása, hol szerzett tapasztalatot, és főként, hogy mely konkrét informatikai területen helyezkedik el.
Augusztusban a DataHouse adatai szerint 8977 import használt személyautó kapott magyar rendszámot. Ez 6 százalékkal több, mint júliusban, de továbbra is jóval kevesebb az előző évek havi 10-11 ezres átlagánál. Az autópiacokon a reálbércsökkenés miatt kialakult átmeneti keresleti sokk várhatóan csak az év vége környékén oldódik majd – állapította meg keddi elemzésében a JóAutók.hu.
A közlemény szerint az augusztus havi import már csak 7,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ez jórészt annak köszönhető, hogy tavaly ilyenkor már megkezdődött a használtautó-behozatal azóta is tartó visszaesése. A reálbérek csökkenése, illetve a megugró hitelkamatok ezt a piacot különösen érzékenyen érintik. Az inflációs nyomás enyhülésével (kedvező forintárfolyam mellett) az év utolsó hónapjaiban már van esély érezhető növekedésre is.
A behozott használt autók közötti márkasorrendet hagyományosan a Volkswagen vezeti. Második helyre a Ford kúszott fel, néhány tucat autóval megelőzve az Opelt. Az Audi negyedik helye változatlan, az ötödik és hatodik helyen viszont szintén helycsere történt: a Mercedes megelőzte a BMW-t.
Az év első nyolc hónapjában csaknem minden második importált használt autó ezeknek a márkáknak valamelyike volt.
Az elemezés kitért arra is, hogy a használtautó-import a teljes használtautó-kereskedelemnek egy viszonylag kis szelete: a belföldi átírások száma 6-7-szeresen múlja felül az importból származó autóvásárlásokét. Az év első nyolc hónapjában 70 937 autót hoztak be külföldről, ami 21 százalékkal marad el az előző év hasonló időszakában regisztrált 89 476-tól. Ugyanebben az időszakban az újautó-eladások száma 73 870 volt, ami 3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 76 347-es mennyiségnél.
A JóAutók.hu többszáz autókereskedőre kiterjedt felméréséből az derült ki, hogy 92 százalékuk érzékelt csökkenő érdeklődést idén, a visszaesés a nagyobb értékű személyautóknál volt a legmagasabb. A kereskedők visszajelzései szerint a kereslet a korábbi dinamikus áremelkedést is visszafogta. 57 százalékuk azt jelezte, hogy az általuk meghirdetett használt autók átlagára csökkent, 17 százalék szerint nem változott, és csak 26 százaléknyian számoltak be az átlagár növekedéséről.
Az igazi gombaszezon nyár végén és ősszel van, de gyakorlatilag bármelyik évszakban találhatunk ízletes, gyűjteni való példányt. Mit keressünk most? Mutatjuk a leggyakoribb ehető gombákat, amelyekkel szeptemberben találkozhatnak a természetjárók.
Mintegy 3000 nagygomba él Magyarországon, de nem kell ismernünk valamennyit. Elegendő, ha be tudjuk azonosítani az ehető és mérgező fajokat – egyikből sincs olyan nagyon rengeteg. A gombászás jó program, viszont egyáltalán nem veszélytelen. Megvannak a maga szabályai, amiket saját érdekünkben (és persze másokéban is) be kell tartanunk.
A gombagyűjtés szabályai
Mindig kosarat, és sohasem nylonzacskót használunk. A gombák termőtestei a műanyagzacskóban befüllednek, ezáltal könnyen romlanak, továbbá összetörhetnek, és felismerhetetlenné válhatnak.
Csak olyan gombát gyűjtsünk, amelyeket már ismerünk. A mérgező vagy étkezésre alkalmatlan gombákat hagyjuk békén.
Gyűjtsünk szakszerűen: a gomba termőtestét gondosan válasszuk el a talajtól (vagy más aljzattól), csavarjuk ki a tönkjét, egyidejűleg fedjük be a keletkezett mélyedést avarral, hogy a szabaddá vált egészséges micéliumok ki ne száradjanak.
A begyűjtött gombákat legcélszerűbb már az erdőben a rátapadó talajtól, levelektől stb. megtisztítani. Arra vigyázzunk, hogy különleges ismertetőjegyeiket (pl.tönk töve, bocskora, burokmaradványa) ne távolítsuk el.
Csakis ép gombát szedjünk, az öreg, kukacos, rágott, penészes példányok maradjanak csak az erődben.
Az ismeretlen gombákat határozásra csupán 2-3 példányban gyűjtsük.
A gombák is, más élőlényekhez hasonlóan veszélyeztetettek és bizonyos védelmet érdemelnek. Ezért ajánlatos csak a leggyakoribb ehető fajokat gyűjteni.
Aki nem vizsgázott gombaszakértő, az soha ne készítsen el úgy gombás ételt, hogy előtte a gombákat nem ellenőriztette.
A galambgombákon, vargányákon, az ízletes rizikén és a nagy őzlábgombán kívül (természetesen csak ha ezeket is nagyon jól ismerjük), sohase ízlelgessünk, kóstolgassunk nyersen gombát! Csupán egyetlen kóstolási próba is súlyos mérgezéshez, a gyilkos galócánál halálhoz vezethet.
Kis segítség, a gombavizsgáló szakellenőrök elérhetőségei és országos térképe itt:
És akkor jöjjenek a gombák!
Leggyakoribb ehető gombák ősszel
A gombák leírása és a képek a Miskolci Gombász Egyesülettől származnak. Rengeteg hasznos információt olvashatunk a weboldalukon, többek között azt is, hogy melyik hónapban milyen gombát gyűjthetünk. Ajánljuk még a Magyar Gomba barátok Facebook-csoportot, illetve a Magyar Mikológiai Társaság oldalát.
Ehető gombák képekkel
Fehér tarlógomba – Leucoagaricus leucothites
Kalap: 5-10 (15) cm átmérőjű, kezdetben selymes, nemezes közepű, félgömbölyű, a hófehér csiperkékre emlékeztet. Gyorsan kiterül, ekkor már teljesen sima, legfeljebb közepe szürkés, vagy enyhén krémszínű. Erős napon vagy gyors időjárás változás során pikkelyesen, táblásan felrepedezhet.
Lemezek: sűrű, hófehér lemezeikkel különböznek a csiperkéktől, mert még az öreg példányok lemezei sem sötétülnek, mint a csiperkéké, legfeljebb halvány krémszínűek vagy szürkés fakórózsaszínűek lesznek.
Tönk: 5-12 cm hosszú, 0,6-1,5 cm vastag, fehér, lefelé vastagszik, alja szinte gumós lehet, belül üreges. Vékony gallérja könnyen letörik, múlékony.
Hús: hófehér, színét nem változtatja, kellemes enyhe illata van, fiatalon ízletes, ehető.
Előfordulás: májustól novemberig terem, réteken, legelőkön éppoly gyakori, mint a parkok, kertek művelt pázsitjában. Ősz végén a learatott gabonaföldeken is láthatjuk.
Megjegyzés: minden gyűjtött példányt ellenőriztessük gombaszakértővel, mielőtt elkészítenénk, mert könnyen összetéveszthető a halálosan mérgező fehér galócával, különösen akkor, ha a galóca bocskora begyűjtéskor a talajban marad.
Fehér tarlógomba Fotó: Szűcs Béla/Bükk, Csanyik
Ízletes rizike – Lactarius deliciosus
Kalap: 4-8(11) cm, domborúból kiterülő, de széle fiatalon is enyhén bemélyedő, széle sokáig begöngyölt, majd aláhajló. Felszíne síkos, sima, színe lazacszín és narancsbarnás, sokszor körkörös zónákkal a kalap szélén. A kalap közepe sötétebb, apró foltokkal, lehet rajta kisebb-nagyobb mértékű zöldes vagy zöldesszürkés elszíneződés, főleg a sértett helyeken.
Lemezek: sűrűk, lefutók, lazacszínűek, élük világosabb, lehet zöldes vagy zöldesszürke elszíneződés a sértett helyeken.
Tönk: 3-6 cm hosszú, 1,5-2,5(3) cm vastag, hengeres, sima, lazacszínű, a felszínén sok különböző méretű, sötétebb gödörkével, lehet rajta zöldes elszíneződés, üreges.
Hús: kemény, fehéres, de a lemezek fölött és a tönk felszíne felé narancsszínű, lassan barnás-narancsra változik, majd több óra után szürkészöldre. Tej narancsvörös, íze kellemes, édeskés.
Termőhely és idő: kéttűs fenyők alatt fenyvesekben és elegyes erdőkben, augusztustól novemberig terem.
Étkezési érték: ehető, ízletes csemegegomba, a rizikék legízletesebb faja.
Megjegyzés: összetéveszthető a rizikék csoportjának (Dapetes) többi tagjával, melyek mindegyike hasonló színű, a tejük is.
Elkülönítő bélyegei:
gödörkés tönk
narancsvörös, nem változó tej
kéttűs fenyőkhöz való kötöttség
Ízletes rizike Fotó: Soltész Róbert/Károlyfalva
Ízletes tőkegomba – Kuehneromyces mutabilis
Kalap: 2-8 cm átmérőjű, domború, később kiterül, kissé púpos, nedvesen sárgásbarna, fahéjbarna, közepe világosabb sárgás, okkeres színű, szárazon mézsárgára fakul, felülete lecsupaszodó.
Lemezek: a tönkhöz nőttek, néha kissé lefutók, sűrűn állók, keskenyek, fiatalon okkersárgák, világosbarnák, később rozsdabarna színűek.
Tönk: 4-10 cm hosszú, 0,3-0,8 cm vastag, hengeres, görbe, idősebb korban üreges, sárgásbarna színű, hártyaszerű, múlékony barnás színű gallérja felett csupasz, alatta finom, elálló, barnás színű pikkelyekkel díszített.
Hús: a kalapban vékony, puha, törékeny, a tönkben keményebb, rostos-szálas, sötétebb színű, fűszeres illatú, jóízű.
Előfordulás: áprilistól októberig, főleg lombos fák tuskóin sokszor nagy csokrokban növő, nem ritka faj.
Kalap: 5-25 (40) cm átmérőjű, kezdetben gömb alakú, majd kiterül, világos sötétbarna, gyakran foltos, felülete sima vagy kissé ráncos, nedvesen és öreg állapotban tapadós, ragadós.
Csöves rész: fiatalon szűk pórusú, a kalap húsáról könnyen lefejthető, eleinte fehér, majd zöldessárga, végül olívzöldes.
Tönk: 3-30 cm hosszú, 2,5-6 cm vastag, változatos alakú, a hengerestől a hasas formáig, fehéres, világosbarna, a tönk felső részén fehéres színű, hálózatos erezet látható.
Hús: vastag, eleinte kemény, idővel megpuhul, fehér, nem színeződő, a kalapbőr alatt rózsás-, húsbarna lehet, kellemes illatú, dióízű.
Előfordulás: júniustól októberig, csak savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori faj.
Kalap: 2-5 cm, félgömb vagy kúp alakúból kiterülő, középen púpos; széle bordázott; felszíne sima, bőrszerű; színe nedvesen narancsokker, szárazon bőrszínű, higrofán.
Lemezek: ritkák, felkanyarodók, világos kalapszínűek, sok féllemezzel.
Tönk: 4-8 (10) x max 0,5 cm, hengeres, karcsú, erősen szíjas, felül kalapszínű, lefelé sötétedik, bázisa fehéresen molyhos.
Hús: fehéres, vékony, szíjas, jellegzetesen, erősen aromás szagú és ízű.
Termőhely és idő: mindenféle gyepen, réten, kertben májustól októberig, az alföldtől a hegyvidékig, helyenként seregesen.
Étkezési érték: ízletes csemegegomba.
Megjegyzés: Összetéveszthető más, erdőben élő szegfűgomba fajokkal.
Elkülönítő bélyegei:
szíjas tönk
termőhely
ritka lemezek sok féllemezzel.
Mezei szegfűgomba Fotó: Kaposvári László/Miskolc, Avasi Arborétum
Nagy őzlábgomba – Macrolepiota procera
Kalap: 10-30 cm széles, halványbarnás, felülete pikkelyekkel borított..
Lemezek: fehérek, idősödve krémszínűek, szélesek, sűrűk, a tönk előtt gyűrűbe összenőttek.
Tönk: kígyóbőrszerűen mintázott, alja gumós, gyűrűszerű gallérja vastag, kettős szélű.
Hús: a kalapban vattaszerű, mogyoróillatú és -ízű.
Termőhely és idő: V-XI; erdőszélen, tisztásokon, mezőkön, hazánkban gyakori.
Étkezési érték: ehető, kiváló ízű gomba, legjobb rántva. A rostos, kemény tönköt ne használjuk fel. A kiterült kalapokat lehetőleg még a szedés napján készítsük el, mert tárolva gyorsan romlanak. (!!!)
Megjegyzés: a zárt kalapú, fiatal példányok jellegzetesen dobverő formájúak, kiterülve esernyőre hasonlítanak.
Nagy őzlábgomba Fotó: Lezsák Mónika/Bükk, Csanyik, Erdei iskola
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Kalap: 3-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodik, végül tölcséressé válik. Széle kezdetben begöngyölt, később hullámos lesz, felülete gyakran kissé egyenetlen. Élénksárga, világossárga, idősebb korban kifakulhat.
Termőréteg: mélyen a tönkre lefutó, eres, ráncos vagy lemezszerűen erezett, sokszor villásan elágazó.
A kalaphoz hasonló színű.
Tönk: 3-8 cm hosszú, 0,8-1,5 cm vastag, tömör, lefelé elkeskenyedő, a kalapnál kissé világosabb színű.
Hús: vastag, tömör, fehéres, a kalapbőr alatt világossárga, jellegzetesen gyümölcsillatú, nyersen kissé csípős utóízű.
Előfordulás: júniustól novemberig, főleg savanyú talajú lomb- és fenyőerdőben növő, gyakori faj.
Kalap: 2-10 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodik, idősen széle gyakran hullámos. Élénksárga, okkersárga, közepe gyakran sötétebb, rozsdabarnás színű. Felülete ragadós, csupasz.
Lemezek: a tönkhöz nőttek, szélesek, krémszínűek, halványsárgák.
Tönk: 3-10 cm hosszú, 3-0,5 cm vastag, lefelé elvékonyodó, kissé gyökerező, csoportos, csövesedő, felül sárgás, lefelé barnás, a tövénél feketésbarnás, felülete bársonyos.
Hús: a kalapban vékony, rugalmas, a tönkben rostos, szívós, fehér vagy halványsárgás, szaga heringre, halra emlékeztet, mely főzés hatására eltűnik.
Előfordulás: szeptembertől áprilisig, erdőkben és kertekben, különböző lombos fák törzsén, tövén, ágain, korhadó fatuskón növő, gyakori faj.
Étkezési érték: jóízű, ehető gomba, de csak a kalapja.
Megjegyzés: összetéveszthető a mérgező sárga kénvirággombával. A Távol-Keleten rákellenes hatása miatt termesztik. Fehér színű változata is létezik.
Téli fülőke Fotó: Magyar Józsefné/Bükk, Hollóstető
Varashátú galambgomba – Russula virescens
Kalap: 5-15cm, szögletes alakúból domborún át kiterülő, közepe mindig bemélyedő; széle aláhajló, bordázott; felszíne száraz, hamar apró részekre repedező először a szélén; színe először fehéressárga, de hamar zöld, olívzöld, smaragdzöld, kékeszöld, általában a közepe feketés.
Lemezek: krémszínűek, sűrűk, törékenyek, tönkhöz nőttek, féllemez alig van, öregen okkeresen foltosodnak.
Tönk: 3-7 x max. 4 cm, vaskos, hengeres vagy hasas, üregesedő, fehér, hosszant ráncolt, öregen barnásan foltosodik.
Hús: fehér, kemény, öregen puhul, elvágva okkeresen foltosodhat, kellemes diószerű ízű és szagú.
Termőhely és idő: lomberdőkben, júniustól szeptemberig, elterjedt, helyenként gyakori.
Étkezési érték: ehető, ízletes.
Megjegyzések: A Russula cutefracta fajjal téveszthető össze, mely csak a szélén repedezik és mindig van barna szín a kalapján.
Nemrégiben kiszámoltuk, hogy mennyibe kerül egy első osztályos gyerek beiskolázása: csak a legszükségesebbek megvásárlása 37 ezer forint, de ebben nincs benne az az egy-két új ruha, új cipő, plusz füzet és írószer, ami ilyenkor még szükséges. Nem egyszerű ma szülőnek lenni, minden segítség jól jön. A tanév ugyan már elkezdődött, de ez nem jelenti azt, hogy bármiről is lecsúsztunk volna. Iskolakezdési támogatás 2023 őszén – mutatjuk a lehetőségeket!
Támogatás a munkahelyről
Iskolakezdési támogatás évente egyszer adható utalványban vagy pénzben. Nincs meghatározva az összeg, értékhatár nélkül adható a dolgozóknak vagy akár nappali tagozatos hallgatóknak is. A támogatás elsősorban azoknak a szülőknek jár, akik jogosultak családi pótlékra, és arról a munkáltató felé nyilatkoztak. Július 1. és december 31. között igényelhető a munkáltatótól, de általános gyakorlatként szeptemberben adják.
A munkáltatónak is megéri
Mivel az iskolakezdési támogatás a választható cafeteria-elemek közé tartozik, összege munkáltatónként eltérő. A munkáltatók számára is előnyös lehet adózás szempontjából, ha ezt a támogatási formát biztosítják a dolgozóiknak. Ha egy cég az iskolakezdési támogatást közvetlenül a családtagnak egyéb jövedelemként fizeti, vagy például csekély értékű ajándékként adja, akkor ez a juttatás nem képez járulékalapot.
A pénzbeli támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és emiatt járulékköteles. Az utalvány járulékmentes, de legfeljebb a minimálbér 10 százalékának megfelelő értékű lehet.
Iskolakezdési támogatás 2023-ban is igényelhető az önkormányzatoktól
Szinte minden önkormányzat kínál valamilyen segítséget a nehezebb anyagi helyzetben lévő családoknak. Olyan települések, kerületek is vannak, ahol minden elsős gyereknek jár támogatás, még csak igényelni sem szükséges (például Józsefvárosban).
Milyen támogatást lehet kapni?
Járhat egyszeri pénzbeli juttatás, ami általában 5-20 ezer forint közötti összeget jelent, illetve kapható még utalvány, írószercsomag. Kispesten például teljesen felszerelt iskolatáskákat osztottak szét az elsőt kezdő gyerekek között, a nagyobbak (1-5. osztályig) pedig füzetcsomagot vehettek át. Látható, hogy nincs bevett gyakorlat vagy meghatározott összeg, az önkormányzatok lehetőségeikhez képest igyekeznek segíteni.
A támogatási mértékéről, formájáról érdemes a tanuló lakhelye szerinti önkormányzatnál érdeklődni. Az igényléshez szükséges formanyomtatványt az önkormányzatok weboldaláról lehet letölteni.
Meddig lehet igényelni?
A határidők nem egységesek. Van, ahol októberig, de pl. Szegeden szeptember 15-ig lehet igényelni. Nem árt már a héten utánajárni a dolognak, főleg, ha valamilyen egyéb igazolást, dokumentumot is csatolni kell.
Állami segítség
Rendre idesorolják a több mint 10 éve változatlan összegű családi pótlékot. Augusztusban kétszer utalják az ellátást, de ez nem jelenti azt, hogy még egy hónapit kapnak a szülők pluszban, csupán a szeptemberi utalást hozzák előre. Jellemzően augusztus 25. környékén szokták folyósítani.
További segítség még, hogy a tankönyveket a diákok ingyen kapják. Ott van még az ingyenes menzai étkezés: ez a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek jár, illetve olyan gyermekeknek számára, akiket fogyatékosok intézményében helyeztek el. 50%-os kedvezményt kapnak a nagycsaládban élő gyermekek (ahol három vagy több gyermeket nevelnek), a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek. Az igénylésről korábbi cikkünkben írtunk.
Mi a helyzet külföldön?
A legtöbb európai országban az állam általában ad egy valamekkora összegű egyszeri támogatást a beiskolázásra. Ez Ausztriában a 6-15 éves diákokat nevelő családok számára gyerekenként 100 eurót (körülbelül 38 ezer forint) jelent, ami automatikusan érkezik a szeptemberi családi pótlékkal együtt – írja az Eduline. A családi pótlék az osztrák családoknak 114- 141,5 euró, az Ausztriában dolgozó, de magyar lakcímmel rendelkező családok részére gyerekenként 65,55- 81,36 euró.
A családi pótlék kiegészítéseként a szlovák családok is kapnak iskolakezdési támogatást, ami októberben érkezik. Az Eduline úgy tudja, ez csak az elsős gyereket beiskolázó családoknak jár: 110 eurót (kb. 42 ezer forintot) kapnak a 60 eurós (kb. 23 ezer forint) családi pótlék mellé. Németországban tanévenként és gyerekenként 174 eurót (61 ezer forint) kaphatnak azok a családok, akik családi pótlékban, szociális ellátásban vagy menedékkérői segélyben részesülnek. Romániában 500 lej értékű (38 500 forint) beiskolázási utalvány jár azok, akik a jövedelmük alapján rászorulónak számítanak.
Ahogy azt korábban lapunk is megírta, a kormány augusztusban arról döntött, hogy a napelemes rendszereknél megszűnik az éves szaldóelszámolás lehetősége, és ez nemcsak a 2024-től telepített rendszereknél lesz így, hanem a korábban megvalósult beruházásoknál is. A szakértők szerint ez a döntés felér a napelem halálos ítéletével, hiszen számításaik szerint e változtatás után családi házak esetében gyakorlatilag soha nem térülne meg egy napelemes beruházás.
A döntés nagy sajtóvisszhangot eredményezett és komoly társadalmi felháborodást keltett, hiszen azok a családok, akiknél napelemes rendszert telepítettek, így nemhogy nem spórolnának a beruházásukkal, de hatalmas veszteségeik lennének, hiszen a rendszer bekerülési költsége sosem térülne meg.
Visszavonulót fújt a kormány? Éves elszámolás a napelemes rendszereknél
Kocsis Máté, a kormánypárt frakcióvezetője a közösségi oldalára kitett posztja szerint arra kérte Lantos Csaba energiaminisztert, hogy a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett. A fideszes politikus szerint egy uniós direktíva miatt kellene a kedvezőtlenebb elszámolásra áttérni. Jávor Benedek zöldpolitikus, korábbi EP-képviselő azonban a bejegyzést azzal kommentálta, hogy Kocsis nem mond igazat, az EU ugyanis nem várja el, hogy a magyar napelemes családokat visszamenőlegesen sorolják át éves elszámolásba. Kiszámítható, zöld energiára van szükség, energiabiztonságra – tette hozzá Jávor.
Akkor most mit vár el az Európai Unió? Pontosan nem ezt
Utánanéztünk, és az EU 2019/944 irányelv 15. cikk, 4. bekezdése csak azt követeli meg, hogy 2024 januárjától a tagállamok ne tegyenek lehetővé új éves szaldós szerződéseket. A meglévő szerződésekről azonban nem rendelkezik visszamenőleg. Sőt: azt kéri, biztosítsák a lehetőséget, hogy aki akar, áttérhessen bruttó elszámolásra, emellett viszont az EU egy korábbi, 2013-as iránymutatása kifejezetten arra kéri a tagállamokat, hogy a szaldós rendszerek átalakításakor figyeljenek arra, hogy a meglévő ügyfelek érdekei ne sérüljenek, vagyis ne járhassanak rosszabbul, mint korábban.
Lehet, hogy mégis marad az éves elszámolás a napelemes rendszereknél? Nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy most a kormánypárt frakcióvezetője ezt kéri a kormány energiaügyekért felelős miniszterétől.
Leállások jöhetnek szeptemberben a Diginél: a szolgáltató a hónap folyamán karbantartást végez, ezért előfordulhatnak problémák az internettel és a kábeltévével. Digi karbantartás 2023 – mutatjuk a tudnivalókat.
Leállt a Digi 2023: ez lehet az oka
A szolgáltató több településen, illetve több napon át karbantartások miatt elérhetetlenné teszi internet– és kábeltévé-szolgáltatásait szeptemberben – vette észre az Index. Az első leállás szeptember 5-én (kedden) lesz, és Hajdúszoboszló, Nádudvar, Püspökladány, Báránd, Kaba, Cegléd és Nagykapor településeket érinti. Az ezeken a településeken élő előfizetők éjféltől hajnali hat óráig karbantartási és fejlesztési munkálatok miatt kieséseket tapasztalhatnak a kábeltévé-szolgáltatásban. A kieséseket követően előfordulhat, hogy a beltéri egység vagy a tévékészülék újrahangolására lesz szükség.
Digi karbantartás 2023
Szeptember 6-án Pécsett, illetve Detk, Halmajugra, Kisnána, Ludas, Markaz, Vécslesznek településeken lesz karbantartás. 12-én Mezőkövesd, Füzesabony, Szentistván, Kiskunhalas, Tompa, Kelebia, Mélykút, Bácsalmás, Jánoshalma, Kisszállás következik, 13-án pedig Siófokon és Siófok-Kiliti városrészen várhatóak kiesések a szolgáltatásokban éjfél és hajnali hat óra között. Szeptember 19-én Pápa, Százhalombatta, Érd, Tárnok, Diósd, Sóskút, Pusztazámor kerül sorra: karbantartási és fejlesztési munkálatokat fognak végezni, ezért akadozhat majd a tévészolgáltatás.
A karbantartás egész szeptemberben tart, de úgy tűnik, a munkálatok októberben is folytatódnak. A Digi honlapján már láthatóak újabb időpont.
Elemzések alapján az elektromos és benzines autó kötelező szerviz költsége nagyjából ugyanannyi. Kötelező szervizre az elektromos autót kétévente vagy 30.000 megtett kilométer után kell vinni. Viszont kevesebb alkatrész van benne, mint egy benzines vagy dízel autóban, így töredékére csökken a javítandó elemek száma: nincs benne például váltó, katalizátor és a motortérben nincs sok teendője az autószerelőnek. Ami rendszeres cserét igényel az elektromos autónál, az a pollenszűrő és a fékfolyadék, illetve 120.000 kilométerenként a hűtőfolyadék.
A főegységek ugyanazok egy elektromos autónál, mint egy benzinesnél, így például a gumicsere vagy futómű ellenőrzés mindkét autónál szükséges. De például a féket ritkábban kell cserélni, mint egy benzines autónál, mert sokkal kevésbé kopik.
Amitől viszont mindenki tart az elektromos autó esetében, az az akkumulátor, ami újonnan több millió forintos költséget jelent. Emellett az elektromos autó javításának szervizdíja mind a márkaszerviz, mind a független szerviz esetében magasabb, mint egy benzines autónál.
De mit jelent ez konkrétan? Milyen költségekkel számolhatunk egy elektromos autó javítása esetén?
Mennyibe kerül az akkumulátor?
Az elektromos autó esetében a legdrágább alkatrész maga az akkumulátor. Az akkumulátor csere árát kilowattonként számolják, ára az akkumulátor kapacitásától függ. Ez egy Renault Zoé esetében 60.000 Ft/kWh, de egy Honda E Tron vagy egy Kia E Soul esetében ez 170.000 Ft/kWh.
Nyilván a sérülés mértékétől függ, de nagyon ritka, hogy a teljes akkumulátort cserélni kelljen, többnyire a részleges javítás elég, például csak cellákat kicserélni. Ha elkerülhetetlen a teljes akkumulátor csere, akkor tudunk venni használtan is, a teljes csere ára azonban több millió forintot jelent típustól függően.
Jelenleg 8 évre vagy 160.000 kilométerre számítják egy akkumulátor élettartamát, ennyi időre adják általában a garanciát is. Ezzel egyidejűleg megfigyelhető, hogy az akkumulátorok gyártásának átlagos költsége 10 év alatt csökkenő tendenciát mutat. Így a további, folyamatos fejlesztések alapján az árak csökkenését várják.
Elektromos autó javításának óradíja
Az elektromos autó javításának óradíja márkaszervizenként változik, de a független elektromos autószervizek esetében is több ezer forintos eltérések lehetnek. A BMW-nél például nincs különbség óradíj tekintetében, hogy elektromos vagy benzines autó szereléséről van szó. A Ford például beépítette a szervizdíjat a garanciába. A többi márkaszerviznél átlagosan 5-10.000 Ft-tal kerül többe az elektromos autó szerviz költsége. Természetesen a szerviz költségen felül meghatározza az árakat, hogy mennyi alkatrészt kell cserélni vagy mekkora kár érte az autót.
A márkafüggetlen szervizekben is nagy különbségek lehetnek. Ahol a benzines autó szerelési óradíja 12.000 Ft, ott a hibrid és elektromos autó szervizdíja 16.000 Ft, de az óradíj elmehet egészen 30.000 Ft-ig is.
Feltéve, ha nagycsaládot terveznek. Szeptember 1-től ismét változott a CSOK és a Babaváró támogatás szabályrendszere, amelyet az augusztus 30-án megjelent Magyar Közlönyben jelentett be a kormány. A változtatás ugyan nem nagy volumenű, azonban év végéig még inkább felpörgetheti a CSOK iránti érdeklődést a piacon a Duna House és a Credipass szakértői szerint.
Enyhített a kormány az idei év hátralévő részében igényelhető Családi Otthonteremtési Kedvezmény feltételein. A támogatás továbbra is igénybe vehető meglévő, illetve vállalt gyermek után is, amennyiben a házaspár egyik tagja sem töltötte be a 40-et. Ami változott:
eddig csak legfeljebb két vállalt gyermekre lehetett támogatást kérni használt ingatlan vásárlása esetén. Szeptember 1-től viszont ez már három gyermekre is érvényes az újépítésű ingatlanokon kívül már használt lakás vásárlás esetén is.
Ez a módosítás a fennmaradó időben vélhetően a korábban vártnál is jobban felpörgetheti majd az igénylési kedvet.
CSOK szabályok változása: több maradhat a családi kasszában
Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője elmondta: a módosításnak köszönhetően esélyt kaphatnak azok is, akiknek eddig talán pont az a néhány millió forint hiányzott a családi költségvetésből, amely a kényelmes és megfelelő otthon megszerzéséhez szükséges. Változik egyébként a gyermekvállalás határideje is: eddig, ha újépítésű, háromgyermekes CSOK-ot igényelt volna az ügyfél, abban az esetben a vállalt gyermekek számától függetlenül 10 év állt rendelkezésre. Most ez is szigorodott:
a korábbi helyett egy vállalt gyermeknél 4 év,
két vállalt gyermeknél 8 év,
három vállalt gyermeknél pedig 10 évre módosult a határidő.
Mennyi az annyi?
A módosítással azoknak az ügyfeleknek, akik eleve nagy családot terveztek, most lehetőségük nyílt a korábbi 10 millió helyett, 15 millió forintos támogatott hitelt felvenni, ami a havi törlesztőrészleteket tekintve nagyjából 71 ezer forintos kiadást jelent. Ezzel máris nagyjából 16 000 Ft-ot spóroltak minden hónapban, hiszen a 10 millió forintos támogatott hitel és 5 millió forintos piaci hitel esetén a havi törlesztőrészlet 87 500 Ft körül alakult volna – korábban pedig csak erre a konstrukcióra volt lehetőség. Ez 25 éves futamidőre levetítve nagyjából 5 millió Ft-ot jelent, ami a családi kasszában marad.
Az sem elhanyagolható tény, hogy használt ingatlan vásárlása esetén eddig a két gyermekre járó 1 430 000 forintos CSOK támogatás helyett az ügyfél most 770 ezer forinttal több támogatást kaphat a vágyott 3. gyermek vállalására. Ez összességében az említett futamidőre, az 5 millió Ft ki nem fizetett hitelkamattal együtt mintegy 6 millió forintos spórolást jelent. Abban az esetben, ha az ügyfelek mégis megengedhetik maguknak a magasabb, 87 ezer Ft körüli törlesztőt, akkor a három gyermekes CSOK támogatással és egy 2 millió forintos extra piaci hitellel, akár 3 millió forinttal drágább ingatlant is megvehetnek.
További enyhítések a CSOK-nál:
A gyermekvállalás akkor is teljesítettnek tekinthető, ha a pár egyik tagja meghal.
A TB jogviszony elfogadásában is történt módosítás: amennyiben a jogviszony szünetel (például egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén), akkor az nem számít megszakításnak, valamint az is elfogadható lesz, ha az ügyfél Magyarországon dolgozik, de külföldre adózik. Ezt azonban az adott ország illetékes hatósága által kiadott igazolással szükséges alátámasztani.
Olyan esetekben, amikor nincs szükség építési engedélyre vagy egyszerű bejelentésre (pl. tetőtér beépítéséhez), akkor enélkül is igényelhető lesz a támogatás.
Változások a Babavárónál
A jövő évtől szigorodnak az igénylőkkel szemben támasztott életkori feltételek, valamint a támogatási összeg is változik. Eddig kikötés volt, hogy a Babaváró támogatást mindössze egyetlen alkalommal vehetik igénybe az ügyfelek. Szeptembertől újdonság, hogy ismét igényelhető lesz a Babaváró akkor is, ha korábban megkötötték a szerződést, de a támogatott hitelt valami miatt mégsem folyósították.
Kiemelendő újítás még, hogy a támogatást válás esetén is lehetőség lesz újra igényelni. Ezt abban az esetben lehet meglépni, ha a Babaváró kölcsön összegét korábban teljes egészében visszafizette a házaspár. Új szabályozás lép életbe a pár egyik tagjának halála esetén is. A kamatmentesség ebben az esetben megmarad akkor is, ha a futamidő első 5 évében nem születik meg a gyermek. Ilyenkor azonban fontos, hogy a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 180 napon belül a bankhoz kérelmet kell benyújtani, melyet a pénzintézetnek 30 napon belül el kell bírálnia, majd 5 napon belül tájékoztatnia kell a kérelmezőt a döntésről. Fontos változás az is, hogy a gyermek születését követően 60 napról 180 napra módosul a támogatás igénylési határideje.
Az őszről általában az olyan kerti munkák jutnak az eszünkbe, mint a gyepgondozás vagy a zöldhulladék összegyűjtése, pedig most is termeszthetünk növényeket. Használjuk ki a kertünket, amíg lehet: az ősszel vethető zöldségek közé tartozik például a spenót, a rukkola, a cékla, a retek, de nevelhetünk otthon akár brokkolit és karfiolt is. Bónusz: a hűvösebb idő azt is jelenti, hogy kevesebb a poloska és gyom, ráadásul a kertészkedéssel járó munka is sokkal kényelmesebb, mint a nyári hőségben.
Akár szorgos kertműveléssel teltek az elmúlt hónapok, akár túl elfoglaltak voltunk ehhez, itt az ideje, hogy elvessünk néhány „őszbarát” magot. A hideg beállta előtt lesz alkalmunk élvezni munkánk gyümölcsét – pontosabban zöldségét.
Mit ültessek a kertbe ősszel?
Ősszel a talaj hőmérséklete még kellően meleg, a csapadékmennyiség több és a hideg éjszakák is segítenek abban, hogy nedvesség maradjon a növényeken. Ezek a tényezők tökéletes környezetet biztosítanak a csírázáshoz. És ahogy írtuk fentebb, kevesebb a gaz és kártevő.
Mire figyeljünk?
Érdemes a vetőmagok csomagolásán megnézni, hány nap alatt érnek meg a zöldségek és ez alapján kiszámolni, hogy mikor kell azokat ültetni. Például, ha a növény 60 napig érik, és az első fagy november 3-ára várható, akkor a magokat szeptember elején kell elvetnünk.
Ősszel vethető zöldségek
A következő zöldségek jól tűrik a hűvösebb időjárását és gyorsan növekednek (45-60 napig):
Számos leveles zöldség termeszthetünk ősszel, például spenótot, mángoldot, kelkáposztát, rukkolát és különféle salátákat. Ezek a zöldek szeretik a napsütést, a bőséges vizet és a jó vízáteresztő talajt.
A gyökérzöldségek, mint a például a cékla, a retek és a fehérrépa gondozása nem jár sok fáradsággal, kedvelik a napfényt, de félárnyékban is szépen növekednek. A rendszeres öntözés viszont elengedhetetlen.
A keresztesvirágú zöldségek – mint például a brokkoli, a karalábé, a karfiol és a kelbimbó –legjobban napsütéses helyen fejlődnek, de elviselik a részleges árnyékot is. Bőséges vízre és a jó vízáteresztő talajra van szükségük.
Ez csak néhány példa. Lényeges, hogy miután eldöntöttük, mint szeretnénk ültetni, nézzük utána, hogy milyen egyéb speciális szükségleteik lehetnek (műtrágya, talajtakarás, esetleg fagyvédelem).
Növények ültetése ősszel – hogyan hozzuk ki a kertünkből a legjobbat?
Készítsük elő a talajt! Távolítsunk el minden gyomot és a tavaszi növények maradványait, majd készítsük elő a talajt. Műtrágyára, talajtakaróra, komposztra is szükség lehet.
Vessünk jól! Sok mag különösebb előkészület nélkül, közvetlenül ültethető a kerti talajba. Tartsuk be a csomagoláson olvasható utasításokat! Az, hogy valamit milyen mélyre, egymástól milyen távolságra érdemes ültetni, nagyon is fontos információ.
Figyeljünk az öntözésre! Előfordulhat, hogy az első hetekben különösen bőkezűen kell locsolnunk, hogy kellően nedves legyen a talaj a magok csírázása alatt. Ez attól is függ, milyen mélyre vetettük a magokat: például a retket (ami mindössze 3 hét alatt megnő!) 15 cm mélyre kell vetni, míg a rukkolát elegendő 2,5 cm-re. A rukkolát csírázásig nedvesen kell tartanunk, de a retek is folyamatos locsolást igényel, mert hamar kiszárad.
Milyen az időjárás? Ettől függ az öntözés. Ha melegebb az ősz, akkor a növényeknek több vízre lehet szükségük, tartósan csapadékos időnél éppen fordítva.
Mikor jön a szüret? Járjunk utána, hogyan kell kinézniük az érett növényeknek! Például a kelkáposzta levelei egész szezonban szedhetők. Sötétzöldnek, keménynek és vastagnak kell lenniük. A karfiolt akkor szedjük le, amikor a feje teltté válik és a felülete még puha. A brokkolinak a még ki nem nyílt virágait fogyasztjuk, ezért gyakran kell ellenőrizni, főleg meleg időben, hogy ne virágozzon ki. Szedjük le, amikor a rügyek gyufafej nagyságúra nőttek. Jó tudni: a házilag termesztett brokkoli nem fog akkorára nőni, mint a hipermarketben kapható, ne várjunk soká a leszedéssel.
A kormány 2021 őszén döntött az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstop bevezetéséről. Az Idea Intézet 2023. nyár közepén végzett felmérésében vizsgálta az intézkedéssel kapcsolatos lakossági véleményeket. A kutatás adatfelvételi időszakában e szabályozások még érvényben voltak, de széles körben ismert volt már, hogy augusztustól megszűnnek majd – írja az Index a kutatás alapján.
Ideje volt az árstop kivezetésének
A hazai felnőtt népesség tagjai ekkor már több mint másfél éves tapasztalattal rendelkeztek az ársapkák hétköznapokra gyakorolt hatásairól. A 2023-as év második felére az ársapka-intézkedések széles körben ismertek voltak, a hazai felnőttek túlnyomó többsége hallott már róluk (81 százalék). A döntő többség úgy gondolta, hogy többé-kevésbé tisztában van ennek az intézkedésnek a jelentésével és azzal is, hogy augusztus elsejétől megszűnik.
Az ársapkák kivezetésével kapcsolatos kormányzati döntés összhangban állt az intézkedésekkel kapcsolatban 2023. nyár közepére kialakult lakossági véleményekkel. Határozott, domináns, többségi álláspontról ugyan nem lehet beszélni, de
nyár közepére mindenképpen többen voltak azok, akik az ország gazdasági helyzete szempontjából inkább rossz vagy kifejezetten rossz döntésnek tartották az ársapkák bevezetését (46 százalék), mint azok, akik pozitívan vélekedtek erről (26 százalék).
Ugyanakkor az ársapkák jól érzékelhető népszerűtlensége a kormánypárti szavazók véleményét nem befolyásolta. Döntő többségük az ársapkák bevezetéséről még ekkora is pozitívan vélekedett.
Az egyes alapvető élelmiszerek árstopszabályozása, annak gazdasági létjogosultsága, használata, rövid és hosszabb távú hatása közgazdászok között is vitatott. Így talán az is természetesnek mondható, hogy a hazai felnőtt lakosság piaci folyamatok szabadságára, az állami beavatkozás szükségességére vonatkozó véleménye nem igazán tűnik következetesnek – állapította meg az intézet.
Az ártsop helyett jöttek a kötelező akciózás
Miközben az intézkedés hatálybalépése előtti utolsó időszakban a felnőtt népesség kicsivel több mint fele támogatta az élelmiszer-ársapkák megszüntetését (52 százalék), majdnem ugyanennyien egyetértettek azzal is, hogy augusztustól a korábban árstopkorlátozás alá eső élelmiszerekre is kiterjed a kötelező akciózás (47 százalék).
