Nyitólap Blog Oldal 576

Nem éri meg kockáztatni: ezekért büntethetnek a rendőrök a téli autózás során

téli gumi büntetés

Nemcsak az álló helyzetben melegített motorért, hanem a lefagyott szélvédőért is büntethetnek a német rendőrök – írja a hvg.hu. A felesleges szennyezést és zajkeltést nyugaton már büntetik, de van még egy-két dolog, amire nem árt odafigyelni a téli autózás során. Vaskos büntetés járhat például azért, ha a téli útviszonyok között nyári gumival autózunk. Mi a helyzet Magyarországon?

Téli gumi: büntetés járhat, ha nem megfelelően használjuk?

Régi beidegződés, hogy hidegben az autót járatni kell indulás előtt, nem szabad hideg motorral egyből elindulni. Ezt manapság már felesleges bekalkulálni a reggeli indulásba. A mai benzines vagy dízel autók ugyanis már nem igénylik, hogy a reggeli fagyban bemelegítsük a motort indulás előtt. Sőt, azzal teszünk jót, ha mihamarabb elindulunk az autóval. 

Németországban és Ausztriában súlyos pénzbírságot kaphatunk az álló helyzetben történő motormelegítését, amely nemcsak környezetszennyező, de feleslegesen zajkeltő tevékenység. Mennyi lehet a bírság?

Németországban például 80 eurós (30 ezer forint) bírság és egy büntetőpont járhat ezért. Az osztrák hatóságok 75-150 (28-57 ezer forint), illetve akár 5 000 eurós (1,9 millió forint) bírságot is kiszabhatnak ilyen ügyekben.

Hó a gépháztetőn, jég a szélvédőn – ezért is büntetés jár

Szőrszálhasogatásnak is tűnhet, de néhány dologra jobban odafigyelve a minimálisra lehetne csökkenteni a téli autózásból fakadó baleseteket. 

Németországban például 60 eurós (23 ezer forint) bírság és egy büntetőpont járhat a téli útviszonyok melletti nyári gumis autózásért. Magyarországon a jelenleg hatályos törvények szerint nem szabható ki büntetés vagy figyelmeztetés, ha egy autós az évszaknak nem megfelelő abroncsot használ.

Mit vonhat maga után, ha nem a látási viszonyoknak megfelelően választjuk ki a haladási sebességet? Ne lepődjünk meg, ha 100 eurós (38 ezer forint) büntetést és egy darab büntetőpontot kapunk ezért.

Amennyiben valaki úgy indul el, hogy nem takarítja le a havat sem a gépháztetőről, sem az autó tetejéről, az 25 eurós (10 ezer forint) bírságra számíthat, a nem megfelelően kivilágított autóval történő közlekedésért pedig 20 eurós (8 ezer forint) büntetést szabhatnak ki a rendőrök.

A szélvédő jégtelenítésének mellőzése 10 eurós (4 ezer forint) bírságot jelent, hiszen nemcsak magát, hanem másokat is veszélyeztet az, ha valaki úgy autózik, hogy nem lát ki megfelelően az autóból – foglalta össze a HVG.

Mit mond a KRESZ?

A KRESZ szabályok alapján „aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles azt úgy tenni, hogy a személy-és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. „

Ha tehát nem takarítottuk le megfelelően a szélvédőnket, és egy baleset résztvevői leszünk, akkor az gondatlanságnak minősülhet, amit súlyosbító körülményként vesznek figyelembe a hatóságok. Ha esetleg a csökkent látótér miatt mi okozunk balesetet, amelyben valaki nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved, abból büntetőeljárás indulhat.

Ezek Magyarország legjobb munkahelyei – TOP30-as lista

Magyarország legjobb munkahelyei

Melyek a legjobb munkahelyek Magyarországon? A Munkahelyeink.hu összeállította a dolgozók által legjobban szeretett munkáltatók rangsorát. A népszerű karrierplatform 2024-ben harmadik alkalommal készítette el a legjobb munkahelyek rangsorát, amely kizárólag a korábbi és jelenlegi alkalmazottak véleményére alapoz. Mutatjuk a listát, melyek lettek Magyarország legjobb munkahelyei.

Mitől lesz jó egy munkahely?

A legkedveltebb munkahelyeket összegyűjtő felmérés célja, hogy hiteles információkkal  segítse a munkavállalókat a munkahelyekről. Emellett a munkaadóknak is jó visszajelzést jelent a foglalkoztatottak véleménye a márkaépítés területén végzett tevékenységük eredményéről. 

A rangsor valódi munkavállalói visszajelzésekre épül, az alábbi szempontok figyelembe vételével:

– bérezés

– juttatási csomagok

– fejlődési lehetőségek

– munka és magánélet összehangolása

– menedzsment

– vállalati kultúra

– vállalati értékek

A felmérés a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakban adott értékelések alapján készült. A listára csak azok a munkáltatók kerülhettek fel, amelyek legkevesebb 30 munkavállalói értékelést kaptak.

Magyarország legjobb munkahelyei

A munkavállalók értékelése alapján Magyarország legjobb munkahelyei az alábbiak lettek:

  1. Yettel Magyarország
  2. Pepco Magyarország 
  3. Harman Magyarország 

A dolgozók értékelése alapján ezek a vállalatok kerültek az első három helyre.

A teljes lista pedig az alábbiak szerint alakult:

1. Yettel Hungary

2. Pepco Hungary

3. Harman Hungary

4. METRO Hungary

5. Coca-Cola HBC Hungary

6. PENNY

7. dm Hungary

8. JYSK Hungary

9. Erste Bank

10.  Audi Hungaria 

11. Bosch Magyarország

12. McDonald’s Magyarország

13. Samsung

14. Continental Hungary

15. Jabil Circuit

16. Magyar Telekom

17. ALDI Magyarország

18. Richter Gedeon Nyrt.

19. Deutsche Telekom IT Solutions HU

20. ROSSMANN Magyarország

21. Lidl Magyarország

22. OTP Bank

23. MOL Group

24. SPAR Magyarország

25. Vodafone Magyarország

26. Tesco Magyarország

27. Flex Hungary

28. MÁV – START Zrt.

29. Magyar Posta

30. Auchan Magyarország

Olvashatjuk a Munkahelyeink.hu oldalon. A WhereWeWork platform Kelet-Közép-Európa, valamint a Közel-Kelet és Észak-Afrika egyik legnagyobb munkavállalói és munkáltatói platformja több, mint 200 ezer regisztrált alkalmazottal és 850 vállalattal, amely naprakész információkkal segíti az álláskeresőket és a munkaadókat is. 

Nagy áremelésre készülnek a mobilszolgáltatók: ennyivel drágulnak a díjak

Kéz okostelefont használ gyapjú kabátban, homályos háttérrel

Mindhárom magyarországi mobilszolgáltató a Vodafone, a Telekom és a Yettel, sőt még a Digi is bejelentette, hogy 2024-ben árat emelnek. Mindez az inflációkövetés eredménye, tehát díjkorrekciót hajtanak végre. Március elsejétől lesznek érvényesek az új tarifák. Mennyi lesz a Vodafone áremelés 2024-ben? Megmutatjuk a többi szolgáltatót is.

Vodafone áremelés 2024-ben

2024. március 1-jétől emelkednek a díjak. Törthavi elszámolással, tehát ha valakinek nem ezen a napon kezdődik majd az új számlázási ciklusa, akkor időarányosan február végéig a jelenlegi díj lesz számlázva, és március 1-jétől ugyancsak időarányosan számoljál ki. A kettő együtt fogja adni ebben az esetben az első új számlát.

Miért 15 százalék?

A fogyasztói árindex alapján az inflációkövető díjkorrekciója például a Vodafone-nál 22,01% lenne, viszont a közelmúltban kedvezőbbek a gazdasági változások, és az inflációs ráta csökkent, ezért a díjkorrekció mértékét csökkentették.

Mivel az előző évi inflációból indulnak ki, ami 17,6 százalék volt, igazából mondhatni jól jártunk az alacsonyabb 15-15,4 százalékos áremelésekkel. Viszont így is az infláció értéke nagyjából háromszorosa a decemberben mért éves (5,5 százalék) inflációnak, tehát még ez a díjkorrekció is elég magasnak számít.

Telekom áremelés 2024-ben

A Telekomnál a legkisebb mértékű az áremelés. A pontosan 15 százalékos díjkorrekció az otthoni tv-, internet és telefonszolgáltatásokra, a mobil net- és hangszolgáltatásokra vonatkozó havi díjait fogja érinteni. A forgalmi díjakra mint sms díj és perc díj, illetve a kiegészítő szolgáltatásokra nem vonatkozik az emelés.

Mi a helyzet a Yettel-nél?

A Yettel mobilszolgáltatónál 15,3 százalékkal emeli a díjakat március 5-től. Itt sem számítanak a pénzbeli változások a perc és sms díjakra, havi díjakra és a lakossági előfizetések kiegészítő adatjegyeinek áraira sem.

A Vodafone emel a legnagyobbat

A vodafonosok tapasztalhatják majd a legmagasabb áremelést, ami ugye 15,4 százalék. A korrekció az egyéni előfizetői szerződés szerinti havi előfizetési díjra vonatkozik, illetve kedvezményekre. Nem vonatkozik áremelés az eszközbiztosításra, hang forgalmi díjára, egyszeri díjakra és készülék részletfizetésére.

Budapesten vagy vidéken jobb állást keresni? A számok nem hazudnak

munkakaresők száma 2023

Nőtt az aktív álláskeresők száma, ezzel együtt pedig csökkent a betöltésre váró pozíciók aránya – derül ki a Profession.hu legfrissebb elemzéséből. A vezető állásportál közleményéből több érdekesség is kiderül. A tavaly év végi adatok rámutatnak, hogy mely vármegyékben volt a legmagasabb a munkakeresők száma 2023 utolsó negyedében. Emellett megtudhatjuk, hogy milyen állásokra pályáznak a legtöbben és hol lassult le a munkaerő felvétel.

Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója szerint a januári munkaerőpiaci adatok fokozott álláspiaci aktivitást jeleznek elő. Tavaly az utolsó negyedévben a meghirdetett állásokra 20,9 százalékkal több pályázat érkezett, mint az előző év azonos időszakában. A betöltésre váró állások száma viszont 13,5 százalékkal csökkent.

Munkakeresők száma 2023: ezekben a vármegyékben a legnagyobb az aktivitás

Két vármegye kivételével az ország egész területén jellemző volt a megemelkedett munkakeresők száma 2023 utolsó negyedévében. A legnagyobb növekedés az alábbi vármegyéket érintette:

  • Szabolcs-Szatmár-Bereg – 47,1 százalék
  • Pest – 45 százalék
  • Békés – 43,4 százalék
  • Tolna – 60,1 százalék

Ugyanakkor elmaradt a jelentkezések száma Nógrád (mínusz 22,9 százalék) és Bács-Kiskun (mínusz 10,2 százalék) vármegyékben az előző évitől.

Mely területekre érkezik be a legtöbb álláspályázat?

A legnagyobb mértékben az alábbi kategóriákban meghirdetett állásoknál nőtt a munkakeresők száma 2023 utolsó három hónapjához képest:

  • IT üzemeltetés és telekommunikáció – 61,9 százalék
  • vendéglátás, hotel, idegenforgalom – 51,4 százalék
  • IT, programozás, fejlesztés – 49,9 százalék.

A legalacsonyabb emelkedés pedig az értékesítés és kereskedelem (10,4 százalék) területén volt. A beérkezett álláspályázatok száma a jogi és a banki kategóriákban mutatott csökkenést.

Melyek a legjobban fizetett szakmák? Utánajártunk, hogy mivel lehet a legtöbbet keresni.

Melyik vármegyékben lassult le a munkaerő felvétel?

Az adatok alapján 2023 utolsó negyedében szinte minden vármegyében elmaradt a meghirdetett állások száma az előző év azonos időszakában aktivált hirdetésekétől. Ez országos szinten átlagosan 13,5 százalékot jelent.

Heves és Veszprém vármegyék előtt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye területén lassult le leginkább a munkaerő felvétel az előző év végéhez képest. Itt 30,5 százalékkal kevesebb betöltésre váró pozíciót hirdettek meg, mint egy évvel korábban.

A térségben leginkább az IT programozás és fejlesztés, valamint a gyártás, termelés és a mérnöki kategóriákban kínált lehetőségek szűkültek. Minimális növekedést mindössze a szakmunka, illetve a bank, biztosítás, bróker, az adminisztrációs területek és a marketing-média-PR hármasa produkált.

Mi a helyzet a fővárosban?

Budapesten szintén csökkentek az új munkalehetőségek az előző év utolsó három hónapjához képest a legtöbb területen, összesen 14,7 százalékkal. Ezek közül a legnagyobb mértékben a banki területek, a szolgáltató központok (SSC) hirdetésszáma fogyatkozott meg, viszont 27,9 százalékkal több nyitott állás volt a vendéglátásban, idegenforgalomban dolgozók számára a fővárosban.    

Munkakeresők száma 2023: Melyik vármegyékben nőtt leginkább a munkaerőigény?

Három vármegyében nőtt a munkaerőigény:

  • Hajdú-Bihar vármegyében 20,7 százalékkal
  • Tolna vármegyében 12,8 százalékkal
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 0,2 százalékkal

emelkedett a feladott álláshirdetések száma, mint egy évvel korábban.

(Forrás: MTI, Profession.hu)

Megszűnik a családi pótlék? A kormány végre választ adott

családi pótlék megszűnik

A családi pótlék összege 2008 óta változatlan: 12 200 forint, amely a gyermekek száma és egészségi állapot alapján változhat. Évről évre felmerül, hogy vajon a kormány tervezi-e emelni a családi pótlék összegét. Ez egy alanyi jogon járó nevelési ellátás, amely a születéstől egészen addig jár, ameddig a gyerek köznevelési vagy szakképző intézményben tanul. Néhány napja merült fel a családi pótlék megszüntetésének híre egy államtitkári válasz alapján. Lehetséges, hogy a családi pótlék megszűnik? A kormány közleményben reagált a hírekre.

Elképzelhető, hogy a családi pótlék megszűnik?

Néhány nappal ezelőtti írásos válaszában nem cáfolta a családi pótlék megszüntetésének tervét a Kulturális és Innovációs Minisztérium. 

Arról, hogy a családi pótlék megszűnik, még Csák János kulturális és innovációs miniszter tavaly decemberi nyilatkozata alapján indultak el a találgatások. Nyilatkozatában Csák János úgy vélekedett a családi pótlék megemeléséről, hogy

“ha valaki csak segélyen él, és nem a munkaerőpiacról, azt nem tartjuk jó iránynak”. 

Ezt követően Ungár Péter, az LMP társelnöke kérdezett rá Csáknál, hogy a fentiek alapján szerepel-e a kormány tervei között a családi pótlék megszüntetése. A KIM államtitkára, Vitályos Eszter írásban az alábbiakat reagálta:

"A kormány családtámogatási rendszere sokrétű, ennek egészéből nem lehet kiragadni és elszigetelten kezelni a családi pótlékot. A család-és munkaalapú társadalomban hisznek, ezért a segélyezés kiterjesztése helyett különböző támogatásokkal segítik azt, hogy minél több embernek legyen munkája.” 

Ez nyilatkozat további kételyeket szült, hiszen a minisztérium nem adott egyértelmű választ a kérdésre.

Ungár Péter egyúttal azt is megkérdezte, hogy ha a kormány nem tervezi megszüntetni a családi pótlékot, mit tett és mit fog tenni azért, hogy az értékálló legyen. Emellett hogyan segít azoknak az egyszülős családoknak, amelyek a közlekedés, betegség, illetve több kiskorú gyermek nevelése miatt nem tudnak elhelyezkedni. Az államtitkár azt írta, több családi ellátás összege emelkedett januártól, és ahogy 2023-ban, úgy idén is több, mint 3 milliárd forintot biztosítanak a családok támogatására. 

A családi pótlék megszűnik? Mit reagált a minisztérium a legújabb közleményében ezzel kapcsolatban?

Tegnap reagált  a kormány a családi pótlék megszüntetésének hírével kapcsolatban, miután többen elkezdtek találgatni Csák János kijelentése nyomán, hogy vajon ez mit jelenthet és mit fog eredményezni a gyakorlatban.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményt adott ki a sajtóhírekre: a kormány

“nem tervezi a családi pótlék megszüntetését, ez álhír”.

Bizonyítvány letöltés a KRÉTA-rendszerből: lépésről lépésre mutatjuk, hogyan csináld

háttal ülő ünneplőben lévő diákok írnak valamit sulis padokban
középiskolai felvételi 2026

Január 20-án 55 ezer 8. osztályos diák írta meg a központi felvételit, ám ez nem egyenlő a középiskolai jelentkezéssel. A kiválasztott intézményekbe 2024. február 21-ig kell leadni a jelentkezéseket, ugyanis az általános iskolák ezen a napon továbbítják a tanulói és jelentkezési lapokat, ekkor vélik a dolog hivatalossá. Milyen dátumokra kell odafigyelni, hogyan történik a bizonyítvány letöltés a KRÉTA-ból? Íme a tudnivalók!

A középiskolai központi írásbeli után bőven lesz teendőjük a nyolcadikosoknak. Elsőkörben azt mutatjuk meg, hogyan kell a bizonyítvány letölteni a KRÉTA-ból.

KRÉTA bizonyítvány letöltés: így csináld!

A tanulók és gondviselők számára az Információk menüpont Bizonyítványok pontjában elérhetők az adott KRÉTA rendszerben tárolt, korábbi évek tanulói bizonyítványai.

Ebben a menüpontban érheti el a tanuló eddig megszerzett bizonyítványait és értesítőit, amelyet a tanév kiválasztása után egyszerűen le is tölthet, PDF formátumban.

Két fontos dolog: A tanévre vonatkozó összes dokumentum egy tömörített fájlban kerül letöltésre. A dokumentumokat a tömörített mappa kibontása után érhetjük el. Intézményváltás esetén a menüpontban csak az adott intézményben szerzett értékelések jelennek meg a dokumentumokban, korábbi intézmény(ek) adatai az adott Intézmény KRÉTA rendszeréből tölthetőek le.

Középiskolai felvételi 2024: milyen dátumokra kell figyelni?

2024. február 9.: Az eredményekről ezen a napon értesíti a diákokat az Oktatási Hivatal. Ezzel párhuzamosan az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.

2024. február 21.: Az írásbelin szerzett pontok alapján február 21-ig lehet leadni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolába. Az általános iskolák ezen a napon továbbítják a tanuló-i és jelentkezési lapokat, ekkor történik meg a hivatalos jelentkezés. Ha a tanuló hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezik, akkor a szükséges űrlapok kitöltését és benyújtása egyénileg is intézhető.

2024. március 4-től 20–ig: Több középiskolában a felvételi része a szóbeli vizsga is, amelyet idén ebben az időszakban tartanak. Jó tudni: az intézmények sorrendjét április 8. és 10. között lehet módosítani.

2024. május 2.: A sikeres felvételről vagy elutasításról szóló határozatot ezen a napon kapják meg a diákok.

2024. június 26-28.: Ekkora lehet a középiskolákba beiratkozni.

Mi történik akkor, ha a tanulót sehová sem vették fel?

Mivel 16 éves koráig mindenki tankötelezett, akkor is fel kell venni valahová a diákot, ha a felvételi során egyik megjelölt helyre sem kerültet be. Ezeket a jelentkezéseket a pótfelvételin kell lebonyolítani. Ilyenkor azokba az iskolákba lehet jelentkezni, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90%-át töltötték fel.

Ebben az esetben a jelentkezést egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában, az ekkor benyújtott felvételi kérelmekről pedig május 22-ig dönt az igazgató. Az intézmények egészen augusztus végéig tarthatnak rendkívüli felvételi eljárást.

Forrás: tudasbazis.ekreta.hu, eduline.hu

Szorongás teszt: 5 apróságnak tűnő dolog, ami bajt jelez

szorongás teszt

A szorongás nem mindig mutat egyértelmű jeleket. Azt gondolhatjuk, a szorongás markáns és látványos tünetekkel kommunikál, mint a jövőtől való rettegés, a pánikrohamok vagy a folyamatos aggodalom. A szorongásnak számos arca lehet, amelyet az alábbi szorongás teszt alapján beazaonosíthatunk. Ha a következő helyzetek, gondolatok nagyon is ismerősek számunkra a hétköznapok során, akkor elképzelhető, hogy valóban szorongással küzdünk. 

Szorongás teszt a mindennapi szorongásaink beazonosításához- mit érzek valójában?

Az alábbi apróságnak tűnő dolgok valójában szorongást jelezhetnek. Amennyiben úgy érezzük, hogy túlzottan jelen vannak a mindennapokban és korlátoznak bennünket, érdemes szakember segítségét kérni.

  1. A szorongás egyik jele lehet, ha túlságosan ragaszkodunk a mindennapi rutinhoz és nem tudjuk elképzelni, hogy nem az előre eltervezett dolgok szerint alakuljon minden. Hasonló a kényszerbetegséghez, de azért ez nem arról szól, hogy például egymást után tízszer kell kezet mosnunk, csak szorongatva érezzük magunkat, ha el kell térnünk a rutintól. Ez a viselkedés irányulhat bármilyen új helyzet elkerülésére vagy egy program pontról pontra való megtervezésére.
  2. A szorongás teszt része, hogy mennyire uralja a mindennapokat a kontroll iránti vágy. Ez sokszor egészen apró dolgokban mutatkozik meg és olyan, mintha minden mozzanatot -beleértve a családtagokét – az irányítása alá szeretne vonni. Hol legyenek a poharak, hogyan legyen eltéve az ágynemű, stb. Egy nem szorongó számára mindegy, hogy hogyan áll a szőnyeg; egy szorongó úgy érzi ezzel az egész világa nincs rendben.
  3. Könnyen gerjed haragra? Emögött a túlzott éberség is meghúzódhat. Ha valaki szorongóvá válik, akkor nagy eséllyel nőtt fel olyan családban, ahol szóbeli vagy akár fizikai bántalmazás érte. Ilyen környezetben a gyerekek éberré válnak, mert folyamatosan a szülő reakcióit kell figyelni. Ez az állandó éberség felnőtt korban is megmarad, ami egy folyamatos feszült állapotot termet, amiben könnyebben felhúzza magát az ember.
  4. Érdekes tünet lehet a szorongás szempontjából a passzivitás. Előbb gondolnánk depresszióra, mint a szorongás tünetére amikor arról van szó, hogy az egyén ignorálja a körülötte történteket. Ennek hátterében az áll, hogy a legjobb úgy tenni, mintha nem is létezne, hiszen így figyelmen kívül marad és baj sem érheti. A mindennapokban ez szélsőséges konfliktuskerülésben jelenhet meg, ahol az egyén annyira fél attól megharagszanak rá, hogy semmit sem mer szóvá tenni.
  5. Azt hihetnénk a harsány, egocentrikus emberek, akik folyton magukról beszélnek nem küzdenek szorongással. Amikor valaki mindig saját magát tereli a középpontba, az éppen arról árulkodik, hogy folyamatosan visszajelzésre van szüksége és szorong. Folyamatosan ellenőriznie kell a környezetét, hogy elfogadják-e vagy éppen mit gondolnak róla. 

Mi a teendő szorongás esetén?

A fenti tünetek segíthetnek jobban megérteni a saját viselkedésünket és másokkal szemben is megértőbbé válhatunk. Ha úgy érezzük, a szorongás már a mindennapi életre is rányomja a bélyegét, esetleg a legkisebb dologban is korlátoz bennünket, kérjük szakember segítségét. Láthatjuk, hogy a viselkedés mögött szorongásos zavar is állhat, amelynek kezelésében pszichológus tud segíteni, nem kell, hogy ezekkel a korlátokkal éljük a mindennapokat. 

Persze könnyebb úgy segítséget kérni, ha tisztán látjuk a viselkedésünkben azt, hogy esetleg gyerekkorból hozott félelmek határozzák meg, és egyelőre nem vagyunk képesek a megszokottól eltérően viselkedni.

Három napra leáll az ország: erre készülj, ha ügyet intéznél

közigazgatási szünet 2024
közigazgatási szünet 2024

Országos leállásra készülhetünk 2024. december 30-tól 2025. január 1-jéig, ekkor lesz ugyanis a közigazgatási szünet. A dátum már decemberben megjelent a Magyar Közlönyben, így már teljesen biztos, hogy ezeken a napok nem intézhetjük el ügyes-bajos dolgainkat. Azt sem árt észben tartani, hogy a nagy leállás előtt lesz egy igen hosszú, 6 napos hétvégénk. Cikkünkből kiderül, mire számíthatunk, és hogyan alakul a közigazgatási szünet 2024-ben.

Kikre vonatkozik?

A közigazgatási szünet a kormányzati igazgatási szervekre vonatkozik. A rendelet már hatályban van.

Lesz nyári közigazgatási szünet is 2024-ben?

A kormánynak a rendeletet a tárgyévet megelőző évben, december 15-ig kell kihirdetnie az elrendelt téli és nyári igazgatási szünetet. Tavaly csak a téli időpontját adták ki, vagyis 2024-ben nem lesz nyári közigazgatási szünet.

Mit kell még figyelembe vennünk a közigazgatási szünet 2024-es időszakához közeledve?

Fontos észben tartani, hogy december 24. és 29. közti időszak hatnapos hosszú hétvége lesz, tehát ezzel is számolnia kell annak, aki ügyeket szeretne intézni.  Sőt a legtöbb kormányhivatal már december 23-án sem lesz nyitva, de az olyan közfeladatok és hatósági teendők, amelyek nem halaszthatók el, el lesznek látva még az igazgatási szünetben is az ügyfélszolgálatok által.  

Ezen kívül január 1-je munkaszüneti nap lesz.

A közigazgatási szünet 2024-ben még így is rövidebb lesz, mint tavalyi és az azelőtti, amely 13 napig tartott.

Igazgatási szünetben elektronikus ügyintézést, hivatali tárhelyre beérkezett üzenetek napi szintű átvételét sem kell biztosítani a törvény alapján. A szünet a hatósági és egyéb eljárások ügyéntézéseinek határidejeibe és az eljárások szüneteltetésének időtartamába nem számít bele.

Mikorra érdemes végeznünk ügyeinkkel?

Aki teheti, még december 22-ig intézze el azon ügyeit, amelyekkel előreláthatólag foglalkoznia kell. A közigazgatási szünet ideje alatt csak az igazán sürgős esetekben keressük fel a nyitva tartott kormányablakokat.

Mely önkormányzatok rendelhetnek el igazgatási szünetet?

  • a fővárosi közgyűlés (főpolgármesteri hivatal tekintetében)
  • a települési önkormányzat képviselő-testülete (a települési önkormányzat képviselő testületének polgármesteri hivatala, közterület – felügyelet és közös önkormányzati hivatala tekintetében)
  • a vármegyei közgyűlés (a vármegyei önkormányzati hivatal tekintetében)

Idősek mentális egészsége: 10 dolog, amivel megőrizheti a jóllétét 

idősek mentális egészsége

A WHO (Egészségügyi Világ Szervezet) meghatározása szerint az időskor 75 éves korban kezdődik, előtte az idősödés koráról beszélünk. Szimbolikusan is nagyon beszédes ez az átmeneti időszak, hiszen mire idős korba érnek az emberek, az évek alatt számos pszichés és szociális változás zajlik le. A közgondolkodásban ez a sok változás az “időskor velejárója”, ám ennyire nem érdemes leegyszerűsíteni a helyzetet, mert ez azt sugallja, hogy minden rajtunk kívül történik és nincs beleszólásunk az életünkbe. Nagyon sokat tehetünk a mentális és lelki egészségünk megőrzéséért, most ezt a témát járjuk körbe alaposan. Az idősek mentális egészsége hétköznapi lépésekkel fejleszthető, elmondjuk mit tegyünk ennek érdekében.

Javítani vagy elfogadni – az idősek mentális egészsége

Az időskort elérve egyszerre találjuk szembe magunkat többféle változással, amely biológiai, testi és pszichés. Gyakoribbá válnak a betegségek, romlik az életminőség és megnő az esélye a mentális problémáknak előfordulásának is. Vannak kifejezetten az időskorhoz kapcsolódók és olyanok is, amelyek előfordulási aránya az életévek növekedésével egyre gyakoribbá válik.

Melyek a legjellemzőbb időskori pszichés zavarok?

Depresszió: a munkát felváltja a nyugdíj, a társas kapcsolatok beszűkülnek, könnyen élhet meg “feleslegesség” érzést az ember. Az ezt megelőző hosszú évek rutinjának egy csapásra vége szakad, könnyen céltalanná válhat az élet.

Szorongás, pánikrohamok: nagyon gyakori az előfordulásuk idős korban, csakhogy sok esetben nem kerülnek diagnosztizálásra, mivel a szorongás testi tünetei megegyeznek számos fizikai betegség tünetével. Ezek közé tartoznak a szívtáji panaszok, fokozott verejtékezés, alvászavarok. Érdemes ezekre nagyobb figyelmet szentelni.

Alkoholizmus: az időskori alkoholizmus vagy nyugtatók használatának előfordulása ahhoz kapcsolódik, hogy a depressziót, magányt és szorongást a legegyszerűbben és leggyorsabban alkohollal vagy nyugtatókkal lehet oldani. Ráadásul, amikor már nem kell munkába járni, időre menni, akkor sokkal könnyebb elveszíteni a kontrollt.

Időskori pszichózis és személyiségzavar: idős korra felerősödhet vagy előjöhet paranoid viselkedés, a valóságtól elrugaszkodott élmények és előfordulhat delíriumos tudatzavar is, mely során szétesik a gondolkodás, elveszik a külvilággal való kapcsolat, a hely-és időérzék is.

Alzheimer-kór: az Alzheimer-kór főbb tünetei közé tartozik a memóriazavar, a beszéd- és nyelvi kifejezés zavara, a mozgásügyesség romlása, a motoros funkciók zavara, illetve a cselekvés előre tervezésének és kivitelezésének zavara, továbbá az inkontinencia is. Emellett pedig jellemzőek a pszichés tünetek is: depresszió, szorongás, érzelmi és szociális visszahúzódástól az egészen szélsőséges tünetekig.

Idősek mentális egészsége – hogyan javítsuk, mit tegyünk a megelőzésért?

Szociális kapcsolatok fenntartása: ha nincs családunk vagy a baráti kapcsolataink beszűkültek az évek során, keressünk önkéntes alapon szerveződő túra csoportokat vagy csatlakozzunk szabadidőpartnert kereső csoportokhoz. Sokan járnak hasonló cipőben, hiszen minden életszakaszra jellemző, hogy megváltoznak a társas kapcsolataink. Vállalhatunk önkénteskedést is, esetleg az eddigi munkánk során szerzett tudással egybevágó területen vagy kipróbálhatunk egész mást is – a segítő kéz mindenhol elkél. Sokan keresnek például pótnagyszülőt a gyerekeik mellé.

Rendszeres testmozgás: lehet egy séta minden nap, társastánc, úszás, jóga, tai chi, kirándulás-bármi. Legalább napi 20 percig “dolgoztassuk” a szívet.

Vitamindús táplálkozás: ha nem is kívánunk annyi ételt, mint korábban, akkor is a táplálékunk 80%-a álljon teljes értékű alapanyagokból.

Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás mellőzése. A dohányzás és az alkohol fogyasztása keringési problémákhoz vezet, gyengíti a szervezet védekezőképességét és káros hatással van az idegrendszerre.

Szellemi képességek megőrzése

Hogyan tudjuk a szellemi képességeinket a legtovább megőrizni és fitten tartani? Az alábbi tevékenységek nem is megerőltetők, a szociális kapcsolatokra is jó hatással vannak, nem igényelnek plusz erőfeszítést. Viszont segítik karbantartani az agyunkat és a gondolkodásunkat.

  • a legegyszerűbb a beszélgetés
  • rendszeres olvasás 
  • mindennapos keresztrejtvényfejtés
  • kulturális élmények
  • társasjáték, sakk
  • bármi olyan tevékenység, amit eddig nem próbáltunk

Megszűnik a családi pótlék? Nyugtalanító választ adott a minisztérium

családi pótlék

Évről évre felmerül a kérdés, hogy tervezi-e a kormány a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék megemelését. Úgy tűnik, ennek pont ellenkezőjére készülhetnek az illetékesek, legalábbis erre lehet következtetni egy államtitkári válaszból. Lehetséges, hogy a családi pótlék megszűnik?

Nem cáfolta a családi pótlék megszüntetésének tervét a Kulturális és Innovációs Minisztérium – írja a Népszava. A tárca miniszterét, Csák Jánost még tavaly decemberben kérdezték arról, hogy mikor várható a családi pótlék megemelése. Csák erre azt válaszolta:

„Ha valaki csak segélyen él, és nem a munkaerőpiacról, azt nem tartjuk jó iránynak.”

A családi pótlék nem segély, ezt a miniszternek is tudnia kell(ene), ettől függetlenül a válaszából akár arra is lehet következni, hogy a kormány a juttatás kivezetését tervezi.

Elképzelhető, hogy a családi pótlék megszűnik?

Ungár Péter, az LMP társelnöke rákérdezett Csáknál, hogy szerepel-e a kormány tervei között a családi pótlék megszüntetése. Erre a kérdésre a KIM államtitkára, Vitályos Eszter reagált írásban:

„a kormány családtámogatási rendszere sokrétű, ennek egészéből nem lehet kiragadni és elszigetelten kezelni a családi pótlékot. A család-és munkaalapú társadalomban hisznek, ezért a segélyezés kiterjesztése helyett különböző támogatásokkal segítik azt, hogy minél több embernek legyen munkája” – idézi a lap az államtitkár levelét.

Vagyis nem adott egyenes választ arra, megszüntetnék-e a családi pótlékot.

Ungár azt is megkérdezte, hogy ha a kormány nem tervezi megszüntetni a családi pótlékot, mit tett és mit fog tenni azért, hogy az értékálló legyen, illetve hogyan segít azoknak az egyszülős családoknak, amelyek a közlekedés, betegség, illetve több kiskorú gyermek nevelése miatt nem tudnak elhelyezkedni. Az államtitkár azt írta, több családi ellátás összege emelkedett januártól, és ahogy 2023-ban, úgy idén is több, mint 3 milliárd forintot biztosítanak a családok támogatására. Konkrét válasz tehát erre a kérdésre sem érkezett.

Mekkora összegről van szó?

A családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanul. A felső életkori határ 20 év. Összege 2008 óta változatlan: 12 200 forinttól 25 900 forintig járhat gyermekenként. Több, családokkal végzett felmérés, szakmai szervezet vagy éppen pártok érvelése szólt az emelése mellett, de a kormány mindeddig elzárkózott tőle.