Háziállatot tartani – beleértve a kutyát és a macskát is – hatalmas felelősséget kíván meg a gazdik részéről. Főképp a kutyák rengeteg mozgást, törődést és odafigyelést igényelnek. Egy boldog kutya esetében kisebb eséllyel fordul elő szökés is. Ami nem is baj, hiszen a kóborállat-rendelet alapján a tulajdonosok szökés esetén akár több százezer forintra is bírságolhatók. Nézzük meg jogilag kik felelősek a kóbor kutyákért, és kinek kell fizetni, ha az ebrendészet elfogja a kóbor ebet. A kóbor kutya az önkormányzat „felelőssége”? Részben igen.
Mi történik a kóbor állatokkal?
Egy 2021-es kormányrendelet az önkormányzatok feladatává tette a kóbor kutyák és macskák befogásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátását. Az önkormányzatok ezt megtehetik saját ebrendészeti telep biztosításával, vagy úgy, hogy társulnak más önkormányzattal, esetleg más ebrendészeti telepet működtető természetes vagy jogi személlyel.
A rendelet alapján a befogott állat tulajdonosa köteles megtéríteni az állat befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket. Ezek a költségek jellemzően tételesen fel vannak sorolva és olyan elemeket foglalnak magukba, mint pl. a napi tartás, a védőoltások és az ivartalanítás díja stb. Azonban, ha a gazda ismeretlen, akkor ezeket a költségeket a jövőbeli örökbefogadóra szükséges áthárítani.
Kóbor kutya: önkormányzata válogatja, hogyan adható örökbe
Mivel az összeg akár több tízezer forintra is rúghat, ezért értelemszerűen ez rengeteg embert elriaszthat az örökbefogadástól. Szerencsére jogilag az önkormányzatok megtehetik, hogy elálljanak ettől a szabályozástól és az örökbefogadó számára kedvezőbb feltételeket állapítsanak meg.
Minimális tartási idő változása
Az egészséges állatok önkormányzatok által fenntartott ebrendészeti telepeken való tartási ideje 14 napról 45 napra emelkedett a törvénymódosításkor. A talált állatok életét tehát a befogástól számított 45 napig tilos kioltani.
Az önkormányzatoknak azonban nagyon nehéz feladatuk van, hiszen a kormányzati elvonások miatt nem jut elegendő ráfordítás az ebrendészeti telepek működtetésére. A munka oroszlánrésze tehát ebben az esetben is a civil szervezetekre marad, hiszen a forráshiányos önkormányzatok nem feltétlenül tudják megfelelően biztosítani a kóborállat-rendelet által kiszabott feltételeket.
Állatvédelmi bírság
Ha egy gazdi az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott, akkor maximum 6×75 ezer forintos bírság szabható ki rá. Ez a maximum összeg „önsétáltató” kutyák (állandóan kiszökik, kint van) esetében magától értetődő, hiszen a tartás körülményei valószínűleg az elégséges szintet sem ütik meg, ha ilyen előfordulhat. Törvényileg a jogalkalmazó a bírság alkalmazása mellett vagy helyett kérheti a hiányosságok pótlását is. Tehát azon körülmények megváltoztatását, amelyek a szökést lehetővé tették. Pl. kerítés megerősítése, kennel kialakítása stb.
