Az EU-országok közül a minimálbér esetében Magyarországon a legmagasabb a jövedelmet terhelő adó, emiatt pedig a nettó fizetés alacsonyabb. Mutatjuk, miért keresnek sokkal jobban Svájcban és Izlandon.
Továbbra is jelentős eltérések tapasztalhatók az EU-tagállamok fizetését és béreit illetően. Ezek az eltérések számos tényezőtől függenek, mint például a munkajogi szabályozások, a kereslet, az infláció és az adók stb. Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az átlagos éves bér a svájci 41 800 000 forinttól a bulgáriai 5 050 000 forintig terjedt. Magyarország a legalacsonyabb fizető 5 ország közé tartozott 2022-ben a maga 7 145 000 forint nettó átlagkeresetével. Ez természetesen több tényezőnek tulajdonítható, de nagy szerepet játszik benne az itthoni adórendszer is.
Ha megvizsgáljuk a különböző országok vásárlóerejét, akkor az inflációt mindenképp figyelembe kell vennünk. Az elmúlt néhány évben az EU és az EGT (Európai Gazdasági Térség) nagy részén megugrott az infláció. Ez elsősorban a világjárványnak, a háborúknak és az abból eredő ársokkoknak tudható be, amelyeket az ellátási lánc elmaradása okozott. A magasabb infláció jellemzően felemészti a béreket és növeli a megélhetési költségeket. A bérek növekedése gyakran nem tart lépést az árak emelkedésének ütemével. Mindemellett sok vállalat nem kínál inflációs béremelést, ami némileg aláássa a magasabb fizetés hatását.
Miért ilyen magasak a fizetések Svájcban és Izlandon?
Svájc a magas fizetéseit főként banki és pénzügyi szolgáltatási szektorának köszönheti. Az EU és az EGT többi országához képest jóval alacsonyabb adók is vannak Svájcban, átlagosan 20–35% körüliek.
Izland fizetéseinek a nagy részét a kollektív szerződéseken alapuló magánszektorbeli banki tevékenység tartja magasan. Némi növekedés a covid járványhoz kapcsolódó juttatásoknak, valamint a járvány alatti visszaesést követően megugró órabéreknek is köszönhető. Izland emellett a világ egyik legdrágább országa, ahol tartósan magas az infláció, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a munkavállalók magasabb fizetést követeljenek. A követeléseiket az izlandi állampolgárok szakszervezetek tagjaiként érvényesítik. 2019 márciusa óta 326 izlandi munkaügyi megállapodást írtak alá, amelyekben a munkaerő több mint 90%-a szakszervezeti tag volt.
Fontos kiemelni, hogy az adókulcsok is óriási szerepet játszhatnak a reálbérek alakulásában, és megszabhatják a munkavállalók vásárlóerejét.
A legalacsonyabb fizetésű országok egyike: Magyarország
Az Eurostat adatai szerint a bérek csökkenéséhez a közelmúltban a magyarországi technikai recesszió is hozzájárulhatott, ami miatt kevesebb cég engedhette meg magának tisztességes munkaerőköltségek fedezését.
Mindemellett a magyar adórendszer a inkább a magasabb jövedelműeknek kedvez, míg a keveset keresőkre aránytalanul magas terheket ró. Sok volt szocialista országhoz hasonlóan itthon is az egykulcsos adórendszer él, azonban emellett nem elérhetőek azok az egyenlőtlenségeket enyhítő kedvezmények, mint máshol. Ilyen kedvezmények pl. amikor a személyi jövedelemadót (SZJA-t), vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetését több kulcsos rendszerben oldják meg. Továbbá amikor egy bizonyos értékhatárig adómentessé teszik a jövedelmet. Itthon 2010 előtt például nem kellett a minimálbérig SZJA-t fizetni. Ma igen.
A Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO) adatai alapján világszerte Magyarországon a legmagasabb a minimálbért keresők adóterhelése. A tehetőseket azonban gyengén adóztatja hazánk. A 154 ország közül, csak az 59. legalacsonyabb a magas keresetűek adóterhelése.
